Tisza élővilága

SZEMBEN

Árral

ÁRTÉRI ERDŐ

ÁRTÉRI MOCSÁRRÉT

Tiszaújváros

tmkk.tiszaujvaros.hu

konyvtar@tujvaros.hu

06/49-548-430

Hamvas Béla Városi Könyvtár

Kapcsolat

díszes tarkalepke

tisza-parti margitvirág

nyári tőzike

kis hőscincér

nagy szarvasbogár

farkasalmalepke

Az ártéri erdőkben ezekkel a növényekkel és állatokkal is találkozhatsz.

Ártéri erdők

fekete harkály

csuszka

sárgarigó

dunai tarajosgőte

vöröshasú unka

örvös légykapó

Az ártéri erdőkben ezekkel a növényekkel és állatokkal is találkozhatsz.

Ártéri erdők

rétisas

fekete gólya

vidra

tavi denevér

eurázsiai hód

vaddisznó

Az ártéri erdőkben ezekkel a növényekkel, állatokkal találkozhatsz.

Ártéri erdők

bölömbika

bakcsó

mocsári teknős

nagy tavibéka

A holtágak, morotvák változatos mocsári életközösségeket képviselnek.

Ártéri mocsár-rét

Ártéri mocsárrét

kis kárókatona

törpegém

szárcsa

szürke gém

nagy kócsag

jégmadár

Ártéri mocsárrét

hermelin

vízityúk

VÉDETT

zárvatermők (törzs), amarilliszfélék (család)A nyári tőzike bókoló, harang alakú virágának különlegessége a fehér lepellevelek csúcsán látható zöld vagy sárgászöld folt. Az ártereken májusban találkozhatsz vele, de mivel védett növény, így akár csak egy szál leszedése is pénzbírságot von maga után.

nyári tőzike

VÉDETT

zárvatermők (törzs), fészkesek (család)A tisza-parti margitvirág akár 150 cm magasra is megnő, augusztus végén és szeptemberben borítja virágba az ártéri réteket. Vigyázz, a természetvédelmi értéke 10.000 Ft!

tisza-parti margitvirág

VÉDETT

ízeltlábúak (törzs), rovarok (osztály)A hímek 3-9 cm-es hosszával a legnagyobb hazai bogárfaj. Jellegzetes agancsszerűen megnagyobbodott rágóiról könnyen felismerhető. A hímek majdnem függőleges testtartásban repülnek, mivel nagy méretű rágóikat másképp nem tudják egyensúlyozni.

nagy szarvasbogár

VÉDETT

bogarak (rend), rovarok (osztály), cincérfélék (család)A kis hőscincér 1,5-3 cm hosszú, a csápjuk a testhossz többszöröse is lehet. Életciklusuk első két éve a holtfához kapcsolódik, mivel a lárvák a korhadt fák belsejében fejlődnek. A kifejlett rovar csupán három hónapig él.

kis hőscincér

díszes tarkalepke

VÉDETT

rovarok (osztály), lepkék (rend)Ezt a lepkefaj az élőhelyeinek átalakulása miatt Európa jelentős részén kipusztulás fenye-geti. Többnyire a tölgy-kőris-szil ligeterdőkben találkozhatunk ezzel a díszes lepkével. A Natura 2000 által kijelölt "Tiszaújvárosi ártéri erdők" területen kiemelten fontos ennek a lepkének a megóvása.

farkasalmalepke

VÉDETT

rovarok (osztály), lepkék (rend)A farkasalmelepke hernyója hazánkban kizárólag a farkasalmán él. A lepkék a farkasalma levelének fonákjára helyezik petéiket. A kikelő hernyók a növény méreganyagai miatt maguk is mérgezővé válnak, erre figyelmeztet riasztó külsejük is: testükön élénk narancssárga-fekete, szőrös, gúlaszerű tüskék vannak

vöröshasú unka

VÉDETT

kétéltűek (osztály), békák (rend)A vöröshasú unka narancssárgás-vöröses hasú apró termetű béka, melyet jellegzetessé tesz a szív vagy csepp alakú szembogaruk és „unkogásuk” is, melyről hangutánzó nevüket kapták. Hátoldalának bőrét lekerekített szaruszemölcsök borítják. A hasán virító piros folttal riasztja el a rá vadászókat.

dunai tarajosgőte

VÉDETT

kétéltűek (osztály), farkos kétéltűek (rend)A dunai tarajosgőte a nevéhez híven a Duna és vízgyűjtői mentén terjedt el, így a Tisza mentén is fellelhető. Akár 10-12 cm-esre is megnő. A vizek melegedésével veszi kezdetét a nászidőszak, melynek során a hímek násztánccal hívják fel magukra a nőstények figyelmét. Ilyenkor a hím gőték magas, cakkos szélű tarajt növesztenek.

tojó

hím

VÉDETT

madarak (osztály), verébalakúak (rend)Az örvös légykapó hímjei kiválasztanak egy odút maguknak, és feltűnő udvarlási viselkedéssel, például énekkel és egyéb hívójelekkel próbálják magukhoz csalogatni a tojókat.

örvös légykapó

VÉDETT

madarak (osztály), verébalakúak (rend)Régiesen aranymálinkó heves vérmérsékletű madár, fészkét, fiókáit ellentmondást nem tűrő módon védelmezi akár ragadozó madarakkal szemben is. A hímek jellegzetes flótázó énekéről (a népnyelv szerint "huncut a bíró") vagy éles kiáltásuk ("ksréék") nyomán szerezhetünk tudomást róluk.

sárgarigó

VÉDETT

madarak (osztály), verébalakúak (rend)Ez az apró termetű énekesmadár megrögzötten rejti el élelmiszer tartalékait az erdőben. Ügyesen mozog fejjel lefelé is, akár csavarvonalban, miközben a fák törzsén keresi táplálékát.

csuszka

VÉDETT

madarak (osztály), harkályalakúak (rend)A piros tollsisakot viselő fekete harkály a legnagyobb hazai harkályfaj. A hatalmas csőrével ütögeti a korhadt fák kérgét táplálék után kutatva, majd a hosszú nyelvével „piszkálja ki” a csőrével.

fekete harkály

fekete gólya

fokozottan VÉDETT

madarak (osztály), gólyafélék (család)A fekete gólya étlapján elsősorban a hal szerepel, majd ezt követik a békák, a fiatalabb siklók, nem vetemednek meg semmi olyantól, ami él és mozog. A fehér rokonával ellentétben, a fekete gólya nem keresi a kéményeket, a villanyoszlopokat, nekik tökéletesen megfelel egy öreg, dúsan elágazó koronájú fa. Természet-védelmi értéke: 500.000 Ft

VÉDETT

emlősök (osztály), rágcsálók (rend)Európa legnagyobb rágcsálója. Barna bundája vízhatlan, füleit és orrát egy-egy bőrlebennyel el tudja zárni a víz elől. A hód természetes ellensége a farkas és a hiúz. Természetvédelmi értéke: 50.000 Ft

eurázsiai hód

emlősök (osztály), párosujjú patások (rend)A vaddisznó hímeket kannak, a nőstény állatokat kocának, míg kicsinyeiket malacnak vagy egy-kétéves korban süldőnek hívják. Az egyedek családi csoportokban, kondákban élnek. Mindenevők. Őszi táplálékuk a makk, melyet túrással szereznek meg, így az erdőben könnyen észrevehetjük jelenlétüket.

vaddisznó

tavi denevér

fokozottan VÉDETT

emlősök (osztály), denevérek (rend)Megbújnak a vízparti erdők faodvaiban. A téli álom október közepétől márciusig tart. Röpte gyors és egyenes, vadászata során akár 35 km/órás sebességgel is repülhet. 0,5 és 5 méter közötti magasságban a víz felett repülve vadászik, leggyakrabban szúnyogokat, kérészeket, lepkéket zsákmányol.

vidra

fokozottan VÉDETT

emlősök (osztály), ragadozók (rend)Henger alakú, áramvonalas teste az úszáshoz alkalmazkodott, izmos farka, valamint az ujjai között feszülő úszóhártyák is segítik a gyors előrehaladásban. Bundája tömött, víztaszító és rendkívül jó hőszigetelő; nem véletlen, hogy gazdája egész évben aktív, nem alszik téli álmot. A nappalt átalussza, mivel éjszakai ragadozó.

rétisas

fokozottan VÉDETT

madarak (osztály), vágómadárfélék (család)A rétisas mindig a vizek közelében telepszik meg. Kedveli a magas, öreg, ritkás fákból álló erdőket. Elsősorban halakat, ezenkívül madarakat, hüllőket és kisebb emlősöket fogyaszt. Kiemeli a 8 kg-os halat is, meglepi a nyulat vagy a rókát. Testmagassága 70-90 cm. Eszmei értéke 1 000 000 Ft.

mocsári teknős

VÉDETT

hüllők (osztály), teknősök (rend)A tojással szaporodó mocsári teknős hazánk egyetlen őshonos teknősfaja. A tiszta vizet kedveli, vízből kiálló fatönkökön, köveken csoportosan napoznak. Ragadozó állat, de nem veti meg a dögöket sem. A vizekben elhalt szervezetek fogyasztója. A középkorban gyakori fogás volt a lápi emberek asztalán a "teknőc leves".

nagy tavibéka

VÉDETT

kétéltűek (osztály), békák (rend)A tavibékát kacagó békának is nevezik, mert hangja jellegzetes, az erőteljes „kvark-kvark” szólamokat, mekegésre vagy kacagásra emlékeztető brekegéssel keveri. A nagy tavibéka a legnagyobb termetű, vízhez kötött hazai békafajunk, testhossza (lábak nélkül) elérheti a 15 cm-t.

bölömbika

fokozottan VÉDETT

madarak (osztály), gödényalakúak (rend)A bölömbika vonuló madár, bár enyhe teleken, a be nem fagyó vizeken kis számban áttelel. Nevét a hímek jellegzetes, mély hangjáról kapta, mely olyan, mintha egy távolból szóló kürtöt hallanánk. A kifejlett bölömbika testhossza 70-80 cm, bár a jellegzetes gubbasztó testtartása miatt kisebbnek látszik.

bakcsó

FOKOZOTTAN VÉDETT

madarak (osztály), gödényalakúak (rend)A fiatal példányok sötétbarna rejtőszínűek vajszínű pettyekkel, míg a kifejlett bakcsó tollazata alapvetően fekete-fehér. A madarak lesben állva vadásznak, mozdulatlanul bevárják zsákmányukat, majd hirtelen lecsapnak rá.

törpegém

fokozottan VÉDETT

madarak (osztály), gödényalakúak (rend)A törpegém mint neve is mutatja, a legkisebb hazai gémféle, pocgémnek is nevezik. Hosszú ujjaival ügyesen kapaszkodik a nádszálakon, hegyes, hosszú csőrét szigonyként használva ejti el zsákmányát. Veszély esetén „cövekel”, azaz nyakát és fejét az ég felé nyújtja, és mozdulatlanná dermed.

kis kárókatona

fokozottan VÉDETT

madarak (osztály), gödényalakúak (rend)A kárókatona fő étrendje a 10-12 cm-es, apróbb halakból áll, de nem veti meg a békákat sem. Mindaddig azon a területen él, ameddig nem kezd csökkeni a halak mennyisége.

jégmadár

VÉDETT

madarak (osztály), szalakótaalakúak (rend)Sokszor lehet látni, amint a víz felett szitál, azaz kolibriszerűen egy helyben „lebeg”. A fészkelőhelyét a patakok, folyók partjaiba vájva alakítja ki, mely akár 50-100 cm hosszú üreg is lehet. Halakat fogyaszt, rendkívül gyorsan emészt, a szálkát, pikkelyt, úszót pedig kiöklendezi.

nagy kócsag

FOKOZOTTAN VÉDETT

madarak (osztály), gémfélék (család)Étlapján szerepelnek a halak, bogarak, gyíkok, békák, egerek és a pockok is. A magyar állami természetvédelem címermadara. Az 1800-as években a díszmagyar ruhák tartozéka volt a kócsagtoll, mely a fejfedőt díszítette.

szürke gém

VÉDETT

madarak (osztály), gödényalakúak (rend)A kifejlett szürke gém testhossza közel 1 méter, szárnyfesztávolsága 175-195 cm. Repülése lassú, nehézkes, hangja rekedtes "krekk", melyet röptében is hallat. Naponta kb. fél kilogramm állati eredetű táplálékra van szüksége. Étlapján elsősorban halak vannak, de megeszi a rovarokat, pockokat és egereket is.

szárcsa

madarak (osztály), darualakúak (rend)A szárcsa az ember közelségét is elviselő koromfekete madár, legfeltűnőbb ismertetőjegye fehér homlokpajzsa. Ujjain úszókaréjok vannak az úszás elősegítésére. Jellegzetes piksz-piksz kiáltásairól és ugatásszerű hangjáról távolról felismerhető. Bukómadarakkal rivalizál, több méter mélyre is leúszik táplálékáért.

hermelin

VÉDETT

emlősök (osztály), menyétfélék (család)A hermelin bundájának színe évszaktól függően változik, mely a rejtőzködését segíti. Nyáron barna, hasa fehér, a téli bundája viszont fehér/sárgásfehér, a farkának utolsó harmada viszont télen-nyáron fekete. Az enyhe telek miatt egyre kevesebb azok aránya, amelyek télen fehérre cserélik bundájukat.

VÉDETT

vízityúk

madarak (osztály), darualakúak (rend)A vízityúk a fészkét a part menti növényzetben vagy egy úszó szigeten helyezi el, hosszúra nyúlt lábujjainak köszönhetően könnyedén mozog akár a hínárnövényzet felületén is.