Játékok
PetőfiSándor
Jánosvitéz
Tan-anyagok
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (1823-1849)
1823
1844-45
1848-49
Részt vesz a szabadságharcban Bem József oldalán. 1849-ben a segesvári ütközetben lelte halálát.
Született január 1-én Kiskőrösön. Édesanyja Hrúz Mária, édesapja Petrovics István.
1844 végén megírta, 1845-ben pedig megjelent a János vitéz című elbeszélő költemény.
1842
1846-47
Az Athenaeumban leközölték A borozó című versét.
1846-ban megismerkedik Szendrey Júliával, egy év múlva elveszi feleségül.
Születése: 1823. január 1. Szülei:Hrúz Mária, Petrovics István Iskolái: Nagyon sok iskolában tanult, főleg:Kiskunfélegyháza, Aszód, Pest, Selmec. A gimnáziumot Pápán végezte el. Hivatásai: statiszta, vándorszínész, később lett író. Első műve: A borozó (Athaeneum,1842) Halála:1849.
János vitéz megjelenése
- 1844 telén írja meg - Vörösmarty Mihály lelkesedik érte és az olvasók is - 1845, Pesti Divatlap lapjain, folytatásokban jelenik meg
Mf:47/2
János vitéz
Műfaja: elbeszélő költemény.- az epika műnemébe tartozik - verses formában írt - hosszabb terjedelmű - eseményeket, történeteket mond el
Nyelvezete:
- népies, régies
Rímképlete:
- a a b b - bokorrím
Verselése
Ütemhangsúlyos, felező tizenkettes.
A vers ritmusát a hangsúlyos (X') és hangsúlytalan (X) szótagok adják meg.
Minden sor 12 szótagból áll, melyeket két egységre oszthatunk.
Gyakorlás
Gyere ki a partra csak egy pillanatra
X'
X'
Expozíció:
Megismerjük a fontosabb szereplőket, a történet idejét és helyét.
Kiinduló helyzet:
két fiatal szerelmes egymásba
Helyszín:
Faluvégi patakpart
Kukoricza Jancsi és Iluska
Szereplők:
Idő:
egy nyári nap
Bonyodalom:
3-4. rész. A nyáj szétszéled, a boszorka feltűnik, a szerelmesek elválnak egymástól.A műben ebben a szerkezeti egységben kerülnek felszínre a konfliktusok.
Úgy beszél vele, mint juhász a bojtárával.
A juhász és bojtár feladata a juhok:- terelgetése - őrzése - legeltetése.
Az írói stílushoz hozzátartoznak a szóképek:
megszemélyesí-tés
metafora
hasonlat
következő oldal
vissza
"Olyan vagy, mint egy barom"
Tk: 116. oldal
következő oldal
vissza
"Barom vagy!"
Tk: 117. oldal
következő oldal
vissza
következő oldal
vissza
"Ezen az órán is csak rohan az idő"
Tk: 117. oldal
következő oldal
vissza
Mindenre emlékszel az 5-6. részből? Most tesztelem tudásodat!
következő oldal
vissza
Kibontakozás:
A kibontakozás egy mű szerkezetének legnagyobb része. Itt ismerjük meg Kukoricza Jancsi vándorlását.
következő oldal
vissza
Kibontakozás:
5. rész: vándorlás 6. rész: zsiványtanya 7. rész: Jancsi beáll katonának 8. rész: Tatárország: a szerecsen király segít a magyaroknak átjutni. 9. rész: Taljánország 10. rész:Lengyelország, India - végül elérik Franciaországot.
következő oldal
vissza
következő oldal
vissza
következő oldal
vissza
Írói közlésmódok
- elbeszélés - leírás - párbeszéd
Élőlény, tárgyak, tájak szemléletes bemutatása. Lehet önálló mű is, vagy egy adott fejezet.
Két vagy több ember közti párbeszéd.
következő oldal
vissza
Nyelvi alakzatok
- felkiáltás - megszólítás - ismétlés - ellentét - párhuzam
„Utószor látlak én, szivem szép tavasza! Utószor szólt itten furulyám panasza;. Utószor ölellek, utószor csókollak, Örökre elmegyek, örökre itt hagylak!”
„Oly hamar támadott az égiháború, Mily hamar Jancsinak sorsa lett szomorú.”
„Az egész pusztában széjjel sütött a nap, De az ő szivében éjek éje maradt.”
"Becstelen teremtés, gyalázatos pára!"
"Vigyázz, földi!"
következő oldal
vissza
Kibontakozás:
11. rész: a huszárok megérkeznek Franciaországba 12. rész: csata a törökök ellen, a a királykisasszony visszaszerzése 13. rész: a király hálálkodik Jancsinak, János vitézzé avatja 14. rész: János vitéz elmeséli a történetét 15. rész: János vitéz elindul hazafelé 16. rész:János vitéz hajóval megy haza.
következő oldal
vissza
Kibontakozás:
17. rész: Griffmadárral folytatja az útját hazáig. Kiderül, hogy Iluska meghalt. 18. rész: János vitéz elmegy a temetőbe 19. rész: János vitéz 2. vándorútjá megkezdése: fazekas és óriás megjelenése Tündérország: 20. rész: Óriásország 21. rész: Sötétség országa, boszorkányok legyőzése
következő oldal
vissza
Kibontakozás:
22. rész: Temető
következő oldal
vissza
következő oldal
vissza
JÁTÉKOK
1-4. fejezet
Költői eszközök
5-6. fejezet
A segesvári csata
Márciusban felesküdött nemzetőrnek, honvéd százados lett, majd kinevezték segédtisztté Bem József tábornok mellé. 1849. július 31-én a segesvári ütközetben az orosz haderő legyőzte Bem sere-gét. A fegyvertelenül menekülő Petőfit Fejéregyháza közelében látták utoljára, valószínűleg egy lovas katona szúrta le fegyverével.
Sírhelye, halálának pontos körülményei máig ismeretlenek.
Iskolái
Jó anyagi körülmények között éltek, ezért a gondos – és szigorú – apa egyre jobb iskolákba járatta fiait, Sándort és Istvánt.
Petőfi Sándor tanult Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Szabadszálláson, Sárszentlőrincen, Pesten, Aszódon és Selmecen is. Közben családja elszegényedett, ezért abba kellett hagynia a tanulmányait.
Csak évek múlva, 1841-ben tért vissza újra az iskolapadba, a pápai gimnázium diákja lett.
Barátsága Arannyal
1847-ben, a Toldi megjelenését követően kötött barátságot Arany Jánossal. „A magyar irodalom legszebb férfibarátsága kezdődik. Regény sem ábrázolt még úgy önfeláldozást, önzetlenséget, mint amilyen e két ember egymásnak és egy-másról rótt írásában felénk árad.” (Illyés Gyula: Petőfi Sándor)
János vitéz
anna.kintli
Created on January 31, 2026
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
View
Breaking news video
View
Timeline video mobile
View
Alien invasion video
View
Space video
View
Season's Greetings Video Mobile
View
End of the Year Wrap Up
View
Christmas Promotion Video
Explore all templates
Transcript
Játékok
PetőfiSándor
Jánosvitéz
Tan-anyagok
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (1823-1849)
1823
1844-45
1848-49
Részt vesz a szabadságharcban Bem József oldalán. 1849-ben a segesvári ütközetben lelte halálát.
Született január 1-én Kiskőrösön. Édesanyja Hrúz Mária, édesapja Petrovics István.
1844 végén megírta, 1845-ben pedig megjelent a János vitéz című elbeszélő költemény.
1842
1846-47
Az Athenaeumban leközölték A borozó című versét.
1846-ban megismerkedik Szendrey Júliával, egy év múlva elveszi feleségül.
Születése: 1823. január 1. Szülei:Hrúz Mária, Petrovics István Iskolái: Nagyon sok iskolában tanult, főleg:Kiskunfélegyháza, Aszód, Pest, Selmec. A gimnáziumot Pápán végezte el. Hivatásai: statiszta, vándorszínész, később lett író. Első műve: A borozó (Athaeneum,1842) Halála:1849.
János vitéz megjelenése
- 1844 telén írja meg - Vörösmarty Mihály lelkesedik érte és az olvasók is - 1845, Pesti Divatlap lapjain, folytatásokban jelenik meg
Mf:47/2
János vitéz
Műfaja: elbeszélő költemény.- az epika műnemébe tartozik - verses formában írt - hosszabb terjedelmű - eseményeket, történeteket mond el
Nyelvezete:
- népies, régies
Rímképlete:
- a a b b - bokorrím
Verselése
Ütemhangsúlyos, felező tizenkettes.
A vers ritmusát a hangsúlyos (X') és hangsúlytalan (X) szótagok adják meg.
Minden sor 12 szótagból áll, melyeket két egységre oszthatunk.
Gyakorlás
Gyere ki a partra csak egy pillanatra
X'
X'
Expozíció:
Megismerjük a fontosabb szereplőket, a történet idejét és helyét.
Kiinduló helyzet:
két fiatal szerelmes egymásba
Helyszín:
Faluvégi patakpart
Kukoricza Jancsi és Iluska
Szereplők:
Idő:
egy nyári nap
Bonyodalom:
3-4. rész. A nyáj szétszéled, a boszorka feltűnik, a szerelmesek elválnak egymástól.A műben ebben a szerkezeti egységben kerülnek felszínre a konfliktusok.
Úgy beszél vele, mint juhász a bojtárával.
A juhász és bojtár feladata a juhok:- terelgetése - őrzése - legeltetése.
Az írói stílushoz hozzátartoznak a szóképek:
megszemélyesí-tés
metafora
hasonlat
következő oldal
vissza
"Olyan vagy, mint egy barom"
Tk: 116. oldal
következő oldal
vissza
"Barom vagy!"
Tk: 117. oldal
következő oldal
vissza
következő oldal
vissza
"Ezen az órán is csak rohan az idő"
Tk: 117. oldal
következő oldal
vissza
Mindenre emlékszel az 5-6. részből? Most tesztelem tudásodat!
következő oldal
vissza
Kibontakozás:
A kibontakozás egy mű szerkezetének legnagyobb része. Itt ismerjük meg Kukoricza Jancsi vándorlását.
következő oldal
vissza
Kibontakozás:
5. rész: vándorlás 6. rész: zsiványtanya 7. rész: Jancsi beáll katonának 8. rész: Tatárország: a szerecsen király segít a magyaroknak átjutni. 9. rész: Taljánország 10. rész:Lengyelország, India - végül elérik Franciaországot.
következő oldal
vissza
következő oldal
vissza
következő oldal
vissza
Írói közlésmódok
- elbeszélés - leírás - párbeszéd
Élőlény, tárgyak, tájak szemléletes bemutatása. Lehet önálló mű is, vagy egy adott fejezet.
Két vagy több ember közti párbeszéd.
következő oldal
vissza
Nyelvi alakzatok
- felkiáltás - megszólítás - ismétlés - ellentét - párhuzam
„Utószor látlak én, szivem szép tavasza! Utószor szólt itten furulyám panasza;. Utószor ölellek, utószor csókollak, Örökre elmegyek, örökre itt hagylak!”
„Oly hamar támadott az égiháború, Mily hamar Jancsinak sorsa lett szomorú.”
„Az egész pusztában széjjel sütött a nap, De az ő szivében éjek éje maradt.”
"Becstelen teremtés, gyalázatos pára!"
"Vigyázz, földi!"
következő oldal
vissza
Kibontakozás:
11. rész: a huszárok megérkeznek Franciaországba 12. rész: csata a törökök ellen, a a királykisasszony visszaszerzése 13. rész: a király hálálkodik Jancsinak, János vitézzé avatja 14. rész: János vitéz elmeséli a történetét 15. rész: János vitéz elindul hazafelé 16. rész:János vitéz hajóval megy haza.
következő oldal
vissza
Kibontakozás:
17. rész: Griffmadárral folytatja az útját hazáig. Kiderül, hogy Iluska meghalt. 18. rész: János vitéz elmegy a temetőbe 19. rész: János vitéz 2. vándorútjá megkezdése: fazekas és óriás megjelenése Tündérország: 20. rész: Óriásország 21. rész: Sötétség országa, boszorkányok legyőzése
következő oldal
vissza
Kibontakozás:
22. rész: Temető
következő oldal
vissza
következő oldal
vissza
JÁTÉKOK
1-4. fejezet
Költői eszközök
5-6. fejezet
A segesvári csata
Márciusban felesküdött nemzetőrnek, honvéd százados lett, majd kinevezték segédtisztté Bem József tábornok mellé. 1849. július 31-én a segesvári ütközetben az orosz haderő legyőzte Bem sere-gét. A fegyvertelenül menekülő Petőfit Fejéregyháza közelében látták utoljára, valószínűleg egy lovas katona szúrta le fegyverével. Sírhelye, halálának pontos körülményei máig ismeretlenek.
Iskolái
Jó anyagi körülmények között éltek, ezért a gondos – és szigorú – apa egyre jobb iskolákba járatta fiait, Sándort és Istvánt. Petőfi Sándor tanult Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Szabadszálláson, Sárszentlőrincen, Pesten, Aszódon és Selmecen is. Közben családja elszegényedett, ezért abba kellett hagynia a tanulmányait. Csak évek múlva, 1841-ben tért vissza újra az iskolapadba, a pápai gimnázium diákja lett.
Barátsága Arannyal
1847-ben, a Toldi megjelenését követően kötött barátságot Arany Jánossal. „A magyar irodalom legszebb férfibarátsága kezdődik. Regény sem ábrázolt még úgy önfeláldozást, önzetlenséget, mint amilyen e két ember egymásnak és egy-másról rótt írásában felénk árad.” (Illyés Gyula: Petőfi Sándor)