7.o_9B Luther a kettős kormányzásról

Luther

Isten kettős kormányzásáról

u­ther azt mond­ja, hogy Is­ten­nek a cse­le­ke­de­te­i­ben meg­nyil­vá­nu­ló aka­ra­ta szá­munk­ra meg­kö­ze­lít­he­tet­len. Is­ten ránk vo­nat­ko­zó aka­ra­tát, az em­ber­rel szem­be­ni el­vá­rá­sát még­is ki­nyi­lat­koz­tat­ta tör­vé­nyé­ben.

Az evan­gé­li­um­ban, ne­ve­ze­te­sen a He­gyi be­széd­ben pe­dig elénk tár­ja azt a ren­det, amellyel el­jö­ven­dõ or­szá­gá­nak pol­gá­ra­it, a Krisz­tus­ban hí­võ­ket lel­ki mó­don akar­ja kor­má­nyoz­ni.

Mert kétféle felsőbbséget rendelt az Isten az emberek között.

Az egyiket lelkinek rendelte igéjével és kard nélkül, hogy ezáltal az emberek jámborokká és igazakká legyenek, és ezzel az igazsággal elnyerjék az örök életet. Ezt az igazságot az Isten az ő igéjével szolgáltatja, melynek hirdetését a prédikátorokra bízta.

A másik felsőbbség világi, eszköze a kard, hogy azok, akik igéje által nem akarnak jámborokká és igazakká lenni az örök életre, azok ily világi hatalom által kényszerítessenek arra, hogy a világ előtt jámborokká és igazakká legyenek. Ezt az igazságot ő a karddal szolgáltatja.