Magyar népi hangszerek
kép: emf-kryon.blogspot.com
Válassz hangszert!
Furulya
Furulyakészítés
Furulyakészítés
A furulya elsősorban a pásztoremberek hangszere volt, az egész országban használták. Minden tájegységen más hangolású furulyát készítettek.
Citera
Citerakészítés
Citerakészítés
A Dunántúlon elsősorban hasasciterát, az Alföldön pedig vályúciterát használtak. Ezenkívül még sokféle citeraszerű hangszert is készítettek pl. lopótökből stb...
Cimbalom
A cimbalomról
A cimbalom egy ókorból eredeztethető hangszer. Magyarországra a cigány muzsikusok által került, már az 1500-as években említik az írások. Eredeti mérete kisebb volt, mely hangszert asztalra tettek vagy ölben fogva szólaltattak meg. Mai nagyobb méretű formája az 1870-as években született meg Schunda Vencel József budapesti hangszergyárában.
Tárogató
A tárogatóról
Tárogatókészítés
Az eredeti töröksíp keletről érkezett az országba, a Rákóczi-szabadságharc ikonikus hangszere lett. Ebből fejlődött ki a ma ismert tárogató az 19. század utolsó éveiben.
A tambura elterjedésének területei (wikipédia)
Tambura
Tamburakészítő
Ókori eredetű hangszer, Magyarországra a törökökkel került. Főleg a déli vármegyékben, Szlavóniában használják. Többféle méretben készül, mai formáját a 19. század végén alakították ki budapesti hangszerkészítők.
Köcsögduda
Köcsögdudakészítés
Cserépedényből készült, nagyon elterjedt hangszer. Régen a regösök főleg a Dunántúlon használták. A moldvai csángók nádszál helyett lószőrt kötöztek bele, ezt a hangszert bikának hívják.
Doromb
Dorombkészítés
Dorombkészítő mester
Világszerte ismert ősi hangszer. készülhet fából, bambuszból, csontból, fémből. Magyarországon bár már a 16. száadban is ismerték, de csak a 20. század elején terjedt el. Cigány kovácsok készítették.
Duda
Dudakészítés
Dudakészítő
Már Mátyás korában is kedvelt hangszer volt. Állatbőrből készül, többszólamú hangszer. 3 féle sípja van: dallamsíp (dallam), kontrasíp (d-sz,), basszussíp (d).
Nádsíp, nádduda
Nádsípkészítés
Pásztorok hangszere volt, legjellemzőbben a Dél-alföldi tájakon, de az ország más területein is. Lyukakkal ellátott változatai dallamjátszásra is alkalmasak voltak.
Tekerő
Tekerőkészítés
Európában a 10. századtól ismerték, több neves zeneszerző írt rá művet (pl. A. Vivaldi, W. A. Mozart). Magyarországon a 16. században említik először. Első ábrázolása a kuruc-korból származik. Főként az Alföldön használták. Az 1940-es évekre már csak Szentes környékén ismerték, készítették. Szívesen használták klarinéttal együtt.
Koboz
A kobozról
Kobozkészítés
Magyarországon először az 1200-as években említik családnévként (foglalkozást jelölt). Az 1600-as évektől egyre népszerbűbb lett, pl. Zrínyi Miklós is játzott rajta. A hangszer a moldvai csángóknál maradt fenn. Sokszor használták hegedűvel együtt.
Hegedű
Hegedűkészítés
Az első vonós hangszerek a 8-9. században alakultak ki török, arab területeken, innen terjedtek tovább. A hegedű az 1500-as években bukkant fel Itáliában, eleinte 3 húrja volt. A komolyzene mellett a népzenében is használatos. Gyimesben 5 húrja van a hangszernek.
Ütőgardon
Gardonkészítés
Csellóhoz hasonló húros ritmushangszer, melyet elsősorban Gyimesben, Csíkban használnak. Általában a hegedűt kísérték vele. 4 húrja van.
Magyar népi hangszerek
SAZs
Created on January 21, 2024
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
View
Word Sorter
View
The Power of Roadmap
View
Simulation: How to Act Against Bullying
View
Artificial Intelligence in Corporate Environments
View
Internal Guidelines for Artificial Intelligence Use
View
Interactive Onboarding Guide
View
Word Search
Explore all templates
Transcript
Magyar népi hangszerek
kép: emf-kryon.blogspot.com
Válassz hangszert!
Furulya
Furulyakészítés
Furulyakészítés
A furulya elsősorban a pásztoremberek hangszere volt, az egész országban használták. Minden tájegységen más hangolású furulyát készítettek.
Citera
Citerakészítés
Citerakészítés
A Dunántúlon elsősorban hasasciterát, az Alföldön pedig vályúciterát használtak. Ezenkívül még sokféle citeraszerű hangszert is készítettek pl. lopótökből stb...
Cimbalom
A cimbalomról
A cimbalom egy ókorból eredeztethető hangszer. Magyarországra a cigány muzsikusok által került, már az 1500-as években említik az írások. Eredeti mérete kisebb volt, mely hangszert asztalra tettek vagy ölben fogva szólaltattak meg. Mai nagyobb méretű formája az 1870-as években született meg Schunda Vencel József budapesti hangszergyárában.
Tárogató
A tárogatóról
Tárogatókészítés
Az eredeti töröksíp keletről érkezett az országba, a Rákóczi-szabadságharc ikonikus hangszere lett. Ebből fejlődött ki a ma ismert tárogató az 19. század utolsó éveiben.
A tambura elterjedésének területei (wikipédia)
Tambura
Tamburakészítő
Ókori eredetű hangszer, Magyarországra a törökökkel került. Főleg a déli vármegyékben, Szlavóniában használják. Többféle méretben készül, mai formáját a 19. század végén alakították ki budapesti hangszerkészítők.
Köcsögduda
Köcsögdudakészítés
Cserépedényből készült, nagyon elterjedt hangszer. Régen a regösök főleg a Dunántúlon használták. A moldvai csángók nádszál helyett lószőrt kötöztek bele, ezt a hangszert bikának hívják.
Doromb
Dorombkészítés
Dorombkészítő mester
Világszerte ismert ősi hangszer. készülhet fából, bambuszból, csontból, fémből. Magyarországon bár már a 16. száadban is ismerték, de csak a 20. század elején terjedt el. Cigány kovácsok készítették.
Duda
Dudakészítés
Dudakészítő
Már Mátyás korában is kedvelt hangszer volt. Állatbőrből készül, többszólamú hangszer. 3 féle sípja van: dallamsíp (dallam), kontrasíp (d-sz,), basszussíp (d).
Nádsíp, nádduda
Nádsípkészítés
Pásztorok hangszere volt, legjellemzőbben a Dél-alföldi tájakon, de az ország más területein is. Lyukakkal ellátott változatai dallamjátszásra is alkalmasak voltak.
Tekerő
Tekerőkészítés
Európában a 10. századtól ismerték, több neves zeneszerző írt rá művet (pl. A. Vivaldi, W. A. Mozart). Magyarországon a 16. században említik először. Első ábrázolása a kuruc-korból származik. Főként az Alföldön használták. Az 1940-es évekre már csak Szentes környékén ismerték, készítették. Szívesen használták klarinéttal együtt.
Koboz
A kobozról
Kobozkészítés
Magyarországon először az 1200-as években említik családnévként (foglalkozást jelölt). Az 1600-as évektől egyre népszerbűbb lett, pl. Zrínyi Miklós is játzott rajta. A hangszer a moldvai csángóknál maradt fenn. Sokszor használták hegedűvel együtt.
Hegedű
Hegedűkészítés
Az első vonós hangszerek a 8-9. században alakultak ki török, arab területeken, innen terjedtek tovább. A hegedű az 1500-as években bukkant fel Itáliában, eleinte 3 húrja volt. A komolyzene mellett a népzenében is használatos. Gyimesben 5 húrja van a hangszernek.
Ütőgardon
Gardonkészítés
Csellóhoz hasonló húros ritmushangszer, melyet elsősorban Gyimesben, Csíkban használnak. Általában a hegedűt kísérték vele. 4 húrja van.