Játékok
PetőfiSándor
Jánosvitéz
Tan-anyagok
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (1823-1849)
1823
1844-45
1848-49
Részt vesz a szabadságharcban Bem József oldalán. 1849-ben a segesvári ütközetben lelte halálát.
Született január 1-én Kiskőrösön. Édesanyja Hrúz Mária, édesapja Petrovics István.
1844 végén megírta, 1845-ben pedig megjelent a János vitéz című elbeszélő költemény.
1842
1846-47
Az Athenaeumban leközölték A borozó című versét.
1846-ban megismerkedik Szendrey Júliával, egy év múlva elveszi feleségül.
Születése: 1823. január 1. Szülei:Hrúz Mária, Petrovics István Iskolái: Nagyon sok iskolában tanult, főleg:Kiskunfélegyháza, Aszód, Pest, Selmec. A gimnáziumot Pápán végezte el. Hivatásai: statiszta, vándorszínész, később lett író. Első műve: A borozó (Athaeneum,1842) Halála:1849.
János vitéz megjelenése
- 1844 telén írja meg - Vörösmarty Mihály lelkesedik érte és az olvasók is - 1845, Pesti Divatlap lapjain, folytatásokban jelenik meg
Mf:47/2
János vitéz
Műfaja: elbeszélő költemény.- az epika műnemébe tartozik - verses formában írt - hosszabb terjedelmű - eseményeket, történeteket mond el
Nyelvezete:
- népies, régies
Rímképlete:
- a a b b - bokorrím
Verselése
Ütemhangsúlyos, felező tizenkettes.
A vers ritmusát a hangsúlyos (X') és hangsúlytalan (X) szótagok adják meg.
Minden sor 12 szótagból áll, melyeket két egységre oszthatunk.
Gyakorlás
Gyere ki a partra csak egy pillanatra
X'
X'
Expozíció:
Megismerjük a fontosabb szereplőket, a történet idejét és helyét.
Kiinduló helyzet:
két fiatal szerelmes egymásba
Helyszín:
Faluvégi patakpart
Kukoricza Jancsi és Iluska
Szereplők:
Idő:
egy nyári nap
Bonyodalom:
3-4. rész. A nyáj szétszéled, a boszorka feltűnik, a szerelmesek elválnak egymástól.A műben ebben a szerkezeti egységben kerülnek felszínre a konfliktusok.
Úgy beszél vele, mint juhász a bojtárával.
A juhász és bojtár feladata a juhok:- terelgetése - őrzése - legeltetése.
Az írói stílushoz hozzátartoznak a szóképek:
megszemélyesí-tés
metafora
hasonlat
következő oldal
vissza
"Olyan vagy, mint egy barom"
Tk: 116. oldal
következő oldal
vissza
"Barom vagy!"
Tk: 117. oldal
következő oldal
vissza
következő oldal
vissza
"Ezen az órán is csak rohan az idő"
Tk: 117. oldal
következő oldal
vissza
Mindenre emlékszel az 5-6. részből? Most tesztelem tudásodat!
következő oldal
vissza
Kibontakozás:
A kibontakozás egy mű szerkezetének legnagyobb része. Itt ismerjük meg Kukoricza Jancsi vándorlását.
következő oldal
vissza
Kibontakozás:
5. rész: vándorlás 6. rész: zsiványtanya 7. rész: Jancsi beáll katonának 8. rész: Tatárország: a szerecsen király segít a magyaroknak átjutni. 9. rész: Taljánország 10. rész:Lengyelország, India - végül elérik Franciaországot.
következő oldal
vissza
következő oldal
vissza
következő oldal
vissza
Írói közlésmódok
- elbeszélés - leírás - párbeszéd
Élőlény, tárgyak, tájak szemléletes bemutatása. Lehet önálló mű is, vagy egy adott fejezet.
Két vagy több ember közti párbeszéd.
következő oldal
vissza
Nyelvi alakzatok
- felkiáltás - megszólítás - ismétlés - ellentét - párhuzam
„Utószor látlak én, szivem szép tavasza! Utószor szólt itten furulyám panasza;. Utószor ölellek, utószor csókollak, Örökre elmegyek, örökre itt hagylak!”
„Oly hamar támadott az égiháború, Mily hamar Jancsinak sorsa lett szomorú.”
„Az egész pusztában széjjel sütött a nap, De az ő szivében éjek éje maradt.”
"Becstelen teremtés, gyalázatos pára!"
"Vigyázz, földi!"
következő oldal
vissza
Kibontakozás:
11. rész: a huszárok megérkeznek Franciaországba 12. rész: csata a törökök ellen, a a királykisasszony visszaszerzése 13. rész: a király hálálkodik Jancsinak, János vitézzé avatja 14. rész: János vitéz elmeséli a történetét 15. rész: János vitéz elindul hazafelé 16. rész:János vitéz hajóval megy haza.
következő oldal
vissza
Kibontakozás:
17. rész: Griffmadárral folytatja az útját hazáig. Kiderül, hogy Iluska meghalt. 18. rész: János vitéz elmegy a temetőbe 19. rész: János vitéz 2. vándorútjá megkezdése: fazekas és óriás megjelenése Tündérország: 20. rész: Óriásország 21. rész: Sötétség országa, boszorkányok legyőzése
következő oldal
vissza
Kibontakozás:
22. rész: Temető
következő oldal
vissza
következő oldal
vissza
JÁTÉKOK
1-4. fejezet
Költői eszközök
5-6. fejezet
A segesvári csata
Márciusban felesküdött nemzetőrnek, honvéd százados lett, majd kinevezték segédtisztté Bem József tábornok mellé. 1849. július 31-én a segesvári ütközetben az orosz haderő legyőzte Bem sere-gét. A fegyvertelenül menekülő Petőfit Fejéregyháza közelében látták utoljára, valószínűleg egy lovas katona szúrta le fegyverével.
Sírhelye, halálának pontos körülményei máig ismeretlenek.
Iskolái
Jó anyagi körülmények között éltek, ezért a gondos – és szigorú – apa egyre jobb iskolákba járatta fiait, Sándort és Istvánt.
Petőfi Sándor tanult Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Szabadszálláson, Sárszentlőrincen, Pesten, Aszódon és Selmecen is. Közben családja elszegényedett, ezért abba kellett hagynia a tanulmányait.
Csak évek múlva, 1841-ben tért vissza újra az iskolapadba, a pápai gimnázium diákja lett.
Barátsága Arannyal
1847-ben, a Toldi megjelenését követően kötött barátságot Arany Jánossal. „A magyar irodalom legszebb férfibarátsága kezdődik. Regény sem ábrázolt még úgy önfeláldozást, önzetlenséget, mint amilyen e két ember egymásnak és egy-másról rótt írásában felénk árad.” (Illyés Gyula: Petőfi Sándor)
János vitéz
anna.kintli
Created on January 31, 2026
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
View
Practical Video
View
Akihabara Video
View
Essential Video
View
Explainer Video: AI for Companies
View
Explainer Video: Keys to Effective Communication
View
Video: Responsible Use of Social Media and Internet
View
Momentum: Onboarding Video
Explore all templates
Transcript
Játékok
PetőfiSándor
Jánosvitéz
Tan-anyagok
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (1823-1849)
1823
1844-45
1848-49
Részt vesz a szabadságharcban Bem József oldalán. 1849-ben a segesvári ütközetben lelte halálát.
Született január 1-én Kiskőrösön. Édesanyja Hrúz Mária, édesapja Petrovics István.
1844 végén megírta, 1845-ben pedig megjelent a János vitéz című elbeszélő költemény.
1842
1846-47
Az Athenaeumban leközölték A borozó című versét.
1846-ban megismerkedik Szendrey Júliával, egy év múlva elveszi feleségül.
Születése: 1823. január 1. Szülei:Hrúz Mária, Petrovics István Iskolái: Nagyon sok iskolában tanult, főleg:Kiskunfélegyháza, Aszód, Pest, Selmec. A gimnáziumot Pápán végezte el. Hivatásai: statiszta, vándorszínész, később lett író. Első műve: A borozó (Athaeneum,1842) Halála:1849.
János vitéz megjelenése
- 1844 telén írja meg - Vörösmarty Mihály lelkesedik érte és az olvasók is - 1845, Pesti Divatlap lapjain, folytatásokban jelenik meg
Mf:47/2
János vitéz
Műfaja: elbeszélő költemény.- az epika műnemébe tartozik - verses formában írt - hosszabb terjedelmű - eseményeket, történeteket mond el
Nyelvezete:
- népies, régies
Rímképlete:
- a a b b - bokorrím
Verselése
Ütemhangsúlyos, felező tizenkettes.
A vers ritmusát a hangsúlyos (X') és hangsúlytalan (X) szótagok adják meg.
Minden sor 12 szótagból áll, melyeket két egységre oszthatunk.
Gyakorlás
Gyere ki a partra csak egy pillanatra
X'
X'
Expozíció:
Megismerjük a fontosabb szereplőket, a történet idejét és helyét.
Kiinduló helyzet:
két fiatal szerelmes egymásba
Helyszín:
Faluvégi patakpart
Kukoricza Jancsi és Iluska
Szereplők:
Idő:
egy nyári nap
Bonyodalom:
3-4. rész. A nyáj szétszéled, a boszorka feltűnik, a szerelmesek elválnak egymástól.A műben ebben a szerkezeti egységben kerülnek felszínre a konfliktusok.
Úgy beszél vele, mint juhász a bojtárával.
A juhász és bojtár feladata a juhok:- terelgetése - őrzése - legeltetése.
Az írói stílushoz hozzátartoznak a szóképek:
megszemélyesí-tés
metafora
hasonlat
következő oldal
vissza
"Olyan vagy, mint egy barom"
Tk: 116. oldal
következő oldal
vissza
"Barom vagy!"
Tk: 117. oldal
következő oldal
vissza
következő oldal
vissza
"Ezen az órán is csak rohan az idő"
Tk: 117. oldal
következő oldal
vissza
Mindenre emlékszel az 5-6. részből? Most tesztelem tudásodat!
következő oldal
vissza
Kibontakozás:
A kibontakozás egy mű szerkezetének legnagyobb része. Itt ismerjük meg Kukoricza Jancsi vándorlását.
következő oldal
vissza
Kibontakozás:
5. rész: vándorlás 6. rész: zsiványtanya 7. rész: Jancsi beáll katonának 8. rész: Tatárország: a szerecsen király segít a magyaroknak átjutni. 9. rész: Taljánország 10. rész:Lengyelország, India - végül elérik Franciaországot.
következő oldal
vissza
következő oldal
vissza
következő oldal
vissza
Írói közlésmódok
- elbeszélés - leírás - párbeszéd
Élőlény, tárgyak, tájak szemléletes bemutatása. Lehet önálló mű is, vagy egy adott fejezet.
Két vagy több ember közti párbeszéd.
következő oldal
vissza
Nyelvi alakzatok
- felkiáltás - megszólítás - ismétlés - ellentét - párhuzam
„Utószor látlak én, szivem szép tavasza! Utószor szólt itten furulyám panasza;. Utószor ölellek, utószor csókollak, Örökre elmegyek, örökre itt hagylak!”
„Oly hamar támadott az égiháború, Mily hamar Jancsinak sorsa lett szomorú.”
„Az egész pusztában széjjel sütött a nap, De az ő szivében éjek éje maradt.”
"Becstelen teremtés, gyalázatos pára!"
"Vigyázz, földi!"
következő oldal
vissza
Kibontakozás:
11. rész: a huszárok megérkeznek Franciaországba 12. rész: csata a törökök ellen, a a királykisasszony visszaszerzése 13. rész: a király hálálkodik Jancsinak, János vitézzé avatja 14. rész: János vitéz elmeséli a történetét 15. rész: János vitéz elindul hazafelé 16. rész:János vitéz hajóval megy haza.
következő oldal
vissza
Kibontakozás:
17. rész: Griffmadárral folytatja az útját hazáig. Kiderül, hogy Iluska meghalt. 18. rész: János vitéz elmegy a temetőbe 19. rész: János vitéz 2. vándorútjá megkezdése: fazekas és óriás megjelenése Tündérország: 20. rész: Óriásország 21. rész: Sötétség országa, boszorkányok legyőzése
következő oldal
vissza
Kibontakozás:
22. rész: Temető
következő oldal
vissza
következő oldal
vissza
JÁTÉKOK
1-4. fejezet
Költői eszközök
5-6. fejezet
A segesvári csata
Márciusban felesküdött nemzetőrnek, honvéd százados lett, majd kinevezték segédtisztté Bem József tábornok mellé. 1849. július 31-én a segesvári ütközetben az orosz haderő legyőzte Bem sere-gét. A fegyvertelenül menekülő Petőfit Fejéregyháza közelében látták utoljára, valószínűleg egy lovas katona szúrta le fegyverével. Sírhelye, halálának pontos körülményei máig ismeretlenek.
Iskolái
Jó anyagi körülmények között éltek, ezért a gondos – és szigorú – apa egyre jobb iskolákba járatta fiait, Sándort és Istvánt. Petőfi Sándor tanult Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Szabadszálláson, Sárszentlőrincen, Pesten, Aszódon és Selmecen is. Közben családja elszegényedett, ezért abba kellett hagynia a tanulmányait. Csak évek múlva, 1841-ben tért vissza újra az iskolapadba, a pápai gimnázium diákja lett.
Barátsága Arannyal
1847-ben, a Toldi megjelenését követően kötött barátságot Arany Jánossal. „A magyar irodalom legszebb férfibarátsága kezdődik. Regény sem ábrázolt még úgy önfeláldozást, önzetlenséget, mint amilyen e két ember egymásnak és egy-másról rótt írásában felénk árad.” (Illyés Gyula: Petőfi Sándor)