„Közülünk származik!”
Váci Mihály
Összeállította a költő születésének 100. évfordulója alkalmából: Ilyés Gábor
„Nem az jelöli a származást, rangot, hogy kikre büszke valaki, de az, hogy ővele kik büszkélkednek, s kik szokták nevét féltve mondani.”
Kedves Jókais Diákok!Vajon észrevettétek-e már az iskolánk aulájában lévő képeket a lépcsőfeljárón, amelyekről iskolánk egykori igazgatói és híres diákjai tekintenek le rátok? Az arcképek közül az utolsó kettő a Váci testvéreké, Mihályé és Andrásé. Kettőjük közül most Mihályra emlékezünk, aki 100 évvel ezelőtt, 1924. december 25-én született. Ehhez a nevezetes naphoz közeledve, büszkélkedjünk egy kicsit a fentebbi verssorok szerzőjével és mondjuk ki nevét: VÁCI MIHÁLY.
Miért lehetünk rá büszkék? Ki volt Váci Mihály?
Az idősebb korosztály tagjai diákkorukban még találkoztak az irodalomkönyveikben az ő verseivel, talán az iskolai szavalóversenyeken még szavalták is a verseit. Ugye ismerősök a sorok: „Nem elég jóra vágyni:a jót akarni kell!És nem elég akarni:de tenni, tenni kell!”
De ti, Kedves Diákok, tudjátok-e, ki volt Váci Mihály?
Az idézett sorokból talán már kitaláltátok: költő, városunk szülötte. Ahogy ő nevezte Nyíregyházát, a „Szőke város” gyermeke, aki 100 évvel ezelőtt Ókisteleki szőlő egyik borházában látta meg a napvilágot.
Váci Mihály szüleivel és öccsével, Andrással
Keresztelésének bejegyzése az Evangélikus Egyházközség Kereszteltek anyakönyvében. Érdekesség, hogy ekkor a család neve még Vitál volt, csak később módosították Vácira.
Váci iskolai tanulmányait a Nádor utcai evangélikus elemi iskolában kezdte. Majd a négy elemi elvégzése után, az 1934/35-ös tanévtől, 10 éves korától a Községi Jókai Mór Polgári Fiúiskola, a mai iskolánk elődjének a tanulója lett.
Már csaknem 30 éve működött ez az iskola, amelynek akkor Váci és most ti vagytok a tanulói. A Bethlen utcai épület, amelyet ma B-épületnek nevezünk, 1907 óta fogadta a diákokat. Mennyi híres diák került ki már a falai közül, akik közül most az ünnepelt Váci Mihályra emlékezünk. Egykor ő is itt koptatta a padokat, ahol most ti is tanultok. Itt bújócskázott, járt-kelt, játszott, énekelt, rajzolt, és szívta magába a tudományokat, ahol most ti is teszitek mindezeket.
Felismertétek a régi képeslapon iskolánk Bethlen utcai épületét? Mutatok róla nektek egy mai felvételt is. Ugye így már felismerhetőbb?
A levéltárban őrzik az ő bizonyítványait is! És milyen szerencse! Kiderül ezekből az iratokból, hogy Váci mindvégig példás magaviseletű és jó tanulmányi előmenetelű diák volt.
Ilyen bizonyítvánnyal nyert felvételt a közeli tanítóképzőbe, ahol 1938-tól 1943-ig sajátította el a tanítás mesterségét. Az egykori tanítóképző épülete ma a Kölcsey Ferenc Gimnáziumnak ad helyet, így sokan közületek, akik a Kölcseybe nyernek felvételt és tanulnak tovább, ugyanezt az utat járják be, mint egykoron iskolánk kiváló tanulója, Váci Mihály.
Az iskola évkönyve is őrzi nevét
És még csak tizennyolc éves, amikor a várostól mintegy hat kilométerre fekvő mandabokori tanyai iskolába kerül tanítónak. Két évig eszi a tanyasi tanítók sorkosztos kenyerét és közben még jobban megismerkedik az egyszerű emberek életével, akiknek később szószólója, hírnöke kíván lenni.
„Ilyen kivántam lenni én is, ott a
homokba szúrt nyárfa: - a tanító, ki fénybe tör, ragyogó hit a lombja, irány azoknak, jel és biztató, kik jönnek barázdákban botladozva.”
Majd a nyírségi tanítóskodás után a Művelődésügyi Minisztériumban és a Tankönyvkiadó Vállalatnál dolgozott. Utóbbi helyen több irodalomtankönyvet szerkesztett. 1955-től jelentek meg versei, ugyanebben az évben első kötete is.
Azonban a költő már kisgyermekkorától kezdve sokat betegeskedett: „Már évek óta altatgatja mélyen a betegség és gyötri testemet, de valami mély lelkiismeret tartja mégis a sejtjeimet ébren.” Ez a mély lelkiismeret 1970-ig tartotta Váci sejtjeit ébren. Vietnamban halt meg, ahová egy kulturális delegáció tagjaként érkezett. Teste nem a nyírségi homokban pihen, Budapesten temették el.
Kedves Diákok! Ha eddig eljutottatok az olvasásban, akkor most gondoljatok Váci Mihályra, aki ugyanolyan kisdiák volt itt egykor, mint ti vagytok most, és dicsekedjetek büszkén a költő helyett: „Közülünk származik!”
Kérlek benneteket, hogy legalább egy versét is hallgassátok meg :) A következő dián az én kedvenc Váci-versemet hallhatjátok.
Ha felkeltettem az érdeklődéseteket Váci Mihály élete iránt, akkor tartsatok velem, bemutatom nektek azokat az emlékjeleket, amelyeket szülővárosa állított azzal a nemes céllal, hogy emlékezzen és emlékeztessen a "szőke város" szülöttére: VÁCI MIHÁLYRA
Váci Mihály 1924. december 25-én született Ókisteleki szőlőben. Szülőházát ma már csak fotó, és a testvére, Váci András által készített rézkarc őrzi.
A szülőháza egykori helyén álló épület falán 2004. május 26-án emléktáblát helyeztek el. Ez ma a Szeder utca 59. szám alatti épület.
Ifjúkorát a Bartók Béla u. 32. szám alatti épületben töltötte. Amikor jókais diák volt, innen indult nap mint nap az iskolába.
Váci 1934-től 1938-ig volt jókais diák. Halálát követően az iskola úttörőcsapata 1972. május 28-án felvette a nevét. Ezt őrzik az egykori úttörőnapló bejegyzései.
Az úttörők ápolták Váci emlékét. Amíg éltek, meglátogatták a költő szüleit és rendszeresen koszorúztak a szobránál is.
A névadás alkalmából egy emlékoszlopot is lelepleztek iskolánk udvarán.
Ennél az emlékoszlopnál tartottunk megemlékezést 2014-ben, a költő születésének a 90. évfordulója alkalmából.
Ma már hiába keresed ezt az emlékoszlopot, mert néhány évvel ezelőtt, amikor tereprendezés történt, lebontották. Az emléktábla megmaradt, várja, hogy méltó helyre kerüljön.
Mielőtt tovább folytatnánk e virtuális sétát, hallgassátok meg Váci Mihály Százezer út című versét. Szerintem jól sikerült a vers megzenésítése!
Haladjunk tovább a mai Kölcsey Gimnázium épületéhez, ami egykor a tanítóképzőnek adott otthont. A Polgáriból itt folytatta tovább tanulmányait 1938-tól 1943-ig Váci Mihály. Ennek az emlékét is tábla őrzi. Ha arra jártok, majd vessetek rá egy pillantást.
A tanítóképző elvégzését követően Váci a mandabokori iskolában lett tanító, erre is egy tábla hívja fel a figyelmet a ma már omladozó épület falán.
Azt tudtátok, hogy Váci Mihály nevét egy iskola is őrzi városunkban? A rozsrétszőlői 8. sz. Általános Iskola 1990-ben vette fel a költő nevét, akinek később emléktáblát és szobrot emeltek.
Sebestyén Sándor: Váci Mihály (2000)
Zagyva László: Váci Mihály (1991)
Viszont azt mindenki pontosan tudja közületek, hogy a Kulturális Központ is Váci Mihály nevét őrzi. A bejárata mellett 1984 óta található ez az emléktábla.
Kiss György: Váci Mihály (1991)
Talán természetes, hogy még egy utcát is elneveztek Váciról!
Befejezésül azt a szobrot szeretném bemutatni nektek, amely mellett nap mint nap elmentek, s talán nem is tudjátok, hogy a szobor városunk szülöttének, egykori iskolánk volt diákjának, Váci Mihálynak az emlékét őrzi.
A képen ifj. Szabó István szobrászművészt láthatjátok a szobor modelljével.
A szobrot 1976. december 20-án avatták fel, ahogy erről a Kelet-Magyarország is beszámolt.
A szobor melletti bronzpadon egy nyitott könyv található, rajta Váci Származás című néhány sorával, de én ajánlom az egész vers elolvasását.
Nem az jelöli a származást, rangot,hogy kikre büszke valaki,de az, hogy ővele kik büszkélkednek,s kik szokták nevét féltve mondani.Én nem mások érdemével dicsekszem:nem azzal kezdem, - honnan származom.Tenni szeretnék valamit először,hogy kitűnjön: ki fogadhat fiának,kinek rokonságára van jogom. Szeretnék olyat tenni, - ó csak egyszer! miről meglelt fiára ismer sok egyszerű, távoli rokonom! S míg tettemet emlegetik, s komoly szavakkal nevezgetnek engem, ők dicsekednek, büszkén, énhelyettem:- „Közülünk származik!”
Köszönöm, hogy velem tartottatok, hogy együtt emlékezhettünk a 100 évvel ezelőtt született költőre, iskolánk egykori tanulójára, VÁCI MIHÁLYRA
Ha még tovább kattintottál, hallgasd meg Vácinak ezt a komoly versét Latinovits Zoltán tolmácsolásában. A címe: Valami nincs sehol.
„Újra kell kezdeni mindent, – minden szót újra kimondani.Újra kezdeni minden ölelést, – minden szerelmet újra kibontani.Újra kezdeni minden művet és minden életet, – kezünket mindenkinek újra odanyújtani. "
Váci 100
Gábor Ilyés
Created on December 12, 2024
Az összeállítás Váci Mihály születésének a 100. évfordulójára készült.
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
View
Terrazzo Presentation
View
Visual Presentation
View
Relaxing Presentation
View
Modern Presentation
View
Colorful Presentation
View
Modular Structure Presentation
View
Chromatic Presentation
Explore all templates
Transcript
„Közülünk származik!”
Váci Mihály
Összeállította a költő születésének 100. évfordulója alkalmából: Ilyés Gábor
„Nem az jelöli a származást, rangot, hogy kikre büszke valaki, de az, hogy ővele kik büszkélkednek, s kik szokták nevét féltve mondani.”
Kedves Jókais Diákok!Vajon észrevettétek-e már az iskolánk aulájában lévő képeket a lépcsőfeljárón, amelyekről iskolánk egykori igazgatói és híres diákjai tekintenek le rátok? Az arcképek közül az utolsó kettő a Váci testvéreké, Mihályé és Andrásé. Kettőjük közül most Mihályra emlékezünk, aki 100 évvel ezelőtt, 1924. december 25-én született. Ehhez a nevezetes naphoz közeledve, büszkélkedjünk egy kicsit a fentebbi verssorok szerzőjével és mondjuk ki nevét: VÁCI MIHÁLY.
Miért lehetünk rá büszkék? Ki volt Váci Mihály?
Az idősebb korosztály tagjai diákkorukban még találkoztak az irodalomkönyveikben az ő verseivel, talán az iskolai szavalóversenyeken még szavalták is a verseit. Ugye ismerősök a sorok: „Nem elég jóra vágyni:a jót akarni kell!És nem elég akarni:de tenni, tenni kell!”
De ti, Kedves Diákok, tudjátok-e, ki volt Váci Mihály?
Az idézett sorokból talán már kitaláltátok: költő, városunk szülötte. Ahogy ő nevezte Nyíregyházát, a „Szőke város” gyermeke, aki 100 évvel ezelőtt Ókisteleki szőlő egyik borházában látta meg a napvilágot.
Váci Mihály szüleivel és öccsével, Andrással
Keresztelésének bejegyzése az Evangélikus Egyházközség Kereszteltek anyakönyvében. Érdekesség, hogy ekkor a család neve még Vitál volt, csak később módosították Vácira.
Váci iskolai tanulmányait a Nádor utcai evangélikus elemi iskolában kezdte. Majd a négy elemi elvégzése után, az 1934/35-ös tanévtől, 10 éves korától a Községi Jókai Mór Polgári Fiúiskola, a mai iskolánk elődjének a tanulója lett.
Már csaknem 30 éve működött ez az iskola, amelynek akkor Váci és most ti vagytok a tanulói. A Bethlen utcai épület, amelyet ma B-épületnek nevezünk, 1907 óta fogadta a diákokat. Mennyi híres diák került ki már a falai közül, akik közül most az ünnepelt Váci Mihályra emlékezünk. Egykor ő is itt koptatta a padokat, ahol most ti is tanultok. Itt bújócskázott, járt-kelt, játszott, énekelt, rajzolt, és szívta magába a tudományokat, ahol most ti is teszitek mindezeket.
Felismertétek a régi képeslapon iskolánk Bethlen utcai épületét? Mutatok róla nektek egy mai felvételt is. Ugye így már felismerhetőbb?
A levéltárban őrzik az ő bizonyítványait is! És milyen szerencse! Kiderül ezekből az iratokból, hogy Váci mindvégig példás magaviseletű és jó tanulmányi előmenetelű diák volt.
Ilyen bizonyítvánnyal nyert felvételt a közeli tanítóképzőbe, ahol 1938-tól 1943-ig sajátította el a tanítás mesterségét. Az egykori tanítóképző épülete ma a Kölcsey Ferenc Gimnáziumnak ad helyet, így sokan közületek, akik a Kölcseybe nyernek felvételt és tanulnak tovább, ugyanezt az utat járják be, mint egykoron iskolánk kiváló tanulója, Váci Mihály.
Az iskola évkönyve is őrzi nevét
És még csak tizennyolc éves, amikor a várostól mintegy hat kilométerre fekvő mandabokori tanyai iskolába kerül tanítónak. Két évig eszi a tanyasi tanítók sorkosztos kenyerét és közben még jobban megismerkedik az egyszerű emberek életével, akiknek később szószólója, hírnöke kíván lenni.
„Ilyen kivántam lenni én is, ott a homokba szúrt nyárfa: - a tanító, ki fénybe tör, ragyogó hit a lombja, irány azoknak, jel és biztató, kik jönnek barázdákban botladozva.”
Majd a nyírségi tanítóskodás után a Művelődésügyi Minisztériumban és a Tankönyvkiadó Vállalatnál dolgozott. Utóbbi helyen több irodalomtankönyvet szerkesztett. 1955-től jelentek meg versei, ugyanebben az évben első kötete is.
Azonban a költő már kisgyermekkorától kezdve sokat betegeskedett: „Már évek óta altatgatja mélyen a betegség és gyötri testemet, de valami mély lelkiismeret tartja mégis a sejtjeimet ébren.” Ez a mély lelkiismeret 1970-ig tartotta Váci sejtjeit ébren. Vietnamban halt meg, ahová egy kulturális delegáció tagjaként érkezett. Teste nem a nyírségi homokban pihen, Budapesten temették el.
Kedves Diákok! Ha eddig eljutottatok az olvasásban, akkor most gondoljatok Váci Mihályra, aki ugyanolyan kisdiák volt itt egykor, mint ti vagytok most, és dicsekedjetek büszkén a költő helyett: „Közülünk származik!”
Kérlek benneteket, hogy legalább egy versét is hallgassátok meg :) A következő dián az én kedvenc Váci-versemet hallhatjátok.
Ha felkeltettem az érdeklődéseteket Váci Mihály élete iránt, akkor tartsatok velem, bemutatom nektek azokat az emlékjeleket, amelyeket szülővárosa állított azzal a nemes céllal, hogy emlékezzen és emlékeztessen a "szőke város" szülöttére: VÁCI MIHÁLYRA
Váci Mihály 1924. december 25-én született Ókisteleki szőlőben. Szülőházát ma már csak fotó, és a testvére, Váci András által készített rézkarc őrzi.
A szülőháza egykori helyén álló épület falán 2004. május 26-án emléktáblát helyeztek el. Ez ma a Szeder utca 59. szám alatti épület.
Ifjúkorát a Bartók Béla u. 32. szám alatti épületben töltötte. Amikor jókais diák volt, innen indult nap mint nap az iskolába.
Váci 1934-től 1938-ig volt jókais diák. Halálát követően az iskola úttörőcsapata 1972. május 28-án felvette a nevét. Ezt őrzik az egykori úttörőnapló bejegyzései.
Az úttörők ápolták Váci emlékét. Amíg éltek, meglátogatták a költő szüleit és rendszeresen koszorúztak a szobránál is.
A névadás alkalmából egy emlékoszlopot is lelepleztek iskolánk udvarán.
Ennél az emlékoszlopnál tartottunk megemlékezést 2014-ben, a költő születésének a 90. évfordulója alkalmából.
Ma már hiába keresed ezt az emlékoszlopot, mert néhány évvel ezelőtt, amikor tereprendezés történt, lebontották. Az emléktábla megmaradt, várja, hogy méltó helyre kerüljön.
Mielőtt tovább folytatnánk e virtuális sétát, hallgassátok meg Váci Mihály Százezer út című versét. Szerintem jól sikerült a vers megzenésítése!
Haladjunk tovább a mai Kölcsey Gimnázium épületéhez, ami egykor a tanítóképzőnek adott otthont. A Polgáriból itt folytatta tovább tanulmányait 1938-tól 1943-ig Váci Mihály. Ennek az emlékét is tábla őrzi. Ha arra jártok, majd vessetek rá egy pillantást.
A tanítóképző elvégzését követően Váci a mandabokori iskolában lett tanító, erre is egy tábla hívja fel a figyelmet a ma már omladozó épület falán.
Azt tudtátok, hogy Váci Mihály nevét egy iskola is őrzi városunkban? A rozsrétszőlői 8. sz. Általános Iskola 1990-ben vette fel a költő nevét, akinek később emléktáblát és szobrot emeltek.
Sebestyén Sándor: Váci Mihály (2000)
Zagyva László: Váci Mihály (1991)
Viszont azt mindenki pontosan tudja közületek, hogy a Kulturális Központ is Váci Mihály nevét őrzi. A bejárata mellett 1984 óta található ez az emléktábla.
Kiss György: Váci Mihály (1991)
Talán természetes, hogy még egy utcát is elneveztek Váciról!
Befejezésül azt a szobrot szeretném bemutatni nektek, amely mellett nap mint nap elmentek, s talán nem is tudjátok, hogy a szobor városunk szülöttének, egykori iskolánk volt diákjának, Váci Mihálynak az emlékét őrzi.
A képen ifj. Szabó István szobrászművészt láthatjátok a szobor modelljével.
A szobrot 1976. december 20-án avatták fel, ahogy erről a Kelet-Magyarország is beszámolt.
A szobor melletti bronzpadon egy nyitott könyv található, rajta Váci Származás című néhány sorával, de én ajánlom az egész vers elolvasását.
Nem az jelöli a származást, rangot,hogy kikre büszke valaki,de az, hogy ővele kik büszkélkednek,s kik szokták nevét féltve mondani.Én nem mások érdemével dicsekszem:nem azzal kezdem, - honnan származom.Tenni szeretnék valamit először,hogy kitűnjön: ki fogadhat fiának,kinek rokonságára van jogom. Szeretnék olyat tenni, - ó csak egyszer! miről meglelt fiára ismer sok egyszerű, távoli rokonom! S míg tettemet emlegetik, s komoly szavakkal nevezgetnek engem, ők dicsekednek, büszkén, énhelyettem:- „Közülünk származik!”
Köszönöm, hogy velem tartottatok, hogy együtt emlékezhettünk a 100 évvel ezelőtt született költőre, iskolánk egykori tanulójára, VÁCI MIHÁLYRA
Ha még tovább kattintottál, hallgasd meg Vácinak ezt a komoly versét Latinovits Zoltán tolmácsolásában. A címe: Valami nincs sehol.
„Újra kell kezdeni mindent, – minden szót újra kimondani.Újra kezdeni minden ölelést, – minden szerelmet újra kibontani.Újra kezdeni minden művet és minden életet, – kezünket mindenkinek újra odanyújtani. "