Akik megfordultak városunkban
Marosvásárhely az évszázadok idővonalán
16. SZÁZAD
19. század
Balassi Bálint
Bolyai Farkas
Tolnai Lajos
Aranka György
Petőfi Sándor
18. század
Akik megfordultak városunkban
Marosvásárhely az évszázadok idővonalán
20. SZÁZAD
21. százAD
Berde Mária
Sütő András
Ady Endre
Molter Károly
Kovács András Ferenc
Info
*a teljesség igénye nélkül
Az ismertetők forrásai
A képek forrásai:
- Balassi Bálint: https://www.google.com/url?sa=i&url=https%3A%2F%2Ftimelessmoon.getarchive.net%2Famp%2Fmedia%2Fportrait-of-balint-balassi-17-c-7bae34&psig=AOvVaw3su6gDdC8DpIePiIt1Xmkh&ust=1745258300368000&source=images&cd=vfe&opi=89978449&ved=0CBQQjRxqFwoTCKj6i_qX54wDFQAAAAAdAAAAABAE
- Aranka György: https://hu.wikipedia.org/wiki/Aranka_Gy%C3%B6rgy_%28%C3%ADr%C3%B3%29
- Bolyai Farkas: https://itoldya420.getarchive.net/amp/media/bolyai-farkas-78654a
- Petőfi Sándor: https://itoldya420.getarchive.net/amp/media/petofi-1848-ban-barabas-miklos-rajza-7ef23d
- Tolnai Lajos: https://nepujsag.ro/articles/miert-sotet-tolnai-lajos-vilaga
- Ady Endre: https://itoldya420.getarchive.net/amp/media/ady-endre-portreja-szekely-aladar-felvetele-d649fb
- Berde Mária: https://www.3szek.ro/load/cikk/16699/berde-maria-es-a-szentsegvivok--bogdan-laszlo
- Molter Károly: https://www.facebook.com/744086222391067/photos/1173814249418260/?_rdr
- Sütő András: https://maszol.ro/belfold/Suto-Andras-szobranak-felallitasat-igeri-a-marosvasarhelyi-onkormanyzat
- Kovács András Ferenc: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Kov%C3%A1cs_Andr%C3%A1s_Ferenc.jpg
- Marosvásárhely és Balassi Bálint – e-nepujsag.ro
- Aranka György – Georgius Aranka Társaság
- Aranka György – Wikipédia
- Aranka György – Magyar életrajzi lexikon (Arcanum)
- Bolyai Farkas – Wikipédia
- Bolyai Farkas – Teleki Téka
- Petőfi Sándor – Wikipédia
- Petőfi Sándor élete – Pinter Jenő: Magyar irodalomtörténet (Arcanum)
- Petőfi Sándor-emlékoszlop (Marosvásárhely) – Wikipédia
- Petőfi Sándor szobra – explorecarpathia.eu
- Miért sötét Tolnai Lajos világa – e-nepujsag.ro
- Ady Endre Marosvásárhelyen – nepujsag.ro
- Nemzedékek a Berde családban – muvelodes.net
- Molter Károly – Wikipédia
- Molter Károly, ahogy én ismertem – e-nepujsag.ro
- László Noémi a neki ítélt KAF-díjról – kronikaonline.ro
- KAF Látó a Szférán – e-nepujsag.ro
- Igaz Szó repertórium – digiteka.ro
- Berde Mária – „muzsikaszavú” költő és író – e-nepujsag.ro
Járt-e a Maros-parti városban Balassi Bálint?
Marosvásárhelyen a Vártemplom tornya alatti szobát valamikor az ezredforduló éveiben nevezték el Balassi-teremnek. Megfordult-e városunkban az első magyar nyelven alkotó európai rangú lírikusunk? A legenda szerint az 1575-ös kerelőszentpáli csata után Balassi Bálint (1554–1594) rövid ideig a várbörtön lakója volt.
Molter Károly (1890–1981) magyar író, kritikus, irodalomtörténész, valóságos erdélyi, transzilvanista. A Zord Idő irodalmi folyóirat társszerkesztője volt, aki 1926-tól rendszeresen részt vett a marosvécsi helikoni találkozókon, és tevékeny részese lett az Erdélyi Helikon írói csoportnak.Molter lakásán, a Bolyai-házban gyűlt össze az a néhány vásárhelyi tollforgató, aki megjelenteti a Zord Időt. Érdekesség, hogy ez ugyanaz a ház, amelyben Bolyai Farkas és fia, János is lakott az 1800-as években, ezért kapta az épület ezt a nevet (Köteles Sámuel utca 5. szám). Molter Károly 51 éven át Marosvásárhelyen élt és alkotott, sírja a helyi református temetőben van.
Sütő András (1927–2006) Kossuth- és Herder-díjas író. Műveiben az anyanyelv és a közösségi összetartozás megőrzésének fontosságát vallotta. 1954-ben került a marosvásárhelyi Igaz Szó irodalmi folyóirathoz. Az 1989-es romániai fordulatot követően az RMDSZ Maros megyei bizottságának elnökévé, majd tiszteletbeli elnökévé választották. 1990. március 19-én a marosvásárhelyi RMDSZ székházában kíméletlenül bántalmazták, egyik szeme világát elvesztette. Ő volt Marosvásárhely első díszpolgára. 2006. szeptember 30-án hunyt el Budapesten, október 7-én helyezték örök nyugalomra Marosvásárhelyen. Születésének 80. évfordulóján bronzplakettet helyeztek el marosvásárhelyi házán.
110 éve annak, hogy székelyföldi látogatása során Marosvásárhelyre érkezett Ady Endre (1877–1919). A költőt felesége, Boncza Berta (Csinszka), Bölöni György és annak felesége, Márkus Ottilia (Itóka) kísérte el. A Kultúrpalota, a Domokos Szálloda, a Súrlott Grádics voltak a fontosabb helyek, ahol megfordultak a vendégek. Szovátára is ellátogattak, a főispán által kölcsönzött kocsival utaztak.
Ady úgy érezte, újjászületett Vásárhelyen és Szovátán. Életének hátralevő négy esztendejében visszavágyott Szovátára, de erre alkalom már nem adódott.
Tolnai Lajos (1837–1902), születési nevén Hagymássy Lajos Nagykőrösön Arany János tanítványa volt, majd népies balladaköltőként jelentkezett az irodalomban.1867 őszétől református pap Marosvásárhelyen. A Forradalom utcai 6. számú ház falán ezt márványtábla tanúsítja: Ebben a házban élt és alkotott Tolnai Lajos 1868–1884 között. Az 1876-ban induló Kemény Zsigmond Társaság kezdeményezője és alapítója is egyben. A Társaság első közlönye, az Erdélyi Figyelő, Tolnai szerkesztésében 1879 augusztusától 1880 júniusáig jelent meg. Tolnai főleg a helyi közélet ferdeségeit vette célba. Mikszáth így írt róla: „gyűjtő volt Tolnai, szenvedélyes, de ellenségeket gyűjtött”. Az őt ért támadások miatt távozni kényszerült Marosvásárhelyről.
Berde Mária (1889–1949) erdélyi magyar írónő és költő életének jelentős szakaszát Marosvásárhelyen töltötte, ahol a Felső Kereskedelmi Leányiskola tanáraként, íróként és lapszerkesztőként működött tizenegy éven át. Tagja, majd alelnöke lett a Kemény Zsigmond Társaságnak, szerkesztette a Zord Idő című irodalmi folyóiratot; tagja volt az Erdélyi Helikon íróközösségnek, amelynek megalakítását ő kezdeményezte, s mivel Kemény János bárónak megtetszett az ötlet, felajánlotta marosvécsi kastélyát a találkozó helyszínéül, így 1926-ban megszervezte az első, erdélyi írók javát tömörítő marosvécsi Helikont. Prózai írásaiban hangsúlyos szerepet kapott a női nem sorskérdéseinek a bemutatása, a nők egyenjogúságáért való kiállás. Szabó Magda szerint „nem fél a tabutól, nem ismer se faji, se vallási előítéletet. (…) tehetsége Isten kegyelme, Erdélynek és minden magyarnak adomány.”
Aranka György (1737–1817) nevét talán inkább a nyelvműveléshez, a fordításirodalomhoz köthetjük, bár saját versei is megjelentek 1806-ban az Elme játékai című kötetben. Lelkésznek készült, de miután egy prédikáció során elvétette a Miatyánkot, más pályát kellett választania. Filozófiát és jogot tanult. Marosvásárhelyen a bíróságon (királyi tábla) dolgozott, közben megalapította az első magyar tudós társaságot, az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságot, levelezett Kazinczyval, gyűjtötte a régi, kéziratban maradt emlékiratokat és történeti munkákat, valamint megszervezte az Erdélyi Kéziratkiadó Társaságot. Tagja volt több szabadkőműves páholynak, sőt a kolozsvárinak, amelynek a neve sajnos nem maradt fenn, feltehetőleg az alapítója is volt.
László Noémi szavaival élve Kovács András Ferenc (1959–2023), KAF „minta és mérce” volt, sőt lesz. Marosvásárhely számára Markó Béla és Gálfalvi György, a helyi szerkesztésű Igaz Szó munkatársai fedezték fel a költőt, itt publikálta 1978-ban A szavak esztendei című versét. Évtizedeken keresztül Marosvásárhelyen élt és alkotott, 2008 és 2019 között a Látó szépirodalmi lap főszerkesztője volt. Előszeretettel használt álneveket, legismertebb költői alteregói: Caius Licinius Calvus, Jack Cole és Lázáry René Sándor. Halála után, 2024 márciusában a Látó és az Aranka György Alapítvány a költő emlékére költészeti díjat alapított. 2024 júniusában pedig a város díszpolgárává avatták a szatmári születésű KAF-ot.
Petőfi Sándor (1823–1849) többször is járt Marosvásárhelyen, utoljára 1849. július 29-én, a végzetes segesvári csata előtti napon. A Görög-házban szállt meg, ennek emeleti falára 1884-ben emléktáblát helyeztek el a város polgárai. Itt írta meg utolsó levelét feleségének, Szendrey Júliának. Az esemény emlékére 1912 novemberétől 1919 márciusáig a Görög-ház előtt egy emlékoszlop állt. Rajta egy bronz dombormű a csatába induló Petőfit, Bem tábornokot és a múzsákat ábrázolta. Ma a Kossuth Lajos és az Arany János utcák kereszteződésénél található városunkban Petőfi-szobor, amelyet Hunyadi László szobrászművész készített.
Városunk hírességei közé soroljuk Bolyai Farkast (1775–1856), az elméleti líceum névadóját, valamint fiát, Bolyai Jánost. Habár mindketten elsősorban matematikai kutatásaik által lettek híresek, tudnunk kell, hogy Farkasnak a szépirodalmi alkotásai közül fennmaradt néhány vers és dráma. Azért csak néhány, mert a korai verseit ő maga égette el. A megmaradt hamvakat írásos bizonyítékkal együtt a Teleki Téka őrzi a Bolyaiak számára kialakított múzeumszobában.
Marosvásárhely idővonal
farczadizsuzsanna
Created on April 14, 2025
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
View
Project Roadmap Timeline
View
Step-by-Step Timeline: How to Develop an Idea
View
Artificial Intelligence History Timeline
View
Practical Timeline
View
History Timeline
View
Education Timeline
View
Timeline video mobile
Explore all templates
Transcript
Akik megfordultak városunkban
Marosvásárhely az évszázadok idővonalán
16. SZÁZAD
19. század
Balassi Bálint
Bolyai Farkas
Tolnai Lajos
Aranka György
Petőfi Sándor
18. század
Akik megfordultak városunkban
Marosvásárhely az évszázadok idővonalán
20. SZÁZAD
21. százAD
Berde Mária
Sütő András
Ady Endre
Molter Károly
Kovács András Ferenc
Info
*a teljesség igénye nélkül
Az ismertetők forrásai
A képek forrásai:
Járt-e a Maros-parti városban Balassi Bálint?
Marosvásárhelyen a Vártemplom tornya alatti szobát valamikor az ezredforduló éveiben nevezték el Balassi-teremnek. Megfordult-e városunkban az első magyar nyelven alkotó európai rangú lírikusunk? A legenda szerint az 1575-ös kerelőszentpáli csata után Balassi Bálint (1554–1594) rövid ideig a várbörtön lakója volt.
Molter Károly (1890–1981) magyar író, kritikus, irodalomtörténész, valóságos erdélyi, transzilvanista. A Zord Idő irodalmi folyóirat társszerkesztője volt, aki 1926-tól rendszeresen részt vett a marosvécsi helikoni találkozókon, és tevékeny részese lett az Erdélyi Helikon írói csoportnak.Molter lakásán, a Bolyai-házban gyűlt össze az a néhány vásárhelyi tollforgató, aki megjelenteti a Zord Időt. Érdekesség, hogy ez ugyanaz a ház, amelyben Bolyai Farkas és fia, János is lakott az 1800-as években, ezért kapta az épület ezt a nevet (Köteles Sámuel utca 5. szám). Molter Károly 51 éven át Marosvásárhelyen élt és alkotott, sírja a helyi református temetőben van.
Sütő András (1927–2006) Kossuth- és Herder-díjas író. Műveiben az anyanyelv és a közösségi összetartozás megőrzésének fontosságát vallotta. 1954-ben került a marosvásárhelyi Igaz Szó irodalmi folyóirathoz. Az 1989-es romániai fordulatot követően az RMDSZ Maros megyei bizottságának elnökévé, majd tiszteletbeli elnökévé választották. 1990. március 19-én a marosvásárhelyi RMDSZ székházában kíméletlenül bántalmazták, egyik szeme világát elvesztette. Ő volt Marosvásárhely első díszpolgára. 2006. szeptember 30-án hunyt el Budapesten, október 7-én helyezték örök nyugalomra Marosvásárhelyen. Születésének 80. évfordulóján bronzplakettet helyeztek el marosvásárhelyi házán.
110 éve annak, hogy székelyföldi látogatása során Marosvásárhelyre érkezett Ady Endre (1877–1919). A költőt felesége, Boncza Berta (Csinszka), Bölöni György és annak felesége, Márkus Ottilia (Itóka) kísérte el. A Kultúrpalota, a Domokos Szálloda, a Súrlott Grádics voltak a fontosabb helyek, ahol megfordultak a vendégek. Szovátára is ellátogattak, a főispán által kölcsönzött kocsival utaztak. Ady úgy érezte, újjászületett Vásárhelyen és Szovátán. Életének hátralevő négy esztendejében visszavágyott Szovátára, de erre alkalom már nem adódott.
Tolnai Lajos (1837–1902), születési nevén Hagymássy Lajos Nagykőrösön Arany János tanítványa volt, majd népies balladaköltőként jelentkezett az irodalomban.1867 őszétől református pap Marosvásárhelyen. A Forradalom utcai 6. számú ház falán ezt márványtábla tanúsítja: Ebben a házban élt és alkotott Tolnai Lajos 1868–1884 között. Az 1876-ban induló Kemény Zsigmond Társaság kezdeményezője és alapítója is egyben. A Társaság első közlönye, az Erdélyi Figyelő, Tolnai szerkesztésében 1879 augusztusától 1880 júniusáig jelent meg. Tolnai főleg a helyi közélet ferdeségeit vette célba. Mikszáth így írt róla: „gyűjtő volt Tolnai, szenvedélyes, de ellenségeket gyűjtött”. Az őt ért támadások miatt távozni kényszerült Marosvásárhelyről.
Berde Mária (1889–1949) erdélyi magyar írónő és költő életének jelentős szakaszát Marosvásárhelyen töltötte, ahol a Felső Kereskedelmi Leányiskola tanáraként, íróként és lapszerkesztőként működött tizenegy éven át. Tagja, majd alelnöke lett a Kemény Zsigmond Társaságnak, szerkesztette a Zord Idő című irodalmi folyóiratot; tagja volt az Erdélyi Helikon íróközösségnek, amelynek megalakítását ő kezdeményezte, s mivel Kemény János bárónak megtetszett az ötlet, felajánlotta marosvécsi kastélyát a találkozó helyszínéül, így 1926-ban megszervezte az első, erdélyi írók javát tömörítő marosvécsi Helikont. Prózai írásaiban hangsúlyos szerepet kapott a női nem sorskérdéseinek a bemutatása, a nők egyenjogúságáért való kiállás. Szabó Magda szerint „nem fél a tabutól, nem ismer se faji, se vallási előítéletet. (…) tehetsége Isten kegyelme, Erdélynek és minden magyarnak adomány.”
Aranka György (1737–1817) nevét talán inkább a nyelvműveléshez, a fordításirodalomhoz köthetjük, bár saját versei is megjelentek 1806-ban az Elme játékai című kötetben. Lelkésznek készült, de miután egy prédikáció során elvétette a Miatyánkot, más pályát kellett választania. Filozófiát és jogot tanult. Marosvásárhelyen a bíróságon (királyi tábla) dolgozott, közben megalapította az első magyar tudós társaságot, az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságot, levelezett Kazinczyval, gyűjtötte a régi, kéziratban maradt emlékiratokat és történeti munkákat, valamint megszervezte az Erdélyi Kéziratkiadó Társaságot. Tagja volt több szabadkőműves páholynak, sőt a kolozsvárinak, amelynek a neve sajnos nem maradt fenn, feltehetőleg az alapítója is volt.
László Noémi szavaival élve Kovács András Ferenc (1959–2023), KAF „minta és mérce” volt, sőt lesz. Marosvásárhely számára Markó Béla és Gálfalvi György, a helyi szerkesztésű Igaz Szó munkatársai fedezték fel a költőt, itt publikálta 1978-ban A szavak esztendei című versét. Évtizedeken keresztül Marosvásárhelyen élt és alkotott, 2008 és 2019 között a Látó szépirodalmi lap főszerkesztője volt. Előszeretettel használt álneveket, legismertebb költői alteregói: Caius Licinius Calvus, Jack Cole és Lázáry René Sándor. Halála után, 2024 márciusában a Látó és az Aranka György Alapítvány a költő emlékére költészeti díjat alapított. 2024 júniusában pedig a város díszpolgárává avatták a szatmári születésű KAF-ot.
Petőfi Sándor (1823–1849) többször is járt Marosvásárhelyen, utoljára 1849. július 29-én, a végzetes segesvári csata előtti napon. A Görög-házban szállt meg, ennek emeleti falára 1884-ben emléktáblát helyeztek el a város polgárai. Itt írta meg utolsó levelét feleségének, Szendrey Júliának. Az esemény emlékére 1912 novemberétől 1919 márciusáig a Görög-ház előtt egy emlékoszlop állt. Rajta egy bronz dombormű a csatába induló Petőfit, Bem tábornokot és a múzsákat ábrázolta. Ma a Kossuth Lajos és az Arany János utcák kereszteződésénél található városunkban Petőfi-szobor, amelyet Hunyadi László szobrászművész készített.
Városunk hírességei közé soroljuk Bolyai Farkast (1775–1856), az elméleti líceum névadóját, valamint fiát, Bolyai Jánost. Habár mindketten elsősorban matematikai kutatásaik által lettek híresek, tudnunk kell, hogy Farkasnak a szépirodalmi alkotásai közül fennmaradt néhány vers és dráma. Azért csak néhány, mert a korai verseit ő maga égette el. A megmaradt hamvakat írásos bizonyítékkal együtt a Teleki Téka őrzi a Bolyaiak számára kialakított múzeumszobában.