Kérd a kódot a kezdéshez!
Szabadítsuk ki Táncsicsot!
Írd ide a belépési kódot!
Belépési kód
Mi fogunk végigkísérni ezen a kalandon.
Először is pörgessünk végig egy rövid összefoglalót.
1848. március 15.
Hajnalban Pest-Buda szürke, esős reggelre ébredt, de a levegőben már ott vibrált a változás. A Pilvax kávéházban gyülekeztek a márciusi ifjak: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Irinyi József és társaik. Itt született meg az elhatározás, hogy nem várnak tovább: cselekedni kell!
1848. március 15.
A 12 pontot Irinyi József fogalmazta meg, Petőfi pedig elszavalta a Nemzeti dalt. A fiatalok elindultak az utcákra, az egyetemekhez, majd a Landerer és Heckenast nyomdában cenzúra nélkül kinyomtatták a követeléseiket. A tömeg egyre nőtt, a Nemzeti Múzeum lépcsőin ezrek hallgatták Petőfit.
1848. március 15.
Délutánra a forradalom győzött: a városháza elfogadta a 12 pontot. Innen indult tovább a lelkes sokaság Budára, hogy kiszabadítsák Táncsics Mihályt. A politikai foglyot a budai József-kaszárnyából hozták ki diadalmenetben — hintó helyett a nép vállán.
Nézd meg őket! A nyíllal haladj tovább!
Ezekkel az ikonokkal találkozhatsz.
Indulj útnak Pesten, ahol a történelem életre kel!
Vágjunk bele!
Induljunk!
"Járd" végig a forradalom állomásait: a Pilvax kávéház asztalait, az egyetemek zajos udvarait, a Landerer és Heckenast nyomda frissen nyomott lapjait, majd a Nemzeti Múzeum lépcsőit, ahol a nép hangja eggyé válik. Oldd meg a feladatokat, gyűjtsd magad mellé a tömeget, és haladj tovább Budára! A cél világos: eljutni a Helytartótanácshoz, kiharcolni a nép akaratát, és végül kiszabadítani Táncsics Mihályt a börtönből.
A forradalom benned folytatódik.
Indulás!
Lássunk is neki!
Kattints a térképre!
Állomások
01:05
Hol lehet a párja?
Ügyes vagy!
Irinyi József
Vasvári Pál
Táncsics Mihály
Jókai Mór
Petőfi Sándor
01:30
1848. március 15-ét írunk. Reggel hat és nyolc óra között Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula már tanácskoztak a Dohány és Síp utca sarkán.
El tudod képzelni? Még alig ébredt fel Pest, ők már forradalmat terveztek!
Jókai és Bulyovszky megírtak egy proklamációt. Ebben szerepelt a híres 12 pont is, amit Irinyi József fogalmazott meg.
Aztán mind átjöttek ide, a Pilvaxba. Itt Jókai felolvasta a 12 pontot…
Petőfi pedig elszavalta a Nemzeti dalt, amit két nappal korábban, március 13-án írt.
És most mi is indulunk velük! Gyere az egyetemre!
Állomások
Nemzeti Múzeum
Pilvax kávéház
12 pont
Magyar kokárda
Lejárt az idő!
Újra!
Reggel nyolc körül még csak 10–15 fiatal indult el a kávézóból az egyetem felé.
Itt, az orvosi kar épületénél Petőfi újra elszavalta a versét, Jókai pedig ismét felolvasta a 12 pontot.
A medikusok közül sokan csatlakoztak hozzájuk!
A tömeg az Egyetem utcán végigvonulva már 300–400 főre nőtt. Az Egyetem térre érve a jogászok és a politechnikusok is abbahagyták az óráikat.
Na, ez az a nap, amikor senki nem ír dolgozatot!
A menet egyre nagyobb lett. Induljunk a nyomdába!
Állomások
12 pont Mit kíván a magyar nemzet.Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1. Kívánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten. 3. Évenkénti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés.
Title 2
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszéket, képviseletet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti Bank. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unió.
Title 2
11:30 körül már körülbelül 5000 ember érkezett ide a nyomdához.
Ötezer! Az már egy kisebb város!
Petőfi, Jókai, Irinyi József, Degré Alajos és Vidats János bementek a nyomdába.
Azt követelték Landerer Lajostól, hogy cenzúra nélkül nyomtassa ki a 12 pontot és a Nemzeti dalt.
Landerer először ellenállt, de végül beleegyezett. Még segítő tanácsokat is adott a fiataloknak.
Közben odakint zuhogott az eső, de a tömeg kitartott.
Amikor elkészültek az első példányok, Petőfi felolvasta a Nemzeti dalt, Irinyi pedig a 12 pontot. A nyomtatványokat a nép közé szórták.
A vezérszónokok délben feloszlatták a tömeget, hogy ebéd után, délután 15 órára gyűljenek a Nemzeti Múzeum elé.
Állomások
Keresd meg a 12 pontból kiesett szavakat!
- Censura
- Pest
- Nemzeti
- Közös
- Magyar
- Politikai
- Unio
Keresd meg az eddig bejárt helyeket!
- A kávéház, ahol gyülekeztek a márciusi ifjak.
- Itt szüntették be a tanulást a diákok.
- A nyomda, ahol a 12 pontot kinyomtatták.
Keresd meg a Nemzeti Múzeumnál összegyűlt tömegben az alábbi három embert!
- A Nemzeti Dal írója.
- A 12 pont megfogalmazója.
- Jókaival együtt proklamációt írtak.
Micsoda tömeg! Itt már tízezer ember gyűlt össze!
Vasvári és Irinyi beszédet mondott, Petőfi is felszólalt.
És itt döntötték el, hogy kiszabadítják Táncsics Mihályt a budai vár börtönéből.
Hat főből álló bizottságot választottak, hogy tárgyaljanak a városi tanáccsal.
Ekkor csatlakozott hozzájuk Klauzál Gábor és Nyáry Pál is.
Ők ismert, mérsékelt liberális politikusok. A polgárok jobban bíztak bennük.
A márciusi ifjak ekkor még nem is tudták, hogy a mozgalom vezetése lassan kikerül a kezükből.
Most menjünk a Városházára!
Induljunk, gyorsan!
Állomások
Itt tárgyaltak a 12 pontról a városi tanáccsal.
Nem ment könnyen, de végül elfogadták!
Az egyik példányt aláírták és lepecsételték.
Fél öt körül megválasztották a 13 tagú Rendre Ügyelő Választmányt.
Ez fontos pillanat volt. A város hivatalos vezetése is a forradalom mellé állt.
Most pedig irány Buda!
Menjünk a tömeg után!
Márk és Lili a több ezer fős tömeggel elértek a Helytartótanácshoz, ahol izgatottan figyelték, ahogy a börtön rácsai felemelkednek...
Kiszabadult!
Hurrá!!!
Nézzük, hogy is történt!
A tömeg a hajóhídon kelt át Budára.
Már majdnem húszezren voltak!
A Helytartótanács elé terjesztették a 12 pontot.
Gróf Zichy Ferenc, a tanács alelnöke, fél hat körül mindenbe beleegyezett.
Eltörlik a cenzúrát.
A sajtó ellenőrzését bizottság végzi.
Nem vetik be a katonaságot.
És délután hat órakor kiszabadult Táncsics Mihály!
Egyetlen nap alatt, vérontás nélkül, hatalmas változás történt.
És mi végig ott voltunk.
Tetszik? Értékeld!
Köszönjük, hogy velünk tartottál!
Összegyűjtöttünk néhány érdekességet, amelyekből többet megtudhatsz az 1848-49-es forradalom- és szabadságharccal kapcsolatban. Jó szórakozást!
Források
Források
Fényképalbum
Petőfi Sándor (1823–1849) a magyar romantika egyik legjelentősebb költője, és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakja volt. 1848. március 15-én Pesten, a forradalmi események egyik vezéralakjaként lépett fel: elszavalta a Nemzeti dalt, amely a tömeg lelkesedését és a forradalom kitörését is jelképezte. Részt vett a 12 pont kinyomtatásában és terjesztésében, valamint a sajtószabadság kivívásában. Költészetében a szabadság, a népiesség és a hazaszeretet eszméit hirdette. A szabadságharc idején katonaként is harcolt, és 1849-ben, a segesvári csatában tűnt el.
Jókai Mór (1825–1904) a 19. századi magyar irodalom egyik legnagyobb regényírója volt, aki fiatalon bekapcsolódott az 1848-as forradalmi mozgalmakba. Március 15-én aktívan részt vett a pesti eseményekben, a forradalmi ifjúság tagjaként jelen volt a 12 pont kihirdetésénél és a sajtószabadság kivívásánál. A szabadságharc leverése után egy ideig visszavonultan élt, majd az irodalomban talált újra hivatására. Műveiben – köztük A kőszívű ember fiai című regényében – megörökítette a forradalom eszméit és hőseit. Élete végéig megbecsült alkotó maradt, 1904-ben hunyt el Budapesten.
Vasvári Pál (1826–1849) történész, író és az 1848-as forradalom egyik lelkes vezéralakja volt. Március 15-én a pesti forradalmi ifjúság tagjaként részt vett a 12 pont kihirdetésében és a Nemzeti dal terjesztésében, valamint aktívan szervezte a megmozdulásokat. Szenvedélyes szónokként a szabadság és a nemzeti függetlenség eszméit hirdette. A szabadságharc idején fegyvert fogott, és honvédtisztként harcolt. 1849-ben Erdélyben, egy ütközet során esett el, fiatalon áldozva életét a hazáért.
Irinyi József (1822–1859) vegyész, újságíró, és az 1848-as forradalom egyik meghatározó alakja volt. Március 15-én aktívan részt vett a pesti eseményekben, és ő fogalmazta meg a 12 pont szövegét, amely a forradalom követeléseit tartalmazta. A sajtószabadság kivívásában is szerepet vállalt, és a forradalmi ifjúság egyik fontos tagjaként tevékenykedett. A szabadságharc idején kormányzati feladatokat látott el. A forradalom leverése után visszavonultan élt, majd 1859-ben hunyt el viszonylag fiatalon.
Táncsics Mihály (1799–1884) író, újságíró és politikai gondolkodó volt, aki a jobbágyfelszabadítás és a sajtószabadság egyik korai szószólójaként vált ismertté. Az 1848. március 15-i forradalom napján a pesti nép kiszabadította a börtönből, ahol sajtóvétség miatt tartották fogva, és diadalmenetben vitték végig a városon. Kiszabadítása a sajtószabadság jelképévé vált, és a forradalom egyik emlékezetes eseménye lett. A szabadságharc után is aktívan részt vett a közéletben, országgyűlési képviselőként is tevékenykedett. Hosszú életet élt, és 1884-ben hunyt el Budapesten.
Hamvas Béla Városi Könyvtár
3580 Tiszaújváros Széchenyi út 37.
e-mail: konyvtar@tujvaros.hu
Készítette:
Nagy-Tallós Szabina
Degré Alajos magyar ügyvéd, író, a márciusi ifjak egyike. Az ifjúság körében vezérszerepet játszott, amelyre írói hivatása és jelleme okán is hivatva volt, sokszor volt az ifjúság szónoka, s nem egy politikai demonstrációt vezérelt.
1848-ban a pesti Közcsendi Bizottmány jegyzője, majd belügyminiszteri titkár lett.
12 pont
Kívánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését. Felelős ministeriumot Buda-Pesten. Évenkinti országgyűlést Pesten. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. Nemzeti őrsereg. Közös teherviselés. Urbéri viszonyok megszüntetése. Esküdtszéket, képviseletet egyenlőség alapján. Nemzeti Bank. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk. A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. Unio.
Bulyovszky Gyula
Született: 1826. április 5. Iskoláit Pesten és a debreceni kollégiumban végezte. Itt találkozott először Petőfivel 1844 januárjában. 1847-ben ügyvédi esküt tett. Jókaival együtt véglegesítették a tizenkét pontot. Március 15-én reggel a „vezérkar”, majd másnap a Közbátorsági Választmány tagja volt, részt vett és szónokolt a népgyűléseken.
Bulyovszky Gyula életútja
A magyar kokárda a nemzeti színű (piros–fehér–zöld) szalagrózsa, amely a magyar nemzeti összetartozás jelképe. Színei a magyar címerből származnak, és már a 18–19. században is használták nemzeti díszként. A kokárda viselése különösen az 1848. március 15-i forradalom idején vált általánossá: a pesti forradalmárok és a csatlakozó polgárok a ruhájukra tűzték, ezzel fejezve ki a szabadság és a nemzeti függetlenség melletti kiállásukat. A hagyomány szerint Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia készítette az első kokárdák egyikét 1848. március 15-én. Ma a kokárdát minden évben március 15-én, az 1848–49-es forradalom- és szabadságharc emléknapján viselik Magyarországon.
Vidats János
Született: 1826. január 1. Előbb Bánátkomlóson, majd Temesváron, Szegeden, Pécsen, Esztergomban, Kassán és Budán tanult. 1848 márciusában a pesti egyetem bölcsészeti és jogi fakultásának hallgatója volt és hamarosan az egyetemi ifjúság vezéralakjává vált. Március 14-én az egyetemi ifjak plakátokkal árasztották el Pest utcáit, amelyeken a másnapi tüntetésre hívták a lakosokat. Egyike volt a Landerer-nyomdát lefoglaló küldöttségnek és a tüntetőket, érdeklődőket szóval tartó szónokoknak. A pesti Közbátorsági Bizottmány tagjává választották.
Vidats János életútja
12 pont
Kívánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését. Felelős ministeriumot Buda-Pesten. Évenkinti országgyűlést Pesten. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. Nemzeti őrsereg. Közös teherviselés. Urbéri viszonyok megszüntetése. Esküdtszéket, képviseletet egyenlőség alapján. Nemzeti Bank. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk. A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. Unio.
Szabadítsuk ki Táncsicsot!
Tiszaújvárosi Művelő
Created on February 4, 2026
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
View
Museum Escape Room
View
Math Mission
View
Secret Code
View
Simple corporate escape room
View
Chaotic Kitchen Escape Room
View
Vibrant Breakout
View
Reboot Protocol
Explore all templates
Transcript
Kérd a kódot a kezdéshez!
Szabadítsuk ki Táncsicsot!
Írd ide a belépési kódot!
Belépési kód
Mi fogunk végigkísérni ezen a kalandon.
Először is pörgessünk végig egy rövid összefoglalót.
1848. március 15.
Hajnalban Pest-Buda szürke, esős reggelre ébredt, de a levegőben már ott vibrált a változás. A Pilvax kávéházban gyülekeztek a márciusi ifjak: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Irinyi József és társaik. Itt született meg az elhatározás, hogy nem várnak tovább: cselekedni kell!
1848. március 15.
A 12 pontot Irinyi József fogalmazta meg, Petőfi pedig elszavalta a Nemzeti dalt. A fiatalok elindultak az utcákra, az egyetemekhez, majd a Landerer és Heckenast nyomdában cenzúra nélkül kinyomtatták a követeléseiket. A tömeg egyre nőtt, a Nemzeti Múzeum lépcsőin ezrek hallgatták Petőfit.
1848. március 15.
Délutánra a forradalom győzött: a városháza elfogadta a 12 pontot. Innen indult tovább a lelkes sokaság Budára, hogy kiszabadítsák Táncsics Mihályt. A politikai foglyot a budai József-kaszárnyából hozták ki diadalmenetben — hintó helyett a nép vállán.
Nézd meg őket! A nyíllal haladj tovább!
Ezekkel az ikonokkal találkozhatsz.
Indulj útnak Pesten, ahol a történelem életre kel!
Vágjunk bele!
Induljunk!
"Járd" végig a forradalom állomásait: a Pilvax kávéház asztalait, az egyetemek zajos udvarait, a Landerer és Heckenast nyomda frissen nyomott lapjait, majd a Nemzeti Múzeum lépcsőit, ahol a nép hangja eggyé válik. Oldd meg a feladatokat, gyűjtsd magad mellé a tömeget, és haladj tovább Budára! A cél világos: eljutni a Helytartótanácshoz, kiharcolni a nép akaratát, és végül kiszabadítani Táncsics Mihályt a börtönből. A forradalom benned folytatódik. Indulás!
Lássunk is neki!
Kattints a térképre!
Állomások
01:05
Hol lehet a párja?
Ügyes vagy!
Irinyi József
Vasvári Pál
Táncsics Mihály
Jókai Mór
Petőfi Sándor
01:30
1848. március 15-ét írunk. Reggel hat és nyolc óra között Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula már tanácskoztak a Dohány és Síp utca sarkán.
El tudod képzelni? Még alig ébredt fel Pest, ők már forradalmat terveztek!
Jókai és Bulyovszky megírtak egy proklamációt. Ebben szerepelt a híres 12 pont is, amit Irinyi József fogalmazott meg.
Aztán mind átjöttek ide, a Pilvaxba. Itt Jókai felolvasta a 12 pontot…
Petőfi pedig elszavalta a Nemzeti dalt, amit két nappal korábban, március 13-án írt.
És most mi is indulunk velük! Gyere az egyetemre!
Állomások
Nemzeti Múzeum
Pilvax kávéház
12 pont
Magyar kokárda
Lejárt az idő!
Újra!
Reggel nyolc körül még csak 10–15 fiatal indult el a kávézóból az egyetem felé.
Itt, az orvosi kar épületénél Petőfi újra elszavalta a versét, Jókai pedig ismét felolvasta a 12 pontot.
A medikusok közül sokan csatlakoztak hozzájuk!
A tömeg az Egyetem utcán végigvonulva már 300–400 főre nőtt. Az Egyetem térre érve a jogászok és a politechnikusok is abbahagyták az óráikat.
Na, ez az a nap, amikor senki nem ír dolgozatot!
A menet egyre nagyobb lett. Induljunk a nyomdába!
Állomások
12 pont Mit kíván a magyar nemzet.Legyen béke, szabadság és egyetértés.
1. Kívánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.2. Felelős ministeriumot Buda-Pesten. 3. Évenkénti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés.
Title 2
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszéket, képviseletet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti Bank. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unió.
Title 2
11:30 körül már körülbelül 5000 ember érkezett ide a nyomdához.
Ötezer! Az már egy kisebb város!
Petőfi, Jókai, Irinyi József, Degré Alajos és Vidats János bementek a nyomdába.
Azt követelték Landerer Lajostól, hogy cenzúra nélkül nyomtassa ki a 12 pontot és a Nemzeti dalt.
Landerer először ellenállt, de végül beleegyezett. Még segítő tanácsokat is adott a fiataloknak.
Közben odakint zuhogott az eső, de a tömeg kitartott.
Amikor elkészültek az első példányok, Petőfi felolvasta a Nemzeti dalt, Irinyi pedig a 12 pontot. A nyomtatványokat a nép közé szórták.
A vezérszónokok délben feloszlatták a tömeget, hogy ebéd után, délután 15 órára gyűljenek a Nemzeti Múzeum elé.
Állomások
Keresd meg a 12 pontból kiesett szavakat!
Keresd meg az eddig bejárt helyeket!
Keresd meg a Nemzeti Múzeumnál összegyűlt tömegben az alábbi három embert!
Micsoda tömeg! Itt már tízezer ember gyűlt össze!
Vasvári és Irinyi beszédet mondott, Petőfi is felszólalt.
És itt döntötték el, hogy kiszabadítják Táncsics Mihályt a budai vár börtönéből.
Hat főből álló bizottságot választottak, hogy tárgyaljanak a városi tanáccsal.
Ekkor csatlakozott hozzájuk Klauzál Gábor és Nyáry Pál is.
Ők ismert, mérsékelt liberális politikusok. A polgárok jobban bíztak bennük.
A márciusi ifjak ekkor még nem is tudták, hogy a mozgalom vezetése lassan kikerül a kezükből.
Most menjünk a Városházára!
Induljunk, gyorsan!
Állomások
Itt tárgyaltak a 12 pontról a városi tanáccsal.
Nem ment könnyen, de végül elfogadták!
Az egyik példányt aláírták és lepecsételték.
Fél öt körül megválasztották a 13 tagú Rendre Ügyelő Választmányt.
Ez fontos pillanat volt. A város hivatalos vezetése is a forradalom mellé állt.
Most pedig irány Buda!
Menjünk a tömeg után!
Márk és Lili a több ezer fős tömeggel elértek a Helytartótanácshoz, ahol izgatottan figyelték, ahogy a börtön rácsai felemelkednek...
Kiszabadult!
Hurrá!!!
Nézzük, hogy is történt!
A tömeg a hajóhídon kelt át Budára.
Már majdnem húszezren voltak!
A Helytartótanács elé terjesztették a 12 pontot.
Gróf Zichy Ferenc, a tanács alelnöke, fél hat körül mindenbe beleegyezett.
Eltörlik a cenzúrát. A sajtó ellenőrzését bizottság végzi. Nem vetik be a katonaságot.
És délután hat órakor kiszabadult Táncsics Mihály!
Egyetlen nap alatt, vérontás nélkül, hatalmas változás történt.
És mi végig ott voltunk.
Tetszik? Értékeld!
Köszönjük, hogy velünk tartottál!
Összegyűjtöttünk néhány érdekességet, amelyekből többet megtudhatsz az 1848-49-es forradalom- és szabadságharccal kapcsolatban. Jó szórakozást!
Források
Források
Fényképalbum
Petőfi Sándor (1823–1849) a magyar romantika egyik legjelentősebb költője, és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakja volt. 1848. március 15-én Pesten, a forradalmi események egyik vezéralakjaként lépett fel: elszavalta a Nemzeti dalt, amely a tömeg lelkesedését és a forradalom kitörését is jelképezte. Részt vett a 12 pont kinyomtatásában és terjesztésében, valamint a sajtószabadság kivívásában. Költészetében a szabadság, a népiesség és a hazaszeretet eszméit hirdette. A szabadságharc idején katonaként is harcolt, és 1849-ben, a segesvári csatában tűnt el.
Jókai Mór (1825–1904) a 19. századi magyar irodalom egyik legnagyobb regényírója volt, aki fiatalon bekapcsolódott az 1848-as forradalmi mozgalmakba. Március 15-én aktívan részt vett a pesti eseményekben, a forradalmi ifjúság tagjaként jelen volt a 12 pont kihirdetésénél és a sajtószabadság kivívásánál. A szabadságharc leverése után egy ideig visszavonultan élt, majd az irodalomban talált újra hivatására. Műveiben – köztük A kőszívű ember fiai című regényében – megörökítette a forradalom eszméit és hőseit. Élete végéig megbecsült alkotó maradt, 1904-ben hunyt el Budapesten.
Vasvári Pál (1826–1849) történész, író és az 1848-as forradalom egyik lelkes vezéralakja volt. Március 15-én a pesti forradalmi ifjúság tagjaként részt vett a 12 pont kihirdetésében és a Nemzeti dal terjesztésében, valamint aktívan szervezte a megmozdulásokat. Szenvedélyes szónokként a szabadság és a nemzeti függetlenség eszméit hirdette. A szabadságharc idején fegyvert fogott, és honvédtisztként harcolt. 1849-ben Erdélyben, egy ütközet során esett el, fiatalon áldozva életét a hazáért.
Irinyi József (1822–1859) vegyész, újságíró, és az 1848-as forradalom egyik meghatározó alakja volt. Március 15-én aktívan részt vett a pesti eseményekben, és ő fogalmazta meg a 12 pont szövegét, amely a forradalom követeléseit tartalmazta. A sajtószabadság kivívásában is szerepet vállalt, és a forradalmi ifjúság egyik fontos tagjaként tevékenykedett. A szabadságharc idején kormányzati feladatokat látott el. A forradalom leverése után visszavonultan élt, majd 1859-ben hunyt el viszonylag fiatalon.
Táncsics Mihály (1799–1884) író, újságíró és politikai gondolkodó volt, aki a jobbágyfelszabadítás és a sajtószabadság egyik korai szószólójaként vált ismertté. Az 1848. március 15-i forradalom napján a pesti nép kiszabadította a börtönből, ahol sajtóvétség miatt tartották fogva, és diadalmenetben vitték végig a városon. Kiszabadítása a sajtószabadság jelképévé vált, és a forradalom egyik emlékezetes eseménye lett. A szabadságharc után is aktívan részt vett a közéletben, országgyűlési képviselőként is tevékenykedett. Hosszú életet élt, és 1884-ben hunyt el Budapesten.
Hamvas Béla Városi Könyvtár
3580 Tiszaújváros Széchenyi út 37.
e-mail: konyvtar@tujvaros.hu Készítette: Nagy-Tallós Szabina
Degré Alajos magyar ügyvéd, író, a márciusi ifjak egyike. Az ifjúság körében vezérszerepet játszott, amelyre írói hivatása és jelleme okán is hivatva volt, sokszor volt az ifjúság szónoka, s nem egy politikai demonstrációt vezérelt. 1848-ban a pesti Közcsendi Bizottmány jegyzője, majd belügyminiszteri titkár lett.
12 pont
Kívánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését. Felelős ministeriumot Buda-Pesten. Évenkinti országgyűlést Pesten. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. Nemzeti őrsereg. Közös teherviselés. Urbéri viszonyok megszüntetése. Esküdtszéket, képviseletet egyenlőség alapján. Nemzeti Bank. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk. A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. Unio.
Bulyovszky Gyula
Született: 1826. április 5. Iskoláit Pesten és a debreceni kollégiumban végezte. Itt találkozott először Petőfivel 1844 januárjában. 1847-ben ügyvédi esküt tett. Jókaival együtt véglegesítették a tizenkét pontot. Március 15-én reggel a „vezérkar”, majd másnap a Közbátorsági Választmány tagja volt, részt vett és szónokolt a népgyűléseken.
Bulyovszky Gyula életútja
A magyar kokárda a nemzeti színű (piros–fehér–zöld) szalagrózsa, amely a magyar nemzeti összetartozás jelképe. Színei a magyar címerből származnak, és már a 18–19. században is használták nemzeti díszként. A kokárda viselése különösen az 1848. március 15-i forradalom idején vált általánossá: a pesti forradalmárok és a csatlakozó polgárok a ruhájukra tűzték, ezzel fejezve ki a szabadság és a nemzeti függetlenség melletti kiállásukat. A hagyomány szerint Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia készítette az első kokárdák egyikét 1848. március 15-én. Ma a kokárdát minden évben március 15-én, az 1848–49-es forradalom- és szabadságharc emléknapján viselik Magyarországon.
Vidats János
Született: 1826. január 1. Előbb Bánátkomlóson, majd Temesváron, Szegeden, Pécsen, Esztergomban, Kassán és Budán tanult. 1848 márciusában a pesti egyetem bölcsészeti és jogi fakultásának hallgatója volt és hamarosan az egyetemi ifjúság vezéralakjává vált. Március 14-én az egyetemi ifjak plakátokkal árasztották el Pest utcáit, amelyeken a másnapi tüntetésre hívták a lakosokat. Egyike volt a Landerer-nyomdát lefoglaló küldöttségnek és a tüntetőket, érdeklődőket szóval tartó szónokoknak. A pesti Közbátorsági Bizottmány tagjává választották.
Vidats János életútja
12 pont
Kívánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését. Felelős ministeriumot Buda-Pesten. Évenkinti országgyűlést Pesten. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. Nemzeti őrsereg. Közös teherviselés. Urbéri viszonyok megszüntetése. Esküdtszéket, képviseletet egyenlőség alapján. Nemzeti Bank. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk. A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. Unio.