Want to create interactive content? It’s easy in Genially!
Misi újra két keréken :)
Pozsa Réka
Created on June 26, 2025
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
Transcript
A Velencei-tó
NyáriKirándulási tervek
2025
Segíts Misinek megtervezni a nyári bringatúra állomásait a Velencei-tó és környéke körül!
Kalandra fel!
Indul a nyári szünet!
térkép forrása: https://hellovelence.hu/
Misi újra két keréken!
Misit az Internet Fiesta 2025 kvízünkben ismerhette meg a Nagyközönség. Címe: Vörösmarty kvíz Mihállyal Ott még csak Székesfehérváron belül kerékpározott, megismerkedett a Vörösmarty Mihály nevét magán hordozó nevezetességekkel. Most viszont a nyári szünet beköszöntével felfedezi a Velencei-tavat és környékét. Tartsatok Velünk! Ha érdekel, hogy kezdődött olvasd el ezt, ha nem, menj tovább: Segítsünk neki kiválasztani,hová menjen, miket nézzen meg! Kattints!
Agárd Strandfürdő a Velencei-tavon
A Misi-story
Agárd Horgásztanya
forrás: Vörösmarty Mihály könyvtár Digitalizált Képeslapgyűjteménye https://helyismeret.vmk.hu/digitalizalt-kepeslapgyujtemenyunk
1/10
1. Milyen irányba induljon el?
A. Óramutató járásának megfelelően Pákozd felé
B. Óramutató járásával ellentétesen Gárdony felé
A Velencei-tó
Gyerünk tovább!
forrás: Vörösmarty Mihály könyvtár Digitalizált Képeslapgyűjteménye https://helyismeret.vmk.hu/digitalizalt-kepeslapgyujtemenyunk
2/10
2. Mit nézzenek meg Dinnyésen és környékén?
A. Várpark Skanzen (Dinnyés)
A. Várpark Skanzen
B. Chernel István Madárvárta madártani kutatóállomás (Agárd és Dinnyés között)
Gyerünk tovább!
B. Chernel István Madárvárta, Kék fa madár
Várpark: https://varpark.hu/Kék famadár: https://pixabay.com/hu/photos
3/10
3. Betérjenek a Szúnyogszigeti Halászcsárdába étkezni?
A. IGEN
B. NEM
A. Szúnyogszigeti Halászcsárda, Pákozd
Tovább!
Mi ez?
forrás: Vörösmarty Mihály könyvtár Digitalizált Képeslapgyűjteménye https://helyismeret.vmk.hu/digitalizalt-kepeslapgyujtemenyunk
Agárdi strand Huszár Imre Női akt (Álló nő) című szobrával.
4/10
4. Hol hűsöljenek? Termálfürdőben vagy strandon?
Mi ez?
Bella-tó
A. Agárdi Gyógy-és Termálfürdő
B. Agárdi Napsugár Strand
C. Bella-tó (Pákozd)
D. szabadstrand
Agárdi Gyógy- és Termálfürdő
Haladjunk!
forrás: Vörösmarty Mihály könyvtár Digitalizált Képeslapgyűjteménye https://helyismeret.vmk.hu/digitalizalt-kepeslapgyujtemenyunk
Bella-tó kép: https://utirany.hu/helyek/latnivalok/velenceihg.bellato11
5/10
5. Pákozdon melyik nevezetességet nézzék meg?
1848-as szabadságharc emlékmű
A. Pákozdi Pagony Vadaspark és Arborétum
Pákozd Sukorói Arborétum
B. Katonai Emlékpark
Miskahuszár szobra
Tekerjünk!
forrás: VMK Digitalizált Képeslapgyűjteménye https://helyismeret.vmk.hu/digitalizalt-kepeslapgyujtemenyunk
6/10
6. Esőnapi program: Melyik emlékházba látogassanak el esős időjárás esetén?
Vörösmarty Mihály Emlékház
A. Vörösmarty Mihály Emlékház (Kápolnásnyék)
B. Gárdonyi Géza Emlékház (Gárdony-Agárd)
Gárdonyi Géza Emlékház
Tekerjünk!
forrás: VMK Digitalizált Képeslapgyűjteménye https://helyismeret.vmk.hu/digitalizalt-kepeslapgyujtemenyunk
7/10
7. Nadap községbe érve mit nézzenek meg?
A. Szintezési Ősjegy
B. Palermói Szent Rozália templom (katolikus)
NADAP címere
A. Szintezési Ősjegy
Haladjunk!
B. Palermói Szent Rozália templom
forrás: Vörösmarty Mihály könyvtár Digitalizált Képeslapgyűjteménye https://helyismeret.vmk.hu/digitalizalt-kepeslapgyujtemenyunk Nadap címere: https://ecoterra.hu/nadap/
Pázmándi vízimalom
Pázmándi VízimalomSzélesség N 47° 16,873' Hosszúság E 18° 39,786' Magasság: 126 m
8/10
8. Ha Pázmánd területére érnek, mit nézzenek meg?
A. Pázmándi vízimalom
B. Kvarcisztikákat
Kvarcisztikák
Téglaházi-forrás
C. Téglaházi-forrást és pihenőparkot
Tovább!
Beck-kastély
9/10
9. A Velencei-tó környékén több kastély is van, melyiket válasszák?
A. Halász-kastély (Kápolnásnyék)
Halász-kastély
B. Meszleny-Wenckheim-kastély
C. Beck-kastély
D. Lazuljanak inkább! :)
Tovább!
Meszleny-Wenckheim-kastély
forrás: VMK Digitalizált Képeslapgyűjteménye https://helyismeret.vmk.hu/digitalizalt-kepeslapgyujtemenyunk
A great title
10/10
10. Egyik nap túrázhatnának egyet: Nadapról merre induljanak el?
Szélesség N 47° 16,157' Hosszúság E 18° 35,423' Magasság: 249 m
Magos-kő
üregek a Magos-kő felé
A János és Antal-forrás
A. A János és Antal-forrás felé túrázzanak!
B. A Magos-kő és az épített üregek felé menjenek!
C. Pihentessék a lábukat :)
Tekerjünk!
forrás: https://geocaching.hu/caches.geo?id=6013
A Szúnyogszigeti Halászcsárda története a Velencei-tó partjához és Pákozdhoz kötődik. Már 150 évvel ezelőtt is halászok főzték híres halászleveiket ezen a helyen, a mai csárda helyén. A csárda a Velencei-tó északi partján, egy félszigeten, idilli környezetben található. Az étterem a hagyományos magyar konyha remekeit kínálja, különös tekintettel a halételekre, melyek a csárda specialitásai.
Chernel István Madárvárta
VÁRPARK SKANZEN 2014-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a kiállítás.A parkban ma már csak romokban létező középkori magyar várak (46 db) kicsinyített eredetijei láthatók. A park egyediségét az adja, hogy a történelmi Magyarország várait még sehol nem jelenítették meg eredeti anyagukból elkészített makettként: a kicsinyített várak, akárcsak eredetijük, kőből, téglából, fából és földből készültek. A park építője, Alekszi Zoltán találta ki és alkotta meg a világon egyedülálló anyaghű makettparkot. A Várpark anyagával az építő 2018, 2019, 2020, 2021 és 2023-ban bekerült a Guinness világrekorderek közé.
"Dinnyés és Agárd között helyezkedik el a Madárvárta madártani kutatóállomás. A tónál több mint két évtizede működik az első, 1928-ban létrehozott, de a második világháborúban elpusztult madármegfigyelő állomás utóda, a Chernel Istvánról elnevezett Madárvárta. A rezervátumban minden a ritka madarak nyugalmát szolgálja. Az ország első madárvártáját itt hozta létre 1928-ban Radetzky Dezső, akinek madárvédelmi tevékenységét fia, Radetzky Jenő folytatta. Az életterek radikális csökkenése és a növekvő turizmus hatására a Madártani Intézet 1958-ban védetté nyilvánította a tó nyugati nádasainak nagy részét. A 420 hektáros rezervátum azonban kicsinek bizonyult. A zavarásra érzékeny madárfajok átköltöztek a dinnyési Fertőre. 1979 óta a két madárrezervátum a ramsari egyezmény hatálya alá tartozik." Megfordul itt a kék fa madár és a fehér farkú lilebíbic is. Itt van a hagymaburok egyetlen hazai lelőhelye.
Fehér farkú lilebíbic
forrás: https://varpark.hu/
forrás: https://regi.hajomagazin.hu/106velencito.html
hagymaburok
A Bella-tó
Szélesség N 47° 13,543' Hosszúság E 18° 31,931' Magasság: 171 m
Bella-tó
A tó története: IV. Béla királyunk a tatárjárás idején erre a környékre ért. Akkor a tó területe mocsaras lápvidék volt, amin át szerettek volna jutni. Átkelés közben a király lova megbotlott, s ő lefordult róla és beleesett a vízbe. Nem sérült meg, de ezt az eseményt megtartotta a népemlékezet, mert ettől kezdve nevezték a területet Bella-tónak, majd a tóról a patakot Bella-pataknak. Napjainkban a tavacska vize tiszta, hossza kb. 100 méter. Piknikre, kirándulásra alkalmas. Fürödni szabad benne.
Pákozd címere
forrás: Fejér Megyei Értéktár/ Fejér Megyei Tourinform Iroda ; Gelencsér Ferenc [2013]
Bella-tó:https://geocaching.hu/images.geo?id=11533&group=1446&table=cache_images&wi=600&he=450
Strandélet
A képen látható szobor alkotója Huszár Imre, címe: Női akt (Álló nő) 1965A kecses női aktot a híres agárdi Napsugár strand szélén találjuk. Az életnagyságú alumínium szobor kb. 1, 5 méteres talapzaton áll, szorosan a Velencei tó partján. Így mindig gyönyörű panoráma öleli körül az alkotást.
Huszár Imre Női akt (Álló nő) című szobra
kép forrása: https://www.kozterkep.hu/14110/noi-akt
Lovasberényi töltött pompos
A lovasberényi töltött pompos egy helyi specialitás, melynek alapja egy kelt tészta, tölteléke pedig füstölt sonkából és kolbászból készül.Pompos: tésztasütemény neve, mely az ország különböző vidékein némileg különböző értelmű, minthogy majd egyszerű pogácsafélét, majd mézes kalácsot, borsoskát, majd czipót, majd kenyértésztából sodrott süteményt jelent; máskép pampus. (A magyar nyelv szótára – Czuczor–Fogarasi) A pompos kenyérlángosként is ismert más tájakon.
Fejér megyei finomságok: Csákvári mustáros-tejfölös szelet
Recept
A recept forrása és további Fejér vármegyei különlegességek:Képeslapos szakácskönyv hagyományos Fejér megyei ételekből : asszociatív könyvajánlóval / Vasné Borsos Beáta ; Vörösmarty Mihály Könyvtár ([2019])
A csákvári mustáros-tejfölös szelet olyan étel, mely magában hordozza a vértesi táj egyedi ízeit. A Csákvár melletti Csíkvarsai-rétnek mindig jellemzője volt a szilaj állatartás. Az itt legelő magyar szürkemarha húsa egyesíti a mocsári jellegű élőhely több száz fűszer- és gyógynövényének zamatát és ásványi anyagokat. Ez adja az innen kikerülő hús fűszeres ízét. Köretnek tésztát, italnak jófajta móri bort kínálnak hozzá.
katalógus:
forrás: Fejér Megyei Értéktár/ Fejér Megyei Tourinform Iroda ; Gelencsér Ferenc [2013], p. 2.
Pákozdi Pagony
MiskaHuszár
A 70 tonnás, 12,5 méter magas Miskahuszár-szobor, Magyarország legnagyobb szabadtéri szobra, amit a Magyar Honvédelem napján, katonai tiszteletadással avattak fel. Rohonczi István alkotása magánkezdeményezésre és magántőkéből valósult meg. A Föld legnagyobb méretű katonaszobra a pákozdi Bogár halmon.
Védett fajok: Apró nőszirom, Tavaszi hérics, Fehér tündérrózsa, Árvalányhaj fajok, Fekete kökörcsin, Bíboros kosbor, Fátyolos nőszirom, Vetővirág
A cikk itt olvasható:
képek: https://pakozdipagony.vadex.hu/gallery
Könyvek a Velencei-tóról a Vörösmarty Mihály Könyvtárban
A Velencei-tó magazin
Szerezz helyismeretet! Gyűjts élményt!
Klassz LISTA!
Tovább a könyvvajánlókhoz
De Vajon Misi Hová fog eljutni a nyáron?
Ha eljutottál valamelyik említett helyre, örökítsd meg és küldd el nekünk: helyismeret@vmk.hu
SZÉP ÉS TARTALMAS NYARAT!
A kvízt készítette: Pozsa Réka
Régebbi Könyvajánló kollégáinktól:
"Velencei-tó című, Megőrzendő örökség alcímű három nyelvű kötet kiadási évét a könyv sajnos nem tartalmazza. A könyvtári leírás szerint 2015-ben jelent meg a Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület kiadásában. A kötet szerkesztője Stadler Klára, akinek munkáját Posch Ede, Simon György, Szerényi Kata társszerkesztők segítették. A kiadvány terjedelmének nagyobb hányadát a gyönyörű illusztrációk adják. A felvételeket a Civertan Stúdió és nyolc amatőr fotós készítette. Az igényes tipográfiai munka Ivanics Zsolt nevéhez kötődik. A kiadvány megjelentetését pályázati forrásból fedezték. A Velencei-tó történetének, jelentőségének bemutatása után, ha tovább lapozunk, egy kétoldalas csodaszép, és hasznos térképet találunk a tó körüli települések nevezetességeinek miniatűr rajzaival. A következő oldalak felvételei levegőből, földről, napközben, este mutatják be a tavat, a tó természeti környezetét. A tó és a környező táj élővilága, az úszólápok, a madárvilág, a Velencei-hegység, annak növény- és állatvilága a szóbeli bemutatás után sok-sok fotón jelenik meg. Majd a sportolási, és pihenési lehetőségek egész sorával ismerkedhetünk meg. Oldalakon át csodálhatjuk a Velencei-tó menti és a térségben lévő települések legszebb épületeiről, köztéri alkotásairól készült felvételeket. A Pákozdi Katonai Emlékpark, a Dinnyési Hagyományőrző Központ, a népi hagyományőrzés is megjelenik a fotókon. Kiemelt helyet, külön fejezetet szentelnek a szerzők a velencei-tavi borrégió bemutatásának. A kötetet A térség műemlékei, látnivalói, védett értékei címet viselő háromnyelvű táblázat zárja. A tó környéki települések neveinek ábécéjében a látnivalók pontos címmel vagy koordinátákkal meghatározva találhatók 11 oldalon keresztül. A kiadvány haszonnal forgatható az üdülést, kirándulást megelőző tájékozódáshoz, de a tájjal karosszékben ismerkedéshez is. De a lehetőségek sokasága, változatossága, a természeti és épített környezet szépsége bízzunk benne, hogy sokakat csábít majd utazásra is." (Szőnyegi Hajnalka)
Velencei-tó: megőrzendő örökség
Schmidt Egon: Kócsagok birodalma - A Velencei-tó állatvilága
„Az évek távlatából ma már nehéz lenne eldönteni, mikor szerettem meg a Velencei-tavat. A sok, elsősorban a tó állatvilágával kapcsolatos élmény valami furcsa, szép emlékké olvad össze bennem. Hogy mikor is szerettem meg? Talán azon a rég elmúlt őszi alkonyon, amikor, mint kisfiú, először álltam a dinnyési parton, és egészen elmerültem a vöröslő nyugati égbolt előtt vízre érkező libacsapatok csodás látványában.” A Velencei-tó. Mindenkinek más jut róla eszébe. A fürdőzők vidám pancsolása. A lágy hullámokat szelő hajók, vitorlások. A nádas mélyén megbújó madárfajok. Schmidt Egon 1931. június 16-án született Budapesten, magyar ornitológus, Kossuth-díjas író. Már kisgyermekkorában is érdekelték a madarak, észrevételeit naplójába jegyzete le. Autodidakta módon képezte magát, előbb a Fővárosi Állat- és Növénykertnél, majd a Magyar Madártani Intézetnél dolgozott, ő vezette a Madárgyűrűző Központot. Számos természettudományos könyvet írt, legfőbb témája a szívéhez olyan közel álló madárvédelem. A Kócsagok birodalma című könyvében a Velencei-tó állatvilágával, elsősorban a madarakkal foglalkozik. Nemcsak azért, mert számára oly kedves állatok, hanem mert a figyelmes természetbarátok rájuk figyelnek fel a leginkább. Az író a kalandozásokat évszakonként csoportosítja. A történeteket átjárja egy varázslatos békesség, szinte látjuk magunk előtt a tájat, halljuk a felcsendülő madárdalt Könyveiben remek túraútvonal ajánlók, úti cél javaslatok vannak, melyek könnyedén kedvet csinálnak ahhoz, hogy ne csak képzeletbeli, hanem valódi sétát is tegyünk a Velencei-tó környékén. A Kócsagok birodalma első kiadása 1980 tavaszán jelent meg, majd 20 évvel később a második kiadás is napvilágot látott. Húsz év nagy idő. Nemcsak egy emberében, de bizony a békésen fodrozódó Velencei-tó életében is. Változik a világ, változik az ember is. S bár nem könnyű mindig, de meg kell tanulni elfogadni a változást. A kivágott öreg fák helyett újak nőnek, átalakul a táj, madárfajok érkeznek vagy tűnnek el. De a tó hónapról hónapra évről évre ugyanolyan őszinte alázattal várja és köszönti az érkezőt. S ha eltűnik a zord tél, újra szabadon hullámzik a víz, a susogó nádas sejtelmes titkokat árul el mindazoknak, akik szeretik, óvják, vigyáznak rá. (Csehné R. Judit)
forrás: https://helyismeret.vmk.hu/konyvajanlok
Meszleny-Wenckheim-kastély A kastély 1888-89-ben épült Say Ferenc fehérvári műépítész tervei szerint. Meszleny Pál volt az, aki gazdálkodott a velencei családi birtokon, amely 632 holdat tett ki. (Velence község területe kb. 6000 hold volt.) A fokozódó infláció 1921-ben arra kényszerítette őket, hogy a velencei házukat gróf Wenckheim Ferencnek eladják. 1945 után ebből az épületből lett Velencén az általános iskola.Jelenleg a Meszleny-Wenckheim-kastély könyvtárként, házasságkötő teremként és az Önkormányzat testületi üléseinek helyszíneként szolgál, helyi védelem alatt áll. Itt található a Velence SE futballpályája, de helyet kapott egy teniszpálya is.
forrás: Oláh Adrienn: Beck-kastély In: Velencei Híradó 24. évf. 11. sz. (2016. nov.)
Kápolnásnyék Halász-kastély
A kastély története:A napjainkban Halász-kastélyként ismert épület fő szárnyát ifj. Magyary-Kossa Péter, Fejér vármegyei főadószedő építtette 1810 körül. A korai klasszicista stílusú kúria tipikus példája volt a vagyonos köznemesség, a „táblabíró világ” építkezéseinek. A Halász-család 19. század eleji klasszicista kúriáját az 1910-es években építtette át L-alaprajzú, manzárdtetővel borított, neobarokk épületté Halász Gedeon. A homlokzat jobb sarkán négyzetes, zömök, egyemeletes, lapos sátortetős – egykor kupolás – torony található. A hátranyúló szárny udvari oldalán ión oszlopok által tartott mellvédes, félkörívesen kiemelkedő, nyitott középrész húzódik.
Róla szóló irodalom: Bányai Balázs: Kastély-mese : a kápolnásnyéki Halász-kastély története, Kápolnásnyék: Koszorú, 2019.
vissza akönyvajánlóhoz
cikk a megjelent könyvről
fotó: https://geocaching.hu/images.geo?id=73212&group=5162&table=cache_images&wi=600&he=450
Pázmándi vízimalom
Pázmándi Kvarcisztikák
A Velencei-hegység egyik legkülönlegesebb természeti kincse. Ezek a sziklák az eocén korszak vulkáni tevékenysége utáni utóvulkáni folyamatok során jöttek létre. A terület hidrotermális aktivitása által lerakódott kvarcit hidrokvarcitos öveket hozott létre, amelyek a hegyvidék változatos formáinak alapját képezik. A sziklák különleges, fehér vagy világos színű kvarcitból állnak, amely a természetes erózió hatására alakult ki. A kvarcit anyaga rendkívül kemény, ellenálló a környezeti hatásokkal szemben, így ezek a formációk hosszú évszázadokon keresztül fennmaradtak. A helyszín nemcsak a geológusok, hanem a természetkedvelők számára is izgalmas látványt nyújt. A sziklák egyedi formái a természet erőinek különleges játékát tükrözik. Az időjárás és az erózió hatására a sziklákon kis mélyedések alakultak ki, amelyekben az esővíz megmarad. Ezeket a helyiek "rókaitatóknak" nevezik, ami tovább növeli a sziklák népi jelentőségét. A Zsidó-hegy tetején található kvarcitsziklák közötti szoros különösen látványos. A szoroson áthaladva a látogatók a hegy tetejére juthatnak, ahonnan lenyűgöző panoráma tárul eléjük a Velencei-hegységre és a Velencei-tó környékére. A naplementék különösen festőiek, amikor a sziklák fehér színe a lemenő nap fényében rózsaszínes árnyalatot kap.
A vízimalom szorosan kapcsolódik Pázmánd történetéhez. 1665-ben a települést egy Jakusits György nevű nemesember a komáromi rendháznak adományozta. Amikor a törökök elmentek a jezsuiták elkezdték építeni a templomot és rendháznak a mai iskola épületét. Ez óriási vállalkozás volt, mivel a törökök szinte mindenkit lemészároltak a falu lakosai közül. A tótok és rácok betelepítése hatására növekedett a népesség. Ekkor kezdték el építeni a Bágyom-patak partján a vízimalmot. A Hadtörténeti Levéltár 1782-es térképén már szerepel a pázmándi vízi létesítmény. Lyka Döme földesúr halála után 1938-ban a malmot Arnold Kálmán, a falu utolsó molnárja vette meg. 1951-ig ő volt a molnár. A malmot, mivel kis területű volt, nem államosították. Folyamatos állagromlás után az 1970-es évek derekán elbontották az egész épületet. Hegyi János és családja 1998-ban megvette a területet és felkutatták a malom nyomait. A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium segítségével elvégezték a patakmeder-rendezést, a mederburkolást, a zsilip és a gépház megépítését. (forrás: pazmand.hu (régi link, nem működik))
forrás: https://geocaching.hu/caches.geo?id=2857
forrás: https://kirandulastervezo.hu/latnivalo/pazmand/kvarcitsziklak
NADAP: Szintezési ősjegy
Szélesség N 47° 15,344' Hosszúság E 18° 37,125' Magasság: 201 m
Ehhez a szintezési fő alapponthoz viszonyították Magyarország összes térképészeti magasságértékét. Közelében kőobeliszket állítottak. (Hazánk első országos szintezését 1873-1913 között végezték, ekkor a Trieszti-öböl nullpontjához mérték be az ősjegy magasságát, amelynek értéke ebben a rendszerben 173,8385 m.)
Nadap címere
Címer eredete és jelentése A felső pajzsmezőben szereplő hármashalom naturális közelítő ábrázolása a községet övező hegyeket szimbolizálja. Nyugatról kelet felé haladva a három hegy neve: Meleg-hegy, Templom-hegy és Csúcsos-hegy. A stilizált templom a község katolikus templomát jelképezi, amelynek legfőbb nevezetessége az, hogy itt keresztelték meg Vörösmarty Mihályt. Az alsó pajzsmezőben látható emlékmű a "szintezési ősjegy" naturális ábrázolása. 1921-től erről a pontról határozták meg minden magyarországi térkép magassági adatát. A két stilizált rózsa nem csupán heraldikai díszítő motívum, hanem arra utal, hogy Nadapon van még egy szintezési ősjegy is. A II. világháború után 1953-ban meghatározták e hely pontos tengerszint feletti magasságát, de ezt a Varsói Szerződésben használatos Balti-tenger partján lévő Kronstadt (Kalinyingrád) városhoz képest. Az emlékművön olvasható ”N” betű a község nevének rövidítése, a valóságban nem szerepel az obeliszken.
forrás: https://geocaching.hu/images.geo?id=236&group=127&table=cache_images&wi=640&he=480