Jeles napok

Adventi időszak Jeles napjai

December

December

december

November

December

21

13

24

30

Luca napja

Tamás napja

Szenteste

Miklós napja

András napja

Miklós, Mikulás napja, december 6.

A piros köpenyes, nagy szakállú, jóságos Mikulás a gyermekeket ajándékozó és számonkérő figura a városi polgárságtól a falusi értelmiség közvetítésével jutott el a parasztsághoz.Magyarországon december hatodikára virradó hajnalban minden, az ablakba kihelyezett, fényesre suvickolt kiscipő megtelik ajándékkal. Van, aki csokoládét, mogyorót, almát, narancsot vagy játékot kap, más pedig szenet, virgácsot – attól függ, jó vagy rossz gyermekként viselkedett az év során és a világ melyik pontján él. Eredete: Szent Miklós, Myra püspöke, a katolikus és a görögkeleti egyház szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában a nehéz körülmények között élők védőszentje.

András napja, november 30.

Még nem tartozik az adventi időszakhoz, mégis kiemelten fontos az advent és a karácsony szempontjából. Az ehhez a naphoz legközelebb eső vasárnap az advent kezdete.A legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. A jövendőbeli megálmodására országszerte más-más praktikákat is alkalmaztak, a disznóól ajtajának rugdosásától, a kutyaugatás hallgatásán át, a megrázott zsúpfedéltől várt „jel” megpillantásáig. A közös jóslások többnyire a fonóban történtek – ólomöntéssel, gombócfőzéssel. A gombócba egy-egy férfinevet rejtettek, amelyik elsőnek jön fel a víz tetejére, az lesz az illető férjének a neve. Az ólomöntésnél az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozására igyekeztek jósolni.

Luca napja, december 13.

Számos néphagyomány kapcsolódik ehhez a naphoz. Sok helyen fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, fokhagymás kenyeret vacsoráztak, keresztet rajzoltak az ólak ajtajára, és hamut szórtak a kapuk elé, hogy az újévben megóvják a családot, az állatokat és a termést a betegségektől, és minden rossz dologtól, amellyel egy boszorkány sújthatná őket.Országszerte úgy tartották, ha ezen a napon fonnának vagy varrnának, akkor ezzel bevarrnák a tyúkok fenekét. A praktikák, mágikus eljárások és szövegek a tyúkok szaporaságát, tojáshozamának növekedését igyekeztek elősegíteni. Ekkor vetették el az ún. lucabúzát, ha karácsonyra szépen kizöldül, a következő esztendőre jó termést jósol. A hagyomány szerint ezen a napon kezdtek el készíteni egy bizonyos széket, ami különösen lassan haladt, enaptól egészen karácsonyig. A karácsonyi misén a székre állva láthatóvá váltak a közöttük élő boszorkányok.

Tamás napja, december 21.

E naphoz néhol férjjósló praktikák kapcsolódnak. Többnyire azonban arról nevezetes, hogy ilyenkor ölik a disznót. Az ekkor vágott disznónak a háját (zsírszövet) tamáshájnak nevezték. Kelések gyógyítására találták alkalmasnak. A Gergely-féle naptárreform óta erre a napra esik a “legsötétebb nap”, a téli napforduló csillagászati időpontja. A disznóvágás régen ünnepszerű alkalom volt, melyen összegyűlt a család, a szomszédság, a rokonok. A falusi házaknál szertartásnak számító, élvezetekben gazdag örömünnep volt.

Szenteste, Karácsony vigíliája, december 24.

A szenteste jelenti az adventi időszak utolsó ünnepét. A vigília szó előesét jelent. Ezen a napon este, vagyis szenteste, az ünnepi asztalra legfeljebb növényi eredetű étel kerülhetett, tehát halat sem ehettek akkoriban a hívők. Ebből fakad a karácsony böjtje elnevezés.A böjt végeztével a karácsonyi vacsorán azonban már helyet kapott a hal, – amely azóta is hagyományos ünnepi ételnek számít e napon – és az egyéb húsok, tejtermékek, valamint tésztás ételek, édességek. A hal egyúttal a megtért és megkeresztelt ember szimbóluma is lett.