Fókuszban az ásványok
A mindennapok kristályaitól a 2025. év ásványáig
Kezdjünk!
Van-e különbség?
Az ásvány és a kristály szó is elterjedt a mindennapokban. Van "év ásványa", hallhatunk ásványos összetevőkről, ásványi anyagokról, csillogó kristályokról, de akár kristály-cukrot is tehetünk a teánkba. Mi a különbség az ásvány és a kristály között? Te tudod?
Tartalom
Ásvány
Kristály
Szintetikus kristály
Műtermék
Kristályok a konyhában
Év ásványa 2025 (opál)
Kvíz
Kövess mindenhol!
Ásvány: "bányavirág"
Az ásványok általában a szilárd halmazállapotú elemek és szervetlen vegyületek természetes előfordulásai.
+ info
Az ásványokra általában jellemző, hogy felépítő részecskéik (atomjaik, ionjaik, molekuláik) térben ismét-lődő módon szerveződnek, azaz kristályrácsuk van. Számos ásvány azonban nem kristályos szerkezetű, hanem amorf. Olyan "rendezetlen" anyag, amely csak nanométeres léptékben mutat rendeződést.
+ info
Nemesopál az SZTE Koch Sándor Ásványgyűjteményéből (fotó: Pál-Molnár Elemér)
Kristály
A kristályok a szilárd halmaz-állapotú anyagok egy csoportját alkotják. Legfontosabb jellemzőjük, hogy a kristályos anyagot felépítő részecskék (atomok, ionok, molekulák) térrácsba rendeződnek.
+ info
Kristályos anyagok nem csak a természetben keletkeznek. Az ember az ipari társadalom 19. századi megszületése óta mind nagyobb hatékonyság-gal képes előállítani mester-séges kristályos anyagokat.
+ info
Szintetikus kristály
A szintetikus „ásványok”, például a digitális órák működését biztosító kvarckristályok vagy az úgynevezett szilárdtest-lézerekben használatos rubin és zafír (a korund változatai) valójában a természetben megfigyelt ásványok "utánzata".
+ info
A szerves vegyületek keverékből történő elválasztásához gyakran használt módszer a kristályosí-tás. A természetben ugyanakkor ezek a vegyületek nem ismertek kristályos formában.
Cukor (szacharóz)
A szacharóz (egy diszacharid, azaz kettős cukor) áttetsző molekularácsos kristályokból áll.
Citromsav
A citrusfélékben keletkező citromsav (egy trikarbonsav) szintén kristályos szerves anyag.
Műtermék
A műtermékek természetes úton nem keletkezhetnek, bár egy részük szintén kristályos anyag. Gyakran ipari mellékter-mékként alakulnak ki. Ilyenek például a gépjárművek lég-szennyezésének, valamint az ipari üzemek vízszennyezésének egyes szilárd alkotói.
Kristályok a konyhában I.
A lejátszáshoz katt az ikonra!
Milyen kristályokkal találkozunk a mindennapokban, akár a konyhában? Vannak közöttük szerves és szervetlen vegyületek egyaránt. Nézzünk néhány példát szerves kristályokra! Tudod, mi az a borkő, a citromsav és az étkezési cukor?
Kristályok a konyhában II.
A lejátszáshoz katt az ikonra!
A szervetlen vegyületek között szintén találunk "hétköznapi" kristályos anyagokat. Ilyen például a jég (vízjég), a só és a vízkő. Ismerd meg a legfontosabb tulajdonságaikat!
Kristályok a konyhában III.
A lejátszáshoz katt az ikonra!
A cukor és a só szinte minden konyhában megtalálható. Kistályos anyagok, jól oldódnak vízben, de melegítés hatására eltérően viselkednek. Mi ennek az oka? Most kiderül!
Opál: a 2025. év ásványa
A gyémánt értékével vetekedő, babonák övezte ásvány az opál.
Az SZTE gyűjteményében is megtalálható.
A közönséges opál többféle változatban fordul elő.
A legértékesebb változata a nemesopál, ami drágakő.
Katt a fotóra!
Opál: történelmi drágakő
A lejátszáshoz katt az ikonra!
Az opál víztartalmú szilícium-dioxid változat, amelynek az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet Koch Sándor Ásványgyűjteményében is vannak szép és különleges példányai.
Mire jó az opál?
A lejátszáshoz katt az ikonra!
A nemesopál színjátszó tulajdonsága miatt keresett és értékes drágakő.
Az kevésbé közismert, hogy az opál szerkezetének és fénytani tulajdonságainak megismerése már a múlt század végén ötleteket adott a szintetikus opál technikai felhasználására (pl. pigmentanyagok, fotonikus kristályok, kémiai érzékelők)!
Kvíz! Tudod már?
Kvíz! Tudod már?
Kvíz! Tudod már?
Kövess minket a többi oldalunkon is!
A szintetikus korund (Al2O3) gyártásának egyik első motorja az ékszeripar igényeinek kielégítése volt.
A 2024. év ásványa, a korund
Az ideális, jól fejlett kristályok síklapokkal határolt testként jelennek meg.
A 2025. év ásványa, az opál a szilícium-dioxid (SiO2) egy víztartalmú formája.
Az opál szerkezetében 100‒300 nanométer átmérőjű, amorf SiO2 gömböcskék illeszkednek szorosan egymáshoz egy háromdimenziós szerkezetet kialakítva.
A mesterségesen előállított kristályokkal többnyire az a cél, hogy egy természetes kristályos anyag (azaz ásvány) valamilyen szempontból hasznos fizikai vagy kémiai tulajdonságát kihasználjuk egy technológiai probléma megoldásában.
Az elemi higany (Hg) és a
víz (H2O) szobahőmérsékleten folyékonyak, de a higanyt és
a vízjeget tudománytörténeti okok miatt ásványnak tekintjük. Vannak továbbá szerves eredetű ásványok is.
Ásvány, kristály bővített (mobil)
Andrea Raucsikné Varga
Created on February 17, 2025
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
View
Smart Presentation
View
Practical Presentation
View
Essential Presentation
View
Akihabara Presentation
View
Flow Presentation
View
Dynamic Visual Presentation
View
Pastel Color Presentation
Explore all templates
Transcript
Fókuszban az ásványok
A mindennapok kristályaitól a 2025. év ásványáig
Kezdjünk!
Van-e különbség?
Az ásvány és a kristály szó is elterjedt a mindennapokban. Van "év ásványa", hallhatunk ásványos összetevőkről, ásványi anyagokról, csillogó kristályokról, de akár kristály-cukrot is tehetünk a teánkba. Mi a különbség az ásvány és a kristály között? Te tudod?
Tartalom
Ásvány
Kristály
Szintetikus kristály
Műtermék
Kristályok a konyhában
Év ásványa 2025 (opál)
Kvíz
Kövess mindenhol!
Ásvány: "bányavirág"
Az ásványok általában a szilárd halmazállapotú elemek és szervetlen vegyületek természetes előfordulásai.
+ info
Az ásványokra általában jellemző, hogy felépítő részecskéik (atomjaik, ionjaik, molekuláik) térben ismét-lődő módon szerveződnek, azaz kristályrácsuk van. Számos ásvány azonban nem kristályos szerkezetű, hanem amorf. Olyan "rendezetlen" anyag, amely csak nanométeres léptékben mutat rendeződést.
+ info
Nemesopál az SZTE Koch Sándor Ásványgyűjteményéből (fotó: Pál-Molnár Elemér)
Kristály
A kristályok a szilárd halmaz-állapotú anyagok egy csoportját alkotják. Legfontosabb jellemzőjük, hogy a kristályos anyagot felépítő részecskék (atomok, ionok, molekulák) térrácsba rendeződnek.
+ info
Kristályos anyagok nem csak a természetben keletkeznek. Az ember az ipari társadalom 19. századi megszületése óta mind nagyobb hatékonyság-gal képes előállítani mester-séges kristályos anyagokat.
+ info
Szintetikus kristály
A szintetikus „ásványok”, például a digitális órák működését biztosító kvarckristályok vagy az úgynevezett szilárdtest-lézerekben használatos rubin és zafír (a korund változatai) valójában a természetben megfigyelt ásványok "utánzata".
+ info
A szerves vegyületek keverékből történő elválasztásához gyakran használt módszer a kristályosí-tás. A természetben ugyanakkor ezek a vegyületek nem ismertek kristályos formában.
Cukor (szacharóz)
A szacharóz (egy diszacharid, azaz kettős cukor) áttetsző molekularácsos kristályokból áll.
Citromsav
A citrusfélékben keletkező citromsav (egy trikarbonsav) szintén kristályos szerves anyag.
Műtermék
A műtermékek természetes úton nem keletkezhetnek, bár egy részük szintén kristályos anyag. Gyakran ipari mellékter-mékként alakulnak ki. Ilyenek például a gépjárművek lég-szennyezésének, valamint az ipari üzemek vízszennyezésének egyes szilárd alkotói.
Kristályok a konyhában I.
A lejátszáshoz katt az ikonra!
Milyen kristályokkal találkozunk a mindennapokban, akár a konyhában? Vannak közöttük szerves és szervetlen vegyületek egyaránt. Nézzünk néhány példát szerves kristályokra! Tudod, mi az a borkő, a citromsav és az étkezési cukor?
Kristályok a konyhában II.
A lejátszáshoz katt az ikonra!
A szervetlen vegyületek között szintén találunk "hétköznapi" kristályos anyagokat. Ilyen például a jég (vízjég), a só és a vízkő. Ismerd meg a legfontosabb tulajdonságaikat!
Kristályok a konyhában III.
A lejátszáshoz katt az ikonra!
A cukor és a só szinte minden konyhában megtalálható. Kistályos anyagok, jól oldódnak vízben, de melegítés hatására eltérően viselkednek. Mi ennek az oka? Most kiderül!
Opál: a 2025. év ásványa
A gyémánt értékével vetekedő, babonák övezte ásvány az opál.
Az SZTE gyűjteményében is megtalálható.
A közönséges opál többféle változatban fordul elő.
A legértékesebb változata a nemesopál, ami drágakő.
Katt a fotóra!
Opál: történelmi drágakő
A lejátszáshoz katt az ikonra!
Az opál víztartalmú szilícium-dioxid változat, amelynek az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet Koch Sándor Ásványgyűjteményében is vannak szép és különleges példányai.
Mire jó az opál?
A lejátszáshoz katt az ikonra!
A nemesopál színjátszó tulajdonsága miatt keresett és értékes drágakő. Az kevésbé közismert, hogy az opál szerkezetének és fénytani tulajdonságainak megismerése már a múlt század végén ötleteket adott a szintetikus opál technikai felhasználására (pl. pigmentanyagok, fotonikus kristályok, kémiai érzékelők)!
Kvíz! Tudod már?
Kvíz! Tudod már?
Kvíz! Tudod már?
Kövess minket a többi oldalunkon is!
A szintetikus korund (Al2O3) gyártásának egyik első motorja az ékszeripar igényeinek kielégítése volt.
A 2024. év ásványa, a korund
Az ideális, jól fejlett kristályok síklapokkal határolt testként jelennek meg.
A 2025. év ásványa, az opál a szilícium-dioxid (SiO2) egy víztartalmú formája. Az opál szerkezetében 100‒300 nanométer átmérőjű, amorf SiO2 gömböcskék illeszkednek szorosan egymáshoz egy háromdimenziós szerkezetet kialakítva.
A mesterségesen előállított kristályokkal többnyire az a cél, hogy egy természetes kristályos anyag (azaz ásvány) valamilyen szempontból hasznos fizikai vagy kémiai tulajdonságát kihasználjuk egy technológiai probléma megoldásában.
Az elemi higany (Hg) és a víz (H2O) szobahőmérsékleten folyékonyak, de a higanyt és a vízjeget tudománytörténeti okok miatt ásványnak tekintjük. Vannak továbbá szerves eredetű ásványok is.