A képvers (más néven kalligram) olyan költemény, amelynek grafikai megformálása – a sorok, betűk elrendezése – képet alkot, és ez a kép szorosan összefügg a vers tartalmával.
A műfaj eredete az ókori Görögországig nyúlik vissza, de a modern képverset Guillaume Apollinaire tette újra népszerűvé a 20. században.
Kossuth-díjas költő, műfordító, grafikus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Lírai életműve mellett mindig is közel állt hozzá a vizualitás – nemcsak verset írt, hanem rajzolt, festett, kalligrafikus formában alkotott. A hetvenes évektől kezdve tudatosan fordult a vizuális költészet, azon belül is a képversek felé, amelyekben a látvány és a jelentés egységben születik meg.
Nagy László
Felsőiszkáz, 1925. július 17. Budapest, 1978. január 30.
A keletkezés háttere
A vers ihletét egy libanoni cédrusdarab adta, amelynek kérgén egy sebszerű alak emlékeztette a költőt egy emberi figurára.
Mit látunk a versben?
Homlokán: József Attila Ars poetica c. költeményében is megjelenő szellem és szerelem. Vállán: mitikus és történelmi alakok (Jób, Istár, Jézus, Prométheusz, Dózsa…) Törzsében: tragikus sorsú művészek (Radnóti, Petőfi, Van Gogh, Dylan...) Karjai főként a „JAJ” és „SEBE” szavakból állnak. A legalsó rész a „jelteleneké” – azoké, akiknek nevét már nem jegyzi a történelem.
Nagy László - Seb a cédruson verskirakó
Bezerédi Aranka
Created on July 14, 2025
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
View
Essential Business Proposal
View
Project Roadmap Timeline
View
Step-by-Step Timeline: How to Develop an Idea
View
Artificial Intelligence History Timeline
View
Microlearning: Teaching Innovation with AI
View
Microlearning: Design Learning Modules
View
Video: Responsible Use of Social Media and Internet
Explore all templates
Transcript
A képvers (más néven kalligram) olyan költemény, amelynek grafikai megformálása – a sorok, betűk elrendezése – képet alkot, és ez a kép szorosan összefügg a vers tartalmával. A műfaj eredete az ókori Görögországig nyúlik vissza, de a modern képverset Guillaume Apollinaire tette újra népszerűvé a 20. században.
Kossuth-díjas költő, műfordító, grafikus, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Lírai életműve mellett mindig is közel állt hozzá a vizualitás – nemcsak verset írt, hanem rajzolt, festett, kalligrafikus formában alkotott. A hetvenes évektől kezdve tudatosan fordult a vizuális költészet, azon belül is a képversek felé, amelyekben a látvány és a jelentés egységben születik meg.
Nagy László
Felsőiszkáz, 1925. július 17. Budapest, 1978. január 30.
A keletkezés háttere
A vers ihletét egy libanoni cédrusdarab adta, amelynek kérgén egy sebszerű alak emlékeztette a költőt egy emberi figurára.
Mit látunk a versben?
Homlokán: József Attila Ars poetica c. költeményében is megjelenő szellem és szerelem. Vállán: mitikus és történelmi alakok (Jób, Istár, Jézus, Prométheusz, Dózsa…) Törzsében: tragikus sorsú művészek (Radnóti, Petőfi, Van Gogh, Dylan...) Karjai főként a „JAJ” és „SEBE” szavakból állnak. A legalsó rész a „jelteleneké” – azoké, akiknek nevét már nem jegyzi a történelem.