PATAKLAKÓK 7. (HU)

Ajánlott teljes képernyőre váltani -»

Összes füzet

Haladás előre

7.

A vízenkívüliek építményei

Iskolai digitális foglalkoztató füzet

Pataklakók kalandjai

4. MEANDER

10. KÖRNYEZETVÉDELEM

9. RENDSZERTAN

12. ALKOTÓK, LINKEK

6. KVÍZ

11. TERMÉSZETVÉDELEM

8. MEMÓRIA JÁTÉK

1. TUDNIVALÓK

7. ÉLŐHELYEK, FAJOK II.

5. ÉLŐHELYEK, FAJOK I.

3. TITKOS NÉV

2. FILMNÉZÉS

Tartalom

Olvasd el figyelmesen a legfontosabb tudnivalókat a használatról. Itt találod meg az interaktív elemek jelmagyarázatát is.

TUDNIVALÓK

Ugrás a tartalomjegyzékre

Az aktuális feladatcsoport bezárása, ugrás a következőre

Lapozás visszafelé

Haladás előre

Megosztás és teljes képernyő

Interaktív elem mutató

További hasznos információ

Ugrás a címlapra

Jelmagyarázat

A Pataklakók kalandjai iskolai digitális foglalkoztató füzetek 45 perces tanórákra vannak tervezve. A füzet-sorozat 10 részből áll, mindegyik rész más témákat és hozzájuk kapcsolt feladatokat tartalmaz. Elsősorban iskolai keretek között, tanári vezetéssel érdemes feldolgozni a foglalkoztató füzeteket, de otthoni munkára is alkalmasak. Javasolt korosztály: 10-14 évesek. A foglalkoztató füzeten belül a jobb oldali jelmagyarázatban ismertetett ikonokkal lehet manőverezni. Érdemes a foglalkoztató füzetet a jobb alsó sarokban lévő ... jellel megjelenő két nyíl megnyomásával teljes képernyős nézetbe helyezve használni. Ajánlott böngészők: Google Chrome, Firefox, Opera, Brave. A foglalkoztató füzetek elsősorban iskolai okos táblán, számítógép képernyőn, tableten használhatók jól. Okos telefonon a kis méretek miatt a használhatóság nem optimális. Hasznos időtöltést kívánunk!

Kérlek, olvass el

A foglalkoztató füzetek az INTERREG V-A Ausztria-Magyarország Program - ATHU077 számú - WeCon projekt keretében készültek. A WeCon projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg.

A "Vizes élőhelyek ökológiai hálózatának fejlesztése az osztrák-magyar határrégióban"projekt koordinátora az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság.

Az iskolai digitális foglalkoztató füzeteket azÍgy lesz kerek a világ! Egyesület készítette.

A Pataklakók kalandjai című filmsorozatot a Termeszetfilm.hu Egyesület készítette.

A filmek és a füzetek fő szakmai tanácsadója a BioAqua Pro Kft.

Impresszum

7.

Hetedik rész, melyben Hőseink továbbra is magányosan boldogulnak, és az ember által átalakított vidéken bolyonganak. Ebben a részben a dombvidéki patak és a kisebb állóvizek után a lassabb folyású, bővizűbb folyóvizekben próbálnak boldogulni a kis kalandorok. Nemcsak a víz színe és sebessége változik meg, de a meder is más lesz...

FILMNÉZÉS

Elindítás után a film jobb alsó sarkában lévő [ ] jellel teljes képernyőre válthatsz

Nézzük meg a Pataklakók kalandjai 7. részét: A vízenkívüliek építményei

Ebben a játékban egy titkos név nyitja ki a megfejtéshez az ajtót.A név kitalálásához és az ajtó kinyitásához adunk számodra segítséget különböző kulcsok formájában.

EGY TITKOS NÉV

TOVÁBBI SEGÍTSÉG KELL!

A jelenség kis “d” betűvel kezdődik, és "zás"-ra végződik!

5. Kulcs

Nagyon-nagyon sok felnőtt kérész repül egyszerre.

Vidd az egeret a kulcs alatti szövegre, hogy segítséget kapj a megoldáshoz!

A Rábában és a Dunában élő kérészek a főszereplői.

4. Kulcs

3. Kulcs

A kérész lárvák egy évig a vízben fejlődnek, aztán egyszerre kirepülnek.

2. Kulcs

1. Kulcs

A film végén látható természeti jelenség.

MEGOLDOM!

HOGY HÍVJÁK EZT A JELENSÉGET?

Elindítás után a film jobb alsó sarkában lévő [ ] jellel teljes képernyőre válthatsz

Ha a leírás alapján nem tudod a megfejtést, nézz meg 30 másodpercet a filmből!

Írd be a jelenség nevét! Ügyelj a kis kezdőbetűre és az ékezetekre!

Ide írd be a megfejtést! (egy szó!)

Egy vízfolyás leginkább akkor hajlamos hurok alakú kanyarokban (meanderekben) bővelkedő, kígyózó medert kialakítani, ha széles völgyben vagy alföldön halad, nem túl nagy eséssel.

A víz kanyarog

• Ezt a játékot úgy érdemes használni, hogy a játékpanel jobb felső sarkában lévő apró nyilacskák megnyomásával kiteszed teljes képernyőre.
• A játék végén ugyanezen nyilak, vagy az ESC billentyű megnyomásával térhetsz vissza.
• Egyes esetekben a böngésző új lapon nyitja meg a játékot, ekkor az új lap bezárásával tudsz visszatérni ide.

Meander (hurokkanyar)

A folyók részei

A játékot a jobb alsó sarokban lévő négy nyilas jellel kiteheted teljes képernyőre.

A játékot a középen lévő jellel indíthatod.

A következő feladatokban fotókkal dolgozunk,hogy megismerjük a tájat, az élőhelyeket és a fajokat.

TÁJAK, ÉLŐHELYEK, FAJOK I.

A tegzesek lárvái – kevés kivétellel – vízben élnek. Leginkább szerves törmelékkel táplálkoznak, de moszatevő és ragadozó fajaik is vannak. Egy részük szabadon mászkál az aljzaton, más részük az ajakmirigyeinek váladékából fogóhálót készít. Legnagyobb részük – főleg a gyors folyású vizekben élők – lakócsövet (tegezt) sző, melybe apró szerves vagy szervetlen törmelékszemcséket épít be.

KATTINTS A HELYES képRE!

1. kérdés

JÖHET A 2. KÉRDÉS!

ELTALÁLTAD!

A tegzesek lárvái – kevés kivétellel – vízben élnek. Leginkább szerves törmelékkel táplálkoznak, de moszatevő és ragadozó fajaik is vannak. Egy részük szabadon mászkál az aljzaton, más részük az ajakmirigyeinek váladékából fogóhálót készít. Legnagyobb részük – főleg a gyors folyású vizekben élők – lakócsövet (tegezt) sző, melybe apró szerves vagy szervetlen törmelékszemcséket épít be.

KATTINTS A HELYES képRE!

nem talált! próbáld újra!

1. kérdés

A tegzesek lárvái – kevés kivétellel – vízben élnek. Leginkább szerves törmelékkel táplálkoznak, de moszatevő és ragadozó fajaik is vannak. Egy részük szabadon mászkál az aljzaton, más részük az ajakmirigyeinek váladékából fogóhálót készít. Legnagyobb részük – főleg a gyors folyású vizekben élők – lakócsövet (tegezt) sző, melybe apró szerves vagy szervetlen törmelékszemcséket épít be.

KATTINTS A HELYES képRE!

nem talált! próbáld újra!

1. kérdés

KATTINTS A HELYES képRE!

A folyókat érintő egyik legnagyobb élőhely-változást okozó beavatkozás a partvédelmi célú kövezés: megváltozik a partfal és a meder anyaga, így azok alkalmatlanná válnak az eredetileg ott élő élőlények (pl. kérész lárvák) megtelepedésére. Megváltoznak az áramlási viszonyok is, a folyó elveszti képességét a kanyargásra, vele együtt a szakadópartok létrehozására, a kanyarok lefűzésére (holtágak kialakítására).

2. kérdés

JÖHET A 3. KÉRDÉS!

ELTALÁLTAD!

A folyókat érintő egyik legnagyobb élőhely-változást okozó beavatkozás a partvédelmi célú kövezés: megváltozik a partfal és a meder anyaga, így azok alkalmatlanná válnak az eredetileg ott élő élőlények (pl. kérész lárvák) megtelepedésére. Megváltoznak az áramlási viszonyok is, a folyó elveszti képességét a kanyargásra, vele együtt a szakadópartok létrehozására, a kanyarok lefűzésére (holtágak kialakítására).

KATTINTS A HELYES képRE!

nem talált! próbáld újra!

2. kérdés

A folyókat érintő egyik legnagyobb élőhely-változást okozó beavatkozás a partvédelmi célú kövezés: megváltozik a partfal és a meder anyaga, így azok alkalmatlanná válnak az eredetileg ott élő élőlények (pl. kérész lárvák) megtelepedésére. Megváltoznak az áramlási viszonyok is, a folyó elveszti képességét a kanyargásra, vele együtt a szakadópartok létrehozására, a kanyarok lefűzésére (holtágak kialakítására).

KATTINTS A HELYES képRE!

nem talált! próbáld újra!

2. kérdés

A fejes domolykó ritkán nő 40 cm-nél hosszabbra, a legnagyobb példányok testtömege 3 kg-nál is több lehet. Teste megnyúlt, oldalról kissé lapított, vaskos. Síkvizekben is előfordul, de inkább a hegy- és dombvidéki folyók lakója. Egyívású egyedek csapatokat alkotnak, az idősebb példányok magányos életmódot folytatnak. Falánk, mindenevő faj. Nem védett, horgászható.

KATTINTS A HELYES képRE!

3. kérdés

JÖHET A 4. KÉRDÉS!

ELTALÁLTAD!

A fejes domolykó ritkán nő 40 cm-nél hosszabbra, a legnagyobb példányok testtömege 3 kg-nál is több lehet. Teste megnyúlt, oldalról kissé lapított, vaskos. Síkvizekben is előfordul, de inkább a hegy- és dombvidéki folyók lakója. Egyívású egyedek csapatokat alkotnak, az idősebb példányok magányos életmódot folytatnak. Falánk, mindenevő faj. Nem védett, horgászható.

KATTINTS A HELYES képRE!

nem talált! próbáld újra!

3. kérdés

A fejes domolykó ritkán nő 40 cm-nél hosszabbra, a legnagyobb példányok testtömege 3 kg-nál is több lehet. Teste megnyúlt, oldalról kissé lapított, vaskos. Síkvizekben is előfordul, de inkább a hegy- és dombvidéki folyók lakója. Egyívású egyedek csapatokat alkotnak, az idősebb példányok magányos életmódot folytatnak. Falánk, mindenevő faj. Nem védett, horgászható.

KATTINTS A HELYES képRE!

nem talált! próbáld újra!

3. kérdés

A vízfolyásokon létesített keresztirányú műtárgyak (duzzasztógátak, erőművek) káros hatásainak mérséklésére számos helyen alakítottak ki hallépcsőket. Ezek a legtöbb esetben megkerülik a gátat és megfelelő áramlási viszonyok között biztosítják az élővilág számára a folyó hosszanti átjárhatóságát. Elsődleges feladatuk a halak számára lehetővé tenni, hogy táplálkozó- és szaporodóhelyeik között vándorolhassanak.

KATTINTS A HELYES képRE!

4. kérdés

JÖHET Az 5. KÉRDÉS!

ELTALÁLTAD!

A vízfolyásokon létesített keresztirányú műtárgyak (duzzasztógátak, erőművek) káros hatásainak mérséklésére számos helyen alakítottak ki hallépcsőket. Ezek a legtöbb esetben megkerülik a gátat és megfelelő áramlási viszonyok között biztosítják az élővilág számára a folyó hosszanti átjárhatóságát. Elsődleges feladatuk a halak számára lehetővé tenni, hogy táplálkozó- és szaporodóhelyeik között vándorolhassanak.

KATTINTS A HELYES képRE!

nem talált! próbáld újra!

4. kérdés

A vízfolyásokon létesített keresztirányú műtárgyak (duzzasztógátak, erőművek) káros hatásainak mérséklésére számos helyen alakítottak ki hallépcsőket. Ezek a legtöbb esetben megkerülik a gátat és megfelelő áramlási viszonyok között biztosítják az élővilág számára a folyó hosszanti átjárhatóságát. Elsődleges feladatuk a halak számára lehetővé tenni, hogy táplálkozó- és szaporodóhelyeik között vándorolhassanak.

KATTINTS A HELYES képRE!

nem talált! próbáld újra!

4. kérdés

A dunavirág a kérészek rendjébe tartozó rovar, szárnyai sűrűn erezettek, áttetszőek, fehéresek. Csak tiszta, oxigéndús vízben fejlődik: a Dunán negyven évig nem rajzottak a vízszennyezés miatt, de 2012-ben újra tömegesen jelentek meg. Július–augusztusban rajzik, az esti órákban. A nőstények a vízfelszínről visszaverődő fényt követve, a folyásiránnyal szemben haladva kompenzációs repülést végeznek a peterakás előtt.

KATTINTS A HELYES képRE!

5. kérdés

Vége, tovább lépek!

ELTALÁLTAD!

A dunavirág a kérészek rendjébe tartozó rovar, szárnyai sűrűn erezettek, áttetszőek, fehéresek. Csak tiszta, oxigéndús vízben fejlődik: a Dunán negyven évig nem rajzottak a vízszennyezés miatt, de 2012-ben újra tömegesen jelentek meg. Július–augusztusban rajzik, az esti órákban. A nőstények a vízfelszínről visszaverődő fényt követve, a folyásiránnyal szemben haladva kompenzációs repülést végeznek a peterakás előtt.

KATTINTS A HELYES képRE!

nem talált! próbáld újra!

5. kérdés

A dunavirág a kérészek rendjébe tartozó rovar, szárnyai sűrűn erezettek, áttetszőek, fehéresek. Csak tiszta, oxigéndús vízben fejlődik: a Dunán negyven évig nem rajzottak a vízszennyezés miatt, de 2012-ben újra tömegesen jelentek meg. Július–augusztusban rajzik, az esti órákban. A nőstények a vízfelszínről visszaverődő fényt követve, a folyásiránnyal szemben haladva kompenzációs repülést végeznek a peterakás előtt.

KATTINTS A HELYES képRE!

nem talált! próbáld újra!

5. kérdés

Most következzen egy 9 kérdésből álló fejtörő játék!Figyeld meg, hogy mennyi helyes válaszod van, mert a végén értékeljük!

Pataklakók Kvíz

Kérdezz, felelek

Tracheatüdeje, potrohszelvényei, anális lába.

Tracheakopoltyúi, potrohszelvényei, mellső lába.

Tracheakopoltyúi, potrohszelvényei, anális lába.

Mije lóg ki Pozdorjánnak, a tegzesnek az elvesztett lakócsöve miatt?

1. kérdés

Több száz kavicsból, amit a saját nyálával ragasztott össze.

Több száz kavicsból, amit a saját ürülékével ragasztott össze.

Több száz apró tegezből, amit a saját nyálával ragasztott össze.

Miből áll össze Pozdorján lakócsöve (tegeze)?

2. kérdés

Mert szebb lesz tőle a folyó.

Akadályozzuk, hogy a folyó kacskaringósan folyjon. Így több helyet foglal, és könnyebb benne pecázni, úszni, evezni.

Akadályozzuk, hogy a folyó kacskaringósan folyjon. Így kevesebb helyet foglal, könnyebb mellette utat építeni, földet művelni, építkezni.

Miért teszünk mi emberek a patakok és folyók partjára követ?

3. kérdés

Nincs természetvédelmi hátránya a part menti kövezésnek.

Jóval kevesebb élőlény telepszik meg az ilyen szakaszokon, mint a természetes mederben.

Jóval kevesebb ember telepszik meg az ilyen folyó szakaszok mellett, mint a természetes meder esetén.

Mi a természetvédelmi hátránya a part menti kövezésnek?

4. kérdés

Növényekkel, rákokkal, csigákkal, különböző lárvákkal (például tegzesekkel), férgekkel, rovarokkal, halakkal és békákkal.

Növényekkel, rákokkal, csigákkal, különböző lárvákkal (de tegzesekkel nem), férgekkel, rovarokkal, halakkal és békákkal.

Növény- és törmelékevő.

Mivel táplálkozik a fejes domolykó?

5. kérdés

A fiatal halak számára készült vízi játszó eszköz.

A gátaknál és bukóknál építjük őket, hogy íváskor a halak biztonságosan le tudjanak menni.

A gátaknál és bukóknál építjük őket, hogy íváskor a halak fel tudjanak úszni.

Mi a hallépcső?

6. kérdés

Tiszta vízben él, egy évig fejlődnek a lárvák a vízben, kirepülés után néhány órát élnek.

Tiszta vízben él, több évig fejlődnek a lárvák a vízben, kirepülés után néhány órát élnek.

Tiszta vízben él, egy évig fejlődnek a lárvák a vízben, kirepülés után néhány napot élnek.

Mi jellemző a dunavirágra?

7. kérdés

A hidakon és a folyók mellett lévő erős lámpák magukhoz vonzzák őket, így nem tudnak a földre petézni.

A hidakon és a folyók mellett lévő erős lámpák magukhoz vonzzák őket, így nem tudnak a part menti kövekre petézni.

A hidakon és a folyók mellett lévő erős lámpák magukhoz vonzzák őket, így nem tudnak a vízbe petézni.

Mi okozhatja a kirepülő dunavirágok tömeges pusztulását és sikertelen peterakását?

8. kérdés

Lusta életvitelű.

Nagyon rövid életű.

Nagyon hosszú életű.

A dunavirágok a kérészek rendjébe tartozó rovarok. Mit jelent az, hogy kérészéletű?

9. kérdés

Nagyon ügyes voltál. Irány a legközelebbi patak, keresgélj benne, a partján és környékén élőlényeket!

Ügyes voltál, de van még mit javítani. Nézd meg a filmet egyszer, és vedd észre a helyes válaszokat!

Írd fel a kérdéseket, nézd meg a filmet többször is, és jegyezd fel filmnézés közben a helyes válaszokat!

7-9 helyes válasz

4-6 helyes válasz

0-3 helyes válasz

AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

A következő feladatokban fotókkal dolgozunk,hogy megismerjük a tájat, az élőhelyeket és a fajokat. A kis napocskákra kattintva hasznos segítséget olvashatsz.

TÁJAK, ÉLŐHELYEK, FAJOK II.

tegzeslárva

púposszúnyog lárva

dunaviráglárva

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

A dunavirág nyáron lerakott petéiből csak a következő év tavaszán, áprilisban kelnek ki a lárvák. A lárvák a folyók aljzatában élnek, ahol algákkal, más kisebb élőlényekkel és szerves törmelékkel táplálkoznak. A nyár közepére-végére kifejlődnek belőlük a szárnyas rovarok: rajzáskor a lárvák felúsznak a vízfelszínre, ahol szárnyas rovarrá vedlenek.

tegzeslárva

púposszúnyog lárva

dunaviráglárva

Zöld mezőben a helyes válasz:

dunavirág

dán kérész

elevenszülő kérész

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

A lárvából vedléssel szárnyas rovarrá vált dunavirág nőstények rögtön párzóképesek, míg a hímek (szubimágók) egy újabb vedléssel válnak csak szaporodóképessé. A vízfelszíni párzást követően a nőstények néhány kilométert repülnek folyásiránnyal szemben a folyó fölött, majd lerakják petéiket a vízbe és elpusztulnak. Eközben a helyben maradó hímek vízfelszín fölötti rövid élete is véget ér.

elevenszülő kérész

dán kérész

Zöld mezőben a helyes válasz:

dunavirág

szitakötők rajzása

tiszavirágzás

dunavirágzás

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

A nőstények több kilométeres folyó feletti kompenzációs repülését a vízfelszín optikai jele irányítja, amely a hidaknál hirtelen megszűnik, és a feltorlódó kérésztömeg a híd lámpáihoz vagy a vízparti lámpákhoz repül. Ekkor a nőstények nem a vízbe rakják a petéiket, hanem a hídra, ahol azok elpusztulnak. Ennek kivédésére egyes hidak alsó részére kérészvédő fénysorompókat telepítettek, amelyek a vízfelszín közelében tartják a rovarokat.

szitakötők rajzása

tiszavirágzás

dunavirágzás

Zöld mezőben a helyes válasz:

fejes domolykó

dunai ingola

német bucó

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

A fejes domolykó ritkán nő 40 cm-nél hosszabbra, a legnagyobbak példányok testtömege 3 kg-nál is több lehet. Teste megnyúlt, oldalról kissé lapított, vaskos. Síkvizekben is előfordul, de inkább a hegy- és dombvidéki folyók lakója. Egyívású egyedek csapatokat alkotnak, az idősebb példányok magányos életmódot folytatnak. Falánk, mindenevő faj. Nem védett, horgászható.

német bucó

dunai ingola

Zöld mezőben a helyes válasz:

fejes domolykó

szélhajtó küsz

magyar bucó

német bucó

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

A német bucó erősen megnyúlt, hengeres testű hal, feltűnően vékony farokrésszel. Feje hosszú, széles, felülről lapított. Sárgásbarna alapszínét széles, sötétbarna, ferdén lefutó sávok tarkítják. Természeti értéke igen nagy, mivel szűk területen élő, ritka bennszülött halunk. Fokozottan védett, fogása tilos. Veszélyeztetett, mivel a vízlépcsők hatására élettere egyre zsugorodik.

szélhajtó küsz

magyar bucó

német bucó

Zöld mezőben a helyes válasz:

töltés építés

partbiztosítás

strandhely kialakítás

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

A folyókat érintő egyik legnagyobb élőhely-változást okozó beavatkozás a partvédelmi célú kövezés: megváltozik a partfal és a meder anyaga, így azok alkalmatlanná válnak az eredetileg ott élő élőlények (pl. kérész lárvák) megtelepedésére. Megváltoznak az áramlási viszonyok is, a folyó elveszti képességét a kanyargásra, vele együtt a szakadópartok létrehozására, a kanyarok lefűzésére (holtágak kialakítására).

töltés építés

strandhely kialakítás

Zöld mezőben a helyes válasz:

partbiztosítás

duzzasztó gátak

hallépcső

hullámtörők

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

A vízfolyásokon létesített keresztirányú műtárgyak (duzzasztógátak, erőművek) káros hatásainak mérséklésére számos helyen alakítottak ki hallépcsőket. Ezek a legtöbb esetben megkerülik a gátat és megfelelő áramlási viszonyok között biztosítják az élővilág számára a folyó hosszanti átjárhatóságát. Elsődleges feladatuk a halak számára lehetővé tenni, hogy táplálkozó- és szaporodóhelyeik között vándorolhassanak.

duzzasztó gátak

hullámtörők

Zöld mezőben a helyes válasz:

hallépcső

álkérészlárva

kérészlárva

tegzeslárva

Mit látsz a képen? Kattints a helyes válaszra!

A tegzesek lárvái – kevés kivétellel – vízben élnek. Leginkább szerves törmelékkel táplálkoznak, de moszatevő és ragadozó fajaik is vannak. Egy részük szabadon mászkál az aljzaton, más részük az ajakmirigyeinek váladékából fogóhálót készít. Legnagyobb részük – főleg a gyors folyású vizekben élők – lakócsövet (tegezt) sző, melybe apró szerves vagy szervetlen törmelékszemcséket épít be.

álkérészlárva

kérészlárva

tegzeslárva

Zöld mezőben a helyes válasz:

Figyeld meg, hogy milyen sokfélék a kérészek.

MEMÓRIA JÁTÉK

ha Kész vagy, kezdheted!

Jegyezd meg, hogy a felső sorban lévő kérészek hol találhatók az alsó sorban!

Ó, ez most NEM SIKERÜLT! figyeld meg a KIS kérészeket jobban és próbálkozz újra!

Jegyezd meg, hogy a felső sorban lévő kérészek hol találhatók az alsó sorban!

KEZDEM!

HH:MM:SS

Hol a párja?

HH:MM:SS

Hol a párja?

HH:MM:SS

Hol a párja?

HH:MM:SS

Hol a párja?

HH:MM:SS

Hol a párja?

HH:MM:SS

Hol a párja?

Időd:

Gratulálunk, sikerült!

HH:MM:SS

A következő feladatban az állatok csoportosításával, rendszertanával fogunk foglalkozni.

RENDSZERTAN

Vizek, vízpartok élővilága

A játékot a jobb alsó sarokban lévő négy nyilas jellel kiteheted teljes képernyőre.

A játékot a középen lévő jellel indíthatod.

A víznek és a vizes élőhelyeknek sokféle szerepe van életünkben. Fontos ezeket ismerni, és még fontosabb vizeinket megbecsülni és tisztán tartani.

KÖRNYEZETVÉDELEM

• Ezt a játékot úgy érdemes használni, hogy a játékpanel jobb felső sarkában lévő apró nyilacskák megnyomásával kiteszed teljes képernyőre.
• A játék végén ugyanezen nyilak, vagy az ESC billentyű megnyomásával térhetsz vissza.
• Egyes esetekben a böngésző új lapon nyitja meg a játékot, ekkor az új lap bezárásával tudsz visszatérni ide.

A vizek szerepe az életünkben

A környezetszennyezés forrásai

A játékot a jobb alsó sarokban lévő négy nyilas jellel kiteheted teljes képernyőre.

A játékot a középen lévő jellel indíthatod.

A természet körülvesz bennünket, és mi is részei vagyunk. A fajok, élőhelyek megőrzése mindannyiunk érdeke.

TERMÉSZETVÉDELEM

A nevek sokfélesége

A játékot a jobb alsó sarokban lévő négy nyilas jellel kiteheted teljes képernyőre.

A játékot a középen lévő jellel indíthatod.

Dunavirág

A játékot a jobb alsó sarokban lévő négy nyilas jellel kiteheted teljes képernyőre.

A játékot a középen lévő jellel indíthatod.

Kapcsolat: lukacsa1 [kukac] icloud.com

Szakmai ellenőrzés: Olajos Péter

Fotók: Dr. Kriska György, MME, Olajos Péter, tiszatoelovilaga.hu, Wikipédia

Vége a hetedik résznek, de folytathatod a következővel.

Film készítő: Természetfilm.hu Egyesület

Szakmai tanácsadó: BioAqua Pro Kft.

Az összes Pataklakók kalandjai foglalkoztató füzet

Ajánlott könyvek, oktató programok, mobil aplikációk

További ajánlott filmek

PATAKLAKÓK KALANDJAI - filmsorozat -

10. epizód

8. epizód

4. epizód

7. epizód

6. epizód

2. epizód

3. epizód

1. epizód

Tananyag készítők: Botos István Csaba Csige Anikó, Lukács Attila

5. epizód

Projekt vezető: Dr. Szentirmai István

Partnerek: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Ilmitz-i Biológiai Állomás Osztrák Természetvédelmi Szövetség Stájerországi Csoportja

9. epizód

Projekt koordinátor:Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

A WeCon (ATHU077 számú) projekt e szakmai programja az INTERREG V-A Ausztria-Magyarország Program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg.

Alvállalkozó: Így lesz kerek a világ! Egyesület