Az európai irodalom története 1.

Az európai irodalom története I.

~ 1750-1830

~ 1715-1820

1300-1600

Kr. e. 2000-476

Reneszánsz

Az antikvitás irodalma

Rokokó

Szentimentalizmus

1575-1770

~ 1630-1830

19. század

476-1492

Romantika.

A középkor irodalma

Klasszicizmus

Barokk

Újra!

Vissza a kezdőoldalra!

Görög irodalom

EPIKA: HoméroszLÍRA: Alkaiosz, Szapphó, Anakreon DRÁMA: Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész

Római irodalom

Catullus Vergilius Horatius Ovidius

Klasszicista költők

• Jean-Jacques Rousseau (1712-1778)
• Molière (1622–1673)
• Jonathan Swift (1667–1745)
• Voltaire (1694–1778)
• Johann Wolfgang Goethe (1749–1832)
• Bessenyei György (1747—1811)
• Batsányi János (1763–1845)
• Kazinczy Ferenc (1759—1831)
• Csokonai Vitéz Mihály (1773—1805)
• Berzsenyi Dániel (1776—1836)

A romantika jellemzői

• elfordulás a korábban jellemző szigorú művészeti szabályoktól
• a különböző hangnemek, műfajok keveredése
• új műfajok megjelenése (ballada)
• a művész teljes szabadsága, az egyéniség felértékelődése, zsenikultusz
• befejezetlenség, töredékesség
• az ellentétek halmozása
• a népi kultúra felfedezése, a múlt felé fordulás

• szabadság, elvágyódás

• a kiszámíthatatlan természet megjelenítése
• nemzeti öntudat

A szentimentalizmus jellemzői

• a felvilágosodás korának másik stílusirányzata
• nevét a latin sensus („érzés”) szóból kapta

• az ember lelkivilágát állítja a középpontba, fontos témái: a boldogtalan szerelem és a magány
• fő műfajai: a líra, illetve a napló- és levélregény
• stílusát az árnyalt érzelemkifejezés jellemzi
• gyakran használ természeti képeket, sűrűn él megszemélyesítéssel, kedveli a kérdést a felkiáltást, hangneme többnyire szomorú, amely sokszor iróniával vegyül.

Szentimentalizmus

• Goethe: Az ifjú Werther szenvedései
• Kármán József: Fanni hagyományai
• Csokonai Vitéz Mihály: Lilla-versek

A középkor irodalma

Egyházi irodalom:

• Szent Ágoston (354–430)
• Assisi Szent Ferenc (1182–1226)

Világi irodalom:

• Walther von der Vogelweide (1170 k. – 1230 k.)
• Dante Alighieri (1265–1321)
• François Villon (1431–1463 k. ?)

Magyar irodalom

• Halotti beszéd és könyörgés
• Ómagyar Mária-siralom (1300 k.)
• Gesta Hungarorum, Képes Krónika

A rokokó jellemzői

• könnyed témák
• játékosság
• finom, kecses formák
• érzékiség, erotika
• szeszélyesen aszimmetrikus, szabálytalan vonalvezetés

A reneszánsz világképe

• Az antik kultúra felfogásának, emberközpontúságának újjászületése
• Humanizmus
• Reformáció
• Klasszikus műveltség, tudós magatartás
• Az evilági örömök, a földi élet szépségeinek szeretete
• Az egyházzal szembeni kritika fölerősödése
• A világ, a természet, az ember nagy földi harmóniája

Az antikvitás irodalma

Az antikvitás irodalma az ókori görög és római kultúrák irodalmi alkotásait foglalja magában, amelyek meghatározóak voltak az európai irodalom és kultúra fejlődésében. A görög drámaírók, mint Szophoklész és Euripidész, a tragédiák műfaját gazdagították, míg Homérosz eposzai, az Íliász és az Odüsszeia, az epikus költészet alapműveivé váltak. A római irodalom jelentős alkotói közé tartozik Vergilius (Aeneis) és Ovidius (Metamorphoses), akik a mitológiai témákat dolgozták fel újra. Az antik irodalom hatása máig érezhető a nyugati kultúrában, különösen a klasszikus műfajok és témák révén.

Rokokó művek

• Mikes Kelemen: Törökországi levelek
• Csokonai Vitéz Mihály: Anakreoni dalok

Barokk eposzok

• Torquato Tasso: A Megszabadított Jeruzsálem
• John Milton: Elveszett Paradicsom
• Zrínyi Miklós: szigeti veszedelem

A középkor irodalma

A középkor irodalma a 5. és 15. század közötti időszakot öleli fel, és nagyban kötődött a valláshoz, különösen a keresztény tanításokhoz. Az egyházi irodalom, mint például a himnuszok és a vallásos drámák, meghatározó szerepet játszottak. Ugyanakkor megjelentek a világi műfajok is, mint a lovagi epika és a trubadúrlíra, amelyek a hősi eszményeket és a szerelmi költészetet közvetítették. Az egyik legismertebb alkotás Dante Alighieri Isteni színjátéka, amely a középkori világnézet és keresztény hitvilág nagy összegzése

A barokk jellemzői

• ellenreformáció
• a valóság isteni szférába emelése
• monumentalitás (hatalmas katedrálisok, óriási vásznak, eposzok, terjedelmes zeneművek);
• dekorativitás, azaz a díszítőelemek halmozása
• mozgalmasság, festőiség
• a korstílus meghatározó irodalmi műfaja az eposz

Az antikvitás irodalma

• emberközpontúság
• a tökéletes szépség keresése
• szimmetria, harmónia
• alapvető műnemek és műfajok létrejötte
• az irodalom archetípusainak és toposzainak születése
• időmértékes verselés

A KLASSZICIZMUS

• a felvilágosodás egyik stílusirányzata
• antikizálás és imitáció
• az arányosság és a mérték előtérbe állítása
• jellemző műfaja az óda
• az ókori minták követése (témaválasztás, műnemi, műfaji, verselési kötöttségek)
• az antik motívumok, toposzok használata
• a harmóniára és a szépre törekvés, egyensúly
• a szenvedélyek, indulatok és érzelmek háttérbe helyezése
• emelkedett hangnem
• a szövegalakításban műgond, arányosság

A romantika képviselői

• Byron, Shelley, Keats, E.A.Poe, Walter Scott. V. Hugo, Heine, Puskin
• (Berzsenyi Dániel), Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Katona József, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Arany János, Madách Imre, Mikszáth Kálmán

Reneszánsz írók, költők

• Petrarca,
• Boccaccio,
• Shakespeare

• Janus Pannonius,
• Balassi Bálint

A középkor irodalma

• kettős világ- és emberkép
• földi élet - túlvilági élet
• egyházi és világi irodalom
• román stílus és gótika
• kódexek

Rokokó

• Franciaországból terjed el a 18. század elején.
• a barokkból nő ki, de a vallásosság helyett az élet evilági örömeit állítja a középpontba
• neve a rocaille (kagyló) szóból származik
• fő témája a szerelmi játék, a finom erotika, amelyet bájosan, kecsesen, játékosan mutat be

• irodalmának legjellegzetesebb terméke az anakreóni líra, amelynek nálunk Csokonai a legnagyobb mestere

Szentimentalizmus

• a felvilágosodás egyik stílusirányzata
• nevét a latin sensus („érzés”, „érzelem”) szóból kapta
• hátterét az empirizmus adja, amely az érzékelést tekinti a világismeret forrásának
• nevezik az érzékenység művészetének is
• az ember lelkivilágát állítja a középpontba
• fontos témái: a boldogtalan szerelem és a magány és a természet
• fő műfajai: a líra, illetve a napló- és levélregény