TRIANON 100

SZABADULÓSZOBA A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM EMLÉKÉRE

Loremipsum

+ info

Subtitle here

+ info

+ info

Loremips

START

fo

Készítette: Szőke Erika

1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot. A trianoni békeszerződés a versailles-i békerendszer részeként született meg, melyet a világháború lezárását követően egy másfél éves konferencia készített elő. A győztes antanthatalmak 1919. január 18-án kezdték meg a tanácskozást a Párizs környéki kastélyokban. A legyőzöttek képviselői is részt vettek a tárgyalásokon, de tényleges ráhatásuk nem volt az események menetére, csupán az 1919. júliusától születő szerződéseket írták alá.

A magyar delegáció a békefeltételek átvétele után a francia külügyminisztérium lépcsőjén (1920. január 13.) Fotó: Bibliothèque nationale de France

ELCSATOLT ÉS MEGMARADT TERÜLETEK ARÁNYA

Ki volt a magyar békedelegáció vezetője?

TISZA ISTVÁN

This is a paragraph of text waiting to be awesome content

Te here

APPONYI ALBERT

KÁROLYI MIHÁLY

HORTHY MIKLÓS

Mekkora területet veszített el Magyarország?

159 ezer négyzetkilométert

This is a paragraph of text waiting to be awesome content

Te here

184 ezer négyzetkilométert

190 ezer négyzetkilométert, az ország 2/3 részét

93 ezer négyzetkilométert

Hány millió főt veszített el Magyarország?

10,6 millió főt

Te here

5 millió főt

15 millió főt

Hány millió magyar rekedt az elcsatolt területeken?

8 millió fő

Te here

5,1 millió fő

3,3 millió fő

ROSSZVÁLASZ

*Próbáld újra

TITKOS KÓD MEGSZERZÉSE

Kattints a tikos kódként megkapott számra!

ROSSZVÁLASZ

*Próbáld újra

elűzöttek, menekültek, vagonlakók

1919 őszétől tömegesen indultak el az utódállamok területéről Magyarországra a magukat magyarnak valló és nagyobbrészt kiutasított menekültek.

A magyar kormányzat, érzékelve a helyzet súlyát 1920 áprilisától földrajzi helyzettől függetlenül az összes menekült megsegítésével az Országos Menekültügyi Hivatalt bízták meg. A következő négy évben a hivatal legfontosabb feladata a menekültek regisztrálása, ideiglenes elhelyezése és anyagi támogatása, munkához és lakáshoz juttatása, munkaerőpiaci átképzése, valamint jogi segítése volt. A hivatal nemcsak a legreménytelenebb helyzetben lévő vagonlakóknak, hanem más, egzisztenciális krízisben lévő menekülteknek is megpróbált segítséget nyújtani anyagi és természetbeni (ruházat, tüzelőanyag, ingyenes étkezés) juttatásokkal vagy munkaközvetítéssel, jogsegéllyel.

vörös térkép

101 évvel ezelőtt, 1919. február 21-én jelent meg először nyomtatásban Teleki Pál Vörös térképe, amihez nagy reményeket fűztek a béketárgyaláson hazánkat képviselő politikusaink.ított menekültek.

1920. január 16-án Apponyi Albert híres védőbeszédét követően, a Teleki Pál vezette szakértői csapat által megalkotott térképet mutatta be a békekonferencián. Ez volt az első olyan dokumentum, amelyet az antant képviselői, a trianoni béke előkészítő bizottsága is megszemlélt. A francia Carte rouge néven híressé vált térkép az 1910-es népszámlálás adatai alapján készült. Teleki a magyar népességet vörös színnel jelölte, amit a figyelemfelkeltés legfőbb eszközének szánt.

Ki készítette el a Vörös térképet, mellyel a magyar álláspont tudományos hátterét igyekeztek igazolni?

TELEKI PÁL

Te here

APPONYI ALBERT

EMMANUEL DE MARTONNE

menekültek

Honnan érkezett Gyihor Péter állomásfelvigyázó Nyergesújfalura 1920. november 8-án?

1A kapcsolt link egy adatbázishoz visz el, amely Dékány István: Trianoni árvák című könyvéhez készült. Az adatbázisban települések és név szerinti keresést tesz lehetővé. A válaszhoz a hova rovatban kell kikeresned Nyergesújfalu települést!Kattints a linkre, majd térj vissza az oldalra és válaszold meg a kérdést.

TEMESVÁR

Te here

ARAD

KÜRTÖS

Hány oldalas fogalmazást kellett József Attilának írnia a vagonlakókról 1920-ban?

ROSSZVÁLASZ

*Próbáld újra

területi és demográfiai következmények

A térépre kattintva megfigyelheted a békeszerződés területi és demográfiai következményeit. Figyeld meg a térkép szélein a bekeretezett adatokat! Vedd észre, hogy az elcsatolt területek magyar lakosságának aránya a következő években csökken!A következő oldalakon a ezeknek az adatokra vonatkozó kérdéseket találsz!

Mekkora teületet csatoltak Romániához?

103 093 négyzet km

Te here

4 020 négyzet km

20 551 négyzet km

Kárpátalján a magyar lakosok száma 1930-ra

nem változott

Te here

5%-lett kevesebb

Majdnem felére csökkent

A felvidéki magyar lakosok száma

közel 300 000 fővel csökkent

Te here

20%-al lett kevesebb

Majdnem felére csökkent

ROSSZVÁLASZ

*Próbáld újra

magyarok a határon túl

A világháború után az elcsatolt országrészekben élő magyarok megkérdezésük nélkül, akaratuk ellenére kerültek a szomszéd államok fennhatósága alá. Magukat továbbra is a magyar nemzeti közösség részének tekintették, de e kényszerhelyzetben meg kellett szervezniük a maguk kisebbségi közösségeit.

A soknemzetiségű utódállamok kormányai úgy vélték, hogy a háború utáni felfokozott nacionalista hangulatban a nemzeti kisebbségek veszélyt jelentenek országaik stabilitására, ezért számos intézkedéssel szűkítették a nemzetiségek, köztük a magyarság mozgásterét.A közéletben korlátozták a nyelvhasználatot, megnehezítették a magyar újságok, kulturális intézmények és egyesületek tevékenységét. A magyar iskolaháló­zatot vissza­­fejlesztették: az egykori magyar egyetemeken és a közép­­iskolák többségében, valamint az elemi iskolák egy ré­szében a magyar helyett az államnyelven folyt a tanítás.

2011-es népszámlálási adatok (KSH)

magyarok a határon túl

A Kárpát-medencében a 2011. évi népszámlálások alkalmával a teljes lakosság száma hozzávetőleg 25 millió 700 ezer volt, és mintegy 10 millió 400 ezren (40,5 százalék) vallották magukat magyar nemzetiségűnek.

Magyarország – 8.314 ezer Románia – 1.225 ezer Szlovákia – 459 ezer Szerbia – 251 ezer Ukrajna – kb. 141 ezer Horvátország – kb. 14 ezer Ausztria – kb. 10 ezer Szlovénia – kb. 4 ezer

nyelvében él a nemzet

A magyar önazonosság megőrzéséhez nélkülözhetetlen az anyanyelv használata és átörökítése. Ennek fő intézményei a családok, az iskolák és az egyházak . A magyar kisebbségek számára a magyar nyelvű iskolahálózat megritkítása jelentette a legnagyobb nehézséget. A hatalomváltás után a korábban magyar nyelven oktató iskolák nagy része államnyelven folytatta működését. Az elemi iskolai hálózat a magyar többségű területeken nagyjából kielégítette az igényeket, a szórványban élő magyar családok azonban csak ritkán járathatták gyermekeiket anyanyelvi iskolába. A kisebbségi élet keretei között a szórakozás és a művelődés intézményei a korábbinál jóval nagyobb jelentőségre tettek szert. Mindez elsősorban a nemzettársak iránt érzett szolidaritás megnyilvánulása volt. Ugyanakkor az elcsatolt területek visszaszerzését célzó magyar revíziós külpolitikának is szüksége volt arra, hogy a határon túli magyar közösségekben ébren tartsa az anyanemzethez való tartozás gondolatát.

magyarok a határon túl

Szórványmagyarság

A szórványmagyarság: a magyarság azon része, mely idegen nyelvi környezetben él és már nincs összefüggő területi kapcsolata a tömbmagyarsággal. - Nincs anyanyelvi iskolája, sajtója, gyakran istentisztelete, s mivel a közigazgatási határain belül lélekszámuk az idegen többséghez viszonyítva 20 %-nál kisebb, az utódállamok törvényei a gyakori közigazgatási átszervezésekkel a peremvidékek magyarjait szórvánnyá téve, a többségbe való beolvadás elősegítésével nemzetiségi jogaikat eredményesen szűkítik. Az 1919-21: a trianoni országcsonkítás, 1945: a Közép-Európa szovjet megszállása miatti menekülések, az erőszakos ki- és áttelepítések, az idegen betelepítések a Csallóköz és a Székelyföld kivételével a tömbmagyarságot szórványmagyarsággá tette.

Kattints a tikos kódként megkapott számra!

Hány ezer magyar él Kárpátalján?

141

Te here

14

32

Mit gondolsz hol nem élnek szórványban a magyarok?

BURGENLADBAN

SZÉKELYFÖLDÖN

DRÁVASZÖGBEN

TITKOS KÓD MEGSZERZÉSE

Kattints a tikos kódként megkapott számra!

ROSSZVÁLASZ

*Próbáld újra

nem, nem, soha....területvédő propaganda

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződést magyar részről diktátumnak tekintették, az aláírást pedig kényszermegoldásnak tartották. A Horthy-korszak kormányai mindvégig a békeszerződés revíziójára (felülvizsgálatára) törekedtek. A legfontosabb cél a területi revízió, vagyis a Magyarország számára kedvezőbb határok megállapítása volt. Ezenkívül el akarták töröltetni a hadsereget korlátozó rendelkezéseket, és szót emeltek a magyar kisebbségek jogainak bővítéséért.

nem, nem, soha....területvédő propaganda

1918-ban több olyan szervezet jött létre, amely a történeti Magyarország területi egységének megőrzése érdekében kampányolt. A trianoni béke megkötése után a magyar államnak fel kellett oszlatnia ezeket. A megszüntetett szervezetek azonban hamar újjáalakultak.A mindennapokban is a revízió szükségességét hangoztató jelmondatok és jelképek vették körbe a kor emberét. Ott szerepeltek a boltok kirakataiban, hirdetésekben, használati tárgyakon. A propaganda anyag jórészt grafikai alkotásokból állt, melyeket képeslapokra, plakátokra nyomtattak, újságcikkeket illusztráltak vele. A gyerekeknek revizionista társasjátékok készültek. Számos irodalmi és zenei alkotás is napvilágot látott.

nem, nem, soha....területvédő propaganda

1920-ban A Védő Ligák Szövetsége pályázatot hirdetett rövid imára vagy fohászra és jelmondatra, amelynek elrablott országrészeink visszaszerzésére irányuló gondolatot kellett kifejeznie. A pályázatra 126 fő jelentkezett, számos páyamű érkezett be. Az ima nyertese Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna lett. A Jelmondat nyertese B. Szabó Mihály esztergomi születésű nyugalmazott főispán. (Esztergom vármegye főjegyzője) A jelmondata: Csonka Magyarország – nem ország, Egész Magyarország – mennyország. Az Erdély elvesztésére emlékeztető Székely himnusz ugyancsak ebben az időben született: szövegét Csanády György írta 1921-ben, s hamarosan meg is zenésítették.

nem, nem, soha....területvédő propaganda

Az elvesztett országrészeket visszakövetelő irredenta mozgalom kultikus központja a fővárosi Szabadság téren alakult ki. A téren 1921-ben avatták fel a négy égtáj veszteségeit megjelenítő szobrokat. A tér közepén pedig 1928. augusztus 20-án felállították az Ereklyés Országzászlót, mely félárbocra volt eresztve a nemzeti gyász jeleként. A zászlórúd esküvésre emelt kézben végződött, mely a területvesztésbe bele nem törődő „Nem! Nem! Soha!” revíziós ígéretet jelképezte. A teret Nagy-Magyarországot mintázó virágszőnyeg is díszítette

nem, nem, soha....területvédő propaganda

A "Justice for Hungary" (Igazságot Magyarországnak) amerikai magyarok áldozatkészségéből épült repülőgép volt, amellyel Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor 1931. július 15-16-án az Atlanti-óceánt rekordidő alatt repülték át (5170 km) 25 óra 40 perc alatt, ami a pusztán technikai és emberi bravúron túlmenően, hazafias célokat is szolgált. Ezzel kívánták felhívni a világ figyelmét Trianon igazságtalanságára.A kihívást Rothermere grófja, Harold Sidney Harmsworth támogatta. A lord támogatása azért volt látványos, mert ő adta ki a népszerű The Daily Mail című újságot.

Ki írta?

Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna

"Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcától zajló tengeren. Fejünk az ár ezerszer elborítja, Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!"

Te here

CSANÁDY GYÖRGY

JÓZSEF ATTILA

1920-ban kiírt pályázat nyertes jelmondatát B. Szabó Mihály írta. Hol született az alkotó?

SOPRONBAN

Csonka Magyarország – nem ország, Egész Magyarország – mennyország.”

Te here

KOLOZSVÁRON

ESZTERGOMBAN

Ki támogatta a "Justis for Hungary" feliratú repülőgép útját?

Harold Sidney Harmsworth

Te here

ENDRESZ GYÖRGY

MAGYAR SÁNDOR

Hol volt az irredenta mozgalom kultikus helyszíne Budapesten?

HŐSÖK TERÉN

Te here

SZABADSÁG TÉREN

KOSSUTH TÉREN

ROSSZVÁLASZ

*Próbáld újra

GRATULÁLOK!

"Sajnos nem egy boldog történelmi pillanatra való visszatekintés ez, mégis biztató momentum, hiszen ez a szerelmes dal, ha a sorok mögé nézünk, történelmi összefüggésben nagyon erőteljes jelentést hordoz. Egyfajta biztatást, hogy 'lesznek még szép napjaink' s hogy 'hozzám tartozol, és én hozzád tartozom.' Nehézségek vannak, voltak, lesznek, de hiszem, hogy voltunk, vagyunk, leszünk egymással és egymásért. És bár szomorúság tölti el az embert, sorjáznak a miértek, ha a trianoni döntésre gondolunk, mégis boldog pillanat az, amikor megfogjuk egymás kezét határon innen és túl."Tarpai Viktória