ÁRRAL SZEMBEN

PUZZLE KÉSZÍTŐhttps://pinetools.com/split-image

ÁRRAL SZEMBEN

A TISZA és árterei élővilága

start

100

Hamvas Béla Városi Könyvtár

3580 Tiszaújváros Széchenyi út 37.

e-mail: konyvtar@tujvaros.hu Készítette: Riczu Anikó

Ide írd a belépési jelszót!

Belépési jelszó

HERMINA vagyok, a tiszaújvárosi Hamvas Béla Városi Könyvtár segítője. Sokfelé jártam, sokat láttam... Szeretném neked bemutatni az élőhelyemet, a Tiszát és ártereit. Az itt élő társaimmal együtt veszélyben vagyunk. Tudod miért? A Tisza szabályozásával kezdődött minden az 1800-as években. Aztán jött az erdők kivágása, az állatok vadászata, a folyó lehalászása. Az ipar fejlődése magával hozta a környezetszennyezést, mely az élőhelyemet sem kímélte. Később felismertétek, ti emberek, hogy a romboló tevékenységnek véget kell vetni. Hazai és Európai Uniós szabályozással védelmet biztosítotok számos élőhelynek, ezáltal több száz veszélyeztetett növénynek és állatnak is. Gyere, tarts velem, ismerjük meg együtt ezt a csodálatos élőhelyet!

mustela-erminea

Tetszik? Értékeld!

8 lépéssel közelebb Herminához!

Írd be a feladatok megoldása során szerzett betűket!

Enter the password

Szólások & közmondások

Akkor még a Tisza vize is folyt = nagyon régen lehetett az!

Még akkor a sem folyt a Tiszába = régen volt.

mu

A megfejtés 1. része:

Ki a Tisza vizét , oda vágyik szíve = a Tisza vidékére való ember, mindenhonnan visszavágyik szülőföldjére.

Szereti mint a az árvizet = utálja.

Duna pontya, Tisza , Ipoly csukája.

Próbáld újra!

Ellenőrzöm >>

A TISZA

Tudtad?

Amit a Tiszáról tudni érdemes...

Azért nevezik “szőke Tiszának”, mert a finomszemű homok, iszap és agyag az áramló vízben folyamatosan kavarog, és ettől lesz a színe sárgás "szőke".

Alapadatok

Ismerd meg...

Ismerd meg...

Ismerd meg...

Hossza: * szabályozás előtt: 1419 km * szabályozás után: 962 km Holtágak hossza: 589 km Holtágak száma > 80 Ezeket az országokat érinti:

Ukrajnában Rahó településnél a Fekete- és a Fehér Tisza összefolyásából ered (a Kárpátokból), a Duna leghosszabb mellékfolyója. Magyarországon kettészeli az Alföldet, majd Szerbiában torkollik a Dunába. Így elmondhatjuk azt, hogy a vize elér egészen a Fekete-tengerig. Mellékfolyói: Tarac, Talabor, Iza, Sajó, Bodrog, Túr, Szamos, Kraszna, Zagyva, Körösök, Maros, stb.

A Tisza

Nyári napnak alkonyúlatánál Megállék a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére. A folyó oly símán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai fodrába’.

Ukrajna (Tuca) Románia (Tisa) Magyarország (Tisza) Szlovákia (Tisa) Szerbia (Tuca)

Térképhasználat

Bölömbika-kilátó (Tisza-tó)

• 3
• 3
• oui

Térképhasználat

Baja

Cigánd

Kisköre

st

A megfejtés 2. része:

Cegléd

Algyő

Martfű

Szolnok

Szekszárd

Tokaj

Próbáld újra!

ellenőrzés

TISZA

TISZA

TISZA

TISZA

TISZA

TISZA

TISZA

TISZA

TISZA

TISZA

TISZA

TISZA

TISZA

TISZA

TISZA

TISZA

TISZA

58

TISZA

TISZA

TISZA

Magyarországon összesen 58 helység nevében szerepel a Tisza. Ezek egykor mind Tisza parti települések voltak, s a folyó szabályozásakor, annak a kanyarulatainak a levágásával „kerültek távolabb” a folyótól.

quiz

települések

Tiszaadony

Tiszaalpár

Tiszabábolna

20:23

Tiszabecs

Tiszabercel

Szerda, Február 01.

Tiszabezdéd

Tiszabő

Tiszabura

Tiszacsécse

Tiszacsege

Tiszacsermely

Tiszadada

Tiszaderzs

20:23

Tiszadob

Tiszadorogma

Szerda, Február 01.

Tiszaeszlár

Tiszaföldvár

Tiszafüred

Tiszagyenda

Tiszagyulaháza

Tiszaigar

Tiszainoka

Tiszajenő

20:23

Tiszakanyár

Tiszakarád

Szerda, Február 01.

Tiszakécske

Tiszakerecseny

Tiszakeszi

Tiszakóród

Tiszakürt

Tiszaladány

Tiszalök

Tiszalúc

20:23

Tiszamogyorós

Tiszanagyfalu

Szerda, Február 01.

Tiszanána

Tiszaörs

Tiszapalkonya

Tiszapüspöki

Tiszarád

Tiszaroff

Tiszasas

Tiszasüly

20:23

Tiszaszalka

Tiszaszentimre

Szerda, Február 01.

Tiszaszentmárton

Tiszasziget

Tiszaszőlős

Tiszatardos

Tiszatarján

Tiszatelek

Tiszatenyő

Tiszaug

20:23

Tiszaújváros

Tiszavalk

Szerda, Február 01.

Tiszavárkony

Tiszavasvári

Tiszavid

Tiszavárkony

Tiszavasvári

Tiszavid

Nézd meg újra!

Játszol még?

IGEN

NEM

A települések neveit itt tudod megnézni >>

Melyik madár bújt el az egyik település nevében?

enter

Tiszavárkony

Tiszavasvári

Tiszavid

Játszol még?

IGEN

NEM

Nézd meg újra!

A települések neveit itt tudod megnézni >>

Keress két hangszert a települések neveiben! ABC sorrendben írd!

enter

Tiszavárkony

Tiszavasvári

Tiszavid

A települések neveit itt tudod megnézni >>

Melyik 6 férfinevet találod meg a települések neveiben? ABC sorrendben írd!

enter

Gratulálok, folytasd az e-tanyanyag felfedezését!

Nézd meg újra!

Tiszavárkony

Tiszavasvári

Tiszavid

A Tisza szabályozása

XX

XX

ela

A megfejtés 3. része:

A Tisza szabályozása

• Vásárhelyi Pál
• Pietro Paleocapa
• Kossuth Lajos
• Széchenyi István

A Tisza szabályozásának tervét készítette el, aki több, mint óriási kanyarátvágást kívánt véghezvinni a Tisza teljes hosszán. Elképzelését nem fogadták el, aminek következtében szívinfarktust kapott, és meghalt. A tervet egy mérnök módosította, aki csupán 22 helyen akarta lerövidíteni a folyót, és sokkal keskenyebb árteret akart hagyni annak. Az első kapaátvágást végezte el (Tisza)Dob és (Tisza)Szederkény között. Abban az időben még nem voltak markológépek, így az új meder kiásását a végezték el. A teljes szabályozás során 196 km új medret ástak ki így kézi erővel, mely kicsivel több, mint Tiszaújváros-Budapest távolság.

• 100
• 60
• 320
• 40

• olasz
• spanyol
• francia
• angol

• Széchenyi István
• Kossuth Lajos
• Pietro Paleocapa
• Vásárhelyi Pál

• kubikusok
• munkások
• parasztok
• katonák

Próbáld újra!

A Tisza szabályozása

… az emberi ész csak úgy boldogulhat szemben a természettel, ha azt nem törekszik erőszakolni, hanem követi. Kossuth Lajos 1888-ban írta a szabályozásról

A Tisza és mellékfolyóinak vidéke, az alföldi területek túlnyomó része 200 éve még egészen más képet mutatott. Ralamb Kolos svéd királyi követ beszámolója az 1786-ban tett környékbéli látogatásáról: "Oly fölös számban él itt a daru, a vadlúd, túzok, vadkacsa és más kisebb szárnyas, hogy szinte elfedi a földet, és olyan tömegben repülnek, akár egy felhő." A folyószabályozás gátak közé kényszerítette a Tiszát, és az Alföld képe végleg átalakult, s a hajdan mesés állatvilág egyszerre eltűnt.

Kik és miért?

A szabályozás előtt a Tisza a hatalmas kanyarok miatt hónapokra kiáradt, maga az Alföld nagy része mocsaras volt. De évszázadokig ez senkit sem zavart, ezzel együtt éltek az emberek. A XIX. században viszont igény merült fel a szabályozásra:

• az ipari fejlődés szükségessé tette a vasúthálózat kiépítését, a folyó hajózhatóvá tételét,
• a mezőgazdasági termelést csak az ármentesített területeken tudták növelni,
• a településeket rendre pusztító árvizek mind nagyobb károkat okoztak.

Pietro Paleocapa

Vásárhelyi Pál

gróf Széchenyi István

A nagy TERV

A Tisza szabályozását gróf Széchenyi István kezdeményezte, a tervet pedig Vásárhelyi Pál készítette el, aki úgy szerette volna a gátakkal kormányozni a folyót, hogy

• az ártéren a víznek széles helye legyen a két gát között,
• a gátakat erdősávokkal erősítette volna meg,
• az óriási kanyarok átvágásával (több mint 100) a folyó esését akarta megnövelni, amelynek következtében az áradások levonulásának folyamata felgyorsult.

A szélesre hagyott árteret a földesurak ellenezték, ők több megművelhető földet szerettek volna. 1846. március 25-én elkészült a Tisza szabályozásának terve, melyet az április 8-ai ülésen elutasítottak. A szavazás, majd a vita után az ekkor 51 éves Vásárhelyi Pál felugrott, és azt kiáltotta a résztvevők felé, hogy „Megölik a Tiszát!”, majd összeesett. Szívinfarktust kapott, és még aznap este 11 órakor meghalt.

Vásárhelyi Pál

... és a nagy munka

Vásárhelyi halála után egy olasz mérnököt, Pietro Paleocapa-t bízták meg, aki más tervvel állt elő. Ő csak 22 helyen vágta volna át a Tiszát, és sokkal keskenyebb árteret tervezett. Az árvízmentesítés legelső és legégetőbb feladata a (Tisza)Dob és (Tisza)Szederkény közötti Tisza-kanyar átvágása volt. 1846-ban maga gróf Széchenyi István tette az első kapavágást Dobon. Ennek emlékére Tiszadobon a balparti gát „Széchenyi-gát” nevet kapta.

Tudtad?

A szabályozás munkáját „Isten napszámosai”, a kubikosok végezték talicskával, kézi erővel. Az 1848/49-es szabadságharc idején horvát hadifoglyokat is bevontak a munkálatokba.

Életük a Tisza...

Már volt!

10-20 cm-es hal.

Próbáld újra!

A folyó gyors áramlású részeit kedveli.

Ragadozó hal.

A hátán jellegzetes púp van.

20-30 cm-es hal.

Életük a Tisza...

Fokozottan védett.

A szemeit egymástól függetlenül tudja mozgatni.

Az áramlásmentes területeket kedveli.

Már volt!

Próbáld újra!

Az év hala 2023-ban.

Életük a Tisza...

Fokozottan védett.

Mérete 5-17 cm.

A mocsaras, lápos területet kedveli.

Már volt!

Próbáld újra!

8-12 cm-es rovar (kérész).

Életük a Tisza...

Lárvája 3 évig fejlődik a Tisza agyagos partfalaiban.

-e

A megfejtés 4. része:

Néhány óráig él.

A násztánca igen látványos.

Már volt!

Próbáld újra!

Fák a folyó partján

Fák a folyó partján

rm

A megfejtés 5. része:

EZ vagy AZ

Keményfás ligeterdő

Puhafás ligeterdő

A parttól kicsit távolabb alkotnak erdőt a kocsányos tölgy-, a magyar és magas kőris- és a vénic-szilfák.

Ellenőrzöm >>

Az áradás során több hétig víz boríthatja a területet.

Az elmúlt évszázad alatt drasztikusan lecsökkent a területe.

Ezekre a fákra gyakran liánként kapaszkodik pl. a parti szőlő, a komló és a süntök is.

Gyakori felhasználása a tűzifaként való értékesítése.

Jellegzetes fája a törékeny fűz.

Közvetlenül a Tisza parján vannak ezek a fák.

A fekete és a fehér nyár is ilyen fa.

A magyar és a magas kőris ilyen erdőt alkot.

2023 év fája a vénic-szil.

Fák a folyó partján

A tiszai ártér meghatározó erdei élőhelye a fűz-nyár PUHAFÁS ligeterdő, melyet a folyó áradásakor akár több hétig is víz boríthat. Girbe-gurba törzsű vén fűzfák és hatalmas nyárfák tövében bodzák és csalánok hullámoznak. Gyakori a fákra liánként kapaszkodó nem őshonos (tájidegen) parti szőlő, komló és süntök.

A folyóparttól kicsit távolabb az őshonos kocsányos tölgy-, a magyar és magas kőris-, és a vénic-szilfák alkotnak KEMÉNYFÁS (tölgy-kőris-szil) ártéri ligeterdőket, melyek területei az elmúlt évszázadokban drasztikusan lecsökkentek. Ezen erdők egykor Magyarország mintegy 20%-át (2 millió hektár) borították, mai kiterjedésük kb. 20 ezer hektár, azaz csupán 1%.

Tudtad?

A puhafás ligeterdő fái rövidebb életűek, és nem alkalmasak tűzifának. Hamar elkorhadnak, pudvásodnak. A keményfát használják fel például csónakok gyártásához, és tűzifának is ezeket árulják.

Csodálatos állatvilág

Csodálatos állatvilág

in

A megfejtés 6. része:

Ellenőrzöm >>

Kis kárókatona

Örvös légykapó

Bakcsó

Vöröshasú unka

Sárgarigó

Csuszka

Bölömbika

Nagy tavibéka

Csodálatos állatvilág

csuszka

VÉDETT

Ez az apró termetű énekesmadár megrögzötten rejti el élelmiszer tartalékait az erdőben. Ügyesen mozog fejjel lefelé is, akár csavarvonalban, miközben a fák törzsén keresi táplálékát. Amíg a kéreg repedéseit kutatják, be nem áll a csőrük, csuszka nyelven beszélgetnek egymással.

fekete gólya

fokozottan VÉDETT

A fekete gólya étlapján elsősorban a hal szerepel, majd ezt követik a békák, a fiatalabb siklók, nem vetemednek meg semmi olyantól, ami él és mozog. A fehér rokonával ellentétben, a fekete gólya nem keresi a kéményeket, a villanyoszlopokat, nekik tökéletesen megfelel egy öreg, dúsan elágazó koronájú fa. Természetvédelmi értéke: 500.000 Ft

törpegém

fokozottan VÉDETT

A törpegém a legkisebb hazai gémféle, pocgémnek is nevezik. Hosszú ujjaival ügyesen kapaszkodik a nádszálakon, hegyes, hosszú csőrét szigonyként használva ejti el zsákmányát. Veszély esetén „cövekel”, azaz nyakát és fejét az ég felé nyújtja, és mozdulatlanná dermed.

vöröshasú unka

VÉDETT

Az „unkogásá”-ról kapta hangutánzó nevét. A ragadozók elleni védekezésre az úgy- nevezett „unkareflex-et” alkalmazza: veszély esetén a végtagjait és fejét felfeszíti, szemeit eltakarja, hátát homorítja, ezzel élénk színű hasi riasztószínezetét mutatja. Ezen felül még mérgező váladékot is termel, amelyet a bőr pórusain keresztül juttat a külvilágba.

örvös légykapó

VÉDETT

tojó

Az örvös légykapó hímjei kiválasztanak egy odút maguknak, és feltűnő udvarlási viselkedéssel, például énekkel és egyéb hívójelekkel próbálják magukhoz csalogatni a tojókat.

hím

sárgarigó

VÉDETT

Régiesen aranymálinkóna nevezett heves vérmérsékletű madár fészkét, fiókáit ellentmondást nem tűrő módon védelmezi akár ragadozó madarakkal szemben is. Fészke hazai viszonylatban különleges és egyedi. Egy villás ág alá fonja lakhelyét, mely kosárszerűen csüng alá. A hímek jellegzetes flótázó énekéről (a népnyelv szerint "huncut a bíró") vagy éles kiáltásuk ("ksréék") nyomán szerezhetünk tudomást róluk.

bölömbika

fokozottan VÉDETT

A bölömbika vonuló madár, bár enyhe teleken kis számban áttelel. Nem egy dalos pacsirta, mivel a nevét a hímek jellegzetes, mély hangjáról kapta, mely olyan, mintha egy távolból szóló kürtöt hallanánk. A kifejlett bölömbika testhossza 70-80 cm, bár a jellegzetes gubbasztó testtartása miatt kisebbnek látszik. A rejtőzködés igazi mestere, mivel veszély esetén teljesen mozdulatlanná válik, csőrét az ég felé nyújtja, mintás tollazatának köszönhetően szinte teljesen beleolvad környezetébe.

vízityúk

VÉDETT

A vízityúk a fészkét a part menti növényzetben vagy egy úszó szigeten helyezi el. Figyeld meg a képen a hosszúra nyúlt lábujjait, melynek köszönhetően könnyedén mozog akár a hínárnövényzet felületén is!

kis kárókatona

fokozottan VÉDETT

A kárókatona fő étrendje a 10-12 cm-es, apróbb halakból áll, de nem veti meg a békákat sem. Mindaddig azon a területen él, ameddig nem kezd csökkeni a halak mennyisége.

vaddisznó

A vaddisznó hímeket kannak, a nőstény állatokat kocának, míg kicsinyeiket malacnak vagy egy-kétéves korban süldőnek hívják. Az egyedek családi csoportokban, kondákban élnek, ahol a "főnök" az idős koca. A fiatalabb kanok elhagyják a kondát, kisebb csoportokban, az öregebbek magányosan élnek. Mindenevők. Őszi táplálékuk a makk, melyet túrással szereznek meg, így az erdőben könnyen észrevehetjük jelenlétüket.

nagy tavibéka

VÉDETT

A tavibékát kacagó békának is nevezik, mert hangja jellegzetes, az erőteljes „kvark-kvark” szólamokat, mekegésre vagy kacagásra emlékeztető brekegéssel keveri. A legnagyobb termetű, vízhez kötött hazai békafajunk, testhossza (lábak nélkül) elérheti a 15 cm-t.

bakcsó

fokozottan VÉDETT

A folyó árteri erdeiben a nagy kócsagokkal és szürke gémekkel jól megértik egymást. Fészkét a magas fűzfára építi. A madarak lesben állva vadásznak, mozdulatlanul bevárják zsákmányukat, majd hirtelen lecsapnak rá.

jégmadár

VÉDETT

Sokszor lehet látni, amint a víz felett szitál, azaz kolibriszerűen egy helyben „lebeg”. Halakat fogyaszt, rendkívül gyorsan emészt, a szálkát, pikkelyt, úszót pedig kiöklendezi. Tarka színe a védekezést és a megtévesztést egyaránt szolgálja. A hasa olyan színű, mint valami száraz levél, a hal így nem gyanakszik. A türkizkék háta viszont olyan, mint a csillogó kék víztükör, ezért felülről nem veszi észre a ragadozó madár.

nagy kócsag

fokozottan VÉDETT

Étlapján szerepelnek a halak, bogarak, gyíkok, békák, egerek és a pockok is. A magyar állami természetvédelem címermadara. Az 1800-as években a díszmagyar ruhák tartozéka volt a kócsagtoll, mely a fejfedőt díszítette.

szürke gém

VÉDETT

Az ártéri erdők magas fáin fészkel, de szükségből a nád közé is megtelepszik. A kifejlett szürke gém testhossza közel 1 méter, szárnyfesztávolsága 2 méter is lehet. Repülése lassú, nehézkes, hangja rekedtes "krekk", melyet röptében is hallat. Naponta kb. fél kilogramm állati eredetű táplálékra van szüksége. Étlapján elsősorban halak vannak, de megeszi a rovarokat, pockokat és egereket is.

Ellenőrzöm >>

Természetvédelem

A megfejtés 7. része:

foltos szalamandra

szártalan bábakalács

daru

túzok

kék vércse közönséges boróka

siketfajd henye boroszlán

nagy kócsag

havasi cincér

Mire figyelj, ha a természetben vagy? Ne szemetelj! Ne térj le a turistaútvonalról! Ne szakítsd le a virágokat! Ne törj le ágakat! Ne bántsd az állatokat! Ne bántsd a holtfát! Ne építs kövekből tornyokat! Csak kijelölt helyen gyújts tüzet, és győződj meg arról, hogy eloltottad!

Természetvédelem

A természetvédelem az élőlényeket, a természetes élet-közösségeket óvja.

Hazánkban védett (V) és fokozottan védett (FV) fajokat különböztetünk meg attól függően, hogy azok milyen mértékben veszélyeztetettek. Magyarországon több mint 2000 faj részesül védelemben. Ha kíváncsi vagy, hogy egy faj védett vagy nem, ITT tudsz annak utánanézni!

Hazánkban 10 nemzeti park található. ISMERD MEG MINDET!

Nemzeti parkok

ŐRSÉGI NEMZETI PARK Címere: siketfajd (védett) és a henye boroszlán (védett) Pulyka nagyságú, hatalmas madár. Gyengén repül, már csak a túlsúlya miatt is. A kakasoknak a nász idején szakálla van és zöldes fémfény a mellén. A lábujjain a téli időszakban szarulemezek fejlődnek, ezek a „hótalpak" megkönnyítik a havon való mozgást. A henye boroszlán elfekvő szárú, szétterülő (ezért „henye”), örökzöld cserje. AZ illata az orgonára emlékeztet.

KISKUNSÁGI NEMZETI PARK Címere: kék vércse (védett) és közönséges boróka A kék vércse kistestű sólyomféle. Nem épít saját fészket, költéséhez elsősorban a varjúfélék fészkeit foglalja el. Gyakran egy helyben lebeg (szitál), testét viszonylag függőlegesen tartva. A közönséges boróka a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld növény. Fűszer- és gyógynövény.

BÜKKI NEMZETI PARK Címernövénye: szártalan bábakalács (védett) Évelő növény. Szára igen rövid, levelei merevek, szúrós hegyűek, tőlevélrózsát alkotnak. Ennek közepében ül magányosan a 7–15 cm átmérőjű fészekvirágzat. Sugár-virágai csillogó fehérek, csöves virágai bíborosak. Nyári hónapok-ban, július és szeptember közötti időszakban virágzik. A Bükk-fennsík gyep területein csodálhatják meg az arra járók.

DUNA-IPOLY NEMZETI PARKCímerállata: havasi cincér (védett) A jellegzetes kék-fekete foltjairól könnyedén felismerhető bogár. A "havasi" elnevezés eléggé megtévesztő, hiszen havas hegycsúcsokhoz nem igazán van köze. A 2-4 cm-es kifejlett bogarak nagyjából két hétig élnek, és valószínűleg egyáltalán nem táplálkoznak.

BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK A logó jelentése: Kifejezi a természet és nemzeti park sokszínűségét, a mozaikosságot, utal egyszerre virágra, fára, vízre, csobbanásra, csillagos égre, harmóniára.

DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK A logó jelentése: Zöld kör a növényzet színére utal. A két kék vonal a két folyót, a Dunát és a Drávát jelképezi, formájuk a repülő madarakat szimbolizálják.

AGGTELEKI NEMZETI PARK Címerállata: foltos szalamandra (védett) 20-30 cm hosszú kétéltű, szemei nagyok, kiemelkedők, pupillája sötét. A test mintázata feltűnő, háta és oldala fényes fekete, amelyet világos- vagy sötétsárga foltok tarkítanak. Éjszaka mozognak, de nyári záporok után előbújnak.

KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK Címerállata: túzok (védett) Európa legnagyobb röpképes madara. A túzoknak más madaraktól eltérően egyszerű gyomra van, és nincs zúzája. Egy túzok kakas felnevelése olyan megterhelő az anyamadárnak, hogy a rákövetkező évben nem képes az utódnevelésre. A kakasok a tojóknak jellegzetes tánccal udvarolnak: fejüket hátrahajtják, faroktollaikat felmerevítik, szárnyaikat kifordítják, torokzacskójukat felfújják. Ez a tevékenység a dürgés.

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK Címerállata: daru (védett) Testhossza 1-1,2 méter, szárnyfesztávolsága 1,9-2,2 méter. Alapszíne palaszürke. Közelről a fejtető piros színe is látható. Hazánk keleti régiója az európai daruállomány kiemelt fontosságú gyülekezőhelye. A tavaszi és őszi vándorlási időszakban akár több mint 100 000 példány tartózkodik egyszerre a pusztában és a környező halastavakban.

FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK Címerállata: nagy kócsag (fokozottan védett) Ez a madár adja a nevét a park központjául szolgáló Kócsagvárnak, Magyarország legnagyobb náddal fedett épületének. Ennek a csodás, hófehér tollazatú, kecses röptű gázlómadárnak a sematikus ábrázolása jelenik meg a címeren nemzeti színben. Hazai fészkelő-állománya 3 600 - 5 500 párra tehető, és erős növekedést mutat (2000-2012).

Környezetvédelem

Környezetvédelem

Ellenőrzöm >>

A megfejtés 8. része:

Veszélyes hulladék

üveg

papír

műanyag

fém/alumínium

szemét

Környezetvédelem

A környezetvédelem az ember által okozott környezeti károkat mérsékli, hozza rendbe, vagy igyekszik megelőzni. A folyókat, így a Tiszát is számos szennyezés éri.

Tudtad?

Minden évben áradáskor hatalmas mennyiségű szemét érkezik a Tiszán hazánkba Ukrajna és Románia területéről. Jó, ha tudod, hogy nem minden hulladék szemét. A hulladék az, amit újrahasznosítanak (ha szelektíven gyűjtöttük azt), a szemét pedig az, ami a hulladékégetőbe, vagy a hulladéklerakóba kerül. Ezért nagyon fontos, hogy a szemetet szelektíven gyűjtsük, így azok újrahasznosításra kerülnek. A veszélyes hulladékot nem szabad a kommunális szemétbe dobni. Leadhatod azokban az üzletekben, ahol azokat meg lehet vásárolni.