Want to create interactive content? It’s easy in Genially!
A ITSATSIA ETA MUGAGABEA
Mireya Garcia Echeva
Created on February 20, 2024
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
View
Vaporwave presentation
View
Animated Sketch Presentation
View
Memories Presentation
View
Pechakucha Presentation
View
Decades Presentation
View
Color and Shapes Presentation
View
Historical Presentation
Transcript
A itsatsia eta
MUGAGABEA
MIREIA GARCIA. BENTABARRI 2024
Hitz batzuek berezkoa dute amaieran a letra, hau da, artikulua ez dena. Esaten da hitz horiek a itsatsia dutela.
alaba (*alab)saltsa (*salts) azoka (*azok)
Azken letra horri “a” itsatsia deitzen zaio.
ADIBIDE BATZUK
KULTURA
ESKOLA
ALABA
LITERATURA
GAUZA
SALTSA
NESKATILA
GONA
AZOKA
NATURA
HIZKUNTZA
BALEA
PERTSONA
IDEIA
DENBORA
BESTE HITZ BATZUK -A LETRAZ AMAI DAITEZKE; BAINA -A HORI ARTIKULUA DA ETA BEHAR EZ DUTENEAN EZ DUTE HARTZEN.
GizonA (GIZON HORI)zuhaitzA (ZuHAITZ HANDIA)
“a” itsatsia dutenek, ordea, "a" beti daramate beraiekin eta hitza oso-osorik idatzi behar da
alaba bat saltsa hori bidaia luzea
Kontuan izan behar da azken a hori ez dela galtzen hitzaren ondoren zenbatzaile bat (bat, batzuk, asko...) edo adjektibo bat jartzen denean:
ZENBATZAILEEKIN
ADJETIBOEKIN
HIZKUNTZ BAT (X). HIZKUNTZA BAT (V)ZAZPI GAUZ (X). ZAZPI GAUZA (V) HAMABI BIDAI (X). HAMABI BIDAIA (V)
GAUZ ASKO (X). GAUZA ASKO (V)ANAI GAZTEA (X). ANAIA GAZTEA (V) ESKOL TXIKIA (X). ESKOLA TXIKIA (V)
Salbuespena bi kasu hauetan dago:
Deklinabideko arau morfofonologikoetan: a + -a = a (uda + -a = uda (*udaa) a + -e = e (alaba + -ek = alabek (*alabaek) alaba + -on = alabon (*alabaon)
Hitz-elkartean dagoen aukeran:hizkuntza-arazoa (V) hizkuntz arazoa (V). bidai agentzia (V) bidaia-agentzia (V)
AHOLKU BAT
Hitz batek a itsatsia duen ala ez jakiteko, egokiena hiztegian begiratzea da
Kontuan izan behar da, azken a hori ez dela galtzen mugagabean deklinatzean:
zenbait kulturei (X)zenbait kulturAri (V)
hainbat protagonistek/artistek (X)hainbat protagonistAk/artistAk. (V)
Lapurretak izan dira Iruñeko zazpi botiketan (X) Lapurretak izan dira Iruñeko zazpi botikAtan (V)
zenbait animaliek (X)zenbait animaliAk (V)
ordenean jarri(X)ordenan jarri (V)
hainbat pertsonek (X) hainbat pertsonAk (V)
Komeni da gogoratzea a itsatsia duten izen bereziak ere badirela.
BARTZELONA
MUNGIA
DONOSTIA
IRALA
ZORNOTZA
BIZKAIA
KANTABRIA
ARABA
NAFARROA
IBIZA
MARKINA
ZUBEROA
KATALUNIA
AUSTRALIA
GETARIA
Izen berezi hauek, aldiz, "a" artikulua dute
HONDARRIBIA
AZPEITIA
ILARGIA
MEDITERRANEOA
ERMUA
ATLANTIKOA
Atzizki-sorta honek: -KERIA: alferkeria, handikeria… -TURA/-DURA: prozedura, abiadura… -TZA: agintaritza, nekazaritza… -KUNTZA: irakaskuntza, berrikuntza… -(k)ADA: besarkada, matxinada… -KINTZA/-GINTZA: zapatagintza, kulturgintza… -(T)ERIA: gazteria, tresneria… -(K)ERA: harrera, bukaera… -(K)ETA: ikasketa, hizketa…
Honako hauek ere -a itsatsia dute:
Eta hauekin: -GURA: logura, negargura… -BERA: bihozbera, hozbera…
Jatorrizko erdaran –a hizkiz bukatutako guztiek.
ARIKETAK
EDUCAPLAY 1