Kölcsey Ferenc: Himnusz

Indítás

#Tiszaújváros

#HamvasBélaKönyvtár

Írd ide a belépési jelszót!

Belépési jelszó

A Himnusz fordításai

A Himnusz betűhív átirata

Tetszik

Életképek, emlékek

A Himnusz számokban

Nézd meg!

Szabadulószoba

A Himnusz története

Ősi származása

Kölcsey életútja

Kölcsey nyomában

Magyar kultúra napja

Tartalom

Tetszik? Értékeld!

A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT 1989. január 22-e óta ünnepeljük annak emlékére, hogy Kölcsey 1823-ban ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a magyar nép zivataros századairól írt költeményét, a Himnuszt. A megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának..." Az emléknapon a magyarság szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Kiállításokat, koncerteket szerveznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak.

magyar kultúra napja

Halálának napja Szatmárcsekén

augusztus 23...

1838

1829-től aljegyző lett, majd 1832-ben megyei főjegyzővé és országgyűlési követté választották.

1832

A Magyar Tudós Társaság tagja

november 17.

1830

Szemere Pállal elindította az Élet és Literatura című folyóiratot.

1826

Ezen a napon tisztázta le Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című nagy költeményét Szatmárcsekén.

január 22.

1823

Az édesapja halála után Debrecenben kezdi el tanulmányait.

április 9.

1796

Szülőhelye Sződemeter

augusztus 8.

1790

1790 1838

Kölcsey Ferenc fontosabb állomásai

Kölcsey Ferenc származása

A Kölcsey-címer

Kölcsey Ferenc régi református nemesi családból származott. 1790. augusztus 8-án született Erdélyben, a Közép-Szolnok megyei Sződemeteren. A költő édesanyja, nemes Bölöni Ágnes, erre a vidékre való, tehát erdélyi származású; ezáltal a költő is félig erdélyinek vallotta magát. Édesapja Kölcsey Péter tiszántúli kálvinista nemesúr, tekintélyes jogtudós. Három fiú testvére született: Sámuel, Ádám és Péter. Lánytestvérei, Borbála és Mária csecsemőként, illetve kisgyermekként meghaltak.

A (kölcsei) Kölcsey család Szatmár vármegye egyik ősi családja, mely a Szente-Mágócs nemzetségből, és a Kende családdal egy törzsből ered.

Kölcsey nyomában

Rimay János versei

10

MAGYAR KULTÚRA NAPJA

1989 MAGYAR KULTÚRA NAPJA

1848/49 után

Himnusz megzenésítése

Első megjelenése

II. világháború után

Himnusz 100. évforduló

Himnusz előadásmódjának szabályozása

Trianon árnyékában

A Himnusz története

11

Tetszik? Értékeld!

Magyar népi kanásztánc műfajának ritmusa

Rimay János

Kölcsey 1821-ben olvasott Balassi Bálintnak tulajdonított istenes éneket a Szépliteraturai Ajándék című folyóiratban. Ő maga soha nem is tudta meg, hogy a költő nevét akkor tévesen közölték, valójában Rimay János írta a verseket.

1573 - 1961

Magyar népi kanásztánc ritmusa

Az egyik vers hatására 1822 végén a nemzethalál témájában új költemény megírásába fogott, a magyar népi kanásztánc műfajának ritmusában. 33 évesen, a kézirat szerint 1823. január 22-én megszülető versét, a mai Himnuszt soha nem sorolta legfontosabb művei közé.

Aurora - hazai almanach

A vers 1829-ben Kisfaludy Károly által szerkesztett, Aurora című lapban Hymnus címmel jelent meg. 1832-ben egy felolvasóest alkalmával idézték először a verset nyilvánosan, igaz, hogy hibásan. Ebben az évben jelent meg Kölcsey első kötete, amelybe bekerült a Hymnus, a ‘Magyar nép’ zivataros századaiból címmel.

Erkel Ferenc

1844-ben a Nemzeti Színház bérlő-igazgatója Bartay Endre pályázatot írt ki a Himnusz megzenésítésére.

Erkel Ferenc egyetlen óra alatt komponált zenét a vershez, melynek ritmusa jóval gyorsabb volt a ma ismert változaténál. A megzenésített Himnuszt elsőként 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban. 1844. augusztus 10-én először szólalt meg nyilvános nép-ünnepségen az óbudai hajógyárban a „Széchenyi” nevű gőzös vízrebocsátásánál.

A szabadságharc leverése után magyar földön a „Gott erhalte” (osztrák császári himnusz) lett a hivatalos himnusz. Hivatalosan tiltották, mégis 1850. március 26-án a Nemzeti Színházban a pesti gyermekkórház javára adott műsor végén, 1850. augusztus 20-án pedig Nemzeti Színházban Losonc megsegítésére tartott díszünnepségen a Hymnust énekelték. Az iskolai szöveggyűjteményekbe 1856-tól került be a vers, de ekkor még a „Gott erhalte” volt a rendeletileg is kötelezővé tett császári himnusz. Erkel Ferenc is csak az 1880-as években vetette papírra a Himnusz véglegesnek szánt, négyszólamú vegyeskari verzióját.

Az időpontot jócskán eltévesztve 1923. június 10-én országos ünnepséget rendeztek a Himnusz születésének századik évfordulója alkalmából. Ekkor már Horthy Miklós egyértelműen állami jelképként emlékezett meg a műről. Nagyjából innentől kezdve szokás kötelezően felállva hallgatni és énekelni a Himnuszt.

Dohnányi Ernő (1877-1960)

A trianoni béke árnyékában a művet lassabban, tragikusabban kezdték játszani, háttérbe szorítva a versben és az eredeti zeneműben is hangsúlyos szerepet kapó játékos s így optimizmust sugalló verbunkos-ritmust. 1938-ban Dohnányi Ernő áthangszerelte Erkel zenéjét, kihangsúlyozva a mű áhitatos imajellegét. Az eredetiben szereplő harangzúgást pedig elhagyta a zenei kíséretből.

Hóman Bálint (1885-1951)

Hóman Bálint kultusz-miniszter 1939. június 2-án miniszteri rendeletet adott ki a Himnusz kötelező előadásmódjáról, mivel az „előadásánál tapasztalható eltérések igen sok esetben megzavarták a hazafias ünnepségek hangulatát”.

1945 után Révai József kulturális miniszter Kodály Zoltánt és Illyés Gyulát akarta megbízni egy optimistább és Isten nevét nem tartalmazó nemzeti induló megírásával. A költő és a zeneszerző azonban egyetértettek abban, hogy Erkel és Kölcsey művét nem szabad lecserélni, és sikerült is a kommunista vezetést meggyőzni erről. Ezután minden ünnepségen elhangzott a Himnusz.

Kodály Zoltán1882-1967

Illyés Gyula1902-1983

1981-ben hívták fel a figyelmet arra, hogy semmiféle dokumentum nem létezik arról, hogy hogyan vált Kölcsey műve hivatalos himnusszá, tulajdonképpen a nép tette azzá. 1989-ben a vers születését követően 166 évvel született hivatalos döntés arról, hogy a Himnusz szövegének születésnapja a MAGYAR KULTÚRA NAPJA is egyben. Az 1989. október 23-án szentesített XXXI. tv 36. §-a szerint pedig „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

A Himnusz eredeti, Kölcsey Ferenc által írt kéziratát és az Erkel Ferenc által lejegyzett kottát az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik. A kéziratot Kölcsey oldalági leszármazottja, László Magda 1944 nyarán a II. világháború pusztításától félve helyezte el letétként a nemzeti könyvtárban. 2017. július 3-án Kölcsey Ferenc testvérének, Sámuelnek egyenes ági leszármazottja, Fáy Péter aláírja az Országos Széchényi Könyvtárral a Himnusz eredeti kéziratának őrzésére kötött letéti szerződés határozatlan időre történő meghosszabbítását.

1939.06.02.

A Himnusz számokban

1949

1938

1865.12.14.

1848.03.15.

1989.01.22.

1989.10.23.

1844.07.02.

1844.06.15.

1844. 02.29.

1832

1829

1823.01.22.

1821

Szatmárcsekei dolgozószobája

Életképek, emlékek

Az álmosdi Kölcsey kúria

Kölcsey síremlék Szatmárcseke

Fiatalkori portré

HIMNUSZ SZOBOR

HIMNUSZ DOMBORMŰ

MAGYAR HIMNUSZ TÁBLAKÉP

HIMNUSZ FESTMÉNY

Tetszik...

V. Majzik Mária alkotása Budakeszin

V. Majzik Mária alkotása Csíkszereda

Smídt Róbert alkotása

Orgoványi Anikó alkotása

A Himnusz átirata

Vár állott, most kőhalom; Kedv ’s öröm röpkedtek, Halálhörgés, síralom Zajlik már helyettek; ’S ah, szabadság nem virúl A’ holtnak véréből, Kínzó rabság’ könnye húll Árvánk’ hő szeméből. Szánd-meg, Isten! a’ Magyart, Kit vészek hányának, Nyujts feléje védő kart Tengerén kínjának; Balsors a’kit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e’ nép A’ multat ’s jövendőt.

Hányszor zengett ajkain Ozman’ vad’ népének Vert hadunk’ csonthalmain Győzedelmi ének! Hányszor támadt tennfiad, Szép Hazám, kebledre; ’S lettél magzatod miatt Magzatod’ hamvedre? Bujt az Üldözött, ’s felé Kard nyúl barlangjában; Szerte nézett, ’s nem lelé Honját a’ hazában; Bérczre hág és völgybe száll, Bú ’s kétség mellette, Vérözön lábainál, ’S lángtenger felette.

Érttünk Kúnság’ mezejin Ért kalászt lengettél, Tokaj szőllővesszejin Nektárt csepegtettél, Zászlónk’ gyakran plántálád Vad Török’ sánczára, ’S nyögte Mátyás’ bús hadát Bécsnek büszke vára. Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, Elsujtád villámidat Dörgő fellegedben; Most rabló Mongol’ nyilát Zúgattad felettünk, Majd Töröktől rabigát Vállainkra vettünk.

Isten! álld-meg a’ Magyart Jó kedvvel, bőséggel; Nyujts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Balsors a’ kit régen tép, Hozz rá víg esztendőt, Megbünhödte már e’ nép A’ multat ’s jövendőt. Őseinket felhozád Karpat szent bérczére, Általad nyert szép hazát Bendeguznak vére; ’S merre zugnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád’ hősmagzatjai Felvirágozának.

HYMNUS, a’ Magyar nép zivataros századaiból

A Himnusz fordításai

ESZPERANTÓ

JAPÁN

HÉBER

OROSZ

ANGOL

SPANYOL

FIGYELEM! RENDKVÜLI HÍREK!

Mi történt valójában?

Eltűnt a Himnusz kézirata!

Kölcsey halála után nem sokkal a Himnusz kézirata eltűnt. Kövesd a nyomokat, és fejtsd meg a titkos széf kódját! Minden helyszínen lesz egy társad, aki segít neked a nyomozásban.

05

04

03

02

01

Asgard

Anglia

Tetszik? Értékeld!

Olimposz

Afrika

Kövesd a számokat, kövesd a nyomot!

Karib-tenger

A Hymnus megzenésítésére kiírt pályázatra Erkel Ferenc is benyújtotta pályaművét, melynek jeligéje ez volt: „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” Melyik Kölcsey vers első két sora a jelige?

Sherlock Holmes a NAGYÍTÓJÁVAL segít megtalálni neked a titkos széf kódjának kinyitásához szükséges első számot.

Irány Anglia!

Elfojtódás

Vanitatum Vanitas

Huszt

amint látod, nem azzal a jeligével kezdődik a vers. Keresd tovább a nagyítóval!

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!

HUSZT

amint látod, nem azzal a jeligével kezdődik a vers. Keresd tovább a nagyítóval!

O sírni, sírni, sírni, Mint nem sírt senki még Az elsűlyedt boldogság után, Mint nem sírt senki még Legfelső pontján fájdalmának, Ki tud? ki tud? Ah, Fájdalom – Lángoló, mint az enyém, csapongó, s mély, Nincsen több, nincs sehol! S mért nem forr könyű szememben? S mért hogy szívem nem reped meg Vérözönnel keblemen?

ELFOJTÓDÁS

854

Keresd meg a nagyítóval a széf kinyitásához szükséges számot és jegyezd meg!

Gratulálok!

Itt az írás, forgassátok Érett ésszel, józanon, S benne feltalálhatjátok Mit tanít bölcs Salamon: Miképp széles e világon Minden épűl hitványságon, Nyár és harmat, tél és hó, Mind csak hiábavaló!

Vanitatum Vanitas

De előtte válaszolj néhány kérdésre...

Jack Sparrow Fekete Gyöngyén HAJÓZZ el a kincsesládáig, mely feltárja neked a titkos széf kódjához szükséges második számjegyet.

Irány a Karib-tenger!

1823

1790

1832

1844

1989

Gratulálok!

Himnusz táblakép - Smídt Róbert alkotása 5×2 méteres és 800 kilogramm súlyú tölgyfából faragott táblakép a magyarság történelmét jeleníti meg a honfoglalás előtti időszaktól.

Évszám kvíz

Melyik évben zenésítette meg Erkel Ferenc?

Melyik évben jelent meg a Hymnus kötetben?

Melyik évben tisztázta le a Hymnus kéziratot Kölcsey?

Melyik évben született Kölcsey Ferenc?

Melyik évtől ünnepeljük a magyar kultúra napját?

Gratulálok! Sikerült megtalálnod a széf kinyitásához szükséges második számot. Jegyezd meg, még később szükséged lesz rá!

340

A pörölye elrepít téged a feladványhoz.

A nyomokat követve most Thor fog segíteni neked megtalálni a titkos széf kinyitásához szükséges harmadik számot.

Irány Asgard!

A megoldás betűihez kapcsolt számokat add össze. Ez lesz a széf kinyitásához szükséges 3. szám. Jegyezd meg, még később szükséged lesz rá!

Melyik lapban jelent meg először a Hymnus?

A D betűhöz állítsd a 10-es számot, és oldd meg a feladványt.

Jöjjön a feladvány...

Indiana Jones a KULCSÁVAL segít megtalálni a titkos kódhoz szükséges 4. számot.

Irány Afrika!

Tovább léphetsz

Ellenőrzöm

Title 2

Õseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hõs magzatjai Felvirágozának.

Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bõséggel, Nyújts feléje védõ kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendõt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendõt!

Pótold a hiányzó részeket...

Jegyezd meg ezt a számot és folytasd az utazást! 476

Gratulálok!

Ellenőrzöm

Title 2

Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölötte.

Jöjjön a feladvány...

Percy Jackson MÁGIKUS TOLLA segít megtalálni a titkos kódhoz szükséges 5. számot.

Irány Olimposz!

Kölcsey Ferenc

start

KÉPKIRAKÓ kvÍz

1822

1828

1832

1. kérdés

Mikor jelent meg kötetben Kölcsey Hymnus című verse?

Révai József

Horthy Miklós

Hóman Bálint

2. kérdés

Melyik politikus szabályozta a Himnusz kötelező előadásmódját?

1823. február 22.

1822. január 23.

1823. január 22.

3. kérdés

Melyik nap emlékére ünnepeljük a MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT?

1899

1988

1989

4. kérdés

Melyik évben vált törvény által, hivatalosan a magyar nemzet himnuszává Kölcsey műve?

Nagyvárad

Sárospatak

Debrecen

5. kérdés

Melyik városban végezte tanulmányait Kölcsey?

A magyar nyelv napját

A magyar költészet napját

A magyar kultúra napját

6. kérdés

Mit ünneplünk január 22-én?

Álmosd

Pozsony

Szatmárcseke

7. kérdés

Kölcsey hol írta a Himnuszt?

Dohnányi Ernő

Bartók Béla

Kodály Zoltán

8. kérdés

Ki hangszerelte át a Himnusz zenéjét a XX.században?

Sződemeter

Álmosd

Szatmárcseke

9. kérdés

Hol született Kölcsey Ferenc?

Halálhörgés, siralom/Zajlik már helyettek.

Hajh, de bűneink miatt/Gyúlt harag kebledben,

Vérözön lábainál,/’S lángtenger felette.

10. kérdés

Hogyan folytatódik a vers? „Vár állott, most kőhalom,/Kedv ’s öröm röpkedtek,”

Ond

Tas

Álmos

11. kérdés

Kölcsey ősi családja melyik törzsből ered?

Kanásztánc

Gyimesi csángó tánc

Kalotaszegi tánc

12. kérdés

Melyik népi tánc műfajának ritmusát vette alapul a Himnusz megírásakor?

Erkel Ferenc

Bartók Béla

Kodály Zoltán

13. kérdés

Ki zenésítette meg a Himnuszt?

Most már tudsz minden számot a széf kinyitásához!

IRÁNY A SZÉF

Sikerült megoldanod ezt a feladatot is. A széf kinyitásához jegyezd meg ezt a számot: 69

Gratulálok!

+ info

HIBÁS

1823

IGEN

12345

Sikerült megszerezned az összes számot, mely a titkos széf kinyitását teszi lehetővé. Add össze a számokat, majd gépeld be a széf kódját.

Kölcsey örököse beépített még egy biztonsági kódot.

Hány gyermeke volt Kölcsey Ferencnek?