Jókai Mór emlékév

Három-öt fős csapatok jelentkezését várjuk! A linkek mögött feladatok találhatóak, melyek megoldásához pontok, Jókoinok tartoznak. Az a csapat győz, amelyik a legtöbb Jókoint gyűjti. Határidő: 2025. november 14.

2025.

Jókai Mór emlékév

Videópályázat

Lapbook

Fakebook-profil

“Back to the Future”

Szabadulószoba

Társasjáték

Térkép

Illusztráció

Keresztrejtvény, kvíz

Állóképek

Jókai-szakácskönyv

Videópályázat

Kedves Diákok! Az alábbiakban hat szövegrészletet találtok, melyek mindegyike Jókai Mórhoz kötődik valamilyen módon. Ezek közül kell egyet választanotok, és egy maximum egyperces videó formájában feldolgoznotok. A videó nem tartalmazhat trágár vagy durva kifejezést, és képileg sem utalhat semmi ilyesmire – egyéb megkötés nincs. Tehát: - videó készüljön (a formátum mindegy, mert YouTube-ra, vagy más videómegosztóra, esetleg felhőtárhelyre kell feltölteni, és csak a linket kell beküldeni); - maximum 60 másodperc hosszú legyen (rövidebb lehet, akár néhány másodperc is); - a választott szövegrészletet (vagy annak egy részletét, mozzanatát) dolgozza fel; - bármilyen ötlet, megvalósítási mód „belefér”, lehet komoly, vicces, kreatív stb. El lehet játszani az adott részletet, vagy lehet készíteni komolyabb hangvételű, „ismeretterjesztő” jellegű videót – ez teljesen Rátok van bízva; - bármilyen effektet, vágási technikát, feliratozást stb. használhattok, sőt – a szerzői jogok figyelembevételével – más videók részleteit vagy képeket is beszúrhattok, de a kizárólag ilyen részletekből álló videópályázatokat nem értékeljük. Az elkészült videók linkjét ide kérjük beküldeni: bagi.laszlo@pollak.hu Fontos! Akárhová is töltitek fel a videót, az maximum egy-két kattintással elérhető legyen (ne igényeljen regisztrációt, külső program telepítését, bejelentkezést stb. a videó, bárki számára azonnal megtekinthető legyen a link birtokában). A fenti feltételnek nem megfelelő, tehát nem azonnal elérhető videókat nem értékeljük.

1. választható részlet: Márc. 15. Ha ez a nap nincs, élete más irányt vesz. Petőfi talán le se feküdt előző este, vagy ha lefeküdt, nemigen aludt, mert már hét órakor reggel talpon volt, benézett Jókai szobájába, felköltötte, aztán nyugtalanul sietett a Pilvaxba. Útközben Vasvárival találkozott, ki szintén a Pilvaxba tartott. Borongós, ködös, szinte pépes márciusi pirkadás volt, csípős szél fújdogált. A Pilvaxban még nem volt senki, csak a koránkelő Bulyovszky Gyula, minélfogva még visszamentek mind a hárman Jókaiért, kinek szobájában tanácskoztak ama néhány bevezető szó fölött, mellyel a tizenkét pontot előadni fogja. Kevéssel nyolc óra előtt, most már négyen nyitottak be a Pilvaxba, de még most is kevesen voltak, ami láthatólag lehangolta a türelmetlen Petőfit. Vártak még egy kissé: lassan szállingóztak a leendő forradalmárok. Éppen a leglármásabbak maradtak el. Megjött Emődy, Vajda, majd a hórihorgas Pálffy Albert nyitott be nagy vitában a nyalka Dobsával. Különösen megörültek báró Nyáry Albertnek. Betoppant Degré Alajos, aki vidékről jött, egy pár jogászhallgató is beváltotta a szavát, de még mindig igen szegényes gyülekezet volt egy „forradalom csinálásához”. Nem rebellis a magyar korán reggel - sopánkodott Jókai, ki Bulyovszkyval egyetemben amellett volt, hogy nehogy nevetségessé váljanak, inkább ne csináljanak semmit. De Petőfit nem lehetett eltántorítani. Különben is a kávéház nem volt néptelen. Éppen szerdai nap és pesti vásár lévén, sok idegen reggelizett az asztaloknál, akik mind kíváncsian és érdeklődve nézegették az ifjúság hullámzását. Végre kilenc felé annyian gyűltek össze, hogy Jókait felerőszakolták egy asztalra. Jókai felállt és felolvasta pár bevezető szóval, hogy „mit kíván a magyar nemzet?”. „Valami villanyos melegség állta el akkor minden tagomat” - írja ő maga -, „érzém, hogy végzetes szó az, amihez kezdek; de el voltam rá szánva, ha áldozatul esem is”. Utána Petőfi olvasta el a „Nemzeti dal”-t. Ekkorra már mind odagyűltek a vásárosok is, s a dal refrénjét utána zúgták ők is: „Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk”. A „főpróba”, mert annak kellett azt tartani, kitűnően sikerült. A vers feltüzelte az ifjúságot s most már lelkesedve indult a megállapodások szerint az orvosi egyetem felé a Hatvani és az Újvilág utca sarkán levő épület udvarára.

2. választható részlet: Találkozása Laborfalvi Rózával Március 15-én estére már megkezdődött a Nemzeti Színházban az ingyen előadás. A nép összevissza töltötte meg a páholyokat, zártszékeket és a karzatot. A Bánk bán volt ugyan műsorra tűzve, de az ünnepélyes alkalom okáért a személyzet a Szózatot énekelte el. Vasvári a karzatról kiáltozott valami beszédfélét. Petőfi egy zártszékre állt fel, de a lármában elvesztek szavai. Mindenki beszélt, mindenki dühhel követelte Táncsicsot, többen a padot verték és a lábaikkal dobogtak, hogy nekik a világon senki se kell, csak Táncsics. Ekkor Jókainak az az ötlete támadt, hogy fölszalad a színpadra és onnan szól a néphez. Úgy amint volt, rohant fel köpönyegében s erősen behorpadt cilinder kalapja mellett egy óriási veres tollal, de egyszerre meghökkent, a lába legyökerezett. Egy tünemény állt előtte. A forradalmár előtt egy királyné. Gertrudis. A legszebb Gertrudis Magyarországon. Laborfalvi Róza, azaz színházi szerepe szerint Gertrudis levett a saját kebléről egy nemzeti színű kokárdát, és a Jókai szíve fölé tűzte, aztán a szeme közé nézett mélán, édesen, rejtelmesen. És Jókai e pillanatban érezte bizsergő ereiben, hogy ez a nézés az ő jutalma a végzettől a mai napért, és hogy ez a jutalom egy egész életre szól. Hogy mondott-e Laborfalvi Róza e kokárda kitűzésekor valamit, sohase emlékezett rá többé. Hogy ő mit mondott a közönségnek, arra még kevésbé emlékezett. Minden összefolyt előtte, mint egy álom. Mikor később Jókai oltárhoz vezette a nála idősebb Laborfalvi Rózát, a Nemzeti Színház művésznőjét, akinek egy házasságon kívül született gyermeke is volt, Petőfi nem tudta elfogadni ezt a házasságot, mindenáron le akarta beszélni barátját erről. A szerelmes Jókai nem fogadta meg tanácsát, ezért barátságuk itt véget ért.

3. választható részlet: Találkozása Rózsa Sándorral - Cserna-Szabó András alapján 1848. október 4. napján, délben ragyogó idő volt, a napfényben odakint minden nevetett és mosolygott, egészen, mintha nem is ősz, hanem még teljes nyáridő lenne, Rózsa Sándor bandája éppen a szentesi Szamárdelelő csárdában delelt, és hallgatta a Zöldág Mihály csárdás lelkesült beszámolóját a három nappal azelőtti Kossuth-szónoklatról, melyet a Honvédelmi Bizottmány elnöke a szentesi főtéren roppant tömeg előtt szavalt el, és a csaplárosnak még mindig könnyes lett a szeme, amikor elismételte Kossuth apánk első mondatát, mely úgy dübörgött bele a szentesi szívekbe, mint a gőzös vasbika a néma tájba: „Eljöttem, hogy megkérdezzem a Magyar Nemzettől, meg akar-e halni rabszolga módra gyalázatosan, vagy élni akar szabadon és dicsőségben”. Az őrködésre rendelt Keserű Énok és Zsiga Zsiga megérkeztek lovon a vásárhelyi út felől, és egy megkötözött foglyot húztak a lovuk után a porban, azzal, hogy a legény „pestiül” beszél, és név szerint a Rózsa Sándort keresi. És akkor a Sándor feje elveresedett, halántékán kidagadtak az erek, képére kiült a harag szederjes színe, és én legott tudtam, hogy ennek a szerencsétlen fiatalúrnak most azonnal vége, hogy ez a halál fia, mert kevesebbért is kivágták már a pusztán valakinek a nyelvét annál, mint hogy ki merészelte ejteni a száján a Rózsa Sándor nevet. A Sándor intett, hogy oldozzák el a legényt, és vegyék ki a szájából a rongyot, és a Zsiga Zsiga így is tett, és akkor ez a mocskos, de kokárdás ruhájú, vézna, szakállas, kopaszodó, ábrándos szemű ifjú (Jókai Mór) félelmében kiabálni kezdett, igen bántó kappanhangja volt, és nem tudta szegény, hogy a Rózsa Sándor jelenlétében nem emeljük fel a hangunkat, ha nem akarjuk, hogy nyomban kibelezzen a késével, mint egy nyulat szokás, és az ifjú, aki testalkatra oly gyengének tetszett, mint az őszi légy, és olyan városi ábrázatja volt, hogy abból mindjárt látszott, hogy nem látott ez még szélkiáltó madarat se barázdában futni, szóval az ifjú azt kiabálta, hogy ő a Jókai Móricz poéta Pestről, és a Rózsa Sándor híres betyárvezért keresi, hogy tudassa vele, hogy a magyar kormány a tegnapi nap amnesztiát adott neki azon feltétel alatt, hogy a haza védelmében keresi a bűnbocsánatot. És erre az egész banda felröhögött: még hogy magyar kormány, még hogy amnesztia, még hogy bűnbocsánat, és csak röhögtek vadul, meg fogsz dögleni, szépöcsém, nevettek, hát ki lehet ilyen bolond, hogy a Rózsa Sándort Rózsa Sándornak hívja a szemébe bele. Csak a Sándor nem röhögött, nézte szigorúan a pesti poétát, méregette a szúrós szemével, aztán lassan odalépdelt hozzá, és rajtam kívül mindenki meg volt győződve a bandából, hogy most levágja a poéta fejét, már emelte is a kezét, de a fejlevágásból végül baráti ölelés lett, úgy megölelte a Sándor a Móricz poétát, mint tót a hajnalt, és többiek nem hittek a szemüknek. Ekkor a Sándor azt mondta a Móricz poétának, hogy édes öcsém, egy hónapja még a báránypaprikás se esik jól, alig megy le a falat a torkomon, mert egyfolytában csak reád várok. A többiek határtalan csodálkozására a Sándor beinvitálta a Delelő csárdába a Móricz poétát, és onnantól kezdve mindenki úgy bánt vele, mint a hímes tojással, simogatták a fejét, porolták a ruháját, vizes ronggyal törölgették a piszkos orcáját, és etették, itatták, szentesi tarhonyával traktálták.

4. választható részlet: A Jókai-bableves és a kapros-túrós lepény Bablevest főztek akkor ebédre. Érti, kend, fiatalúr, magyarázta Zöldágné, a szentesi Delelő csárdásának felesége, nagy szemű fehérbab meg füstölt malacláb, ez a lelke az igazi bablevesnek, nem más, de én főzök bele még csülköt is, hogy sűrűbb legyen, és kell még bele hagyma, gyökér, zeller, répa, fokhagyma, babérlevél, kevés köménymag, kalbász karikára, a végén meg berántom paprikás rántással, csipetet bele, tárkonyecet és tejfel, a tetejére petrezselyemzöld. Eddig csak szentesi bablének hívtam, de ma elhatároztam, hogy átkeresztelem a jeles nap emlékéül Rózsa-bablevesnek, mondta a Zöldágné büszkén, és előbb ünnepélyesen széttárta a karjait, majd szedett a bableveséből minden tányérba, és mi pediglen mohón kanalazni kezdtünk. De akkor hirtelen felállt a Rózsa Sándor, és a kanál kiesett a kezünkből, súlyos csend lett, a légy zümmögését meg a szú percegését a gerendában hallani lehetett, és azt mondotta akkor a Sándor, hogy nem Rózsa lesz ennek a csodalevesnek a neve, hanem éppen Jókai, ennyit megérdemel az örömhír jeles hozója, és a Móricz poéta kipirult orcával megköszönte szépen a figyelmességet, és megígérte, hogy a receptet megőrzi. Így keletkezett a Jókai-bableves, mely az író egyik kedvenc étele lett, a kapros-túrós lepénnyel együtt.

5. választható részlet: Arcvakság Jókainak volt egy sajátos „betegsége”, arcvakságban szenvedett. Jókai az arcfelismerési képesség hiányával küzdött. Ez, súlyosabb esetekben azzal is járhat, hogy valaki a saját arcképét sem ismeri fel a tükörben. Ilyenben szenved például Brad Pitt is, és ilyenben szenvedett Jókai Mór is. Ha valakivel találkozott, akkor a hangja, neve, öltözködése alapján tudta csak felismerni (akkoriban jóval kevesebb ruhája volt egy embernek, így tehát ez segíthetett), az arca alapján nem. Ettől élete végéig szenvedett.

6. választható részlet: Jókaimór kisbolygó Sárneczky Krisztián és Sipőcz Brigitta észlelte elsőként 2003. július 7-én hajnalban direkt kisbolygókeresés közben. A 20,5 magnitúdós kisbolygót három további éjszaka, majd augusztus és szeptember hónapokban is sikerült megfigyelniük, így viszonylag hamar eldőlt, hogy magyar felfedezésű lesz. A magyar romantika legjelesebb írójáról elnevezett kisbolygó 5,54 év alatt kerüli meg a Napot, átmérője pedig 4-5 km lehet. Talán kevesen tudják, de Jókainak volt egy 8 cm-es távcsöve, mellyel rendszeresen kémlelte a csillagokat. Ezért is kapta az ő nevét a felfedezett kisbolygó.

1. Jókai Mór: Az arany ember (részlet): Timár megindult a rigófütty után. S amint keresztülvergődött a tüskés galagonya- és vörösgyűrűbozóton, amik hegyes tőreikkel összevissza szurkálták ruháin keresztül, egyszerre a bámulattól megigézve állt meg. Amit maga előtt látott, az a paradicsom volt. Egy rendezett kert, valami öt-hat holdra terjedő, nem sorba, de szabályosan csoportokba ültetett gyümölcsfákkal, amiknek ágait földig húzza édes terhük. Aranyló, pirosló gyümölccsel rakva alma- és körtefák; a szilvafák minden faja, mintha rózsa- vagy liliomcsokor volna a ragyogó gyümölcstől; a fűben a láb előtt terítve hever a lehullott fölösleg fölszedetlen. Közbe egész bozótot képez a málna, ribiszke és köszméte, s a terebély fák hézagait aranyszínű lecsüggő gyümölcságaival tölti be a cidoni alma, a birs. Ösvény nincs a gyümölcsfa-labyrinthban; fűvel van a fák alja benőve egészen. Hanem ahol a fák közül kilátni, ott egy virágos kert hívogat a közelebb jövésre, az is csodálatos mezei virágokból összegyűjtve, miket a szokott kertekben nem találni, a sötétkék csengettyűkék csoportjai, a selyemtermő krepin fényes gubanctokja, pettyes turbánliliomok; az alkermes vérfürtei, a gyönyörű ophrisok pillangótermő virágaikkal, valami csudálatos úton kerti virággá nemesítve, tanúskodnak emberi lény közellétéről. Elárulja azt végre maga a lakhely, amelyből a füst előjön. Az is sajátszerű kis szeszélyes menedék. Hátul van egy óriási szikla; annak van egy mélyedése; ott áll bizonyosan a tűzhely, s onnan megy le egy másik odú, ahol a pince van. A szikla tetején van a kürtő, melyen a füst kijő. Azután a sziklához van ragasztva kőből, vályogból egy hajlék, annak van két ablaka, két szobája. Az egyik ablak kisebb, mint a másik, s az egyik szoba alacsonyabb, mint a másik, náddal van födve mind a kettő. Azután a kettőhöz oldalt van hozzátákolva egy tornác fából, mely nyílt folyosót képez, szeszélyesen diribdarab fákból összetákolt cifrázattal. De sem a kő-, sem a vályog-, sem a faépületen nem látszik, hogy miből van építve, mert az olyan sűrűen be van futtatva dél felöl szőlővel, aminek ezernyi piros és kék fürtei a dér festette levél közt mosolyognak, északra pedig komlóval, melynek érett tobozai, mint a zöld arany fedik még a magas szikla homlokát is, aminek legkopárabb teteje be van ültetve rózsás fülfűvel, hogy semmi se maradjon rajta, ami nem zöld. Itt asszonyok laknak.

2. Jókai Mór: Az arany ember (részlet): Timár egyedül maradt a hajón. Azt mondá, összeszámolja a partra mentett zsákokat; a kis ladikon majd kievez egyedül. A hold ismét elérte már a víz színét alsó szarvával, s besütött a kabin ablakán. Timárnak a keze reszketett a láztól. Midőn kését kinyitotta, saját kezét metszette meg vele legelőször is, s akkor aztán saját vérével még vörös csillagokat is festett a vörös félhold mellé a zsákra. Felvágta a zsák kötőjét a nyílásnál; - mélyen belemarkolt; szép tiszta búza volt benne. Aztán kifejté az alsó szegleteit. Szép tiszta búza ömlött ki belőle. Akkor végighasítá az egész zsákot; s a szétomló búza közül egy hosszúkás bőrzacskó esett lábai elé. A zacskón lakat volt. Azt letörte. És aztán kiönté annak tartalmát az ágyra. Ugyanazon ágyra, melyen amaz élő alabástromszobor feküdt előtte egyszer. Minő látvány volt az a hold világossága mellett! Egész füzérek szíjra húzott gyűrűkből, miknek kövei brilliantok, zafirok, smaragdok; - karperecek opállal, türkizzel rakva; gyöngyfüzérek mogyoró nagyságú szemekből, egy nyaklánc csupa gyémánt-solitairekből, és azután egy achátszelence, melyet midőn felnyitott, egy egész halmaz gyémánt és rubin villogott eléje; boglárok, lánckötő csatok egész halommal s azokba foglaltan az ékszerészet ritkaságai, amiket a műszeretők egymásra árvereznek, a macskaszemfényű syderitek, kameának faragott plasmák, tűzopálok, keleti aquamarinok sötétkék fénnyel, vörös topázok, a ritka rózsaszín pyrop, a napkőnek nevezett gyöngyházfényű adulár, a színváltoztató labrador, a karmazsinpiros spinel, antik remek vésművek, korall, borostyánkő, s pietra d’Egittóból. Fejedelmi gyűjtemény! Egy kristálydobozban voltak példányai azoknak a ritkán mutogatott platinatalléroknak, miket az orosz cár az Unkiars Skellesz-i békekötéskor küldött Sztambulba. Végül négy tekercs gördült ki a zsák fenekéről; egyet felnyitott Timár; ötszáz louis d’or volt egyben. Egy kincs volt ott. Egymilliónyi érték!

3. Jókai Mór: Az arany ember (részlet): A Szent György-kép elmozdul helyéből sárkányával együtt (ki soha sincs megölve!). Athalie kilép rejtekéből. Mezítláb jár, nem hallja lépteit a föld sem. A szobában sötét van, ablaktáblák zárva, függönyök leeresztve. Lassan, tapogatózva jő előre. Timéa mély álomlélegzete vezeti el az ágyig. Tapogatózó keze megtalálja a vánkost, melyen Timéa fekszik. A vánkos alá nyúl, ott egy hideg tárgy akad kezébe: a kardmarkolat. Ah! de e hideg vastól pokoli hőség lobog át erein. Öklébe szorítja azt. Végighúzza az ajkai közt a kardnak az élét. Érzi, hogy ki van az fenve. Hanem sötét van, az alvót nem látni. Most oly nesztelenül alszik, hogy lélegzetét sem hallani. Pedig a csapásnak jól kell kimérve lenni... Athalie odatartja közel hozzá a fejét, úgy hallgatózik. Most egyet mozdul az alvó, s álmában felsóhajt: „Óh! édes Istenem...” Akkor lecsap a kardvas oda, ahonnan ez a sóhajtás jött. De a csapás nem volt halálos, Timéa jobb karjával fejét eltakarta álmában, s a kardcsapás keze fejét érte. Az éles vas a szarvasbőr kesztyűn keresztülvágott, és Timéa kezét megsebesíté. E vágásra felriadt az alvó, s térdre emelkedett ágyában. Most egy másik csapás érte a fejét, hanem a vastag hajtekercsek felfogták azt, s a lecsúszó kard csak a homlokát sebzé végig a halántékáig. Ekkor megkapta Timéa bal kezével a kardvasat. - Gyilkos! - kiálta, ágyából kiszökve, s amíg az éles kardvas tenyerét metélte össze, addig sebesült jobbjával ellenfele hajába markolt. Érzé, hogy azok egy nő hajfürtei. Akkor aztán tudta, hogy ki az. Vannak olyan veszélyes pillanatok, amikben a lélek villámgyorsasággal fut végig a gondolatok láncán. Ez itt Athalie. A másik szobában Athalie anyja. Bosszú, szerelemféltés, amiért meg akarják ölni. Hasztalan segélyért kiáltani. Itt küzdeni kell. Timéa nem kiáltott többet, hanem egész erejét összeszedte, hogy sebzett kezével ellenfele fejét a földre húzza, s a megmarkolt gyilkos vasat kicsavarja kezéből. Timéa erős volt, s a gyilkos mindig fél erővel küzd. Szótlanul tusakodtak a sötétben, a padló szőnyege tompította dobogásaik zaját. Most egy rémséges sikoltás hangzik a mellékszobában. „Gyilkos!” - ordítja egy rikácsoló hang kétségbeesetten. Zófi asszony hangja az. E kiáltásra Athalie tagjait tompa zsibbadás állja el. Áldozatának meleg vérét érzi arcára ömleni. A mellékszobában ablakcsörömpölés hallik, s a kitört ablakon át Zófi asszony rikács hangja sikolt végig a csendes utcán. - Gyilkos! Gyilkos! 314 Athalie ijedten ereszti el a kardot e rémhangra, s mindkét kezét arra fordítja, hogy Timéa kezéből kiszabadítsa hajzatát: most már ő a megtámadott, most már ő van megrémülve. Amint Timéa kezéből kiszabadul, félretaszítja őt maga elől, s visszafut a rejtek nyílásához, s csendesen behúzza maga után a szentképes rámát. Timéa még nehány lépést tántorog előre a kezében maradt karddal, aztán ő is kiejti azt kezéből, s ájultan rogy le a szőnyegre.

4. Jókai Mór: Szegény Gazdagok (részlet): Legelső a kocsiajtónál egy sajátságos ember, kinél viszontagságtól roncsoltabb alakot alig lehet képzelni; ötvenes lehet a férfi, de ezt nehéz volna orcájáról megbecsülni. Az régi sebektől összevissza van hasogatva, a szájából egy darab hiányzik, valószínűleg egypár fog is, de azt eltakarja a szürkével tarka bajusz; a száj ép felén nincs bajusz, úgy látszik, mintha az onnan le volna tépve. Ugyanazon az oldalon egy szem is hiányzik, s a fél arc sűrű fekete pontokkal van tetovírozva, mint akinek szétszakadt lőfegyver a lőport szeme közé szorta. Az orra félre és tömpére van ütve, tán nagy, erőszakos esés miatt. A jobb kezén csak három ujja van, a másik kettő irtóztatón megcsonkítva, a bal keze pedig a borzalomig ki van hozva természeti állásából, könyökkel befelé, s csuklóinál mozdulatlan; amellett egyik lába rövidebb, mint a másik; – hanem azért az összetört férfiú oly fürge, hogy mindenkit megelőz az udvariasságban, s első, aki kezét nyújtja a kiszálló delnőnek, ki szinte összeborzad, midőn annak béna ujjait érinti.

5. Jókai Mór: Szegény Gazdagok (részlet): Egy napján az esztendőnek nagyon élénk szokott lenni a Geina. Szent Iván-napra következő szombat este eljőnek Rézbányáról, Topánfalváról a mézeskalácsosok, lóhátra rakott mézes bábjaikkal, méhseres és pálinkás csobolyóikkal, és sátorokat vernek a tisztáson, másnap aztán tele van a hegytető vidám néppel, ekkor tartják a hírhedett leányvásárt. Távolról, közelről összejönnek a leányos anyák felcicomázott eladó lyányaikkal, akik egyúttal minden hozományokat is bemutatják; felfűzött arany, ezüst pénz nyakukban, cifra szövött kendőik a lovak oldalára akasztva, töltött párnák, festett ládák a nyeregben; azokat ott sorban lerakják a sátorok alá, mint valami igazi vásárban, s azután jönnek a vevők, nyalka házasulandó legények, nézegetik a portékát, szóba ereszkednek vele, alkusznak és odább mennek, ha nem bírtak megegyezni. Némely leányt nagyon rátartanak, másikat az első kérőnek odaadják, s akinek párja akadt, azt azután szép furulya- és csimpolyaszóval lekísérik a legközelebbi kalugyerig, aki aztán hit szerint szentesíti ezt a frigyet. Nagysád mosolyog e szokás felett, itten pedig ez nagyon természetes magyarázattal bír; a havasok lakói pásztori életmódjuk mellett oly távol laknak egymástól, hogy a legközelebbi szomszéd félóráig sem jut el szomszédjához. Amellett a fiatal leányok otthon ülnek, a fiatalság csak egyszer látja egymást esztendőben, a geinai leányvásáron. A férjes asszonyoknak már aztán szabad a búcsúkra is eljárni, de a leány otthon marad.

6. Jókai Mór: Szegény Gazdagok (részlet): A Fatia Negra egyedül, minden oldalról körülfogva, vívott egyszerre ellenfelei csoportja közepében. A fényes kard kezében, mint a villám, sohasem védő, szüntelen csak a támadó volt; kézből kivert kardok, kettévágott kopják repkedtek körüle a levegőben, s amerre lova fejét fordítá, tisztult előtte a tér, egy-egy ellenfele ijedten hátrált meg előle, midőn a feltartani vélt kard viadori remekvágással ütött sebet testén. Az összebonyolult dulongásban egyik lovas hátráltatta a másik küzdelmét; az ádáz viador egymásnak szorítá őket, s míg karjával csapásokat oszta, bal kezével pisztolyait lövöldözé ki. Ellenfelei pedig lőfegyvert nem használhattak ellene, mert könnyen egymást lőhették volna meg a zilált tusakodásban. Csak a főhadnagy nem tágított tőle. Mint valódi katona, ki a sebet becsületnek tartja, nem törődött azzal, hogy ellenfele mind erőre, mind ügyességre túlnyomó fölötte, szüntelen mellé iparkodott jutni lovával; egypárszor meg is vágta ellenfelét; fel sem vette az, egyszer egy üres döfést adott neki oldalába; a kard meghajlott, de hegye nem ment be az élő testbe. – Hahaha! – kacagott a Fatia Negra: – acél sodronying volt zekéje alatt, s abban a pillanatban úgy vágott vissza ellenfeléhez, hogy ha az el nem kapja fejét, halva van; így a kard csak csákóját szelte keresztül, s a kettévágott csákóból szétömlött az útra az ezernyi ezer arany!

7. Jókai Mór: Fekete gyémántok (részlet): A grófnő nem bírt tovább lábain állani, térdre roskadt, s önkívületben tekinte fel a papnak arcára, kinek alakját megvilágítá a felülről besütő holdfény, mintegy glóriát alkotva büszkén fölemelt feje körül. Az apát úr a kápolna zárába taszítá a kulcsot. A grófnő eléje tartá kezeit, irtózattal, borzalommal: „Ne nyissa ki! Ne tárja fel! Az ott a pokol.” Az apát úr bátran, büszkén, haraggal mondta: - „Nec portae inferi!...” S azzal elfordítá a kulcsot, s feltárta a nehéz vasajtót. A felnyílt ajtón keresztül egyszerre végig lehetett tekinteni az egész látványt, amit a kápolna és a sírbolt kivilágított ürege nyújtott. A könyvtárból négy lépcső vezetett le a kápolnába, a kápolna szentélyétől aztán ismét nyolc lépcső le a sírboltba. A kápolna oltárán mind meg voltak gyújtva a gyertyák, ez világította meg a sírbolti jelenetet. De minő jelenetet! A sírbolt hosszában elnyúló asztal mellett ültek és lakmároztak, de nem a grófnő ősapái és ősnénjei, hanem valamennyi cselédje. A házába bezárt némbercsoport mulatott a házából kizárt férfihaddal. Abban a percben, amint az apát felnyitá az ajtót, a torzmise éppen végződött, s az egész cőtus egyszerre rákezdé a tivornyadalt utána. Most már látta a grófnő, hogy micsoda kísérteteket tart kastélyában. Minden nőcselédjének volt egy férfi udvarlója: a szomszéd major írnokai, majorosai, vadászai.

8. Jókai Mór: Fekete gyémántok (részlet): A legelső rókahajszában, mely István gróf jószágán tartatott, Angela grófnő is részt vett. Pompásan ülte a lovat. Egészen otthon volt rajta. Mintegy tízen voltak úrlovarok, kik megindultak a hajszára. A kopók szerencsésen felverték a rókát a csalitból, s a lovasiram utánaeredt. A róka kiszorítva a cserjésből, egy hegyoldalnak vette futását, ahol megsejtett egy szakadékot, melynek vágányában gyors hegyi patak zuhogott alá, s ebbe a völgyelésbe menekült. Valószínűleg remélte, hogy valamelyik ottani üres rókalyukba beszabadulhat. A lovasokat mindenesetre lerázza a nyakáról, mert azok ott a kövek közt nem üldözhetik, s legrosszabb esetben az egyik védetlenül hagyott parton felszökve, kijátssza őket. A rókának sánszai voltak. Ha a kopók a szakadékból kiugrasztják, menekülhet jobbra, a vadásztársaság a bal oldalon van. - Eleibe! - kiálta merészen Angela grófnő, s ostorával rávágva nyargoncára, nekiugratott a meredélynek. Nyaktörő tréfa volt! Vajon hányan csinálják utána? Mikor a grófnő átjutott a meredély másik partjára, visszatekintett, hogy ki jött még vele. Iván egyedül. A kopók lenn hajtottak a patak mentében, a társaság többi része a hegyvágány bal oldalán vágtatott fölfelé. Angela éppen úgy nem ügyelt másra, mint más őreá e pillanatban. Mindenkinek a róka volt legnagyobb gondja. A grófnő a vágány szélén nyargalt végig a szédítő meredeken, a kitörni akaró rókát egypárszor visszariasztva az árokba, míg az egyszer egérutat nyerve a kopók elől, hirtelen felfutott a bal partra, s elébe vágva a lovasoknak, egyet fordított, s visszafelé kezdett futni a csalitnak, ahonnan kiugratták. Utána mindannyian! A „tally hó!” nemsokára a távolban zengett, s a cserjés eltakarta a lovasokat a grófnő szemei elől. Ekkor a grófnő is visszafordította a lovát, s hogy előbb összetalálkozzék a társasággal, egy friss vágáson keresztül vette egyenesen az útját. Nem bánta, kíséri-e valaki vagy sem. Amint azonban a vágásba ért, hirtelen felszökött egy nyúl a lova előtt, s arra a megijedt paripa nagyot szökve, oldalt vetette magát, s a grófnő lebukott a nyeregből. Estében hosszú uszálya beleakadt a nyeregkápa térdfogójába, s Angela az ijedt paripához maradt kötve. Az alélt hölgy feje szétbomlott hajzatával a földre csüngött. A rémült paripa a vágás felé iramodott; ha odaviszi lovagnőjét, annak a fejét a kiálló tuskókon darabokra kell zúznia. Iván ott termett és megállítá a lovat. Azután megszabadítá róla a ruhájába keveredett lovagnőt. Az el volt ájulva.

9. Jókai Mór: Fekete gyémántok (részlet): A szuroksötét éjszakában egyszerre vakító lángoszlop emelkedik ki a részvénytárna épületei közül, s pillanat múlva egy még nagyobb robbanás hangzik az előbbinél, melytől a házak minden ablaka bezúzva csörömpöl össze s a megrázott kémények hullanak alá a tetőkre; míg az iszonyú légnyomás Ivánt ajtajához visszataszítja. S az alvilági fénynél ott látja Iván saját tárnája előtt munkásait térden állani, az iszonyat, a rémület kifejezéseivel tűzvilágította arcaikon. A közeli házak küszöbein nők, gyermekek alakjai; a rémület első rohamától mozdulatlanná téve. Az egész völgy egy beomlott vulkán kráteréhez hasonlít. Gomorrához, midőn a Holt-tenger alá a tűzesőbe elsüllyed. A rettenetes láng felcsap a felhők magaslatáig s mennydörögni tanítja az egeket, amilyen mennydörgést zivatar utánozni nem fog soha. S két perc múlva vége van a lángnak; az egész táj ismét pokolsötét lesz, csak a részvénytárna fölött terjeng még valami vékony fehér felhő. - A szomszéd tárna felrobbant! - kiáltá a kétségbeesés ordításával Iván, mintha nem hinné, hogy a pokolbeli csattanás úgyis felébresztett mindenkit, akit halva nem hagyott. - Segítségre emberek!

Jókai Mór: Az arany ember (részlet)

This paragraph is ready to be filled with incredible creativity, experiences, and stories.

Jókai-szakácskönyv

300 Jókoin

Feladat egy alternatív Jókai-szakácskönyv készítése offline kiadványként vagy elektronikus formában. Ez lehet Jókai Mórhoz köthető, akár a műveiben előforduló ételek modern technikával történő elkészítése, fotózása, vagy egy kiadvány megszerkesztése ételleírásokkal, szövegrészletekkel. Nincs terjedelmi korlát, néhány igényesen megszerkesztett lap is elegendő.

Társasjáték készítése az alábbi Jókai - életrajz felhasználásával:

200 Jókoin

A feladat leírása Készítsetek 4 játékos részére társasjátékot a linken található tananyag felhasználásával! Ez az egy dolog, ami egységes ebben a feladatban. Bármilyen technikával készíthető a társasjáték, csak a képzeletetek szab határt! Készülhet táblás társasjáték, parti játék, kvíz/műveltségi/ismeretterjesztő játék, terepasztalos stratégiai játék. A lényeg, hogy olvassatok, rajzoljatok, tervezzetek, vágjatok, nyomtassatok, gondolkodjatok, legyetek kreatívak, és míg készül a társasjáték érezzétek jól Magatokat! Értékelési szempontok: - a szakirodalom széleskörű felhasználása - 50 JK - ötletes, kidolgozott feladatok - 50 JK - jól értelmezhető játékszabály - 50 Jk - esztétikus kivitel 50 - JK

Illusztráció

200 Jókoin

Olvassátok el a három Jókai-regény részleteit! Válasszatok a kilenc idézet közül egyet, és készítsetek hozzá illusztrációt (az illusztráció nyomtatott szöveg szemléltetését, kiegészítését szolgáló kép, rajz, fénykép, ábra)! Bármilyen technikával dolgozhattok! Az elkészült alkotás legalább A/3-as méretű legyen! Az elkészült művekből kiállítást rendezünk. A részletek: Az értékelés szempontjai: - az elsődleges tartalomhoz való hűség (a kép hűen kifejezi a szöveg tartalmát): 100 Jk - a képi kifejezés eszköztára (színvilág, kompozíció, egyéni stílus): 50 Jk - kreatív szövegértelmezés, újabb jelentésárnyalatok kifejezése: 50 Jk A feladat értéke: max. 200 Jókoin (Jk)

Lapbook

200 Jókoin

Leírás: Bármilyen Jókai Mórral kapcsolatos témában készülhet lapbook, sok-sok technikát, anyagot, formát felhasználva (minimum A3-as alappal). Legyetek kreatívak, mutassátok be Jókai Mórt úgy, ahogy ti látjátok! Értékelés: Az értékelt szempontoknál megadott ponthatárokon belül az egyéni teljesítmény alapján lehet differenciálni.

“Back to the Future” Jókai: A jövő század regénye

200 JK

AI által generált utópisztikus képek létrehozása a regény szövegének részlete(i) alapján. Szabadon választott technikával 3D modellek készítése a képekből -, terepasztal, dioráma, makett stb. - a feladat fókuszában a technikai fejlődésről alkotott vízió áll elsősorban.

Keresztrejtvény, kvíz

100 Jókoin

Online (digitális) vagy papíralapú kvíz és/vagy keresztrejtvény készítése 1. Készítsetek keresztrejtvényt a képen látható módon! A megfejtés felülről lefelé olvasva ez legyen: JÓKAI MÓR. A kétjegyű mássalhangzók tagjai külön négyzetbe kerüljenek! 2. Készítsetek 10 kérdésből álló kvízt! Minden kérdésnél 3 válaszlehetőség (a, b, c,) legyen! Figyelj arra, hogy a kérdések és a válaszok is egyértelműek legyenek! Mindkét feladathoz használd a csatolt oldal tartalmát! Jókai Mór: Az arany ember: https://www.nkp.hu/tankonyv/irodalom_10_nat2020/lecke_07_083 Link a feladathoz: Jó szórakozást! Jó szórakosgatást!

Szabadulószoba: “Szabadítsátok ki Jókait!”

200 Jókoin

A feladat leírása A kijutáshoz nincs szükség lexikális tudásra, bár a szabadulószoba témája Jókai Mór életrajzához, munkásságához kapcsolódik. Minden feladat előtt el kell olvasnotok egy Jókaihoz kapcsolódó rövid információt: életrajz, munkásság, érdekességek, majd ennek segítségével, felhasználásával tudjátok megoldani a feladatot, és továbbhaladni, míg a végén egy kód segítségével kinyílik a szoba ajtaja. A helyszín: HSZC Csongrádi Sághy Mihály Technikum, Szakképző iskola és Kollégium 6640 Csongrád, Gyöngyvirág utca 16/A Értékelés Egy csapatnak 50 perc áll a rendelkezésre a kijutáshoz, a Jókoinokat a gyorsaság alapján kapjátok. 50 perc: 100 JK Minden mínusz percért 10 JK üti a markotokat. Például, ha 45 perc alatt sikerül kijutni, akkor a feladat teljesítéséért 150 JK jár.

Fakebook-profil

200 Jókoin

Készíts egy kreatív és informatív Fakebook profilt Jókai Mór számára, amely bemutatja az életét, munkásságát és korát úgy, mintha ő maga használta volna a közösségi médiát. Profil létrehozása: név, profilkép (pl. korabeli portré); születési és halálozási dátum, lakóhely; „Rólam” rész – rövid bemutatkozás Jókai szemszögéből Idővonal: Legalább 5 bejegyzés, amelyek fontos eseményeket mutatnak be Jókai életéből (pl. születés, forradalmi részvétel, házassága Laborfalvi Rózával, regényeinek megjelenése). Minden bejegyzésnél dátum, szöveg (mintha ő írta volna), esetleg kép vagy komment Barátok és interakciók: Legalább 3 ismert kortárs, akikkel „barát” (pl. Petőfi Sándor, Arany János, Deák Ferenc). Egy-egy interakció: komment, üzenet vagy posztváltás ezekkel a személyekkel. Képgaléria: 2-3 kép (pl. korabeli helyszínek, könyvborítók, Jókaihoz köthető műtárgyak) Egy „megosztott” idézet: Egy idézet Jókaitól, amit úgy oszt meg, mintha saját gondolatként tenné ki. Tartalmi hitelesség: 50 JK (A történelmi események, személyek és idézetek pontosak és helytállóak.) Kreativitás, stílus: 50 JK (A bejegyzések stílusa tükrözi Jókai személyiségét, korhangulatot idéz.) Nyelvhelyesség 50 JK (Helyesírás, megfogalmazás, stílus igényessége.) Forma és kivitelezés 25 JK (Átláthatóság, szerkesztettség, vizuális elemek.) Kortárs kapcsolatok JK (Más hírességekkel való kreatív, mégis hiteles interakciók)

Térkép

200 Jókoin

Készítsetek egy vizuális térképet, amely bemutatja Jókai Mór életének fontos helyszíneit, valamint regényeinek térben elhelyezhető helyszíneit. Feladatleírás: Életrajzi helyszínek megjelölése: Legalább 5 helyszín Jókai életéből (pl. születési helye – Komárom, tanulmányai helyszínei, Budapesti lakhelye, forradalomhoz kötődő helyek). Műveihez kapcsolódó helyszínek: Legalább 3 regény helyszíneit tüntessetek fel (pl. A kőszívű ember fiai – Pest, Az arany ember – Dunai szigetek, Egy magyar nábob – Felvidék). Készülhet kézzel rajzolt térképen, digitális formában (pl. Google My Maps, Canva, Genially, Padlet), vagy PowerPoint/Prezi prezentációként is. A térképen legyenek ikonok, jelölések vagy képek, amelyek vizuálisan is segítik a tájékozódást. Értékelés: Tartalmi pontosság: 50 JK (Helyek, dátumok, művek és események hitelesen szerepelnek.) Térképes elrendezés: 40 JK (A térkép logikus, átlátható, könnyen követhető.) Kreativitás és vizualitás: 50 JK (Egyedi, esztétikus megjelenítés, képek, ikonok, színek.) Nyelvhelyesség, igényesség: 50 JK (Helyesírás, fogalmazás, szerkesztettség.)

Állókép

200 Jókoin

Válassz ki egy jelenetet Jókai Mór valamelyik regényéből (pl. Az arany ember, A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob, A jövő század regénye stb.), és készíts róla állóképet! Az állókép legyen egy "megdermedt pillanat", amely képszerűen ábrázol egy fontos, drámai vagy jellemző mozzanatot a műből. Ez lehet egy feszültséggel teli jelenet, egy érzelmes találkozás, vagy akár egy szimbolikus pillanat is. Tartalmi hűség: 50 JK (Mennyire tükrözi az állókép a választott jelenet hangulatát, üzenetét?) Kreativitás, ötletgazdagság: 50JK (Mennyire eredeti és kifejező az elképzelés, kivitelezés?) Vizuális megvalósítás: 50JK (Mennyire igényes, átgondolt, esztétikus a kivitelezés?) Az intézményben megjelenő képzések tükröződnek-e benne? 50 JK

JókaiTube – fun factek Jókai életéből – videópályázat

200 Jókoin

Tudtad, hogy Jókai Mór nem csak egy név egy poros könyv gerincén? Tudtad, hogy ő egy igazi vagány forradalmi ifjú is volt, egy kalandos életű történelmi hős, amellett, hogy a magyar irodalom klasszikusa is egyben? Tudtad, hogy ő merte elvállalni, hogy kézbesítse Kossuth szabadságlevelét a korszak legrettegettebb, többszörös gyilkos magyar betyárjának, Rózsa Sándornak? És vajon tudod, mi volt a kedvenc süteménye? Ha úgy érzed, szívesen készítenél barátaiddal egy maximum 1 perces videót Jókai életének valamely érdekes részletéről, ne habozz! Eljött a Te időd!  válassz a megadott részletek közül egyet - a részlet a linken! -------------------------------->  dolgozd fel azt (vagy annak egy kisebb szeletét) egy maximum 1 perces videóban  a műfaj teljesen kötetlen, a videó minden részlete a Te fantáziádra van bízva!  töltsd fel a videót bármely külön regisztrációt nem igénylő videómegosztó felületre (pl. a YouTube-ra)  a videó linkjét küldd el a megadott címre Milyen szempontok alapján választunk győztest?  ötletesség, kreativitás a megvalósításban (ez a legfontosabb!)  pontosság a választott részlet megjelenítésében (nem kell a szöveget követni, de a megjelenítés legyen hiteles)  technikai megoldások (vágások, aláfestő szöveg, zene, filmszerűség, esetleg effektek stb.) gyűjteményből választhatnak egy részletet a pályázó csapatok, amelyet rövid, maximum 1 perces kreatív videóval lehet feldolgozni. Semmilyen műfaji kötöttség nincs a videóhoz, cél a teremtő kreativitás!