PATAKLAKÓK 7. (HU)

Összes füzet

Pataklakók kalandjai

7.

A vízenkívüliek építményei

Iskolai digitális foglalkoztató füzet

Haladás előre

Ajánlott teljes képernyőre váltani -»

Tartalom

7. ÉLŐHELYEK, FAJOK II.

1. TUDNIVALÓK

2. FILMNÉZÉS

8. MEMÓRIA JÁTÉK

3. TITKOS NÉV

9. RENDSZERTAN

4. MEANDER

10. KÖRNYEZETVÉDELEM

5. ÉLŐHELYEK, FAJOK I.

11. TERMÉSZETVÉDELEM

6. KVÍZ

12. ALKOTÓK, LINKEK

TUDNIVALÓK

Olvasd el figyelmesen a legfontosabb tudnivalókat a használatról. Itt találod meg az interaktív elemek jelmagyarázatát is.

Kérlek, olvass el

Jelmagyarázat

A Pataklakók kalandjai iskolai digitális foglalkoztató füzetek 45 perces tanórákra vannak tervezve. A füzet-sorozat 10 részből áll, mindegyik rész más témákat és hozzájuk kapcsolt feladatokat tartalmaz. Elsősorban iskolai keretek között, tanári vezetéssel érdemes feldolgozni a foglalkoztató füzeteket, de otthoni munkára is alkalmasak. Javasolt korosztály: 10-14 évesek. A foglalkoztató füzeten belül a jobb oldali jelmagyarázatban ismertetett ikonokkal lehet manőverezni. Érdemes a foglalkoztató füzetet a jobb alsó sarokban lévő ... jellel megjelenő két nyíl megnyomásával teljes képernyős nézetbe helyezve használni. Ajánlott böngészők: Google Chrome, Firefox, Opera, Brave. A foglalkoztató füzetek elsősorban iskolai okos táblán, számítógép képernyőn, tableten használhatók jól. Okos telefonon a kis méretek miatt a használhatóság nem optimális. Hasznos időtöltést kívánunk!

Ugrás a címlapra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Lapozás visszafelé

Az aktuális feladatcsoport bezárása, ugrás a következőre

További hasznos információ

Interaktív elem mutató

Megosztás és teljes képernyő

Haladás előre

Impresszum

A filmek és a füzetek fő szakmai tanácsadója a BioAqua Pro Kft.

A "Vizes élőhelyek ökológiai hálózatának fejlesztése az osztrák-magyar határrégióban"projekt koordinátora az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság.

A Pataklakók kalandjai című filmsorozatot a Termeszetfilm.hu Egyesület készítette.

Az iskolai digitális foglalkoztató füzeteket azÍgy lesz kerek a világ! Egyesület készítette.

A foglalkoztató füzetek az INTERREG V-A Ausztria-Magyarország Program - ATHU077 számú - WeCon projekt keretében készültek. A WeCon projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg.

FILMNÉZÉS

7.

Hetedik rész, melyben Hőseink továbbra is magányosan boldogulnak, és az ember által átalakított vidéken bolyonganak. Ebben a részben a dombvidéki patak és a kisebb állóvizek után a lassabb folyású, bővizűbb folyóvizekben próbálnak boldogulni a kis kalandorok. Nemcsak a víz színe és sebessége változik meg, de a meder is más lesz...

Nézzük meg a Pataklakók kalandjai 7. részét: A vízenkívüliek építményei

Elindítás után a film jobb alsó sarkában lévő [ ] jellel teljes képernyőre válthatsz

EGY TITKOS NÉV

Ebben a játékban egy titkos név nyitja ki a megfejtéshez az ajtót.A név kitalálásához és az ajtó kinyitásához adunk számodra segítséget különböző kulcsok formájában.

HOGY HÍVJÁK EZT A JELENSÉGET?

Vidd az egeret a kulcs alatti szövegre, hogy segítséget kapj a megoldáshoz!

2. Kulcs

1. Kulcs

4. Kulcs

3. Kulcs

5. Kulcs

A film végén látható természeti jelenség.

A kérész lárvák egy évig a vízben fejlődnek, aztán egyszerre kirepülnek.

A Rábában és a Dunában élő kérészek a főszereplői.

Nagyon-nagyon sok felnőtt kérész repül egyszerre.

A jelenség kis “d” betűvel kezdődik, és "zás"-ra végződik!

TOVÁBBI SEGÍTSÉG KELL!

MEGOLDOM!

Ha a leírás alapján nem tudod a megfejtést, nézz meg 30 másodpercet a filmből!

Elindítás után a film jobb alsó sarkában lévő [ ] jellel teljes képernyőre válthatsz

Írd be a jelenség nevét! Ügyelj a kis kezdőbetűre és az ékezetekre!

Ide írd be a megfejtést! (egy szó!)

A víz kanyarog

Egy vízfolyás leginkább akkor hajlamos hurok alakú kanyarokban (meanderekben) bővelkedő, kígyózó medert kialakítani, ha széles völgyben vagy alföldön halad, nem túl nagy eséssel.

Meander (hurokkanyar)

• Ezt a játékot úgy érdemes használni, hogy a játékpanel jobb felső sarkában lévő apró nyilacskák megnyomásával kiteszed teljes képernyőre.
• A játék végén ugyanezen nyilak, vagy az ESC billentyű megnyomásával térhetsz vissza.
• Egyes esetekben a böngésző új lapon nyitja meg a játékot, ekkor az új lap bezárásával tudsz visszatérni ide.

A folyók részei

A játékot a jobb alsó sarokban lévő négy nyilas jellel kiteheted teljes képernyőre.

A játékot a középen lévő jellel indíthatod.

TÁJAK, ÉLŐHELYEK, FAJOK I.

A következő feladatokban fotókkal dolgozunk,hogy megismerjük a tájat, az élőhelyeket és a fajokat.

KATTINTS A HELYES képRE!

A tegzesek lárvái – kevés kivétellel – vízben élnek. Leginkább szerves törmelékkel táplálkoznak, de moszatevő és ragadozó fajaik is vannak. Egy részük szabadon mászkál az aljzaton, más részük az ajakmirigyeinek váladékából fogóhálót készít. Legnagyobb részük – főleg a gyors folyású vizekben élők – lakócsövet (tegezt) sző, melybe apró szerves vagy szervetlen törmelékszemcséket épít be.

1. kérdés

ELTALÁLTAD!

JÖHET A 2. KÉRDÉS!

nem talált! próbáld újra!

KATTINTS A HELYES képRE!

A tegzesek lárvái – kevés kivétellel – vízben élnek. Leginkább szerves törmelékkel táplálkoznak, de moszatevő és ragadozó fajaik is vannak. Egy részük szabadon mászkál az aljzaton, más részük az ajakmirigyeinek váladékából fogóhálót készít. Legnagyobb részük – főleg a gyors folyású vizekben élők – lakócsövet (tegezt) sző, melybe apró szerves vagy szervetlen törmelékszemcséket épít be.

1. kérdés

nem talált! próbáld újra!

KATTINTS A HELYES képRE!

A tegzesek lárvái – kevés kivétellel – vízben élnek. Leginkább szerves törmelékkel táplálkoznak, de moszatevő és ragadozó fajaik is vannak. Egy részük szabadon mászkál az aljzaton, más részük az ajakmirigyeinek váladékából fogóhálót készít. Legnagyobb részük – főleg a gyors folyású vizekben élők – lakócsövet (tegezt) sző, melybe apró szerves vagy szervetlen törmelékszemcséket épít be.

1. kérdés

KATTINTS A HELYES képRE!

A folyókat érintő egyik legnagyobb élőhely-változást okozó beavatkozás a partvédelmi célú kövezés: megváltozik a partfal és a meder anyaga, így azok alkalmatlanná válnak az eredetileg ott élő élőlények (pl. kérész lárvák) megtelepedésére. Megváltoznak az áramlási viszonyok is, a folyó elveszti képességét a kanyargásra, vele együtt a szakadópartok létrehozására, a kanyarok lefűzésére (holtágak kialakítására).

2. kérdés

ELTALÁLTAD!

JÖHET A 3. KÉRDÉS!

nem talált! próbáld újra!

KATTINTS A HELYES képRE!

A folyókat érintő egyik legnagyobb élőhely-változást okozó beavatkozás a partvédelmi célú kövezés: megváltozik a partfal és a meder anyaga, így azok alkalmatlanná válnak az eredetileg ott élő élőlények (pl. kérész lárvák) megtelepedésére. Megváltoznak az áramlási viszonyok is, a folyó elveszti képességét a kanyargásra, vele együtt a szakadópartok létrehozására, a kanyarok lefűzésére (holtágak kialakítására).

2. kérdés

nem talált! próbáld újra!

KATTINTS A HELYES képRE!

A folyókat érintő egyik legnagyobb élőhely-változást okozó beavatkozás a partvédelmi célú kövezés: megváltozik a partfal és a meder anyaga, így azok alkalmatlanná válnak az eredetileg ott élő élőlények (pl. kérész lárvák) megtelepedésére. Megváltoznak az áramlási viszonyok is, a folyó elveszti képességét a kanyargásra, vele együtt a szakadópartok létrehozására, a kanyarok lefűzésére (holtágak kialakítására).

2. kérdés

KATTINTS A HELYES képRE!

A fejes domolykó ritkán nő 40 cm-nél hosszabbra, a legnagyobb példányok testtömege 3 kg-nál is több lehet. Teste megnyúlt, oldalról kissé lapított, vaskos. Síkvizekben is előfordul, de inkább a hegy- és dombvidéki folyók lakója. Egyívású egyedek csapatokat alkotnak, az idősebb példányok magányos életmódot folytatnak. Falánk, mindenevő faj. Nem védett, horgászható.

3. kérdés

ELTALÁLTAD!

JÖHET A 4. KÉRDÉS!

nem talált! próbáld újra!

KATTINTS A HELYES képRE!

A fejes domolykó ritkán nő 40 cm-nél hosszabbra, a legnagyobb példányok testtömege 3 kg-nál is több lehet. Teste megnyúlt, oldalról kissé lapított, vaskos. Síkvizekben is előfordul, de inkább a hegy- és dombvidéki folyók lakója. Egyívású egyedek csapatokat alkotnak, az idősebb példányok magányos életmódot folytatnak. Falánk, mindenevő faj. Nem védett, horgászható.

3. kérdés

nem talált! próbáld újra!

KATTINTS A HELYES képRE!

A fejes domolykó ritkán nő 40 cm-nél hosszabbra, a legnagyobb példányok testtömege 3 kg-nál is több lehet. Teste megnyúlt, oldalról kissé lapított, vaskos. Síkvizekben is előfordul, de inkább a hegy- és dombvidéki folyók lakója. Egyívású egyedek csapatokat alkotnak, az idősebb példányok magányos életmódot folytatnak. Falánk, mindenevő faj. Nem védett, horgászható.

3. kérdés

KATTINTS A HELYES képRE!

A vízfolyásokon létesített keresztirányú műtárgyak (duzzasztógátak, erőművek) káros hatásainak mérséklésére számos helyen alakítottak ki hallépcsőket. Ezek a legtöbb esetben megkerülik a gátat és megfelelő áramlási viszonyok között biztosítják az élővilág számára a folyó hosszanti átjárhatóságát. Elsődleges feladatuk a halak számára lehetővé tenni, hogy táplálkozó- és szaporodóhelyeik között vándorolhassanak.

4. kérdés

ELTALÁLTAD!

JÖHET Az 5. KÉRDÉS!

nem talált! próbáld újra!

KATTINTS A HELYES képRE!

A vízfolyásokon létesített keresztirányú műtárgyak (duzzasztógátak, erőművek) káros hatásainak mérséklésére számos helyen alakítottak ki hallépcsőket. Ezek a legtöbb esetben megkerülik a gátat és megfelelő áramlási viszonyok között biztosítják az élővilág számára a folyó hosszanti átjárhatóságát. Elsődleges feladatuk a halak számára lehetővé tenni, hogy táplálkozó- és szaporodóhelyeik között vándorolhassanak.

4. kérdés

nem talált! próbáld újra!

KATTINTS A HELYES képRE!

A vízfolyásokon létesített keresztirányú műtárgyak (duzzasztógátak, erőművek) káros hatásainak mérséklésére számos helyen alakítottak ki hallépcsőket. Ezek a legtöbb esetben megkerülik a gátat és megfelelő áramlási viszonyok között biztosítják az élővilág számára a folyó hosszanti átjárhatóságát. Elsődleges feladatuk a halak számára lehetővé tenni, hogy táplálkozó- és szaporodóhelyeik között vándorolhassanak.

4. kérdés

KATTINTS A HELYES képRE!

A dunavirág a kérészek rendjébe tartozó rovar, szárnyai sűrűn erezettek, áttetszőek, fehéresek. Csak tiszta, oxigéndús vízben fejlődik: a Dunán negyven évig nem rajzottak a vízszennyezés miatt, de 2012-ben újra tömegesen jelentek meg. Július–augusztusban rajzik, az esti órákban. A nőstények a vízfelszínről visszaverődő fényt követve, a folyásiránnyal szemben haladva kompenzációs repülést végeznek a peterakás előtt.

5. kérdés

ELTALÁLTAD!

Vége, tovább lépek!

nem talált! próbáld újra!

KATTINTS A HELYES képRE!

A dunavirág a kérészek rendjébe tartozó rovar, szárnyai sűrűn erezettek, áttetszőek, fehéresek. Csak tiszta, oxigéndús vízben fejlődik: a Dunán negyven évig nem rajzottak a vízszennyezés miatt, de 2012-ben újra tömegesen jelentek meg. Július–augusztusban rajzik, az esti órákban. A nőstények a vízfelszínről visszaverődő fényt követve, a folyásiránnyal szemben haladva kompenzációs repülést végeznek a peterakás előtt.

5. kérdés

nem talált! próbáld újra!

KATTINTS A HELYES képRE!

A dunavirág a kérészek rendjébe tartozó rovar, szárnyai sűrűn erezettek, áttetszőek, fehéresek. Csak tiszta, oxigéndús vízben fejlődik: a Dunán negyven évig nem rajzottak a vízszennyezés miatt, de 2012-ben újra tömegesen jelentek meg. Július–augusztusban rajzik, az esti órákban. A nőstények a vízfelszínről visszaverődő fényt követve, a folyásiránnyal szemben haladva kompenzációs repülést végeznek a peterakás előtt.

5. kérdés

Kérdezz, felelek

Pataklakók Kvíz

Most következzen egy 9 kérdésből álló fejtörő játék!Figyeld meg, hogy mennyi helyes válaszod van, mert a végén értékeljük!

1. kérdés

Mije lóg ki Pozdorjánnak, a tegzesnek az elvesztett lakócsöve miatt?

Tracheakopoltyúi, potrohszelvényei, mellső lába.

Tracheakopoltyúi, potrohszelvényei, anális lába.

Tracheatüdeje, potrohszelvényei, anális lába.

2. kérdés

Miből áll össze Pozdorján lakócsöve (tegeze)?

Több száz kavicsból, amit a saját nyálával ragasztott össze.

Több száz kavicsból, amit a saját ürülékével ragasztott össze.

Több száz apró tegezből, amit a saját nyálával ragasztott össze.

3. kérdés

Miért teszünk mi emberek a patakok és folyók partjára követ?

Akadályozzuk, hogy a folyó kacskaringósan folyjon. Így kevesebb helyet foglal, könnyebb mellette utat építeni, földet művelni, építkezni.

Akadályozzuk, hogy a folyó kacskaringósan folyjon. Így több helyet foglal, és könnyebb benne pecázni, úszni, evezni.

Mert szebb lesz tőle a folyó.

4. kérdés

Mi a természetvédelmi hátránya a part menti kövezésnek?

Jóval kevesebb élőlény telepszik meg az ilyen szakaszokon, mint a természetes mederben.

Nincs természetvédelmi hátránya a part menti kövezésnek.

Jóval kevesebb ember telepszik meg az ilyen folyó szakaszok mellett, mint a természetes meder esetén.

5. kérdés

Mivel táplálkozik a fejes domolykó?

Növényekkel, rákokkal, csigákkal, különböző lárvákkal (például tegzesekkel), férgekkel, rovarokkal, halakkal és békákkal.

Növény- és törmelékevő.

Növényekkel, rákokkal, csigákkal, különböző lárvákkal (de tegzesekkel nem), férgekkel, rovarokkal, halakkal és békákkal.

6. kérdés

Mi a hallépcső?

A gátaknál és bukóknál építjük őket, hogy íváskor a halak biztonságosan le tudjanak menni.

A fiatal halak számára készült vízi játszó eszköz.

A gátaknál és bukóknál építjük őket, hogy íváskor a halak fel tudjanak úszni.

7. kérdés

Mi jellemző a dunavirágra?

Tiszta vízben él, több évig fejlődnek a lárvák a vízben, kirepülés után néhány órát élnek.

Tiszta vízben él, egy évig fejlődnek a lárvák a vízben, kirepülés után néhány napot élnek.

Tiszta vízben él, egy évig fejlődnek a lárvák a vízben, kirepülés után néhány órát élnek.

8. kérdés

Mi okozhatja a kirepülő dunavirágok tömeges pusztulását és sikertelen peterakását?

A hidakon és a folyók mellett lévő erős lámpák magukhoz vonzzák őket, így nem tudnak a vízbe petézni.

A hidakon és a folyók mellett lévő erős lámpák magukhoz vonzzák őket, így nem tudnak a part menti kövekre petézni.

A hidakon és a folyók mellett lévő erős lámpák magukhoz vonzzák őket, így nem tudnak a földre petézni.

9. kérdés

A dunavirágok a kérészek rendjébe tartozó rovarok. Mit jelent az, hogy kérészéletű?

Nagyon rövid életű.

Lusta életvitelű.

Nagyon hosszú életű.

AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

0-3 helyes válasz

7-9 helyes válasz

4-6 helyes válasz

Írd fel a kérdéseket, nézd meg a filmet többször is, és jegyezd fel filmnézés közben a helyes válaszokat!

Nagyon ügyes voltál. Irány a legközelebbi patak, keresgélj benne, a partján és környékén élőlényeket!

Ügyes voltál, de van még mit javítani. Nézd meg a filmet egyszer, és vedd észre a helyes válaszokat!

TÁJAK, ÉLŐHELYEK, FAJOK II.

A következő feladatokban fotókkal dolgozunk,hogy megismerjük a tájat, az élőhelyeket és a fajokat. A kis napocskákra kattintva hasznos segítséget olvashatsz.

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

tegzeslárva

dunaviráglárva

púposszúnyog lárva

A dunavirág nyáron lerakott petéiből csak a következő év tavaszán, áprilisban kelnek ki a lárvák. A lárvák a folyók aljzatában élnek, ahol algákkal, más kisebb élőlényekkel és szerves törmelékkel táplálkoznak. A nyár közepére-végére kifejlődnek belőlük a szárnyas rovarok: rajzáskor a lárvák felúsznak a vízfelszínre, ahol szárnyas rovarrá vedlenek.

Zöld mezőben a helyes válasz:

tegzeslárva

dunaviráglárva

púposszúnyog lárva

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

dunavirág

elevenszülő kérész

dán kérész

A lárvából vedléssel szárnyas rovarrá vált dunavirág nőstények rögtön párzóképesek, míg a hímek (szubimágók) egy újabb vedléssel válnak csak szaporodóképessé. A vízfelszíni párzást követően a nőstények néhány kilométert repülnek folyásiránnyal szemben a folyó fölött, majd lerakják petéiket a vízbe és elpusztulnak. Eközben a helyben maradó hímek vízfelszín fölötti rövid élete is véget ér.

Zöld mezőben a helyes válasz:

dunavirág

elevenszülő kérész

dán kérész

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

szitakötők rajzása

dunavirágzás

tiszavirágzás

A nőstények több kilométeres folyó feletti kompenzációs repülését a vízfelszín optikai jele irányítja, amely a hidaknál hirtelen megszűnik, és a feltorlódó kérésztömeg a híd lámpáihoz vagy a vízparti lámpákhoz repül. Ekkor a nőstények nem a vízbe rakják a petéiket, hanem a hídra, ahol azok elpusztulnak. Ennek kivédésére egyes hidak alsó részére kérészvédő fénysorompókat telepítettek, amelyek a vízfelszín közelében tartják a rovarokat.

Zöld mezőben a helyes válasz:

szitakötők rajzása

dunavirágzás

tiszavirágzás

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

fejes domolykó

német bucó

dunai ingola

A fejes domolykó ritkán nő 40 cm-nél hosszabbra, a legnagyobbak példányok testtömege 3 kg-nál is több lehet. Teste megnyúlt, oldalról kissé lapított, vaskos. Síkvizekben is előfordul, de inkább a hegy- és dombvidéki folyók lakója. Egyívású egyedek csapatokat alkotnak, az idősebb példányok magányos életmódot folytatnak. Falánk, mindenevő faj. Nem védett, horgászható.

Zöld mezőben a helyes válasz:

fejes domolykó

német bucó

dunai ingola

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

szélhajtó küsz

német bucó

magyar bucó

A német bucó erősen megnyúlt, hengeres testű hal, feltűnően vékony farokrésszel. Feje hosszú, széles, felülről lapított. Sárgásbarna alapszínét széles, sötétbarna, ferdén lefutó sávok tarkítják. Természeti értéke igen nagy, mivel szűk területen élő, ritka bennszülött halunk. Fokozottan védett, fogása tilos. Veszélyeztetett, mivel a vízlépcsők hatására élettere egyre zsugorodik.

Zöld mezőben a helyes válasz:

német bucó

szélhajtó küsz

magyar bucó

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

töltés építés

strandhely kialakítás

partbiztosítás

A folyókat érintő egyik legnagyobb élőhely-változást okozó beavatkozás a partvédelmi célú kövezés: megváltozik a partfal és a meder anyaga, így azok alkalmatlanná válnak az eredetileg ott élő élőlények (pl. kérész lárvák) megtelepedésére. Megváltoznak az áramlási viszonyok is, a folyó elveszti képességét a kanyargásra, vele együtt a szakadópartok létrehozására, a kanyarok lefűzésére (holtágak kialakítására).

Zöld mezőben a helyes válasz:

partbiztosítás

töltés építés

strandhely kialakítás

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

duzzasztó gátak

hullámtörők

hallépcső

A vízfolyásokon létesített keresztirányú műtárgyak (duzzasztógátak, erőművek) káros hatásainak mérséklésére számos helyen alakítottak ki hallépcsőket. Ezek a legtöbb esetben megkerülik a gátat és megfelelő áramlási viszonyok között biztosítják az élővilág számára a folyó hosszanti átjárhatóságát. Elsődleges feladatuk a halak számára lehetővé tenni, hogy táplálkozó- és szaporodóhelyeik között vándorolhassanak.

Zöld mezőben a helyes válasz:

hallépcső

hullámtörők

duzzasztó gátak

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

álkérészlárva

tegzeslárva

kérészlárva

A tegzesek lárvái – kevés kivétellel – vízben élnek. Leginkább szerves törmelékkel táplálkoznak, de moszatevő és ragadozó fajaik is vannak. Egy részük szabadon mászkál az aljzaton, más részük az ajakmirigyeinek váladékából fogóhálót készít. Legnagyobb részük – főleg a gyors folyású vizekben élők – lakócsövet (tegezt) sző, melybe apró szerves vagy szervetlen törmelékszemcséket épít be.

Zöld mezőben a helyes válasz:

tegzeslárva

kérészlárva

álkérészlárva

MEMÓRIA JÁTÉK

Figyeld meg, hogy milyen sokfélék a kérészek.

Jegyezd meg, hogy a felső sorban lévő kérészek hol találhatók az alsó sorban!

ha Kész vagy, kezdheted!

Jegyezd meg, hogy a felső sorban lévő kérészek hol találhatók az alsó sorban!

Ó, ez most NEM SIKERÜLT! figyeld meg a KIS kérészeket jobban és próbálkozz újra!

KEZDEM!

HH:MM:SS

Hol a párja?

HH:MM:SS

Hol a párja?

HH:MM:SS

Hol a párja?

HH:MM:SS

Hol a párja?

HH:MM:SS

Hol a párja?

HH:MM:SS

Hol a párja?

Gratulálunk, sikerült!

Időd:

HH:MM:SS

RENDSZERTAN

A következő feladatban az állatok csoportosításával, rendszertanával fogunk foglalkozni.

Vizek, vízpartok élővilága

A játékot a jobb alsó sarokban lévő négy nyilas jellel kiteheted teljes képernyőre.

A játékot a középen lévő jellel indíthatod.

KÖRNYEZETVÉDELEM

A víznek és a vizes élőhelyeknek sokféle szerepe van életünkben. Fontos ezeket ismerni, és még fontosabb vizeinket megbecsülni és tisztán tartani.

A vizek szerepe az életünkben

• Ezt a játékot úgy érdemes használni, hogy a játékpanel jobb felső sarkában lévő apró nyilacskák megnyomásával kiteszed teljes képernyőre.
• A játék végén ugyanezen nyilak, vagy az ESC billentyű megnyomásával térhetsz vissza.
• Egyes esetekben a böngésző új lapon nyitja meg a játékot, ekkor az új lap bezárásával tudsz visszatérni ide.

A környezetszennyezés forrásai

A játékot a jobb alsó sarokban lévő négy nyilas jellel kiteheted teljes képernyőre.

A játékot a középen lévő jellel indíthatod.

TERMÉSZETVÉDELEM

A természet körülvesz bennünket, és mi is részei vagyunk. A fajok, élőhelyek megőrzése mindannyiunk érdeke.

A nevek sokfélesége

A játékot a jobb alsó sarokban lévő négy nyilas jellel kiteheted teljes képernyőre.

A játékot a középen lévő jellel indíthatod.

Dunavirág

A játékot a jobb alsó sarokban lévő négy nyilas jellel kiteheted teljes képernyőre.

A játékot a középen lévő jellel indíthatod.

Partnerek: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Ilmitz-i Biológiai Állomás Osztrák Természetvédelmi Szövetség Stájerországi Csoportja

Az összes Pataklakók kalandjai foglalkoztató füzet

Projekt koordinátor:Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

PATAKLAKÓK KALANDJAI - filmsorozat -

Alvállalkozó: Így lesz kerek a világ! Egyesület

Projekt vezető: Dr. Szentirmai István

Tananyag készítők: Botos István Csaba Csige Anikó, Lukács Attila

3. epizód

Film készítő: Természetfilm.hu Egyesület

Szakmai tanácsadó: BioAqua Pro Kft.

1. epizód

8. epizód

Fotók: Dr. Kriska György, MME, Olajos Péter, tiszatoelovilaga.hu, Wikipédia

2. epizód

9. epizód

5. epizód

A WeCon (ATHU077 számú) projekt e szakmai programja az INTERREG V-A Ausztria-Magyarország Program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg.

Szakmai ellenőrzés: Olajos Péter

10. epizód

4. epizód

7. epizód

6. epizód

További ajánlott filmek

Kapcsolat: lukacsa1 [kukac] icloud.com

Ajánlott könyvek, oktató programok, mobil aplikációk

Vége a hetedik résznek, de folytathatod a következővel.