2. Az ősember

Ki volt Lucy? 4 millió évvel ezelőtt Afrikában emberi vonásokkal rendelkező lények éltek. Ez idő szerint Lucy számít az egyik legősibb, emberhez hasonló lénynek. 3 milllió évvel ezelőtt élt. Medencecsontja elárulta, hogy nőnemű lehetett, kezének csontjai a mi kezünkre emlékeztettek, a combcsontok felegyenesedett testtartásra utaltak.

Az ősember

Miért volt előnyös a felegyenesedett járásmód?

• A nyílt, füves területeken előnyös a felegyenesedett járámód, hiszen itt több veszély is leselkedik az emberre.
• A felegyenesedett testtartás előnyös a test hőmérsékleti egyensúlyának a megtartásához is. Így jóval kisebb felületen éri a sugárzás a testet. Valószínűleg a Nap melegével függ össze az is, hogy az ember idővel elveszítette teste szőrtakaróját.
• A felegyenesedett járámód az élelemszerzést és a növények kiásását is megkönnyítette, hiszen szabaddá tette a kezet. Valószínűleg egyes egyedek a kezükben tudták vinni a szerzett élelmet a táborhelyre.

Hogyan fejlődött ki az emberi faj?

1. A Homo habilis – az eszközkészítő.

A köveket összeütögették, így törték kisebb darabokra. A kisebb szilánkokkal feldarabolhatták a húst, hegyezni lehetett az ásóbotot. A nagyobb darabokkal szétzúzhatták a csontokat, vagy fegyverként is lehetett használni. Mivel táplálkoztak? - bogyókkal, növényi magvakkal, gyümölccsel, kisebb hüllőkkel, tojással, madárfiókákkal, hallal, rovarokkal, elejtett állatok húsával

Hogyan szelídítette meg a tüzet? Hosszú ideig tartott, amíg legyőzték a tűztől való félelmüket. Megtanulták, hogyan őrizzák meg a villámcsapásból származó lángot. A tüzet vadászáskor is felhasználták, ezzel hajszolták a megfelelő helre az elejtendő állatot. Azonban csak később tanultak meg tüzet gyújtani. A tűz segítette az embert hidegebb vidéken is megtelepedni.

2. A Homo erectus (a felegyenesdett ember) - a tűz megszelídítője Nagyobb volt az agytömöge és a magassága az elődeijénél. Képes volt a csoporton belül továbbadni az információkat, jól ismerte a környezetét, az ehető és a mérgező növényeket, de a ragadozó állatok szokásait is. A túl erős állatokat bunkóval, hajítófegyverként használt kövekkel ölte meg. Az eszközként használt köveket már jobban megmunkálta.

3.A Homo sapiens -a gondolkodó ember Ennek a koponyaméretei nagyban megegyeznek a mai emberével. Finoman megmunkált eszközöket használt: pengéket, tűket, fúrókat, baltákat. Az ősember a vadászat során már használta az első messziről ölő fegyvert is, az íjat és a nyilat is, valamint a lándzsát. Megtanulták, hogyan szabják méretre éles kőpengékkel az állatbőrt, és varrjanak bőrökből egyszerű tűvel és állati inakkal ruhát maguknak. A jégkorszak embere már sapkát is viselt. Szőrmékkel borított kunyhókban vagy csontokból, farudakból összeállított sátrakban laktak.

Hogyan keletkeztek a barlangrajzok? A barlangrajzokat annak köszönhetjük, hogy az ősemberek természetfölötti erőket hívtak segítségül, hogy sikeresen vadásszanak. Bölények, mamutok, medvék, jávorszarvasok, őstulkok képei díszítik a barlangok falát. Valószínű, hogy az állatok az évszak vagy a kozmosz jelképei voltak: istenségeknek, védelmező szellemeknek és az ősök megtestesülésének számítottak. Ezek a barlangrajzok 30 000 évvel ezelőtt keletkeztek.

Hogyan jutottak el az első bevándorlók Amerikába, Ausztráliába? Őseink hordákban csoportosulva lassan, naponta 1-2 km-t haladva vonultak. Földünk akkoriban másképp nézett ki, mint ma: a jégkorszakban a jégtömegek nagy mennyiségű vizet kötöttek meg, így a tengerek szintje jóval alacsonyabb volt, és hosszú szárazföldi hidak húzódtak meg, ahol most a víz az úr. Őseink már akkor ismerték a hajókat vagy tutajokat.