Kölcsey: Himnusz - e-tananyag + szabadulószoba

#HamvasBélaKönyvtár

#Tiszaújváros

Indítás

MAGYAR KULTÚRA NAPJA

Kölcsey Ferenc: Himnusz

"Mert alapos s egyszersmind sokoldalú tudományt szerezni felette nehéz. Sok olvasás, még több gondolkozás, sok egybehasonlítás, még több gyakorlás, s fogyhatlan béketűrés és állandóság az, ami itt megkívántatik."

Parainesis Kölcsey Kálmánhoz

Tetszik? Értékeld!

Tartalom

Magyar kultúra napja

Kölcsey nyomában

Kölcsey életútja

Ősi származása

A Himnusz története

Szabadulószoba

Nézd meg!

A Himnusz számokban

Életképek, emlékek

Tetszik

Betöltés…

magyar kultúra napja

A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT 1989. január 22-e óta ünnepeljük annak emlékére, hogy Kölcsey 1823-ban ezen a napon fejezte be Szatmárcsekén a magyar nép zivataros századairól írt költeményét, a Himnuszt. A megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának..." Az emléknapon a magyarság szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Kiállításokat, koncerteket szerveznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak.

Kölcsey Ferenc fontosabb állomásai

17901838

1790

augusztus 8.

Szülőhelye Sződemeter

1796

április 9.

Az édesapja halála után Debrecenben kezdi el tanulmányait.

1823

január 22.

Ezen a napon tisztázta le Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című nagy költeményét Szatmárcsekén.

1826

Szemere Pállal elindította az Élet és Literatura című folyóiratot.

1830

november 17.

A Magyar Tudós Társaság tagja

1832

1829-től aljegyző lett, majd 1832-ben megyei főjegyzővé és országgyűlési követté választották.

1838

augusztus 23...

Halálának napja Szatmárcsekén

Debreceni Református Kollégium A kollégium mindig nyitott volt az új eszmék iránt, hiszen maga is egy új tanítás, a reformáció szellemében jött létre (1538-ban). Az évszázadok során az ország legnevesebb iskolái között számon tartott Debreceni Kollégiumban Magyarország számos nagy alakja töltötte diákéveit, mint például Ady Endre, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Kölcsey Ferenc, Móricz Zsigmond, Szabó Magda. Kölcsey gyakori látogatója volt a kollégium könyvtárának, ettől az időszaktól eredeztethető a könyvek, a művészetek, a nyelvek iránti szeretete.

Édesanyja, Bölöni Ágnes Kölcsey Péterrel Sződemeteren kötött házasságot, majd Álmosdra költözött férje birtokára, de áldott állapotban hazatért nagyanyjához Sződemeterre és ebben a házban hozta világra elsőszülött fiát, Ferencet.

A himnusz a görög hümnosz, vagyis "ének" jelentésű szóból ered, első jelentése vallásos jellegű, istent vagy isteni hatalmakat dicsőítő, hozzájuk segítségért fohászkodó imaszerű ének.

ÉLET ÉS LITERATÚRA Szemere Pál és Kölcsey Ferenc kritikai folyóirata. A 3. évfolyamtól (Kölcsey kiválástól) kezdve Muzárion címmel jelent meg a lap. Négy év szünet után, 1833-ban még egy kötete jelent meg.

Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen szóvá tették egy magyar tudományos intézet felállításának szükségességét. Széchenyi István felajánlja birtokainak egyévi jövedelmét egy Tudós Társaság alapítására. Tényleges működését 1830-ban kezdhette meg Magyar Tudós Társaság néven. (Később Magyar Tudományos Akadémia, MTA)

Aljegyzői munkája először Borsod vármegyébe vezette. 1830 januárjától májusig hosszabb időszakokra járt vissza Miskolcra, ahol a megyei összeírásokkal kapcsolatos külső ellenőrzéseket végezte. Az emléktábla Miskolcon a Széchenyi u. 38. számú ház falán található.

Halála hirtelen következett be. Egy hivatalos útja alkalmával szekéren utazva viharos zápor érte, meghűlt és egyheti betegeskedés után 1838. augusztus 23-án Szatmárcsekén meghalt.

A (kölcsei) Kölcsey család Szatmár vármegye egyik ősi családja, mely a Szente-Mágócs nemzetségből, és a Kende családdal egy törzsből ered.

Kölcsey Ferenc régi református nemesi családból származott. 1790. augusztus 8-án született Erdélyben, a Közép-Szolnok megyei Sződemeteren. A költő édesanyja, nemes Bölöni Ágnes, erre a vidékre való, tehát erdélyi származású; ezáltal a költő is félig erdélyinek vallotta magát. Édesapja Kölcsey Péter tiszántúli kálvinista nemesúr, tekintélyes jogtudós.Három fiú testvére született: Sámuel, Ádám és Péter. Lánytestvérei, Borbála és Mária csecsemőként, illetve kisgyermekként meghaltak.

A Kölcsey-címer

Kölcsey Ferenc származása

Kölcsey nyomában

2

Magyar népi kanásztánc műfajának ritmusa

11

A Himnusz története

Trianon árnyékában

7

Himnusz előadásmódjának szabályozása

8

Himnusz 100. évforduló

6

1

0

0

II. világháború után

9

3

Első megjelenése

Himnusz megzenésítése

4

1848/49 után

5

1989MAGYAR KULTÚRA NAPJA

MAGYAR KULTÚRANAPJA

10

Rimay János versei

1

1573 - 1961

Kölcsey 1821-ben olvasott Balassi Bálintnak tulajdonított istenes éneket a Szépliteraturai Ajándék című folyóiratban. Ő maga soha nem is tudta meg, hogy a költő nevét akkor tévesen közölték, valójában Rimay János írta a verseket.

Rimay János

Az egyik vers hatására 1822 végén a nemzethalál témájában új költemény megírásába fogott, a magyar népi kanásztánc műfajának ritmusában. 33 évesen, a kézirat szerint 1823. január 22-én megszülető versét, a mai Himnuszt soha nem sorolta legfontosabb művei közé.

Magyar népi kanásztánc ritmusa

A kanásztánc-ritmus népi eredetű forma, a XVIII. században a műköltészet is magáévá tette. Ritmusa hangsúlyos, a sorok három (ill. a harmadikat kis ütemre bontva: négy) üteműek, eredeti osztása: 4|4||6. Például: Megismerni a kanászt cifra járásáról...

A kanásztánc-ritmus népi eredetű forma, a XVIII. században a műköltészet is magáévá tette. Ritmusa hangsúlyos, a sorok három (ill. a harmadikat kis ütemre bontva: négy) üteműek, eredeti osztása: 4|4||6. Például: Megismerni a kanászt cifra járásáról

A vers 1829-ben Kisfaludy Károly által szerkesztett, Aurora című lapban Hymnus címmel jelent meg. 1832-ben egy felolvasóest alkalmával idézték először a verset nyilvánosan, igaz, hogy hibásan. Ebben az évben jelent meg Kölcsey első kötete, amelybe bekerült a Hymnus, a ‘Magyar nép’ zivataros századaiból címmel.

Aurora - hazai almanach

Erkel Ferenc egyetlen óra alatt komponált zenét a vershez, melynek ritmusa jóval gyorsabb volt a ma ismert változaténál. A megzenésített Himnuszt elsőként 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban. 1844. augusztus 10-én először szólalt meg nyilvános nép-ünnepségen az óbudai hajógyárban a „Széchenyi” nevű gőzös vízrebocsátásánál.

1844-ben a Nemzeti Színház bérlő-igazgatója Bartay Endre pályázatot írt ki a Himnusz megzenésítésére.

Erkel Ferenc

Erkel Ferenc nem akarta elvenni a lehetőséget más zeneszerzőktől, ezért nem akart indulni a pályázaton. Bartay Endre vette rá Erkel Ferencet, aki az utolsó pillanatban nyújtotta be a pályázatát. A pályázatot „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligével nyújtotta be, mely Kölcsey Vanitatum Vanitas versének első két sora. A meghirdetett pályázatra 13 pályamű érkezett.

Az 1910-es Erkel-centenáriumra kiadott Erkel-emlékkönyvben így szerepel a vele interjút készítő fiatal Gárdonyi Géza anekdotikus lejegyzése az idős Erkel visszaemlékezéséről: „Csend van. Ülök és gondolkodok: hát hogy is kellene ezt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem, és hang hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz.”

A szabadságharc leverése után magyar földön a „Gott erhalte” (osztrák császári himnusz) lett a hivatalos himnusz.Hivatalosan tiltották, mégis 1850. március 26-án a Nemzeti Színházban a pesti gyermekkórház javára adott műsor végén, 1850. augusztus 20-án pedig Nemzeti Színházban Losonc megsegítésére tartott díszünnepségen a Hymnust énekelték. Az iskolai szöveggyűjteményekbe 1856-tól került be a vers, de ekkor még a „Gott erhalte” volt a rendeletileg is kötelezővé tett császári himnusz. Erkel Ferenc is csak az 1880-as években vetette papírra a Himnusz véglegesnek szánt, négyszólamú vegyeskari verzióját.

Az időpontot jócskán eltévesztve 1923. június 10-én országos ünnepséget rendeztek a Himnusz születésének századik évfordulója alkalmából. Ekkor már Horthy Miklós egyértelműen állami jelképként emlékezett meg a műről. Nagyjából innentől kezdve szokás kötelezően felállva hallgatni és énekelni a Himnuszt.

A trianoni béke árnyékában a művet lassabban, tragikusabban kezdték játszani, háttérbe szorítva a versben és az eredeti zeneműben is hangsúlyos szerepet kapó játékos s így optimizmust sugalló verbunkos-ritmust. 1938-ban Dohnányi Ernő áthangszerelte Erkel zenéjét, kihangsúlyozva a mű áhitatos imajellegét. Az eredetiben szereplő harangzúgást pedig elhagyta a zenei kíséretből.

Dohnányi Ernő(1877-1960)

A kanásztánc-ritmus népi eredetű forma, a XVIII. században a műköltészet is magáévá tette. Ritmusa hangsúlyos, a sorok három (ill. a harmadikat kis ütemre bontva: négy) üteműek, eredeti osztása: 4|4||6. Például: Megismerni a kanászt cifra járásáról...

A kanásztánc-ritmus népi eredetű forma, a XVIII. században a műköltészet is magáévá tette. Ritmusa hangsúlyos, a sorok három (ill. a harmadikat kis ütemre bontva: négy) üteműek, eredeti osztása: 4|4||6. Például: Megismerni a kanászt cifra járásáról

„A Himnusz előadásánál tapasztalható eltérések igen sok esetben megzavarták a hazafias ünnepségek hangulatát. Ennek elkerülése és az előadás egységének biztosítása érdekében elrendelem a következőket: / A Himnusz áhítat keltését célzó imádságos jellegének megfelelően csak komoly alkalmakkor adható elő. Ismétlésnek az előadásban helye nincs. Hangszeres és zenekíséretes előadásnál úgy az előjáték, mint az utójáték kötelező. … A Himnuszt Kölcsey Ferenc eredeti szövegével kell énekelni. A könnyebb énekelhetőség kedvéért mindazonáltal az eredeti „hozz rá víg esztendőt” szöveg helyett „hozz reá víg esztendőt” énekelendő. / A helyes előadás zsinórmértékül szolgáló hivatalos letét kiadása iránt egyidejűleg gondoskodás történt.”

Hóman Bálint kultusz-miniszter 1939. június 2-án miniszteri rendeletet adott ki a Himnusz kötelező előadásmódjáról, mivel az „előadásánál tapasztalható eltérések igen sok esetben megzavarták a hazafias ünnepségek hangulatát”.

Hóman Bálint(1885-1951)

A kanásztánc-ritmus népi eredetű forma, a XVIII. században a műköltészet is magáévá tette. Ritmusa hangsúlyos, a sorok három (ill. a harmadikat kis ütemre bontva: négy) üteműek, eredeti osztása: 4|4||6. Például: Megismerni a kanászt cifra járásáról...

A kanásztánc-ritmus népi eredetű forma, a XVIII. században a műköltészet is magáévá tette. Ritmusa hangsúlyos, a sorok három (ill. a harmadikat kis ütemre bontva: négy) üteműek, eredeti osztása: 4|4||6. Például: Megismerni a kanászt cifra járásáról

„A Himnusz előadásánál tapasztalható eltérések igen sok esetben megzavarták a hazafias ünnepségek hangulatát. Ennek elkerülése és az előadás egységének biztosítása érdekében elrendelem a következőket: / A Himnusz áhítat keltését célzó imádságos jellegének megfelelően csak komoly alkalmakkor adható elő. Ismétlésnek az előadásban helye nincs. Hangszeres és zenekíséretes előadásnál úgy az előjáték, mint az utójáték kötelező. … A Himnuszt Kölcsey Ferenc eredeti szövegével kell énekelni. A könnyebb énekelhetőség kedvéért mindazonáltal az eredeti „hozz rá víg esztendőt” szöveg helyett „hozz reá víg esztendőt” énekelendő. / A helyes előadás zsinórmértékül szolgáló hivatalos letét kiadása iránt egyidejűleg gondoskodás történt.”

„... Ennek elkerülése és az előadás egységének biztosítása érdekében elrendelem a következőket: / A Himnusz áhítat keltését célzó imádságos jellegének megfelelően csak komoly alkalmakkor adható elő. Ismétlésnek az előadásban helye nincs. Hangszeres és zenekíséretes előadásnál úgy az előjáték, mint az utójáték kötelező. … A Himnuszt Kölcsey Ferenc eredeti szövegével kell énekelni. A könnyebb énekelhetőség kedvéért mindazonáltal az eredeti „hozz rá víg esztendőt” szöveg helyett „hozz reá víg esztendőt” énekelendő. / A helyes előadás zsinórmértékül szolgáló hivatalos letét kiadása iránt egyidejűleg gondoskodás történt.”

Illyés Gyula1902-1983

Kodály Zoltán1882-1967

1945 után Révai József kulturális miniszter Kodály Zoltánt és Illyés Gyulát akarta megbízni egy optimistább és Isten nevét nem tartalmazó nemzeti induló megírásával. A költő és a zeneszerző azonban egyetértettek abban, hogy Erkel és Kölcsey művét nem szabad lecserélni, és sikerült is a kommunista vezetést meggyőzni erről. Ezután minden ünnepségen elhangzott a Himnusz.

"Minek, jó a régi!" - mondta Kodály Zoltán

1981-ben hívták fel a figyelmet arra, hogy semmiféle dokumentum nem létezik arról, hogy hogyan vált Kölcsey műve hivatalos himnusszá, tulajdonképpen a nép tette azzá.1989-ben a vers születését követően 166 évvel született hivatalos döntés arról, hogy a Himnusz szövegének születésnapja a MAGYAR KULTÚRA NAPJA is egyben. Az 1989. október 23-án szentesített XXXI. tv 36. §-a szerint pedig „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

A Himnusz eredeti, Kölcsey Ferenc által írt kéziratát és az Erkel Ferenc által lejegyzett kottát az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik.A kéziratot Kölcsey oldalági leszármazottja, László Magda 1944 nyarán a II. világháború pusztításától félve helyezte el letétként a nemzeti könyvtárban.2017. július 3-án Kölcsey Ferenc testvérének, Sámuelnek egyenes ági leszármazottja, Fáy Péter aláírja az Országos Széchényi Könyvtárral a Himnusz eredeti kéziratának őrzésére kötött letéti szerződés határozatlan időre történő meghosszabbítását.

1821

1823.01.22.

1829

1832

1844. 02.29.

Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdet a Hymnus megzenésítésére.

1844.06.15.

1844.07.02.

1989.10.23.

1989.01.22.

1848.03.15.

1865.12.14.

1938

1949

A Himnusz számokban

1939.06.02.

A vers megjelenik Kisfaludy Károly AURORA című almanachjában.

Kölcsey ezen a napon tisztázta le a kéziratot.

Rimay János istenes verse megihlette a költőt.

Erkel Ferenc műve a nyertes.

Első bemutatója a Nemzeti Színházban.

A Nemzeti Színházban Katona József Bánk bán előadáson elhangzott az Erkel Ferenc által megzenésített Hymnusz is.

A Himnusz születése lett a Magyar kultúra napja.

Felkérik Illyés Gyulát és Kodály Zoltán új Himnusz írására. A költő és a zeneszerző azonban egyetértettek abban, hogy Erkel és Kölcsey művét nem szabad lecserélni, és sikerült is a kommunista vezetést meggyőzni erről.

Dohnányi Ernő áthangszerelte Erkel zeneművét. Az eredetiben szereplő harangzúgást elhagyta a zenei kíséretből.

Az országgyűlés megnyitása alkalmából az ünnepi mise után a Hymnusz hangjaira vonult be I. Ferenc József a trónterembe.

Kölcsey Ferenc első kötetében megjelenik a Hymnus az alcímével (a Magyar nép zivataros századaiból) együtt .

Bartay Endre pályázatot ír ki a Hymnusz megzenésítésére.

Törvény mondja ki, hogy „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 1939. június 2-án kelt 1939/15.151 sz., a „Himnusz” egyöntetű előadásáról szóló rendeletében szabályozta a kötelező előadásmódot.

Fiatalkori portré

Kölcsey síremlékSzatmárcseke

Az álmosdi Kölcsey kúria

Életképek, emlékek

Szatmárcsekei dolgozószobája

A Kölcsey-emlékház Kölcsey Ferenc szüleinek a lakóháza volt. Gyermekként folyamatosan 6 éves koráig tartózkodott itt. 1812-től 1815 áprilisáig Álmosdon gazdálkodott. 1815 áprilisában testvéreivel osztoznak a birtokon, Kölcsey Ferenc Ádám öccsével Csekére költözik.

Sírja a község csónakos fejfáiról híres református temetőjében található, síremlékét halálának századik évfordulóján, 1938-ban a mátészalkai Kölcsey Társaság állította.

Kölcsey gyermekkorában himlős lett, mely következtében jobb szemére megvakult, és nagyon korán kihullott a haja.

1815-ben a megörökölt családi birtokra, Szatmárcsekére költözött Ádám öccsével, és itt élt kisebb megszakításokkal egészen a haláláig. A csekei otthonában hatalmas könyvtárral rendelkezett, körülbelül 1200 könyvvel. Ha látogatók jöttek hozzá, akkor is mindig könyv volt a kezében.

Orgoványi Anikó alkotása

Smídt Róbert alkotása

V. Majzik Mária alkotásaCsíkszereda

V. Majzik Mária alkotásaBudakeszin

Tetszik...

HIMNUSZFESTMÉNY

MAGYAR HIMNUSZ TÁBLAKÉP

HIMNUSZ DOMBORMŰ

HIMNUSZ SZOBOR

Eltűnt a Himnusz kézirata!

Mi történt valójában?

FIGYELEM! RENDKVÜLI HÍREK!

Kölcsey halála után nem sokkal a Himnusz kézirata eltűnt. Kövesd a nyomokat, és fejtsd meg a titkos széf kódját! Minden helyszínen lesz egy társad, aki segít neked a nyomozásban.

Karib-tenger

Kövesd a számokat, kövesd a nyomot!

Afrika

Olimposz

Anglia

Asgard

01

02

03

04

05

Irány Anglia!

Sherlock Holmes a NAGYÍTÓJÁVAL segít megtalálni neked a titkos széf kódjának kinyitásához szükséges első számot.

A Hymnus megzenésítésére kiírt pályázatra Erkel Ferenc is benyújtotta pályaművét, melynek jeligéje ez volt: „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” Melyik Kölcsey vers első két sora a jelige?

Huszt

Vanitatum Vanitas

Elfojtódás

HUSZT

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!

amint látod, nem azzal a jeligével kezdődik a vers.Keresd tovább a nagyítóval!

ELFOJTÓDÁS

O sírni, sírni, sírni, Mint nem sírt senki még Az elsűlyedt boldogság után, Mint nem sírt senki még Legfelső pontján fájdalmának, Ki tud? ki tud?Ah, Fájdalom – Lángoló, mint az enyém, csapongó, s mély, Nincsen több, nincs sehol! S mért nem forr könyű szememben? S mért hogy szívem nem reped meg Vérözönnel keblemen?

amint látod, nem azzal a jeligével kezdődik a vers.Keresd tovább a nagyítóval!

Vanitatum Vanitas

Itt az írás, forgassátok Érett ésszel, józanon, S benne feltalálhatjátok Mit tanít bölcs Salamon: Miképp széles e világon Minden épűl hitványságon, Nyár és harmat, tél és hó, Mind csak hiábavaló!

Gratulálok!

Keresd meg a nagyítóval a széf kinyitásához szükséges számotés jegyezd meg!

854

Irány a Karib-tenger!

Jack Sparrow Fekete Gyöngyén HAJÓZZ el a kincsesládáig, mely feltárja neked a titkos széf kódjához szükséges második számjegyet.

De előtte válaszolj néhány kérdésre...

Melyik évtől ünnepeljük a magyar kultúra napját?

Melyik évben született Kölcsey Ferenc?

Melyik évben tisztázta le a Hymnus kéziratot Kölcsey?

Melyik évben jelent meg a Hymnus kötetben?

Melyik évben zenésítette meg Erkel Ferenc?

Évszám kvíz

Himnusz táblakép - Smídt Róbert alkotása5×2 méteres és 800 kilogramm súlyú tölgyfából faragott táblakép a magyarság történelmét jeleníti meg a honfoglalás előtti időszaktól.

Gratulálok!

1989

1844

1832

1790

1823

340

Gratulálok! Sikerült megtalálnod a széf kinyitásához szükséges második számot. Jegyezd meg, még később szükséged lesz rá!

Irány Asgard!

A nyomokat követve most Thor fog segíteni neked megtalálni a titkos széf kinyitásához szükséges harmadik számot.

A pörölye elrepít téged a feladványhoz.

A D betűhöz állítsd a 10-es számot, és oldd meg a feladványt.

Melyik lapban jelent meg először a Hymnus?

A megoldás betűihez kapcsolt számokat add össze. Ez lesz a széf kinyitásához szükséges 3. szám. Jegyezd meg, még később szükséged lesz rá!

SÚGÓ Kisfaludy Károly lapja

Irány Afrika!

Indiana Jones a KULCSÁVAL segít megtalálni a titkos kódhoz szükséges 4. számot.

Jöjjön a feladvány...

Pótold a hiányzó részeket...

Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bõséggel, Nyújts feléje védõ kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendõt, Megbünhödte már e nép A multat s jövendõt!

Õseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hõs magzatjai Felvirágozának.

Title 2

Ellenőrzöm

Tovább léphetsz

Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölötte.

Title 2

Ellenőrzöm

Gratulálok!

Jegyezd meg ezt a számot és folytasd az utazást! 476

Irány Olimposz!

Percy Jackson MÁGIKUS TOLLA segít megtalálni a titkos kódhoz szükséges 5. számot.

Jöjjön a feladvány...

KÉPKIRAKÓ kvÍz

start

Kölcsey Ferenc

Mikor jelent meg kötetben Kölcsey Hymnus című verse?

1. kérdés

1832

1828

1822

Sajnos nem jó a válasz!

Sajnos nem jó a válasz!

Melyik politikus szabályozta a Himnusz kötelező előadásmódját?

2. kérdés

Hóman Bálint

Horthy Miklós

Révai József

Sajnos nem jó a válasz!

Sajnos nem jó a válasz!

Melyik nap emlékére ünnepeljük a MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT?

3. kérdés

1823. január 22.

1822. január 23.

Sajnos nem jó a válasz!

1823. február 22.

Sajnos nem jó a válasz!

Melyik évben vált törvény által, hivatalosan a magyar nemzet himnuszává Kölcsey műve?

4. kérdés

1989

1988

Sajnos nem jó a válasz!

1899

Sajnos nem jó a válasz!

Melyik városban végezte tanulmányait Kölcsey?

5. kérdés

Debrecen

Sárospatak

Sajnos nem jó a válasz!

Nagyvárad

Sajnos nem jó a válasz!

Mit ünneplünk január 22-én?

6. kérdés

A magyar kultúra napját

A magyar költészet napját

Sajnos nem jó a válasz!

A magyar nyelv napját

Sajnos nem jó a válasz!

Kölcsey hol írta a Himnuszt?

7. kérdés

Szatmárcseke

Pozsony

Sajnos nem jó a válasz!

Álmosd

Sajnos nem jó a válasz!

Ki hangszerelte át a Himnusz zenéjét a XX.században?

8. kérdés

Kodály Zoltán

Sajnos nem jó a válasz!

Bartók Béla

Sajnos nem jó a válasz!

Dohnányi Ernő

Hol született Kölcsey Ferenc?

9. kérdés

Szatmárcseke

Sajnos nem jó a válasz!

Álmosd

Sajnos nem jó a válasz!

Sződemeter

Hogyan folytatódik a vers? „Vár állott, most kőhalom,/Kedv ’s öröm röpkedtek,”

10. kérdés

Vérözön lábainál,/’S lángtenger felette.

Sajnos nem jó a válasz!

Hajh, de bűneink miatt/Gyúlt harag kebledben,

Sajnos nem jó a válasz!

Halálhörgés, siralom/Zajlik már helyettek.

Kölcsey ősi családja melyik törzsből ered?

11. kérdés

Álmos

Sajnos nem jó a válasz!

Tas

Sajnos nem jó a válasz!

Ond

Melyik népi tánc műfajának ritmusát vette alapul a Himnusz megírásakor?

12. kérdés

Kalotaszegi tánc

Sajnos nem jó a válasz!

Gyimesi csángó tánc

Sajnos nem jó a válasz!

Kanásztánc

Ki zenésítette meg a Himnuszt?

13. kérdés

Kodály Zoltán

Sajnos nem jó a válasz!

Bartók Béla

Sajnos nem jó a válasz!

Erkel Ferenc

+ info

Gratulálok!

Sikerült megoldanod ezt a feladatot is.A széf kinyitásához jegyezd meg ezt a számot:69

IRÁNY A SZÉF

Most már tudsz minden számot a széf kinyitásához!

HIMNUSZ SZOBOR V. Majzik Mária alkotása Budakeszi

Sikerült megszerezned az összes számot, mely a titkos széf kinyitását teszi lehetővé. Add össze a számokat, majd gépeld be a széf kódját.

12345

IGEN

1823

HIBÁS

Kinyitottad a széfet, és megtaláltad a kéziratot is. Most már személyesen is megtekintheted Kölcsey kéziratát az Országos Széchenyi Könyvtárban, minden évben a magyar kultúra napján.

Gratulálok!

Farkas LajosKorognai Dávid

Kölcsey Ferenc:HIMNUSZ

Képregény

ÚJ MAGYARSÁG

Vasárnap, 1944. június 18.

Előkerült a Himnusz szövegének kézirata

Értékeld a játékot!

ELŐKERÜLT A HIMNUSZ SZÖVEGÉNEK KÉZIRATA

Betöltés…