Want to create interactive content? It’s easy in Genially!

Get started free

Barokk, klasszicizmus és romantika

anna.kintli

Created on February 8, 2026

Start designing with a free template

Discover more than 1500 professional designs like these:

Essential Business Proposal

Project Roadmap Timeline

Step-by-Step Timeline: How to Develop an Idea

Artificial Intelligence History Timeline

Word Search: Corporate Culture

Match the Verbs in Spanish: Present and Past

Process Flow: Corporate Recruitment

Transcript

Barokk, klasszicizmus, romantika

Zrínyi Miklós

Mikes Kelemen

Berzsenyi Dániel

Csokonai Vitéz Mihály

Kölcsey Ferenc

Vörösmarty Mihály

Petőfi Sándor

7. osztály

rokk

ba

Miben más a barokk?

Történelmi háttér

Festészetben

Irodalomban

Általánosságban

- kialakulása: Itália, Spanyolország - túldíszítettség, dinamizmus, pompa. - célja: az emberek ámulatba ejtése

a barokk

Építészet:

- Esterházy-kastély (Fertőd) - Versailles-i kastély

Festészet:

- Rembrandt

Zeneszerzők:

- Vivaldi - J. S. Bach

Zrínyi

Miklós

- 1620-1664 - költő és hadvezér - ő írta a Szigeti veszedelem című művet - Habsburgokhoz hű, katolikus neveltetésű

Szigeti

Veszedelem

- eposz: olyan epikai műfaj, amiben a rendkívüli képességű hős az egész közösség sorsára kiható tetteket hajt végre. Eposzi kellékek vannak benne. - szereplője: Zrínyi Miklós, a költő Zrínyi dédnagyapja - helyszín: Szigetvár - jó-rossz csatája: magyarok és törökök egymás ellen

Eposzi

kellékek

- propozíció: témamegjelölés - segélykérés: a magyarok Istenét és Mária Magdolnát kéri az elbeszélő, hogy segítse meg a küzdelmet - enumeráció: seregszemle (nemcsak a hadakat, hanem az erkölcsi fölényt is) - egyéb csodás elemek is megjelennek

Barokk mű

ok, de miért?

- állandó jelzők, díszítettség - vallásosság, misztikusság előfordulása - emelkedett, szenvedélyes hang - monumentális

Mikes

Költői levél (episztola): formai előírások (keltezés, megszólítás, stb) mellett nincsenek szigorú előírásai. Általában fiktív.

Kelemen

- 1690-1761 - 207 levelet írt - a költői levél megteremtője - a leveleket Törökországból írta

Felvilágosodás

- új gondolkodásmód - 18. század közepétől - Magyarországon: Bessenyei Györgytől számítjuk, 1772-től. - még több tudomány jelenik meg, fontos a logika

Fontossága

- Bessenyei György: Magyarság című röpirat - Kazinczy Ferenc: Magyar nyelvújító mozgalom - fontos a magyar kultúra: könyvtárak, múzeumok, folyóiratok alakulása - részben a felvilágosodás hatására indul meg az 1800-as években a polgárosodás

Bessenyei György

Kazinczy Ferenc

Nyugalom és rend

Művészeti stílus

KLASSZICIZMUS

Tudományfontossága

Gondolkodásmód

Alapok

FELVILÁGOSODÁS

BAROKK

KÖZÉPKOR

RENESZÁNSZ

ÓKOR

Az eddigi korstílusok

Melyik korstílushoz

áll legközelebb a klasszicizmus?

- 1750-től - az ókori művészet a példakép - saját kora problémáit kerüli - középpontban az értelem - formai tökéletesség - műnemek és műfajok szigorú elhatárolódása - ismertetőjegyei: érthetőség, világosság - fontos még a nevelés és tanítás

- 1773-ban születik Debrecenben. - Debreceni Református Kollégiumban tanul. - 1795-ben kiadatja verseit. - 1797-ben Komáromban megismerkedik egy gazdag kereskedő lányával, Vajda Juliannával - szülei ellenzik a kapcsolatukat. - Később Csurgón tanít. - 1805-ben meghal.

Csokonai

A Reményhez

Vitéz Mihály

1773-1805

- 1776-ban születik Egyházashetyén - felesége: Dukai Takács Zsuzsanna - Niklán él - sokáig rejtegeti verseit, ám egy rokona megtalálja, aki továbbküldi Kazinczy Ferencnek. - első verseskötete 1813-ban jelenik meg - 1830-ban beválasztják a Magyar Tudós Társaságba (későbbi MTA), székfoglalójában kiáll a klasszicizmus mellett.

Berzsenyi

Dániel

1776-1836

Levéltöredék barátnémhez

- klasszicista jegyei vannak: fontos a forma - az érzések és a gondolatok megfogalmazása már romantikus jegyeket hordoz - műfaja: létösszegző vers: az egész életét összegzi ("Életem képe ez") - rímfajta: keresztrím - a lírai én szavai, aki megszólal a versben: magányos, fájdalmas és bánatos

Romantika

- Angliából és Németországból indul meg, 17. század végén - az ipari forradalom megváltoztatja a világ képét - az emberek kiábrándultak a felvilágosodásból és a polgári társadalomból - az irodalomban jelenik meg először - Magyarországon a reformáció alatt indul meg - megjelenik az elvágyódás: kelet és a középkor lesz érdekelt

Romantikus irodalom

jellemzői

- fontossá válik a nemzeti múlt - elmossa a műnemi és műfaji határokat - új műfajok jelennek meg, pl: detektívregény,- a jó szembe kerül a gonosszal - világirodalom képviselői: Jane Austen, Mary Shelley, Lord Byron - magyar képviselői: Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór

- 1790-ben születik, Sződemeteren - Debreceni Református Kollégiumban tanult - korai műveiben inkább klasszicista, később alkot a romantika szellemében. - résztvett az Országgyűlésben is: szót emelt a jobbácsok terheinek csökkentéséért; fontosnak érezte a magyar nyelv hivatalossá tételét is. - 1835-ben visszavonult az Országgyűléstől: az idejét gazdálkodással és írással töltötte.

Kölcsey

Ferenc

1790-1838

Kölcsey Ferenc: Huszt

Feladat: Egy kérdést válassz ki, majd írd le a papírra a válaszodat legalább 3 mondatban!- aktuális a kérdés? miért? hogyan vonatkoztatnád a saját életedre? - indokold meg, hogy milyen témában - akár a vers mentén, akár a saját életed mentén! - milyen tanácsod lenne másoknak?

Kölcsey Ferenc: Huszt (1831)

Romantikus tartalomjegyei a versnek: - romos vár - sötét, csillagos éjszaka - az észt felülmúlja a természetfeletti (szellem) - mozdulatlanság vagy tettrekészség

Kölcsey Ferenc: Huszt

Műfaja: epigramma- előkészítő rész: romantikus környezet leírása- csattanó, lezáró rész: a szellem megrovása: a múltban nem szabad elrévedni, hanem tenni kell most, hogy a jövőnket szolgáljuk

Hymnus (A magyar nép zivataros századaiból)

Ebben a korban társadalmi és jogi értelemben: a magyar nép = a nemességgelvallásos értelemben: a magyar nép = Isten népe

Hymnus (A magyar nép zivataros századaiból)

- műfaja: himnusz (már a cím is műfajmegjelölő!)vallásos jellegű, Istent, isteni hatalmakat vagy magasztos eszméket dicsőítő imaszerű ének- lírai én: közvetlenül Istenhez szól - 1828-ban jelenik meg: ebben az időszakban sokan kritizálják Kölcsey művét. A megzenésítésre 1844-ben kerül sor - ez teszi elismertté.

Hymnus (A magyar nép zivataros századaiból)

Szerkezete:1. versszak: keret 2-3. versszak: a dicső múlt felidézése - isteni áldás 4-6. versszak: a tragikus múlt felidézése 7. versszak: sivár jelen - ellentétek "vár / kőhalom" - jelen pusztulása, áldás megvonása 8. versszak: keret - a múltbéli szenvedések "kifizetése" adhat jogot a nemzet fennmaradásához

Fontos motívum:- bűn és bűnhődés (a nemzet bűnei vs. Isten büntetése)

Vörösmarty Mihály

- Születése: 1800. december 1., elszegényedett nemesi családban, Pusztanyéken született - Iskolái: Pusztanyék, a gimnáziumot Székesfehérváron, majd Pesten végezte. - Filozófiát és jogot tanult - Később ténylegesen Pestre költözött a megélhetése miatt. - 1840-ben Kossuth mellé állt. - 1843-ban feleségül veszi Csajághy Laurát. - Részt vesz az 1848. március 15-i forradalomban. - 1850-es évektől sokat betegeskedik, családjával vidékre költözik. - 1855-ben hal meg.

Fontosabb művei

- Zalán futása (eposz, 1825) - Csongor és Tünde (dráma) - Szózat (vers)

Szózat

Történelmi háttér

- 1830-as években erőszakos fellépés a polgári haladással szemben: Kossuth-ot letartóztatják, Wesselényit perbe fogják - A neoabszolutizmus Vörösmarty-t a forradalom költőjének tekintette. - Formálisan nem volt betiltva, de a verset elkobzandónak ítélték meg. - A versnek van egy közösségformáló szerepe: nyomtatásban nem jelenhetett meg, ugyanakkor szállóigék bekerültek politikai diskurzusokba.

Szózat

Műfaja: (hazafias) óda

Fennkölt és ünnepélyes hangnemű, magasztos tárgyú, dallamos, lírai műfaj.

"szózat":

intelem, felhívás, kiáltvány

megjelenése: 1836.

Romantikus vonások: múlt-jelen-jövő

nemzethalál víziójától való félelem

Szózat

Szerkezete

Szózat

Költői szóképek, alakzatok

- ismétlések: "még jőni kell, még jőni fog..." - ellentétek: áldjon-verjen, élned-halnod... - tabló: "ez, melyhez... itt küzdtenek... itt törtek össze..." - túlzó kifejezések: "egy ország vérben áll" - rámutatás: "bölcsőd az", "mely" "e kívül"

Petőfi Sándor Szeptember végén

Műfaja: elégia Keresztrímek vannak benne. (abab) Szimultán verselésű: egyszerre ütemhangsúlyos és időmértékes verselésű.

Szerkezete

Összefoglalás

- Korstílusok bővebben: barokk, klasszicizmus, romantika - Felvilágosodás!! (nem korstílus) - Életrajzok: Zrínyi, Csokonai, Vörösmarty, Kölcsey - Versek: A reményhez, Huszt, Himnusz, Szózat - Fogalmak: eposz, elégia, óda, himnusz, költői levél - időmértékes verselés (daktilus, spondeus, trocheus) - költői eszközök, nyelvi alakzatok

Csurgón tanított.

Részt vett az országgyűlésben.

Ő volt a legkorábbi költő hármójuk közül.

Fél szemére megvakult.

Csak a romantikában alkotott.

Írt eposzt, drámát és verseket is.

Élete végét versírással és gazdálkodással töltötte.

Pusztanyéken született.

Festészetben

- Az arcok már nem bölcsek és érzelemmentesek, hanem teátrálisak.- Már nem fontos annyira a fény-árnyék kompozíció, inkább a sötét dominál

Történelmi háttér

- Kopernikusz felfedezése: a Föld nem a világ közepe - a reformáció kettészakítja Európát: vallásháborúlk törnek ki - Magyarországon: ◦ megjelenik a török hódoltság és az ország három részre szakadása ◦kellett valami, ami reményt ad, összekovácsolja a magyar népet

Irodalomban

- Az irodalom már nem öncélú és mások szórakoztatására van, hanem célja az, hogy meggyőzze az olvasót.- Az irodalmi szövegek jellemzői:◦barokk körmondatok ◦"vanitas" - vagyis az élet: hiábavalóság. A világ csalóka, a szerelem gyötrelem ◦ az eposz lesz az uralkodó mű