Kodály Zoltán
1882. Kecskemét – 1967. Budapest
Életrajz
Székely fonó
Mátrai képek
Kállai kettős
Háry János
Galántai táncok
Fölszállott a páva
Marosszéki táncok
Psalmus Hungaricus
Kórusművek (Esti dal, Öregek, Gergelyjárás)
Forrásjegyzék
kép: muzsa.sk
Kecskeméten született 1882. december 16.-án. Édesapja vasúti tisztviselő volt, édesanyja pedig vendéglátós családból származott.
kép: mutargy.com
kép: darabanth.com
kép: szallas.hu
kép: kitervezte.hu
antikvarium.hu/eosze-laszlo-kodaly-zoltan
kép: diafilm.osaarchivum.org
Szülei: Kodály Frigyes és Jaloveczky Paulina maguk is zeneszerető – zenét művelő emberek voltak (édesapja hegedült, édesanyja zongorázott).Két testvérével (Emilia, Pál) együtt katolikus hitben nevelték.
kép: hungaricana.hu
kép: dspace.oszk.hu
kép: ma7.sk
Születése után nem sokkal Szobra, majd Galántára (Felvidék) költöztek. Galántán járt elemi iskolába, itt hallott először népdalokat, melyek egy életre elbűvölték.
kép: darabanth.com
kép: tortenelem.com
Gimnáziumi tanulmányait Nagyszombaton (Felvidék) végezte.Közben zongorázni, hegedülni és gordonkázni tanult. Első zeneműveit gimnáziumi évei alatt írta.
kép: egykor.hu
kép: pestbuda.hu
kép: egykor.hu
Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, egyszerre két egyetemen is:A Magyar Királyi Tudományegyetemen magyar-német szakon tanult (később itt doktorált), a Zeneakadémián zeneszerzést tanult.Közben a nagy hírű Eötvös Kollégium tagja is volt.
Bartók Bélával 1905-ben kötött barátságot, ezután együtt gyűjtötték a népdalokat. Népdalokat gyűjtött Magyarország egész területén, Felvidéken és Erdélyben is.
kép: Eősze László - Forr világ...
kép: dombopedia.hu
kép: femina.hu
kép: allevents.in
1910-ben Feleségül vette Sándor Emmát, aki a népdalgyűjtésben is segítségére volt. Miután 1958-ban felesége meghalt, egy év múlva egy fiatal tanítványával, Péczely Saroltával kötött házasságot.
MUNKÁSSÁGA:Népdalgyűjtés, rendszerezés, feldolgozásZeneakadémiai tanításÁltalános iskolai énekoktatás és a kóruséneklés felkarolásaZeneszerzés Zenei írások, elemzések publikálása
kép: timetoast.com
kép: turul.info
kép: Muzsikáló Nagyvilág - Ének-zene 5
kép: nullahategy.hu
kép: magyarkurir.hu
MŰVEI:- Színpadi művek: Háry János, Székely fonó- Zenekari művek: Marosszéki táncok, Galántai táncok, Felszállott a páva- Kórusművek: Férfikarok, Vegyeskarok, Női- és gyermekkarok(Felszállott a páva – Mátrai képek – Esti dal)- Hangszerkíséretes kórusművek: Psalmus Hungaricus- Misék, dalok, kamarazenei művek
kép: atempo.sk
kép: police.hu
kép: nyiregyhaza.hu
kép: vatera.hu
Mátrai képek
A kórusműről
Vidróczki Márton
A kórusműben szereplő népdalok
Kállai kettős
Története
Kodály műve
háttékép: nagykallo.hu
Kórusművek
Esti dal
Öregek
Gergelyjárás
háttérkép: koszeg.hu
Székely fonó
Történet
Dalok
YouTube - lejátszási lista
kép: discogs.com
Háry János
YouTube - lejátszási lista
szabadulószoba
Fölszállott a páva
Ady Endre verse
Kórusok
Nagyzenekar
kép: discogs.com
Psalmus Hungaricus
Kecskemét
Kecskeméti Vég Mihály: 55. zsoltár
Galántai táncok
Tavaszy Noémi (1927-2018): "Kodály: Galántai táncok" 1982- linóleummetszet
antikvarium.hu
Marosszéki táncok
Források: Kodály Zoltán: Utam a zenéhez (Zeneműkiadó - Budapest, 1972.) Eősze László: Forr a világ... (Móra Ferenc Könyvkiadó - Budapest, 1970) Király Katalin: Muzsikáló Nagyvilág - Ének-zene 5 (Mozaik Kiadó - Szeged, 2006.) Király Katalin: Muzsikáló Nagyvilág - Ének-zene 6 (Mozaik Kiadó - Szeged, 2009.) Király Katalin: Muzsikáló Nagyvilág - Ének-zene 7 (Mozaik Kiadó - Szeged, 2009.) Király Katalin: Muzsikáló Nagyvilág - Ének-zene 8 (Mozaik Kiadó - Szeged, 2009.) Wikipédia kodaly.hu kodalyhub.hu filharmonikusok.hu nagykallo.hu
Virtuális Diamúzeum - Háry János
http://diafilm.osaarchivum.org/public/?fs=2806
„Galántán töltötte a szerző gyermekkora legszebb hét esztendejét. Híres volt akkor a galántai banda, Mihók prímás alatt. De még híresebb lehetett száz évvel azelőtt. 1800 táján Bécsben több füzet magyar tánc jelent meg. Egyiknek címe így jelöli meg forrását: „von verschidenen (sic!) Zigeunern aus Galantha”. (…) Hadd folytassa ez a kis mű a régi galántai hagyományt.” – írja a szerző Galántai táncok című darabja elé.
Kodály Zoltán (1882-1967) 1933-ban, a Budapesti Filharmóniai Társaság megalakulásának 80. évfordulójára komponálta máig egyik legnépszerűbb szimfonikus művét. A bemutatóra ugyanebben az évben került sor.
filharmonikusok.hu
A tánc története
Táncballada az 1600-as évekből
Drammatikus tánc, amely a civakodó, kibékülő, majd együtt táncoló szerelmespár történetét mondja el. 1670. küröl kettő, 1895-ben hat népdalból állt a zenei kísérete.Eredetileg páros tánc volt. 1924 óta csoportosan járják.Kodály Zoltán 1926-ban jegyezte fel dallamait, majd 1928-ban fonográfra is rögzítette ezeket.
A kérőt üldözik a csendőrök. Az idő sürget, búcsút kell vennie szerelmétől és el kell indulnia. A háziasszony magára marad a bánatával. A fonó közben szép lassan benépesül. Mindenki tudja, mi történt. Igyekeznek hát felvidítani a szomorkodó mennyecskét: dallal, tánccal, tréfával, játékkal próbálják elűzni szomorúságát. A kérőt közben elfogták a csendőrök. Láncra verve hozzák be a színpadra. A gazdag legény, amint meglátja a csendőröket, megijed és elrejtőzik. De az egyik öregasszony észreveszi és leleplezi: nem a kérő a bűnös, hanem ő! A csendőrök ezek után a kérőt és a gazdag legényt is magukkal viszik. A fonó kiürül, csak néhány öreg anyóka marad még a háziasszony mellett. Közben lassan virradni kezd. A távolból egyszer csak hallani lehet a vidám legények és lányok nótáját. A fonó újra megtelik, majd a szabadon bocsátott kérő is megjelenik és boldogan zárja karjaiba a szerelmét. Az ártatlan kiszabadulását és a bűnös megbüntetését egy emberként ünnepli az egész falu. forrás: Wikipédia
forrás: kodaly.hu
forrás: kodaly.hu
KÓRUSMŰVEK HANGSZERKÍSÉRETTELPsalmus Hungaricus, Op. 13 (1923)Öt Tantum ergo (1928)Pange lingua (1929)Budavári Te Deum (1936)Laudes organi (1966)
KÓRUSMŰVEK HANGSZERKÍSÉRET NÉLKÜLHozzávetőleg 147 mű:24 férfikari mű45 vegyeskari mű 78 gyermekkari és nőikari mű
„Sok időt fordítottam arra, hogy kórusokat írjak gyermekeknek és iskolai énekkönyveket állítsak össze. Azt hiszem, sohasem fogom sajnálni az időt, amely így nagyobb művek írására elveszett. Úgy érzem, ezáltal ugyanolyan hasznos munkát végeztem a közösségnek, mintha további szimfonikus műveket írtam volna.” forrás: kodalyhub.hu
1925. után vált nagyon fontossá számára a kóruséneklés, kórusművek írása.
A később feltárt eredeti dallamban a kutatás a régi magyar népdal iskolapéldáját találta meg, tökéletes kvintváltó szerkezettel, szabályos pentaton dallamvonallal és parlando rubato előadásmóddal. Korántsem volt tehát véletlen, hogy Kodály választása a sok száz és ezer magyar népdal közül éppen a „Pává”-ra esett, amikor nagyszabású zenekari mű írására kapott megrendelést (1939) Willem Mengelbergtől és az amszterdami Concertgebouw zenekartól. Tudományos munkája során Kodály megállapíthatta, hogy a Felszállott a páva dallamtípusa nemcsak parlando rubato, hanem giusto változatban is létezik; így a variációsorozat egyik alapvető jellemvonása, a rubato-giusto ellentét, a népzenei anyagból közvetlenül adódott. A variációsorozat elején a témát (a mélyvonósok bevezetője után) az oboa mutatja be eredeti formájában. A variációk száma nem kevesebb, mint tizenhat, melyeknek során a legkülönbözőbb karakterek vonulnak fel – lírai, táncos, gyászindulószerű, visszafogott vagy éppen romantikus szenvedélytől izzó epizódok sorát halljuk. A mű záró szakaszában a népdaltéma diadalmas visszatérése világosan sugallja, hogy a „szegény rabok felszabadulása” végül valósággá válik.
forrás: filharmonikusok.hu
kép: magyarkincsek.hu
Esti dal A népdalt Kodály gyűjtötte 1922-ben a Heves (ma Nógrád) vármegyei Pásztón, a kórusműben szereplő első két versszakkal együtt. A harmadik versszak Szeged környékéről való, egy 1878-ban megjelent gyűjteményből. A kórusmű az 1930-as években született. Első bemutatója 1938. május 27-én volt a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Azóta is nagy népszerűségnek örvend.
Bicínium Férfikar - 1937 Vegyeskar - 1960
"A mű egy tizenhatodik életévében járó, ifjú kamasz és az ötvenen éppen csak túli férfi drámai látomása az öregségről. Lehangoló, szomorú, mégis szép és felemelő." forrás: parlando.hu
1933-ban zenésítette meg Kodály Zoltán Weöres Sándor fiatalon írt versét. Vegyeskari mű.
Bővebben
Ligeti György feldolgozása - 1950
Nem tudni, miért lett betyár. Vagy katonaszökevény volt, vagy azért, mert bojtár korában kegyetlenül bánt vele a gazdája. Sok fegyverrel járt, nem fogott rajta a golyó. A gazdagoktól rabolt, a szegényeket nem háborgatta. Ellenségeit megtorolta, de a segtséget meghálálta. Féktelen és vakmerő volt. Társa, Pintér Pista ölte meg. Sírja Egerben található. Emlékét népdalok örzik.
(Mónosbél, 1837. – Mátraverebély, 1873.)
Vidróczki Márton
kép: kekesonline.hu
A Vidróczki híres nyája
forrás: Wikipédia
Kecskemét
1. 0'0" 2 . 5'18" 3. 8'54"
Psalmus Hungaricus (Magyar Zsoltár) Műfaja: oratórium Előadók: tenorszóló, vegyeskar, zenekar 1923-ban készült, Budapest létrejöttének 50. évfordulójára
Kecskeméti Vég Mihály 55. zsoltár alapján írt zsoltárátirata adja a szövegét
Trianon után két évvel nagyon időszerű gondolatok, érzések szólaltak meg benne, ezért hatalmas sikere lett.
A mű bemutatójára 1923. november 19-én került sor a Pesti Vigadóban Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésének 50. évfordulója alkalmából. A koncerten a Psalmus Hungaricus mellett bemutatták Dohnányi Ernő Ünnepi nyitányát (Op. 31.) és Bartók Béla táncszvitjét (Sz. 77., BB 86a), de felcsendült Liszt Ferenc XIV. magyar ábrándja és Hector Berlioz Rákóczi-indulója is. A Palestrina Kórust Dohnányi Ernő vezényelte. - wikipédia
Az 1927-ben elkészült szóló zongora változat meghangszereléséhez a világhírű karmester, Arturo Toscanini adta a legfontosabb impulzust, amikor a Psalmus hungaricus 1928. októberi milánói bemutatója után új Kodály-művet akart repertoárjára venni. A hangszerelt változat ősbemutatójára 1930. november 28-án került sor a drezdai Operaházban. Kodály Zoltán így fogalmaz a partitúrához fűzött előszavában: „Talán nem véletlen, hogy mindmáig Marosszék őrzött meg legtöbbet a régi népi tánczenéből s hogy egy-egy darabnak más vidéken is »marosszéki« a neve”. S valóban, bármily különös, éppen Marosszéken gyűjtött dallam nem került bele a kompozícióba, a benne hallható dallamok azonban műfaji-tánctipológiai értelemben mégis „marosszékiek”. E népi táncokat Kodály variációs rondóformába rendezte, a rondótéma variált visszatérései három epizódot (gyors, lassú, gyors) fognak közre, végül egy pezsgő finale zárja a művet.
filharmonikusok.hu
Galánta
Kecskemét
Kodály Zoltán: Kállai kettős
"A háború után Kodály zenekari és énekkari művé dolgozta fel tanítványa, Csenki Imre felkérésére, aki a Magyar Állami Népi Együttes karnagya volt. Rábai Miklós, az együttes koreográfusa tervezett hozzá táncot. A mű bemutatójára 1951. április 4-én került sor a Magyar Állami Operaházban. Később a Magyar Állami Népi Együttes a világ számos országában nagy sikerrel adta elő.Kodály feldolgozásában a mű négy népdalból áll: Felülről fúj az őszi szél Jó bort árul Sirjainé Kincsem, komámasszony Nem vagyok én senkinek sem adósa " forrás: wikipédia
nemzetiarchivum.hu
1. A népdal szövege megjelenik. 2. Ady Endre verset ír a népdal nyomán. 3. Kodály Zoltán megzenésíti Ady versét (több kórusmű is születik belőle). 4. Később zenekari művet is ír.
Ady Endre 1907-ben, a Vér és arany címú kötetében jelentette meg „Felszállott a páva” című versét, mely már maga is „változat magyar népdalra” – a népi szöveg döbbenetes erejű, forradalmi továbbgondolása. Az alapeszme – a páva mint a szabadság jelképe – mellett ott van másik szimbólumként a vármegyeház, melynek tömlöcében senyvednek a szabadulásra váró rabok. Amikor Ady ezt a látomásos verset írta, a népdalnak még csak a szövege volt hozzáférhető.
forrás: filharmonikusok.hu
A Röpülj, páva, röpülj kezdetű magyar népdalt Seemayer Vilmos gyűjtötte 1935-ben az akkor Somogy vármegyei, ma Zala vármegyéhez tartozó Surdon. A felvételt Bartók Béla jegyezte le. - wikipédia
1932-ben készült, egyfelvonásos daljáték. Lényegében egy hatalmas népdalfüzér. A daljáték komponálásához tizenkilenc daltételt használt fel a szerző. ... Kodály saját elmondása szerint a hangversenytermekben, zongora vagy zenekari kísérettel feldolgozott, frakkos, estélyi ruhás előadók által előadott népdalok láttán úgy érezte, hiányzik a dalok természetes környezete és előadójuk: a népviselet és a nép. Ezért kezdett el gondolkozni egy színpadi változat megvalósításán, ahol az énekesek a jelmezek és a díszletek segítségével közelebb tudják hozni a népdalt a közönséghez. ... Máshol arról is beszélt, hogy a magyar népdalt az élettel szerves egységben kell megmutatni, ezzel is betekintést kell engedni a városi lakosságnak a falu életébe. forrás: Wikipédia
Északi-khg. - Mátra
Mátra - bővebben
Galánta
„Fölszállott a páva a vármegye-házra, Sok szegény legénynek szabadulására.”
Kényes, büszke pávák, Nap-szédítő tollak, Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap.
Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre, Új arcok, új szemek kacagnak az égre.
Új szelek nyögetik az ős, magyar fákat, Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat.
Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig, Vagy ez a mi hitünk valóságra válik.
Új lángok, új hitek, új kohók, új szentek, Vagy vagytok, vagy ismét semmi ködbe mentek.
Vagy láng csap az ódon, vad vármegye-házra, Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva.
Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek, Vagy marad régiben a bús, magyar élet.
„Fölszállott a páva a vármegye-házra, Sok szegény legénynek szabadulására.”
Galánta
Nagyszombat
Kecskemét
Elmenyek, elmenyek
A citrusfa levelestől
Nekem olyan emberecske kéne
Üres ládám az ajtóba'
Szomorú fűzfának harminchárom ága – A háziasszony dala
Én elmentem a vásárra
Jók a leányok
(Pantomim)
Bizony csak meghalok, anyám, édesanyám (Görög Ilona balladája), A malomnak nincsen köve
Lányok ülnek a toronyban
Hess, légy
Most jöttem Erdélyből
Egy nagy orrú bolha
A csitári hegyek alatt – A leány és a legény kettőse
El kéne indulni – A gazdag legény dala
Jaj! Jöjjön haza édesanyám! – A rossz feleség balladája
Az hol én elmegyek, még az fák is sírnak – A kérő dala
(Pantomim)
Ah!
Tőlem a nap úgy telik el
(Interlude)
Jaj, de szépen cseng
Mondd meg, rózsám, Cifra bunda szegre van akasztva, Én Istenem, add megérnem forrás: Wikipédia
forrás: kodaly.hu
forrás: kodaly.hu
KÓRUSMŰVEK HANGSZERKÍSÉRETTELPsalmus Hungaricus, Op. 13 (1923)Öt Tantum ergo (1928)Pange lingua (1929)Budavári Te Deum (1936)Laudes organi (1966)
KÓRUSMŰVEK HANGSZERKÍSÉRET NÉLKÜLHozzávetőleg 147 mű:24 férfikari mű45 vegyeskari mű 78 gyermekkari és nőikari mű
„Sok időt fordítottam arra, hogy kórusokat írjak gyermekeknek és iskolai énekkönyveket állítsak össze. Azt hiszem, sohasem fogom sajnálni az időt, amely így nagyobb művek írására elveszett. Úgy érzem, ezáltal ugyanolyan hasznos munkát végeztem a közösségnek, mintha további szimfonikus műveket írtam volna.” forrás: kodalyhub.hu
1925. után vált nagyon fontossá számára a kóruséneklés, kórusművek írása.
Kodály Zoltán
SAZs
Created on September 28, 2023
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
View
Randomizer
View
Timer
View
Find the pair
View
Hangman Game
View
Dice
View
Scratch and Win Game
View
Create a Word Search
Explore all templates
Transcript
Kodály Zoltán
1882. Kecskemét – 1967. Budapest
Életrajz
Székely fonó
Mátrai képek
Kállai kettős
Háry János
Galántai táncok
Fölszállott a páva
Marosszéki táncok
Psalmus Hungaricus
Kórusművek (Esti dal, Öregek, Gergelyjárás)
Forrásjegyzék
kép: muzsa.sk
Kecskeméten született 1882. december 16.-án. Édesapja vasúti tisztviselő volt, édesanyja pedig vendéglátós családból származott.
kép: mutargy.com
kép: darabanth.com
kép: szallas.hu
kép: kitervezte.hu
antikvarium.hu/eosze-laszlo-kodaly-zoltan
kép: diafilm.osaarchivum.org
Szülei: Kodály Frigyes és Jaloveczky Paulina maguk is zeneszerető – zenét művelő emberek voltak (édesapja hegedült, édesanyja zongorázott).Két testvérével (Emilia, Pál) együtt katolikus hitben nevelték.
kép: hungaricana.hu
kép: dspace.oszk.hu
kép: ma7.sk
Születése után nem sokkal Szobra, majd Galántára (Felvidék) költöztek. Galántán járt elemi iskolába, itt hallott először népdalokat, melyek egy életre elbűvölték.
kép: darabanth.com
kép: tortenelem.com
Gimnáziumi tanulmányait Nagyszombaton (Felvidék) végezte.Közben zongorázni, hegedülni és gordonkázni tanult. Első zeneműveit gimnáziumi évei alatt írta.
kép: egykor.hu
kép: pestbuda.hu
kép: egykor.hu
Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, egyszerre két egyetemen is:A Magyar Királyi Tudományegyetemen magyar-német szakon tanult (később itt doktorált), a Zeneakadémián zeneszerzést tanult.Közben a nagy hírű Eötvös Kollégium tagja is volt.
Bartók Bélával 1905-ben kötött barátságot, ezután együtt gyűjtötték a népdalokat. Népdalokat gyűjtött Magyarország egész területén, Felvidéken és Erdélyben is.
kép: Eősze László - Forr világ...
kép: dombopedia.hu
kép: femina.hu
kép: allevents.in
1910-ben Feleségül vette Sándor Emmát, aki a népdalgyűjtésben is segítségére volt. Miután 1958-ban felesége meghalt, egy év múlva egy fiatal tanítványával, Péczely Saroltával kötött házasságot.
MUNKÁSSÁGA:Népdalgyűjtés, rendszerezés, feldolgozásZeneakadémiai tanításÁltalános iskolai énekoktatás és a kóruséneklés felkarolásaZeneszerzés Zenei írások, elemzések publikálása
kép: timetoast.com
kép: turul.info
kép: Muzsikáló Nagyvilág - Ének-zene 5
kép: nullahategy.hu
kép: magyarkurir.hu
MŰVEI:- Színpadi művek: Háry János, Székely fonó- Zenekari művek: Marosszéki táncok, Galántai táncok, Felszállott a páva- Kórusművek: Férfikarok, Vegyeskarok, Női- és gyermekkarok(Felszállott a páva – Mátrai képek – Esti dal)- Hangszerkíséretes kórusművek: Psalmus Hungaricus- Misék, dalok, kamarazenei művek
kép: atempo.sk
kép: police.hu
kép: nyiregyhaza.hu
kép: vatera.hu
Mátrai képek
A kórusműről
Vidróczki Márton
A kórusműben szereplő népdalok
Kállai kettős
Története
Kodály műve
háttékép: nagykallo.hu
Kórusművek
Esti dal
Öregek
Gergelyjárás
háttérkép: koszeg.hu
Székely fonó
Történet
Dalok
YouTube - lejátszási lista
kép: discogs.com
Háry János
YouTube - lejátszási lista
szabadulószoba
Fölszállott a páva
Ady Endre verse
Kórusok
Nagyzenekar
kép: discogs.com
Psalmus Hungaricus
Kecskemét
Kecskeméti Vég Mihály: 55. zsoltár
Galántai táncok
Tavaszy Noémi (1927-2018): "Kodály: Galántai táncok" 1982- linóleummetszet
antikvarium.hu
Marosszéki táncok
Források: Kodály Zoltán: Utam a zenéhez (Zeneműkiadó - Budapest, 1972.) Eősze László: Forr a világ... (Móra Ferenc Könyvkiadó - Budapest, 1970) Király Katalin: Muzsikáló Nagyvilág - Ének-zene 5 (Mozaik Kiadó - Szeged, 2006.) Király Katalin: Muzsikáló Nagyvilág - Ének-zene 6 (Mozaik Kiadó - Szeged, 2009.) Király Katalin: Muzsikáló Nagyvilág - Ének-zene 7 (Mozaik Kiadó - Szeged, 2009.) Király Katalin: Muzsikáló Nagyvilág - Ének-zene 8 (Mozaik Kiadó - Szeged, 2009.) Wikipédia kodaly.hu kodalyhub.hu filharmonikusok.hu nagykallo.hu
Virtuális Diamúzeum - Háry János
http://diafilm.osaarchivum.org/public/?fs=2806
„Galántán töltötte a szerző gyermekkora legszebb hét esztendejét. Híres volt akkor a galántai banda, Mihók prímás alatt. De még híresebb lehetett száz évvel azelőtt. 1800 táján Bécsben több füzet magyar tánc jelent meg. Egyiknek címe így jelöli meg forrását: „von verschidenen (sic!) Zigeunern aus Galantha”. (…) Hadd folytassa ez a kis mű a régi galántai hagyományt.” – írja a szerző Galántai táncok című darabja elé. Kodály Zoltán (1882-1967) 1933-ban, a Budapesti Filharmóniai Társaság megalakulásának 80. évfordulójára komponálta máig egyik legnépszerűbb szimfonikus művét. A bemutatóra ugyanebben az évben került sor.
filharmonikusok.hu
A tánc története
Táncballada az 1600-as évekből
Drammatikus tánc, amely a civakodó, kibékülő, majd együtt táncoló szerelmespár történetét mondja el. 1670. küröl kettő, 1895-ben hat népdalból állt a zenei kísérete.Eredetileg páros tánc volt. 1924 óta csoportosan járják.Kodály Zoltán 1926-ban jegyezte fel dallamait, majd 1928-ban fonográfra is rögzítette ezeket.
A kérőt üldözik a csendőrök. Az idő sürget, búcsút kell vennie szerelmétől és el kell indulnia. A háziasszony magára marad a bánatával. A fonó közben szép lassan benépesül. Mindenki tudja, mi történt. Igyekeznek hát felvidítani a szomorkodó mennyecskét: dallal, tánccal, tréfával, játékkal próbálják elűzni szomorúságát. A kérőt közben elfogták a csendőrök. Láncra verve hozzák be a színpadra. A gazdag legény, amint meglátja a csendőröket, megijed és elrejtőzik. De az egyik öregasszony észreveszi és leleplezi: nem a kérő a bűnös, hanem ő! A csendőrök ezek után a kérőt és a gazdag legényt is magukkal viszik. A fonó kiürül, csak néhány öreg anyóka marad még a háziasszony mellett. Közben lassan virradni kezd. A távolból egyszer csak hallani lehet a vidám legények és lányok nótáját. A fonó újra megtelik, majd a szabadon bocsátott kérő is megjelenik és boldogan zárja karjaiba a szerelmét. Az ártatlan kiszabadulását és a bűnös megbüntetését egy emberként ünnepli az egész falu. forrás: Wikipédia
forrás: kodaly.hu
forrás: kodaly.hu
KÓRUSMŰVEK HANGSZERKÍSÉRETTELPsalmus Hungaricus, Op. 13 (1923)Öt Tantum ergo (1928)Pange lingua (1929)Budavári Te Deum (1936)Laudes organi (1966)
KÓRUSMŰVEK HANGSZERKÍSÉRET NÉLKÜLHozzávetőleg 147 mű:24 férfikari mű45 vegyeskari mű 78 gyermekkari és nőikari mű
„Sok időt fordítottam arra, hogy kórusokat írjak gyermekeknek és iskolai énekkönyveket állítsak össze. Azt hiszem, sohasem fogom sajnálni az időt, amely így nagyobb művek írására elveszett. Úgy érzem, ezáltal ugyanolyan hasznos munkát végeztem a közösségnek, mintha további szimfonikus műveket írtam volna.” forrás: kodalyhub.hu
1925. után vált nagyon fontossá számára a kóruséneklés, kórusművek írása.
A később feltárt eredeti dallamban a kutatás a régi magyar népdal iskolapéldáját találta meg, tökéletes kvintváltó szerkezettel, szabályos pentaton dallamvonallal és parlando rubato előadásmóddal. Korántsem volt tehát véletlen, hogy Kodály választása a sok száz és ezer magyar népdal közül éppen a „Pává”-ra esett, amikor nagyszabású zenekari mű írására kapott megrendelést (1939) Willem Mengelbergtől és az amszterdami Concertgebouw zenekartól. Tudományos munkája során Kodály megállapíthatta, hogy a Felszállott a páva dallamtípusa nemcsak parlando rubato, hanem giusto változatban is létezik; így a variációsorozat egyik alapvető jellemvonása, a rubato-giusto ellentét, a népzenei anyagból közvetlenül adódott. A variációsorozat elején a témát (a mélyvonósok bevezetője után) az oboa mutatja be eredeti formájában. A variációk száma nem kevesebb, mint tizenhat, melyeknek során a legkülönbözőbb karakterek vonulnak fel – lírai, táncos, gyászindulószerű, visszafogott vagy éppen romantikus szenvedélytől izzó epizódok sorát halljuk. A mű záró szakaszában a népdaltéma diadalmas visszatérése világosan sugallja, hogy a „szegény rabok felszabadulása” végül valósággá válik.
forrás: filharmonikusok.hu
kép: magyarkincsek.hu
Esti dal A népdalt Kodály gyűjtötte 1922-ben a Heves (ma Nógrád) vármegyei Pásztón, a kórusműben szereplő első két versszakkal együtt. A harmadik versszak Szeged környékéről való, egy 1878-ban megjelent gyűjteményből. A kórusmű az 1930-as években született. Első bemutatója 1938. május 27-én volt a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Azóta is nagy népszerűségnek örvend.
Bicínium Férfikar - 1937 Vegyeskar - 1960
"A mű egy tizenhatodik életévében járó, ifjú kamasz és az ötvenen éppen csak túli férfi drámai látomása az öregségről. Lehangoló, szomorú, mégis szép és felemelő." forrás: parlando.hu
1933-ban zenésítette meg Kodály Zoltán Weöres Sándor fiatalon írt versét. Vegyeskari mű.
Bővebben
Ligeti György feldolgozása - 1950
Nem tudni, miért lett betyár. Vagy katonaszökevény volt, vagy azért, mert bojtár korában kegyetlenül bánt vele a gazdája. Sok fegyverrel járt, nem fogott rajta a golyó. A gazdagoktól rabolt, a szegényeket nem háborgatta. Ellenségeit megtorolta, de a segtséget meghálálta. Féktelen és vakmerő volt. Társa, Pintér Pista ölte meg. Sírja Egerben található. Emlékét népdalok örzik.
(Mónosbél, 1837. – Mátraverebély, 1873.)
Vidróczki Márton
kép: kekesonline.hu
A Vidróczki híres nyája
forrás: Wikipédia
Kecskemét
1. 0'0" 2 . 5'18" 3. 8'54"
Psalmus Hungaricus (Magyar Zsoltár) Műfaja: oratórium Előadók: tenorszóló, vegyeskar, zenekar 1923-ban készült, Budapest létrejöttének 50. évfordulójára Kecskeméti Vég Mihály 55. zsoltár alapján írt zsoltárátirata adja a szövegét Trianon után két évvel nagyon időszerű gondolatok, érzések szólaltak meg benne, ezért hatalmas sikere lett.
A mű bemutatójára 1923. november 19-én került sor a Pesti Vigadóban Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítésének 50. évfordulója alkalmából. A koncerten a Psalmus Hungaricus mellett bemutatták Dohnányi Ernő Ünnepi nyitányát (Op. 31.) és Bartók Béla táncszvitjét (Sz. 77., BB 86a), de felcsendült Liszt Ferenc XIV. magyar ábrándja és Hector Berlioz Rákóczi-indulója is. A Palestrina Kórust Dohnányi Ernő vezényelte. - wikipédia
Az 1927-ben elkészült szóló zongora változat meghangszereléséhez a világhírű karmester, Arturo Toscanini adta a legfontosabb impulzust, amikor a Psalmus hungaricus 1928. októberi milánói bemutatója után új Kodály-művet akart repertoárjára venni. A hangszerelt változat ősbemutatójára 1930. november 28-án került sor a drezdai Operaházban. Kodály Zoltán így fogalmaz a partitúrához fűzött előszavában: „Talán nem véletlen, hogy mindmáig Marosszék őrzött meg legtöbbet a régi népi tánczenéből s hogy egy-egy darabnak más vidéken is »marosszéki« a neve”. S valóban, bármily különös, éppen Marosszéken gyűjtött dallam nem került bele a kompozícióba, a benne hallható dallamok azonban műfaji-tánctipológiai értelemben mégis „marosszékiek”. E népi táncokat Kodály variációs rondóformába rendezte, a rondótéma variált visszatérései három epizódot (gyors, lassú, gyors) fognak közre, végül egy pezsgő finale zárja a művet.
filharmonikusok.hu
Galánta
Kecskemét
Kodály Zoltán: Kállai kettős
"A háború után Kodály zenekari és énekkari művé dolgozta fel tanítványa, Csenki Imre felkérésére, aki a Magyar Állami Népi Együttes karnagya volt. Rábai Miklós, az együttes koreográfusa tervezett hozzá táncot. A mű bemutatójára 1951. április 4-én került sor a Magyar Állami Operaházban. Később a Magyar Állami Népi Együttes a világ számos országában nagy sikerrel adta elő.Kodály feldolgozásában a mű négy népdalból áll: Felülről fúj az őszi szél Jó bort árul Sirjainé Kincsem, komámasszony Nem vagyok én senkinek sem adósa " forrás: wikipédia
nemzetiarchivum.hu
1. A népdal szövege megjelenik. 2. Ady Endre verset ír a népdal nyomán. 3. Kodály Zoltán megzenésíti Ady versét (több kórusmű is születik belőle). 4. Később zenekari művet is ír.
Ady Endre 1907-ben, a Vér és arany címú kötetében jelentette meg „Felszállott a páva” című versét, mely már maga is „változat magyar népdalra” – a népi szöveg döbbenetes erejű, forradalmi továbbgondolása. Az alapeszme – a páva mint a szabadság jelképe – mellett ott van másik szimbólumként a vármegyeház, melynek tömlöcében senyvednek a szabadulásra váró rabok. Amikor Ady ezt a látomásos verset írta, a népdalnak még csak a szövege volt hozzáférhető.
forrás: filharmonikusok.hu
A Röpülj, páva, röpülj kezdetű magyar népdalt Seemayer Vilmos gyűjtötte 1935-ben az akkor Somogy vármegyei, ma Zala vármegyéhez tartozó Surdon. A felvételt Bartók Béla jegyezte le. - wikipédia
1932-ben készült, egyfelvonásos daljáték. Lényegében egy hatalmas népdalfüzér. A daljáték komponálásához tizenkilenc daltételt használt fel a szerző. ... Kodály saját elmondása szerint a hangversenytermekben, zongora vagy zenekari kísérettel feldolgozott, frakkos, estélyi ruhás előadók által előadott népdalok láttán úgy érezte, hiányzik a dalok természetes környezete és előadójuk: a népviselet és a nép. Ezért kezdett el gondolkozni egy színpadi változat megvalósításán, ahol az énekesek a jelmezek és a díszletek segítségével közelebb tudják hozni a népdalt a közönséghez. ... Máshol arról is beszélt, hogy a magyar népdalt az élettel szerves egységben kell megmutatni, ezzel is betekintést kell engedni a városi lakosságnak a falu életébe. forrás: Wikipédia
Északi-khg. - Mátra
Mátra - bővebben
Galánta
„Fölszállott a páva a vármegye-házra, Sok szegény legénynek szabadulására.” Kényes, büszke pávák, Nap-szédítő tollak, Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap. Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre, Új arcok, új szemek kacagnak az égre. Új szelek nyögetik az ős, magyar fákat, Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat. Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig, Vagy ez a mi hitünk valóságra válik. Új lángok, új hitek, új kohók, új szentek, Vagy vagytok, vagy ismét semmi ködbe mentek. Vagy láng csap az ódon, vad vármegye-házra, Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva. Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek, Vagy marad régiben a bús, magyar élet. „Fölszállott a páva a vármegye-házra, Sok szegény legénynek szabadulására.”
Galánta
Nagyszombat
Kecskemét
Elmenyek, elmenyek A citrusfa levelestől Nekem olyan emberecske kéne Üres ládám az ajtóba' Szomorú fűzfának harminchárom ága – A háziasszony dala Én elmentem a vásárra Jók a leányok (Pantomim) Bizony csak meghalok, anyám, édesanyám (Görög Ilona balladája), A malomnak nincsen köve Lányok ülnek a toronyban Hess, légy Most jöttem Erdélyből Egy nagy orrú bolha A csitári hegyek alatt – A leány és a legény kettőse El kéne indulni – A gazdag legény dala Jaj! Jöjjön haza édesanyám! – A rossz feleség balladája Az hol én elmegyek, még az fák is sírnak – A kérő dala (Pantomim) Ah! Tőlem a nap úgy telik el (Interlude) Jaj, de szépen cseng Mondd meg, rózsám, Cifra bunda szegre van akasztva, Én Istenem, add megérnem forrás: Wikipédia
forrás: kodaly.hu
forrás: kodaly.hu
KÓRUSMŰVEK HANGSZERKÍSÉRETTELPsalmus Hungaricus, Op. 13 (1923)Öt Tantum ergo (1928)Pange lingua (1929)Budavári Te Deum (1936)Laudes organi (1966)
KÓRUSMŰVEK HANGSZERKÍSÉRET NÉLKÜLHozzávetőleg 147 mű:24 férfikari mű45 vegyeskari mű 78 gyermekkari és nőikari mű
„Sok időt fordítottam arra, hogy kórusokat írjak gyermekeknek és iskolai énekkönyveket állítsak össze. Azt hiszem, sohasem fogom sajnálni az időt, amely így nagyobb művek írására elveszett. Úgy érzem, ezáltal ugyanolyan hasznos munkát végeztem a közösségnek, mintha további szimfonikus műveket írtam volna.” forrás: kodalyhub.hu
1925. után vált nagyon fontossá számára a kóruséneklés, kórusművek írása.