Dobó István élete

Dobó István az 1552. évi Egri ostromban, előtte a Mohácsi csatában vett részt.

Dobó István Ruszkán született 1502-ben.

Dobó István feleségét Sulyok Sárának hívták.

Dobónak és feleségének három gyermeke született. A legfiatalabb Krisztina, aki férjhez ment Várady Mihályhoz, majd mikor meghalt a férj, a leány férjhez ment Várady unokatestvéréhez, Balassi Bálint költőhöz.

Dobó István végrendeletét 1558-ban Végles várában írta meg. A végrendeletében megírta hogy mindenét az ő kedves feleségére és gyerekeire hagyja.

Dobó István édesapját Dobó Domonkosnak, édesanyját Cékei Zsófiának hívták.

Ekkor a király I. Ferdinánd magyar király volt.

Dobónak 5 testvére volt:Ferenc, László, Domonkos, Anna és Katalin.

1548-tól Zay Ferenccel, 1551-től Zay helyett Mekcsey Istvánnal volt az egri vár várnagya.

Dobóról van elnevezve tér is és utca is itt Egerben. A Dobó téren található a szobra. A Dobó utcában pedig a Palacsintavár:) Dobó neve nemcsak Egerben maradt meg, hanem azt a helyet ahol született és ahol a sírhelyét őrzik, ma már Dobóruszkának hívják.

Dobóról van elnevezve iskola is a Széchenyi István utcában. Dobó István Gimnázium

Dobó István a 13. századi Dobó család sarja, akik nemesek voltak.

Dobó és az egri várvédők hőstetteit Tinódi Lantos Sebestyén két históriában örökítette meg.

Dobó Déva és Szamosújvár várát kapta meg jutalmul a királytól, majd a király 1553-ban erdélyi vajdává nevezte ki és bárói rangra emelte.

Dobó István dobóruszkai nyughelye ma a felvidéki magyarok egyik történelmi zarándokhelye. November második vagy harmadik hétvégéjén a helységben rendezik a Dobó István Emléknapokat.

Zrínyi Miklós, Szondy György, Jurisics Miklós és Losonczy István mind kortársai voltak Dobónak.