Chronica Hungarorum 550

Virtuális kiállítás a Budai Krónika készítésének 550. évfordulójára

A Budai Krónika néven is ismert kötet a korban szokásos 200–240 példányszámban készülhetett, melyek közül tíz fennmaradtról van tudomásunk, ezek közül kettő található a mai Magyarország területén.

Hess András nyomdász idén 550 éve, 1473 pünkösd előestéjén, június 5-én fejezte be Budán az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum (’A magyarok krónikája’) nyomtatását. A könyvet minden bizonnyal a pünkösdi budai országos vásáron kívánta forgalomba hozni.

A Budai Krónika nyomdásza, Hess András 1471-ben érkezhetett a Magyar Királyságba Kárai László budai prépost közvetlen meghívására Rómából, ahol Georg Lauer nyomdájában dolgozott. 1473-ban fejezte be a Chronica Hungarorumot, ezt követően azonban mindössze egy rövid kötetet adott ki (benne Nagy Szent Vazul és Xenophón egy-egy írásával), utána elhagyta az országot. A nyomda kudarca alapvetően két okra vezethető vissza. Egyrészt Hess mecénás nélkül maradt a Zrednai Vitéz János (ca. 1408–1472) esztergomi érsek és Mátyás király (ur. 1458–1490) között kialakult konfliktus miatt. Másrészt a körülmények sem voltak megfelelők: egyedül dolgozott egyetlen sajtón, amely a munkát hosszúvá és körülményessé tette.

A Budai Krónika 1473-as megjelenési éve nagyon korai. A mozgatható betűs nyomtatást Johannes Gutenberg (c. 1400–1468) tökéletesítette a 15. század első felében Mainzban, az első jelentős nyomtatott könyv, az ún. Gutenberg Biblia vagy 42 soros Biblia 1452 és 1454 között készült el. Ez az új könyvnyomtatási technika terjedt el Európában. Németország határain túl először Itáliában (1465) és Franciaországban (1471) nyomtattak, majd ezt követően Németalföldön, Spanyolországban és Magyarországon közel egy időben jelent meg az első nyomtatott könyv. Angliában például még éveket kellett várni az új technikára (1476–1477).

A Confessionale című gyóntatási segédkönyv Antoninus Florentinus firenzei érsek (1389–1459) munkája, magyarországi kiadása öt példányban maradt fenn. A Confessionale nyomda másik két kiadványa unikum, egy-egy példány van belőlük az egész világon, az egyikből, Laudivio Zacchia 15. századi johannita Szent Jeromos-életrajzából csak az Egyetemi Könyvtárban.

A középkor folyamán a Magyar Királyság területén Hess András műhelyén kívül még egy nyomda működött, minden bizonnyal Budán, 1477 és 1480 között. Az itt megjelent kiadványok azonban sem a helyét, sem a nyomdász nevét nem adják meg, csak a betűtípusok azonosságából következtethetünk a közös nyomdára. Első kiadványa alapján a szakirodalom Confessionale nyomdának nevezi.

Buda, Hess András nyomdájának helyszíne

Hess András kudarca ellenére a Budai Krónika jó választás volt első nyomtatott könyvnek, mivel Mátyás király idejében erős volt a külföldi érdeklődés a Magyar Királyság iránt. Ezt jól illusztrálja, hogy az alig 15 évvel később, 1488-ban Brünnben megjelent Thuróczy-krónika nagy sikert aratott, három hónap alatt két kiadást is megért. Hans Hauge zum Freistein a 16. században elkészítette a krónika német nyelvű, rövidített átdolgozását, amely szintén népszerű volt a németek körében, 1534-ben és 1536-ban is kinyomtatták.

Az eredeti kiállítás 2023. június 24. és 2023. szeptember 1. között volt látogatható az ELTE Egyetemi Könyvtárban. A kiállítás kurátora: Vrabély MárkA virtuális kiállítást készítette: Vrabély Márk A virtuális kiállításban megjelenő képek az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár állományában található kötetekről készültek, amelyek elérhetők az Eötvös Loránd Tudományegyetem repozitóriumában.

A kapcsolatra a betűtípusok hasonlósága enged következtetni.

'B' variáns: az incipitet vörös tintával szedték

'A' variáns: az incipitet fekete tintával szedték

A Chronica Hungarorum ma ismert példányai

• Budapest, ELTE Egyetemi Könyvtár
• Budapest, Országos Széchényi Könyvtár
• Wien, Österreichische Nationalbibliothek
• Leipzig, Universitätsbibliothek
• Roma, Biblioteca dell'Accademia Nazionale dei Lincei e Corsiniana
• Praha, Univerzita Karlova Ústřední knihovna
• Paris, Bibliothèque Nationale de France
• Kraków, Biblioteka Książąt Czartoryskich
• Szentpétervár, Orosz Nemzeti Könyvtár
• Princeton, Scheide Library

Az Egyetemi Könyvtárban őrzött Budai Krónika (jelzete: Inc. 10) az egyetlen példány, amely keletkezése óta nem hagyta el a történelmi Magyarország területét. Jankovich Miklós műgyűjtő (1772–1846) a 19. század elején szerezte meg, később az országgyűlés a Jankovich-könyvtár egészével együtt vásárolta meg, és adta át a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának (az Országos Széchényi Könyvtár elődjének). Az OSZK 1875-ben csereként adta át az Egyetemi Könyvtárnak a jelenlegi épülete alapozásakor előkerült római kori sírkövekért. Ekkor kapta mai kötését is.

A Magyarország és a magyar történelem iránti érdeklődést jól szemlélteti az Egyetemi Könyvtár egyik 17. századi nyomtatványa. Az 1663-ban Nürnbergben nyomtatott, törökökről és magyarokról szóló krónika a lubiążi (Leubus) ciszterci kolostorba is egyből eljutott, ahol Arnold Freiberger apát birtokában volt.

Biztos adataink nincsenek arról, hogy hol dolgozott Hess András abban a néhány évben, amelyet Budán töltött. A kutatók azt feltételezik, hogy Kárai László (az ajánlás címzettje) a mai Hess András tér 4. szám alatt álló budavári házban adott helyet a nyomdának.

Az ajánlásban megnevezett László, budai prépostot, apostoli protonotáriust, királyi alkancellárt azonosították Kárai Lászlóval.

Hartmann Schedel (1440–1514) 1493-ban Nürnbergben fejezte be vaskos világkrónikáját, amely ma leggyakrabban Schedel-krónika vagy Nürnbergi Krónika néven ismert. A művet két nürnbergi kereskedő rendelte meg, a munkálatok két évig tartottak, és a kor legnagyobb nyomdásza, Anton Koberger nyomtatta ki első alkalommal. A hét korszakra osztott krónika példátlan számú fametszetes illusztrációt tartalmaz, amelyeket két nürnbergi művész, Michael Wolgemut (1434–1519) és Wilhelm Pleydenwurff (1440–1494) készítette. A Budáról készült metszet a város legrégibb látképe. Ugyan több város képe ismétlődik, csak a neveket cserélték ki, de a Buda-ábrázolás helyszíni felvételek felhasználásával készült hiteles látkép.

1473-ban Németországban már közel 20 éve nyomtattak Gutenberg technikájával. A tapasztalat meg is látszott: a Chronica Hungarorummal azonos évben, 1473-ban jött ki az elzászi Strasbourgban első ízben Vincent de Beauvais (c. 1184/1194–c. 1264) domonkos szerzetes nagyhatású történelmi munkája, a Speculum historiale négy vaskos fóliókötetben. Akármennyire jól nyomtattak Németországban, a könyvek díszítését ebben a korban a nyomtatás után, kézzel végezték (hasonlóan a kódexekhez). A bejegyzések alapján egyértelmű, hogy az Egyetemi Könyvtár példánya III. Frigyes német-római császár (ur. 1452–1493) birtokában volt, ő illumináltatta díszesen a könyvet. Ahogy az megszokott volt, az első levelekre jutott a legtöbb figyelem, itt találhatók az állatábrázolások is.

A fametszet a Jagelló-ház szövevényes leszármazását mutatja be Justus Ludwik Decjusz (c. 1485–1545) 1521-es történeti munkájában. A képen a magyar és a lengyel uralkodói ház összefonódása is megfigyelhető: Nagy Lajos lánya, Hedvig lengyel királynőként házasodott össze II. (Jagelló) Ulászló korábbi litván nagyfejedelemmel, aki így a lengyel trónt is megszerezte (ur. 1386–1431). Vidd a kurzort az egyes személyek fölé, ha pontosabb információkat szeretnél!

A könyv Nagy Szent Vazul (Basilius Magnus) keleti egyházatya Πρὸς τοὐς νέους (’A fiatalokhoz’) és Xenophón Απολογία Σωκράτους (’Socrates védőbeszéde’) című írásait tartalmazza latin nyelven. Az első mű utáni kolofonban találhatók a kiadási adatok: per A. H. Bude (’A[ndreas] H[ess] által Budán’). Évszámot nem ad meg, valószínűleg 1473-ban készült.