1945 - A háború vége Európában
1945. április 16.–május 2.
1945. április 16-án a Vörös Hadsereg megindítja a támadást Berlin felé.
A berlini csata
Historical Facts Game
1945 januárjától Hitler és követői visszavonultak az Új Birodalmi Kancellária alatt kialakított Führerbunkerbe (Hitler bunkerébe).
30.04.
Hitler öngyilkossága
A szovjet zászlót kitűzik a Reichstag (a német szövetségi parlament) épületére. Derítsd ki, hogy a szerző hogyan és miért manipulálta ezt az ikonikus fotót!
Állítsd a második világháború végén lejátszódott történelmi eseményeket a helyes sorrendbe!
02.05.
A berlini csata vége
Húzd a képet a megfelelő dátumhoz!
1945. május 7-én a német hadsereg (a Wehrmacht) kapitulációra kényszerül a szövetségesek főhadiszállásán, a franciaországi Reimsben.
07.05.
Kapituláció a franciaországi Reimsben
08.05.
A kapituláció 1945. május 8-án hatályba lép. A háború véget ér.
A kapituláció hatályba lép
Járj utána, miért kellett Németországnak másodszor is aláírnia a feltétel nélküli fegyverletételt!
09.05.
Kapituláció Karlshorstban
megoldás
A berlini csata
1945. április 16.–május 2.
A berlini csata 1945. április 16-tól május 2-ig tartott, és a Harmadik Birodalom fővárosa, Berlin elestével ért véget.
Április 16-án a szovjet hadsereg keleti irányból támadva megkezdte Berlin ostromát. A német védők, többségükben fiatal fiúk és idős férfiak, kétségbeesetten harcoltak, de esélyük sem volt a nagy túlerőben lévő szovjet támadókkal szemben, akik két héten belül elfoglalták a várost.
Miután Hitler április 30-án, illetve Goebbels május 1-jén öngyilkos lett, a város védelmét irányító Weidling tábornok kiadta a kapitulációs parancsot.
Német hadifoglyok oszlopa úton egy berlini gyűjtőtábor felé Németországban a második világháború végén (1945)
Forrás: EastNews/Sovfoto/UIG
Kapituláció Karlshorstban
1945. május 9.
A feltétel nélküli fegyverletétel első, reimsi aláírását Sztálin nem fogadta el. Sztálin nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a kapituláció Berlinben történjen meg a nyilvánosság előtt, és a Németország feletti győzelmet saját érdemeként akarta feltüntetni. Ragaszkodott hozzá, hogy a Wehrmacht főparancsnoksága, valamint a hadsereg, a légierő és a haditengerészet főparancsnokai formálisan is ratifikálják a kapitulációt. Bár az okmányt 1945. május 8-ára datálták, ténylegesen csak május 9-én, 0:16-kor írták alá. Mivel a megadás tényét Moszkvában csak ezután jelentették be, és moszkvai idő szerint csak május 9-én lépett hatályba, Oroszországban és a többi szovjet utódállamban a mai napig május 9-én ünneplik a győzelem napját.
A moszkvai győzelem napi katonai parádé
Forrás: East News/Wojtek Laski
A háború véget ér!
1945. május 8.
A német főparancsnokság 1945. május 9-i végső közleménye: "(...) Éjfél óta minden fronton valamennyi fegyver elhallgatott a nagyadmirális parancsára, és a fegyveres erők beszüntették az immár reménytelen harcot, véget vetve egy közel hat éven át tartó hősies küzdelemnek. Ez a harc nagy győzelmeket hozott nekünk. De súlyos vereségeket is. Végül a német Wehrmacht becsülettel harcolva alulmaradt az óriási túlerővel szemben. A német katonáknak a népükért tett, esküjükhöz hű, kivételes erőfeszítései soha nem merülnek feledésbe. A haza az utolsó pillanatig minden erejével támogatta őket a legsúlyosabb áldozatokkal járó küzdelemben. A hadszíntér és a hátország páratlan teljesítményét végső soron a történelem ítélőszéke fogja igazságosan mérlegelni.."
A teljes szöveg itt érhető el: https://www.jewishvirtuallibrary.org/final-communique-of-the-german-high-command-may-1945
Bildrechte:
Foto "Schlacht um Berlin": Sowjetische Flugzeuge über dem Reichstag. © Photo. East News. Foto "Hitlers Selbstmord": Zeile in der Zeitung der US-Army "Stars And Stripes" nach dem Bekanntwerden von Hitlers Tod. © gemeinfrei; Stars and Stripes, the official US Army magazine. Foto "Ende der Kämpfe um Berlin": Die ikonische Aufnahme der sowjetischen Flagge über dem Reichstag, vermutlich aufgenommen am 02. Mai 1945. Fotograf: Jewgeni Chaldej. © gemeinfrei. TASS. Foto "Kapitulation in Reims": Unterzeichnung der Kapitulationserklärung im Amerikanischen Hauptquartier in Reims. Generaloberst Alfred Jodl unterschreibt das Dokument. © gemeinfrei; PD-USGov-Military-Army. Foto "Kapitulation in Kraft": Ausgabe der Aachener Nachrichten vom 8. Mai 1945. Als erstes freies Blatt - ohne Nazi-Propaganda - konnten die Aachener Nachrichten die bedingungslose Kapitulation der Wehrmacht vermelden. © gemeinfrei; ACBahn. Foto "Kapitulation in Karlshorst": Unterzeichnung der Kapitulationserklärung im Sowjetischen Hauptquartier in Berlin-Karlshorst am 08. Mai 1945. Generalfeldmarschall Wilhelm Keitel unterschreibt das Dokument. © Photo. East News.
Feltétel nélküli fegyverletétel
1945. május 7.
Miután több német egység részlegesen megadta magát, Eisenhower tábornok ragaszkodott hozzá, hogy a német csapatok együttesen és teljeskörűen is adják meg magukat. A bombázások folytatását helyezte kilátásba, ha Németország nem fogadja el a kapitulációs okmányt. Válaszul Jodl tábornok május 7-én hajnali 2:41-kor aláírta a dokumentumot.
A katonai fegyverletétel okmánya, 1945. május 7.; A német kapituláció dokumentumai, 1945. május 4–10.; Az Egyesült Államok Egyesített Vezérkarának iratai, 218-as iratcsoport, Nemzeti Levéltár, College Park, Maryland.
https://www.archives.gov/milestone-documents/surrender-of-germany
Hitler öngyilkossága
1945. április 30.
A Vörös Hadsereg közeledtével Adolf Hitler és újdonsült felesége, Eva Braun április 30-án öngyilkos lett a Führerbunkerben. Előző nap Hitler megírta a végrendeletét. Ebben felidézte a német nép küzdelmét, és a zsidókat hibáztatta Németország vereségéért. Mivel nem akart az ellenség kezére jutni, inkább az öngyilkosságot választotta.
A Birodalom propagandaügyi miniszterét, Joseph Goebbelst nevezte ki utódjául, aki egy nappal később szintén öngyilkosságot követett el. Hitler holttestét leöntötték benzinnel és elégették a Birodalmi Kancellária kertjében. A hivatalos közlemény szerint Hitler hősi halált halt Berlin védelme során.
Hallgassátok meg a Nagynémet Rádió 1945. május 1-i híradását. 1939. január 1. és 1945 között Nagynémet Rádiónak (Großdeutscher Rundfunk) hívták a nemzetiszocialista Német Birodalom egyesített rádióadóját.
Adolf Hitler 1945. április 20-án – 56. születésnapján.
© Wikimedia Commons
Vörös zászló a Reichstagon
1945. május 2.
Az a fotó, amelyen a Vörös Hadsereg katonái kitűzik a „győzelmi zászlót”, a 20. század egyik leghíresebb felvétele. A kép azonban egy Jevgenyij Haldej által beállított jelenetet ábrázol. A fényképen nem a Reichstag bevétele alkalmával kitűzött zászló látható; a rajta szereplő katonák nem azok, akik akkor és ott ténylegesen kitűzték a zászlót; és maga a fotó sem az épület elfoglalásának pillanatában készült. Annyit tudhatunk biztosan, hogy 1945. április 30-án este 10 és 11 óra között egy vörös zászlót bevittek a Reichstag épületébe, és az legkésőbb május 1-jén már az épület felett lobogott. A hadsereg fényképésze, Jevgenyij Haldej azonban meg akarta örökíteni az eseményt. Szerzett egy vörös zászlót és a Vörös Hadsereg néhány katonájával együtt felmászott a Reichstag keleti szárnyának a tetejére, és elkészítette a híressé vált fotókat.
1945. május 2.
Jevgenyij Haldej „A Győzelem zászlaja a Reichstag fölött” című ikonikus fényképe.
Forrás: Wikimedia Commons
Historical Facts Game HU
ENRS
Created on February 3, 2026
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
View
Wellbeing and Healthy Routines
View
Planets Sorting Game
View
World Ecosystems
View
Chronological Ordering
View
House Parts Game
View
Historical Facts Game
View
Math Calculations
Explore all templates
Transcript
1945 - A háború vége Európában
1945. április 16.–május 2.
1945. április 16-án a Vörös Hadsereg megindítja a támadást Berlin felé.
A berlini csata
Historical Facts Game
1945 januárjától Hitler és követői visszavonultak az Új Birodalmi Kancellária alatt kialakított Führerbunkerbe (Hitler bunkerébe).
30.04.
Hitler öngyilkossága
A szovjet zászlót kitűzik a Reichstag (a német szövetségi parlament) épületére. Derítsd ki, hogy a szerző hogyan és miért manipulálta ezt az ikonikus fotót!
Állítsd a második világháború végén lejátszódott történelmi eseményeket a helyes sorrendbe!
02.05.
A berlini csata vége
Húzd a képet a megfelelő dátumhoz!
1945. május 7-én a német hadsereg (a Wehrmacht) kapitulációra kényszerül a szövetségesek főhadiszállásán, a franciaországi Reimsben.
07.05.
Kapituláció a franciaországi Reimsben
08.05.
A kapituláció 1945. május 8-án hatályba lép. A háború véget ér.
A kapituláció hatályba lép
Járj utána, miért kellett Németországnak másodszor is aláírnia a feltétel nélküli fegyverletételt!
09.05.
Kapituláció Karlshorstban
megoldás
A berlini csata
1945. április 16.–május 2.
A berlini csata 1945. április 16-tól május 2-ig tartott, és a Harmadik Birodalom fővárosa, Berlin elestével ért véget. Április 16-án a szovjet hadsereg keleti irányból támadva megkezdte Berlin ostromát. A német védők, többségükben fiatal fiúk és idős férfiak, kétségbeesetten harcoltak, de esélyük sem volt a nagy túlerőben lévő szovjet támadókkal szemben, akik két héten belül elfoglalták a várost. Miután Hitler április 30-án, illetve Goebbels május 1-jén öngyilkos lett, a város védelmét irányító Weidling tábornok kiadta a kapitulációs parancsot.
Német hadifoglyok oszlopa úton egy berlini gyűjtőtábor felé Németországban a második világháború végén (1945) Forrás: EastNews/Sovfoto/UIG
Kapituláció Karlshorstban
1945. május 9.
A feltétel nélküli fegyverletétel első, reimsi aláírását Sztálin nem fogadta el. Sztálin nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a kapituláció Berlinben történjen meg a nyilvánosság előtt, és a Németország feletti győzelmet saját érdemeként akarta feltüntetni. Ragaszkodott hozzá, hogy a Wehrmacht főparancsnoksága, valamint a hadsereg, a légierő és a haditengerészet főparancsnokai formálisan is ratifikálják a kapitulációt. Bár az okmányt 1945. május 8-ára datálták, ténylegesen csak május 9-én, 0:16-kor írták alá. Mivel a megadás tényét Moszkvában csak ezután jelentették be, és moszkvai idő szerint csak május 9-én lépett hatályba, Oroszországban és a többi szovjet utódállamban a mai napig május 9-én ünneplik a győzelem napját.
A moszkvai győzelem napi katonai parádé Forrás: East News/Wojtek Laski
A háború véget ér!
1945. május 8.
A német főparancsnokság 1945. május 9-i végső közleménye: "(...) Éjfél óta minden fronton valamennyi fegyver elhallgatott a nagyadmirális parancsára, és a fegyveres erők beszüntették az immár reménytelen harcot, véget vetve egy közel hat éven át tartó hősies küzdelemnek. Ez a harc nagy győzelmeket hozott nekünk. De súlyos vereségeket is. Végül a német Wehrmacht becsülettel harcolva alulmaradt az óriási túlerővel szemben. A német katonáknak a népükért tett, esküjükhöz hű, kivételes erőfeszítései soha nem merülnek feledésbe. A haza az utolsó pillanatig minden erejével támogatta őket a legsúlyosabb áldozatokkal járó küzdelemben. A hadszíntér és a hátország páratlan teljesítményét végső soron a történelem ítélőszéke fogja igazságosan mérlegelni.."
A teljes szöveg itt érhető el: https://www.jewishvirtuallibrary.org/final-communique-of-the-german-high-command-may-1945
Bildrechte:
Foto "Schlacht um Berlin": Sowjetische Flugzeuge über dem Reichstag. © Photo. East News. Foto "Hitlers Selbstmord": Zeile in der Zeitung der US-Army "Stars And Stripes" nach dem Bekanntwerden von Hitlers Tod. © gemeinfrei; Stars and Stripes, the official US Army magazine. Foto "Ende der Kämpfe um Berlin": Die ikonische Aufnahme der sowjetischen Flagge über dem Reichstag, vermutlich aufgenommen am 02. Mai 1945. Fotograf: Jewgeni Chaldej. © gemeinfrei. TASS. Foto "Kapitulation in Reims": Unterzeichnung der Kapitulationserklärung im Amerikanischen Hauptquartier in Reims. Generaloberst Alfred Jodl unterschreibt das Dokument. © gemeinfrei; PD-USGov-Military-Army. Foto "Kapitulation in Kraft": Ausgabe der Aachener Nachrichten vom 8. Mai 1945. Als erstes freies Blatt - ohne Nazi-Propaganda - konnten die Aachener Nachrichten die bedingungslose Kapitulation der Wehrmacht vermelden. © gemeinfrei; ACBahn. Foto "Kapitulation in Karlshorst": Unterzeichnung der Kapitulationserklärung im Sowjetischen Hauptquartier in Berlin-Karlshorst am 08. Mai 1945. Generalfeldmarschall Wilhelm Keitel unterschreibt das Dokument. © Photo. East News.
Feltétel nélküli fegyverletétel
1945. május 7.
Miután több német egység részlegesen megadta magát, Eisenhower tábornok ragaszkodott hozzá, hogy a német csapatok együttesen és teljeskörűen is adják meg magukat. A bombázások folytatását helyezte kilátásba, ha Németország nem fogadja el a kapitulációs okmányt. Válaszul Jodl tábornok május 7-én hajnali 2:41-kor aláírta a dokumentumot.
A katonai fegyverletétel okmánya, 1945. május 7.; A német kapituláció dokumentumai, 1945. május 4–10.; Az Egyesült Államok Egyesített Vezérkarának iratai, 218-as iratcsoport, Nemzeti Levéltár, College Park, Maryland. https://www.archives.gov/milestone-documents/surrender-of-germany
Hitler öngyilkossága
1945. április 30.
A Vörös Hadsereg közeledtével Adolf Hitler és újdonsült felesége, Eva Braun április 30-án öngyilkos lett a Führerbunkerben. Előző nap Hitler megírta a végrendeletét. Ebben felidézte a német nép küzdelmét, és a zsidókat hibáztatta Németország vereségéért. Mivel nem akart az ellenség kezére jutni, inkább az öngyilkosságot választotta. A Birodalom propagandaügyi miniszterét, Joseph Goebbelst nevezte ki utódjául, aki egy nappal később szintén öngyilkosságot követett el. Hitler holttestét leöntötték benzinnel és elégették a Birodalmi Kancellária kertjében. A hivatalos közlemény szerint Hitler hősi halált halt Berlin védelme során. Hallgassátok meg a Nagynémet Rádió 1945. május 1-i híradását. 1939. január 1. és 1945 között Nagynémet Rádiónak (Großdeutscher Rundfunk) hívták a nemzetiszocialista Német Birodalom egyesített rádióadóját.
Adolf Hitler 1945. április 20-án – 56. születésnapján. © Wikimedia Commons
Vörös zászló a Reichstagon
1945. május 2.
Az a fotó, amelyen a Vörös Hadsereg katonái kitűzik a „győzelmi zászlót”, a 20. század egyik leghíresebb felvétele. A kép azonban egy Jevgenyij Haldej által beállított jelenetet ábrázol. A fényképen nem a Reichstag bevétele alkalmával kitűzött zászló látható; a rajta szereplő katonák nem azok, akik akkor és ott ténylegesen kitűzték a zászlót; és maga a fotó sem az épület elfoglalásának pillanatában készült. Annyit tudhatunk biztosan, hogy 1945. április 30-án este 10 és 11 óra között egy vörös zászlót bevittek a Reichstag épületébe, és az legkésőbb május 1-jén már az épület felett lobogott. A hadsereg fényképésze, Jevgenyij Haldej azonban meg akarta örökíteni az eseményt. Szerzett egy vörös zászlót és a Vörös Hadsereg néhány katonájával együtt felmászott a Reichstag keleti szárnyának a tetejére, és elkészítette a híressé vált fotókat.
1945. május 2.
Jevgenyij Haldej „A Győzelem zászlaja a Reichstag fölött” című ikonikus fényképe. Forrás: Wikimedia Commons