A kancellária scriptora

A kancellária scriptora

Előzetes tananyag levéltár-pedagógiai foglalkozáshoz

Kezdjük!

Menj végig az állomásokon, figyelmesen olvasd el a szövegeket,és oldd meg a feladatokat!

2. Oklevelek

3. Hitelesítés

1. Kancellária

Mi a kancellária?

Sokszor hallhattuk, hogy az írásbeliség elrendelése lll. Bélához köthető. Valóban ő hozta létre a király előtt tárgyalt ügyeket írásban rögzítő intézményt, más néven a Királyi Kancelláriát. Itt különböző munkafolyamatok zajlottak, melyeket mind önálló szakemberek hajtottak végre. Az oklevelek megfogalmazásáért a notarius, avagy jegyző volt a felelős. A szöveget a scriptor, avagy az írnok vetette a pergamenre, a hitelesítésért a sigillator, más néven a pecsétöntő felelt. Az összes munkafolyamatot pedig a kancellár felügyelte. Mivel az oklevelek kiállítása nagyon költséges volt, mindenkinek állnia kellett a saját oklevelének kiállítása közben felmerülő költségeket, mint a címerfestés, pecsétöntés és egyéb díszítések árát.

Ki felügyelte a notarius, a scriptor és a sigillator munkáját?

Írd be a választ!

Menj végig az állomásokon, olvasd el a szövegeket, és oldd meg a feladatokat!

2. Oklevelek

3. Hitelesítés

1. Kancellária

Mi az oklevél?

Jogbiztosító irat, ami bizonyíthat birtokadományt, adásvételt, kiváltságokat, nemességet. Az oklevelekkel foglalkozó történelmi segédtudomány a diplomatika. Az okleveleket általában pergamenre írták, ami juh vagy kecske speciálisan kikészített bőréből készült. Hajtogatva tárolták őket, ezért a hajtások mentén könnyen kopnak, ha sokszor kihajtják őket. Mivel értékes jogi dokumentumok voltak, ezért gyakran hiteleshelyeken őrizték őket. A hiteleshelyek a középkor közjegyzői irodáinak feleltek meg, ahol a különféle jogi dokumentumokat őrizték, illetve a jogi eljárásokról ők maguk is adtak ki iratokat. Az okleveleknek voltak bizonyos kötött részei, melyeket formuláskönyvek alapján tanultak meg a scriptorok.

Az oklevél bevezető részében általában van egy invocatio, ami egy rövid fohász, amit egy intitulatio, az oklevéladó megnevezése és egy inscriptio, az oklevél címzettjének megnevezése követ. A kreatívabb részei az arenga, ami az oklevél elvi alapjait, igazságait fogalmazza meg és a narratio, amiben a közvetlen előzményeket beszéli el az író. Legfontosabb része a dispositio, ami a jogi tényt rögzíti, mint az adásvétel, birtokadomány vagy nemesi cím adományozása. Gyakran szerepelhet benne egy sanctio, büntetési kitétel is. Lezárásként a jelenlévők nevei és titulusai kerülnek rögzítésre egy aláírás- vagy méltóságsorban, amit subscriptionak nevezünk. Általában datatioval, keltezéssel zárják, amiben leírják, mikor, hol és ki által keletkezett. Természetesen az oklevelek részeinek sorrendje nem feltétlen kötött, illetve néha kimaradhatnak elemek, viszont mindig hitelesítették valamilyen módon.

Datatio

Intitulatio

Subscriptio

Inscriptio

Találd meg a helyes oklevélrészt!

Arenga

Dispositio

Kezdjük!

Narratio

Sanctio

Datatio

Intitulatio

Subscriptio

Inscriptio

Az oklevél adójának megnevezése

Arenga

Dispositio

Narratio

Sanctio

Datatio

Intitulatio

Subscriptio

Inscriptio

Az oklevél keltezése, dátummal, helyszínnel

Arenga

Dispositio

Narratio

Sanctio

Datatio

Intitulatio

Subscriptio

Inscriptio

Az oklevél tartalmának megszegéséért járó büntetés

Arenga

Dispositio

Narratio

Sanctio

Datatio

Intitulatio

Subscriptio

Inscriptio

Az oklevél elvi alapjait, igazságait írja le

Arenga

Dispositio

Narratio

Sanctio

Datatio

Intitulatio

Subscriptio

Inscriptio

Az oklevél lényegét, jogi történését tartalmazza

Arenga

Dispositio

Narratio

Sanctio

Datatio

Intitulatio

Subscriptio

Inscriptio

Annak a megnevezése, aki az oklevelet kapja

Arenga

Dispositio

Narratio

Sanctio

Datatio

Intitulatio

Subscriptio

Inscriptio

Az oklevél tényének megalapozását leíró rész

Arenga

Dispositio

Narratio

Sanctio

Datatio

Intitulatio

Subscriptio

Inscriptio

Az oklevél tartalmát tanúsítók aláírás- méltóságsora

Arenga

Dispositio

Narratio

Sanctio

Datatio

Intitulatio

Vége a második résznek. Kattints, ha jöhet a következő!

Subscriptio

Inscriptio

Gratulálunk! Megtaláltad az összes helyes megoldást!

Arenga

Dispositio

Narratio

Sanctio

Menj végig az állomásokon, olvasd el a szövegeket, és oldd meg a feladatokat!

2. Oklevelek

3. Hitelesítés

1. Kancellária

Hogyan hitelesítették az okleveleket?

Ma általában aláírással vagy bélyegzővel hitelesítjük a dokumentumokat, azonban a középkorban ez még nem volt ilyen könnyű. Hitelesítésre például használhattak speciális kézjeleket, mint Szent István király összeírt monogramja, de a leggyakoribb hitelesítő eszköz a pecsét volt. A pecséteket méhviaszból öntötték, ritkábban fémből, aranyból, ezüstből vagy ólomból készítették és sodrott madzagon függtek az okleveleken.

A pecsétek a dokumentum fontosságát is jelezték; ezek sorban a legfontosabbal kezdve a következők voltak: fémpecsétek, azaz bullák, királyi nagy pecsétek, titkos pecsétek, magánpecsétek és gyűrűs pecsétek. Utóbbiakat pecsétgyűrű segítségével nyomták a viaszba. Emellett a chirographálást is alkalmazták, ami azt jelentette, hogy egy pergamenre kétszer megírt dokumentum közé díszes betűket vagy szimbólumokat írtak, majd ezek mentén kettévágták. Az összeillő betűk vagy szimbólumok igazolták a dokumentum hitelességét. Később megjelentek az úgynevezett közjegyzői jelek, de Hunyadi Mátyás korából már aláírások is maradtak fenn.

Minden állomás feladatait megoldottad!

Szeretettel várunk a foglalkozáson!

3. Hitelesítés

2. Oklevelek

1. Kancellária