Árral
SZEMBEN
ÁRTÉRI ERDŐ
ÁRTÉRI MOCSÁRRÉT
Kapcsolat
Hamvas Béla Városi Könyvtár
Tiszaújváros
06/49-548-430
konyvtar@tujvaros.hu
tmkk.tiszaujvaros.hu
Ártéri erdők
Az ártéri erdőkben ezekkel a növényekkel és állatokkal is találkozhatsz.
tisza-parti margitvirág
nyári tőzike
nagy szarvasbogár
kis hőscincér
farkasalmalepke
díszes tarkalepke
Ártéri erdők
Az ártéri erdőkben ezekkel a növényekkel és állatokkal is találkozhatsz.
dunai tarajosgőte
vöröshasú unka
sárgarigó
örvös légykapó
fekete harkály
csuszka
Ártéri erdők
Az ártéri erdőkben ezekkel a növényekkel, állatokkal találkozhatsz.
rétisas
fekete gólya
vaddisznó
eurázsiai hód
tavi denevér
vidra
Ártéri mocsár-rét
A holtágak, morotvák változatos mocsári életközösségeket képviselnek.
mocsári teknős
nagy tavibéka
bakcsó
bölömbika
Ártéri mocsárrét
nagy kócsag
jégmadár
szürke gém
szárcsa
kis kárókatona
törpegém
Ártéri mocsárrét
hermelin
vízityúk
nyári tőzike
VÉDETT
zárvatermők (törzs), amarilliszfélék (család)A nyári tőzike bókoló, harang alakú virágának különlegessége a fehér lepellevelek csúcsán látható zöld vagy sárgászöld folt. Az ártereken májusban találkozhatsz vele, de mivel védett növény, így akár csak egy szál leszedése is pénzbírságot von maga után.
tisza-parti margitvirág
VÉDETT
zárvatermők (törzs), fészkesek (család)A tisza-parti margitvirág akár 150 cm magasra is megnő, augusztus végén és szeptemberben borítja virágba az ártéri réteket. Vigyázz, a természetvédelmi értéke 10.000 Ft!
nagy szarvasbogár
VÉDETT
ízeltlábúak (törzs), rovarok (osztály)A hímek 3-9 cm-es hosszával a legnagyobb hazai bogárfaj. Jellegzetes agancsszerűen megnagyobbodott rágóiról könnyen felismerhető. A hímek majdnem függőleges testtartásban repülnek, mivel nagy méretű rágóikat másképp nem tudják egyensúlyozni.
kis hőscincér
VÉDETT
bogarak (rend), rovarok (osztály), cincérfélék (család)A kis hőscincér 1,5-3 cm hosszú, a csápjuk a testhossz többszöröse is lehet. Életciklusuk első két éve a holtfához kapcsolódik, mivel a lárvák a korhadt fák belsejében fejlődnek. A kifejlett rovar csupán három hónapig él.
díszes tarkalepke
VÉDETT
rovarok (osztály), lepkék (rend)Ezt a lepkefaj az élőhelyeinek átalakulása miatt Európa jelentős részén kipusztulás fenye-geti. Többnyire a tölgy-kőris-szil ligeterdőkben találkozhatunk ezzel a díszes lepkével. A Natura 2000 által kijelölt "Tiszaújvárosi ártéri erdők" területen kiemelten fontos ennek a lepkének a megóvása.
farkasalmalepke
VÉDETT
rovarok (osztály), lepkék (rend)A farkasalmelepke hernyója hazánkban kizárólag a farkasalmán él. A lepkék a farkasalma levelének fonákjára helyezik petéiket. A kikelő hernyók a növény méreganyagai miatt maguk is mérgezővé válnak, erre figyelmeztet riasztó külsejük is: testükön élénk narancssárga-fekete, szőrös, gúlaszerű tüskék vannak
vöröshasú unka
VÉDETT
kétéltűek (osztály), békák (rend)A vöröshasú unka narancssárgás-vöröses hasú apró termetű béka, melyet jellegzetessé tesz a szív vagy csepp alakú szembogaruk és „unkogásuk” is, melyről hangutánzó nevüket kapták. Hátoldalának bőrét lekerekített szaruszemölcsök borítják. A hasán virító piros folttal riasztja el a rá vadászókat.
dunai tarajosgőte
VÉDETT
kétéltűek (osztály), farkos kétéltűek (rend)A dunai tarajosgőte a nevéhez híven a Duna és vízgyűjtői mentén terjedt el, így a Tisza mentén is fellelhető. Akár 10-12 cm-esre is megnő. A vizek melegedésével veszi kezdetét a nászidőszak, melynek során a hímek násztánccal hívják fel magukra a nőstények figyelmét. Ilyenkor a hím gőték magas, cakkos szélű tarajt növesztenek.
örvös légykapó
VÉDETT
madarak (osztály), verébalakúak (rend)Az örvös légykapó hímjei kiválasztanak egy odút maguknak, és feltűnő udvarlási viselkedéssel, például énekkel és egyéb hívójelekkel próbálják magukhoz csalogatni a tojókat.
tojó
hím
sárgarigó
VÉDETT
madarak (osztály), verébalakúak (rend)Régiesen aranymálinkó heves vérmérsékletű madár, fészkét, fiókáit ellentmondást nem tűrő módon védelmezi akár ragadozó madarakkal szemben is. A hímek jellegzetes flótázó énekéről (a népnyelv szerint "huncut a bíró") vagy éles kiáltásuk ("ksréék") nyomán szerezhetünk tudomást róluk.
csuszka
VÉDETT
madarak (osztály), verébalakúak (rend)Ez az apró termetű énekesmadár megrögzötten rejti el élelmiszer tartalékait az erdőben. Ügyesen mozog fejjel lefelé is, akár csavarvonalban, miközben a fák törzsén keresi táplálékát.
fekete harkály
VÉDETT
madarak (osztály), harkályalakúak (rend)A piros tollsisakot viselő fekete harkály a legnagyobb hazai harkályfaj. A hatalmas csőrével ütögeti a korhadt fák kérgét táplálék után kutatva, majd a hosszú nyelvével „piszkálja ki” a csőrével.
fekete gólya
fokozottan VÉDETT
madarak (osztály), gólyafélék (család)A fekete gólya étlapján elsősorban a hal szerepel, majd ezt követik a békák, a fiatalabb siklók, nem vetemednek meg semmi olyantól, ami él és mozog. A fehér rokonával ellentétben, a fekete gólya nem keresi a kéményeket, a villanyoszlopokat, nekik tökéletesen megfelel egy öreg, dúsan elágazó koronájú fa. Természet-védelmi értéke: 500.000 Ft
eurázsiai hód
VÉDETT
emlősök (osztály), rágcsálók (rend)Európa legnagyobb rágcsálója. Barna bundája vízhatlan, füleit és orrát egy-egy bőrlebennyel el tudja zárni a víz elől. A hód természetes ellensége a farkas és a hiúz. Természetvédelmi értéke: 50.000 Ft
vaddisznó
emlősök (osztály), párosujjú patások (rend)A vaddisznó hímeket kannak, a nőstény állatokat kocának, míg kicsinyeiket malacnak vagy egy-kétéves korban süldőnek hívják. Az egyedek családi csoportokban, kondákban élnek. Mindenevők. Őszi táplálékuk a makk, melyet túrással szereznek meg, így az erdőben könnyen észrevehetjük jelenlétüket.
tavi denevér
fokozottan VÉDETT
emlősök (osztály), denevérek (rend)Megbújnak a vízparti erdők faodvaiban. A téli álom október közepétől márciusig tart. Röpte gyors és egyenes, vadászata során akár 35 km/órás sebességgel is repülhet. 0,5 és 5 méter közötti magasságban a víz felett repülve vadászik, leggyakrabban szúnyogokat, kérészeket, lepkéket zsákmányol.
vidra
fokozottan VÉDETT
emlősök (osztály), ragadozók (rend)Henger alakú, áramvonalas teste az úszáshoz alkalmazkodott, izmos farka, valamint az ujjai között feszülő úszóhártyák is segítik a gyors előrehaladásban. Bundája tömött, víztaszító és rendkívül jó hőszigetelő; nem véletlen, hogy gazdája egész évben aktív, nem alszik téli álmot. A nappalt átalussza, mivel éjszakai ragadozó.
rétisas
fokozottan VÉDETT
madarak (osztály), vágómadárfélék (család)A rétisas mindig a vizek közelében telepszik meg. Kedveli a magas, öreg, ritkás fákból álló erdőket. Elsősorban halakat, ezenkívül madarakat, hüllőket és kisebb emlősöket fogyaszt. Kiemeli a 8 kg-os halat is, meglepi a nyulat vagy a rókát. Testmagassága 70-90 cm. Eszmei értéke 1 000 000 Ft.
mocsári teknős
VÉDETT
hüllők (osztály), teknősök (rend)A tojással szaporodó mocsári teknős hazánk egyetlen őshonos teknősfaja. A tiszta vizet kedveli, vízből kiálló fatönkökön, köveken csoportosan napoznak. Ragadozó állat, de nem veti meg a dögöket sem. A vizekben elhalt szervezetek fogyasztója. A középkorban gyakori fogás volt a lápi emberek asztalán a "teknőc leves".
nagy tavibéka
VÉDETT
kétéltűek (osztály), békák (rend)A tavibékát kacagó békának is nevezik, mert hangja jellegzetes, az erőteljes „kvark-kvark” szólamokat, mekegésre vagy kacagásra emlékeztető brekegéssel keveri. A nagy tavibéka a legnagyobb termetű, vízhez kötött hazai békafajunk, testhossza (lábak nélkül) elérheti a 15 cm-t.
bölömbika
fokozottan VÉDETT
madarak (osztály), gödényalakúak (rend)A bölömbika vonuló madár, bár enyhe teleken, a be nem fagyó vizeken kis számban áttelel. Nevét a hímek jellegzetes, mély hangjáról kapta, mely olyan, mintha egy távolból szóló kürtöt hallanánk. A kifejlett bölömbika testhossza 70-80 cm, bár a jellegzetes gubbasztó testtartása miatt kisebbnek látszik.
bakcsó
FOKOZOTTAN VÉDETT
madarak (osztály), gödényalakúak (rend)A fiatal példányok sötétbarna rejtőszínűek vajszínű pettyekkel, míg a kifejlett bakcsó tollazata alapvetően fekete-fehér. A madarak lesben állva vadásznak, mozdulatlanul bevárják zsákmányukat, majd hirtelen lecsapnak rá.
törpegém
fokozottan VÉDETT
madarak (osztály), gödényalakúak (rend)A törpegém mint neve is mutatja, a legkisebb hazai gémféle, pocgémnek is nevezik. Hosszú ujjaival ügyesen kapaszkodik a nádszálakon, hegyes, hosszú csőrét szigonyként használva ejti el zsákmányát. Veszély esetén „cövekel”, azaz nyakát és fejét az ég felé nyújtja, és mozdulatlanná dermed.
kis kárókatona
fokozottan VÉDETT
madarak (osztály), gödényalakúak (rend)A kárókatona fő étrendje a 10-12 cm-es, apróbb halakból áll, de nem veti meg a békákat sem. Mindaddig azon a területen él, ameddig nem kezd csökkeni a halak mennyisége.
jégmadár
VÉDETT
madarak (osztály), szalakótaalakúak (rend)Sokszor lehet látni, amint a víz felett szitál, azaz kolibriszerűen egy helyben „lebeg”. A fészkelőhelyét a patakok, folyók partjaiba vájva alakítja ki, mely akár 50-100 cm hosszú üreg is lehet. Halakat fogyaszt, rendkívül gyorsan emészt, a szálkát, pikkelyt, úszót pedig kiöklendezi.
nagy kócsag
FOKOZOTTAN VÉDETT
madarak (osztály), gémfélék (család)Étlapján szerepelnek a halak, bogarak, gyíkok, békák, egerek és a pockok is. A magyar állami természetvédelem címermadara. Az 1800-as években a díszmagyar ruhák tartozéka volt a kócsagtoll, mely a fejfedőt díszítette.
szürke gém
VÉDETT
madarak (osztály), gödényalakúak (rend)A kifejlett szürke gém testhossza közel 1 méter, szárnyfesztávolsága 175-195 cm. Repülése lassú, nehézkes, hangja rekedtes "krekk", melyet röptében is hallat. Naponta kb. fél kilogramm állati eredetű táplálékra van szüksége. Étlapján elsősorban halak vannak, de megeszi a rovarokat, pockokat és egereket is.
szárcsa
madarak (osztály), darualakúak (rend)A szárcsa az ember közelségét is elviselő koromfekete madár, legfeltűnőbb ismertetőjegye fehér homlokpajzsa. Ujjain úszókaréjok vannak az úszás elősegítésére. Jellegzetes piksz-piksz kiáltásairól és ugatásszerű hangjáról távolról felismerhető. Bukómadarakkal rivalizál, több méter mélyre is leúszik táplálékáért.
hermelin
VÉDETT
emlősök (osztály), menyétfélék (család)A hermelin bundájának színe évszaktól függően változik, mely a rejtőzködését segíti. Nyáron barna, hasa fehér, a téli bundája viszont fehér/sárgásfehér, a farkának utolsó harmada viszont télen-nyáron fekete. Az enyhe telek miatt egyre kevesebb azok aránya, amelyek télen fehérre cserélik bundájukat.
vízityúk
VÉDETT
madarak (osztály), darualakúak (rend)A vízityúk a fészkét a part menti növényzetben vagy egy úszó szigeten helyezi el, hosszúra nyúlt lábujjainak köszönhetően könnyedén mozog akár a hínárnövényzet felületén is.
Tisza élővilága
Tiszaújvárosi Művelő
Created on March 30, 2023
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
View
Semicircle Mind Map
View
Team Retrospective
View
Fill in the Blanks
View
Museum Flipcards
View
Image Comparison Slider
View
Microcourse: Key Skills for the Professional Environment
View
The Meeting Microlearning
Explore all templates
Transcript
Árral
SZEMBEN
ÁRTÉRI ERDŐ
ÁRTÉRI MOCSÁRRÉT
Kapcsolat
Hamvas Béla Városi Könyvtár
Tiszaújváros
06/49-548-430
konyvtar@tujvaros.hu
tmkk.tiszaujvaros.hu
Ártéri erdők
Az ártéri erdőkben ezekkel a növényekkel és állatokkal is találkozhatsz.
tisza-parti margitvirág
nyári tőzike
nagy szarvasbogár
kis hőscincér
farkasalmalepke
díszes tarkalepke
Ártéri erdők
Az ártéri erdőkben ezekkel a növényekkel és állatokkal is találkozhatsz.
dunai tarajosgőte
vöröshasú unka
sárgarigó
örvös légykapó
fekete harkály
csuszka
Ártéri erdők
Az ártéri erdőkben ezekkel a növényekkel, állatokkal találkozhatsz.
rétisas
fekete gólya
vaddisznó
eurázsiai hód
tavi denevér
vidra
Ártéri mocsár-rét
A holtágak, morotvák változatos mocsári életközösségeket képviselnek.
mocsári teknős
nagy tavibéka
bakcsó
bölömbika
Ártéri mocsárrét
nagy kócsag
jégmadár
szürke gém
szárcsa
kis kárókatona
törpegém
Ártéri mocsárrét
hermelin
vízityúk
nyári tőzike
VÉDETT
zárvatermők (törzs), amarilliszfélék (család)A nyári tőzike bókoló, harang alakú virágának különlegessége a fehér lepellevelek csúcsán látható zöld vagy sárgászöld folt. Az ártereken májusban találkozhatsz vele, de mivel védett növény, így akár csak egy szál leszedése is pénzbírságot von maga után.
tisza-parti margitvirág
VÉDETT
zárvatermők (törzs), fészkesek (család)A tisza-parti margitvirág akár 150 cm magasra is megnő, augusztus végén és szeptemberben borítja virágba az ártéri réteket. Vigyázz, a természetvédelmi értéke 10.000 Ft!
nagy szarvasbogár
VÉDETT
ízeltlábúak (törzs), rovarok (osztály)A hímek 3-9 cm-es hosszával a legnagyobb hazai bogárfaj. Jellegzetes agancsszerűen megnagyobbodott rágóiról könnyen felismerhető. A hímek majdnem függőleges testtartásban repülnek, mivel nagy méretű rágóikat másképp nem tudják egyensúlyozni.
kis hőscincér
VÉDETT
bogarak (rend), rovarok (osztály), cincérfélék (család)A kis hőscincér 1,5-3 cm hosszú, a csápjuk a testhossz többszöröse is lehet. Életciklusuk első két éve a holtfához kapcsolódik, mivel a lárvák a korhadt fák belsejében fejlődnek. A kifejlett rovar csupán három hónapig él.
díszes tarkalepke
VÉDETT
rovarok (osztály), lepkék (rend)Ezt a lepkefaj az élőhelyeinek átalakulása miatt Európa jelentős részén kipusztulás fenye-geti. Többnyire a tölgy-kőris-szil ligeterdőkben találkozhatunk ezzel a díszes lepkével. A Natura 2000 által kijelölt "Tiszaújvárosi ártéri erdők" területen kiemelten fontos ennek a lepkének a megóvása.
farkasalmalepke
VÉDETT
rovarok (osztály), lepkék (rend)A farkasalmelepke hernyója hazánkban kizárólag a farkasalmán él. A lepkék a farkasalma levelének fonákjára helyezik petéiket. A kikelő hernyók a növény méreganyagai miatt maguk is mérgezővé válnak, erre figyelmeztet riasztó külsejük is: testükön élénk narancssárga-fekete, szőrös, gúlaszerű tüskék vannak
vöröshasú unka
VÉDETT
kétéltűek (osztály), békák (rend)A vöröshasú unka narancssárgás-vöröses hasú apró termetű béka, melyet jellegzetessé tesz a szív vagy csepp alakú szembogaruk és „unkogásuk” is, melyről hangutánzó nevüket kapták. Hátoldalának bőrét lekerekített szaruszemölcsök borítják. A hasán virító piros folttal riasztja el a rá vadászókat.
dunai tarajosgőte
VÉDETT
kétéltűek (osztály), farkos kétéltűek (rend)A dunai tarajosgőte a nevéhez híven a Duna és vízgyűjtői mentén terjedt el, így a Tisza mentén is fellelhető. Akár 10-12 cm-esre is megnő. A vizek melegedésével veszi kezdetét a nászidőszak, melynek során a hímek násztánccal hívják fel magukra a nőstények figyelmét. Ilyenkor a hím gőték magas, cakkos szélű tarajt növesztenek.
örvös légykapó
VÉDETT
madarak (osztály), verébalakúak (rend)Az örvös légykapó hímjei kiválasztanak egy odút maguknak, és feltűnő udvarlási viselkedéssel, például énekkel és egyéb hívójelekkel próbálják magukhoz csalogatni a tojókat.
tojó
hím
sárgarigó
VÉDETT
madarak (osztály), verébalakúak (rend)Régiesen aranymálinkó heves vérmérsékletű madár, fészkét, fiókáit ellentmondást nem tűrő módon védelmezi akár ragadozó madarakkal szemben is. A hímek jellegzetes flótázó énekéről (a népnyelv szerint "huncut a bíró") vagy éles kiáltásuk ("ksréék") nyomán szerezhetünk tudomást róluk.
csuszka
VÉDETT
madarak (osztály), verébalakúak (rend)Ez az apró termetű énekesmadár megrögzötten rejti el élelmiszer tartalékait az erdőben. Ügyesen mozog fejjel lefelé is, akár csavarvonalban, miközben a fák törzsén keresi táplálékát.
fekete harkály
VÉDETT
madarak (osztály), harkályalakúak (rend)A piros tollsisakot viselő fekete harkály a legnagyobb hazai harkályfaj. A hatalmas csőrével ütögeti a korhadt fák kérgét táplálék után kutatva, majd a hosszú nyelvével „piszkálja ki” a csőrével.
fekete gólya
fokozottan VÉDETT
madarak (osztály), gólyafélék (család)A fekete gólya étlapján elsősorban a hal szerepel, majd ezt követik a békák, a fiatalabb siklók, nem vetemednek meg semmi olyantól, ami él és mozog. A fehér rokonával ellentétben, a fekete gólya nem keresi a kéményeket, a villanyoszlopokat, nekik tökéletesen megfelel egy öreg, dúsan elágazó koronájú fa. Természet-védelmi értéke: 500.000 Ft
eurázsiai hód
VÉDETT
emlősök (osztály), rágcsálók (rend)Európa legnagyobb rágcsálója. Barna bundája vízhatlan, füleit és orrát egy-egy bőrlebennyel el tudja zárni a víz elől. A hód természetes ellensége a farkas és a hiúz. Természetvédelmi értéke: 50.000 Ft
vaddisznó
emlősök (osztály), párosujjú patások (rend)A vaddisznó hímeket kannak, a nőstény állatokat kocának, míg kicsinyeiket malacnak vagy egy-kétéves korban süldőnek hívják. Az egyedek családi csoportokban, kondákban élnek. Mindenevők. Őszi táplálékuk a makk, melyet túrással szereznek meg, így az erdőben könnyen észrevehetjük jelenlétüket.
tavi denevér
fokozottan VÉDETT
emlősök (osztály), denevérek (rend)Megbújnak a vízparti erdők faodvaiban. A téli álom október közepétől márciusig tart. Röpte gyors és egyenes, vadászata során akár 35 km/órás sebességgel is repülhet. 0,5 és 5 méter közötti magasságban a víz felett repülve vadászik, leggyakrabban szúnyogokat, kérészeket, lepkéket zsákmányol.
vidra
fokozottan VÉDETT
emlősök (osztály), ragadozók (rend)Henger alakú, áramvonalas teste az úszáshoz alkalmazkodott, izmos farka, valamint az ujjai között feszülő úszóhártyák is segítik a gyors előrehaladásban. Bundája tömött, víztaszító és rendkívül jó hőszigetelő; nem véletlen, hogy gazdája egész évben aktív, nem alszik téli álmot. A nappalt átalussza, mivel éjszakai ragadozó.
rétisas
fokozottan VÉDETT
madarak (osztály), vágómadárfélék (család)A rétisas mindig a vizek közelében telepszik meg. Kedveli a magas, öreg, ritkás fákból álló erdőket. Elsősorban halakat, ezenkívül madarakat, hüllőket és kisebb emlősöket fogyaszt. Kiemeli a 8 kg-os halat is, meglepi a nyulat vagy a rókát. Testmagassága 70-90 cm. Eszmei értéke 1 000 000 Ft.
mocsári teknős
VÉDETT
hüllők (osztály), teknősök (rend)A tojással szaporodó mocsári teknős hazánk egyetlen őshonos teknősfaja. A tiszta vizet kedveli, vízből kiálló fatönkökön, köveken csoportosan napoznak. Ragadozó állat, de nem veti meg a dögöket sem. A vizekben elhalt szervezetek fogyasztója. A középkorban gyakori fogás volt a lápi emberek asztalán a "teknőc leves".
nagy tavibéka
VÉDETT
kétéltűek (osztály), békák (rend)A tavibékát kacagó békának is nevezik, mert hangja jellegzetes, az erőteljes „kvark-kvark” szólamokat, mekegésre vagy kacagásra emlékeztető brekegéssel keveri. A nagy tavibéka a legnagyobb termetű, vízhez kötött hazai békafajunk, testhossza (lábak nélkül) elérheti a 15 cm-t.
bölömbika
fokozottan VÉDETT
madarak (osztály), gödényalakúak (rend)A bölömbika vonuló madár, bár enyhe teleken, a be nem fagyó vizeken kis számban áttelel. Nevét a hímek jellegzetes, mély hangjáról kapta, mely olyan, mintha egy távolból szóló kürtöt hallanánk. A kifejlett bölömbika testhossza 70-80 cm, bár a jellegzetes gubbasztó testtartása miatt kisebbnek látszik.
bakcsó
FOKOZOTTAN VÉDETT
madarak (osztály), gödényalakúak (rend)A fiatal példányok sötétbarna rejtőszínűek vajszínű pettyekkel, míg a kifejlett bakcsó tollazata alapvetően fekete-fehér. A madarak lesben állva vadásznak, mozdulatlanul bevárják zsákmányukat, majd hirtelen lecsapnak rá.
törpegém
fokozottan VÉDETT
madarak (osztály), gödényalakúak (rend)A törpegém mint neve is mutatja, a legkisebb hazai gémféle, pocgémnek is nevezik. Hosszú ujjaival ügyesen kapaszkodik a nádszálakon, hegyes, hosszú csőrét szigonyként használva ejti el zsákmányát. Veszély esetén „cövekel”, azaz nyakát és fejét az ég felé nyújtja, és mozdulatlanná dermed.
kis kárókatona
fokozottan VÉDETT
madarak (osztály), gödényalakúak (rend)A kárókatona fő étrendje a 10-12 cm-es, apróbb halakból áll, de nem veti meg a békákat sem. Mindaddig azon a területen él, ameddig nem kezd csökkeni a halak mennyisége.
jégmadár
VÉDETT
madarak (osztály), szalakótaalakúak (rend)Sokszor lehet látni, amint a víz felett szitál, azaz kolibriszerűen egy helyben „lebeg”. A fészkelőhelyét a patakok, folyók partjaiba vájva alakítja ki, mely akár 50-100 cm hosszú üreg is lehet. Halakat fogyaszt, rendkívül gyorsan emészt, a szálkát, pikkelyt, úszót pedig kiöklendezi.
nagy kócsag
FOKOZOTTAN VÉDETT
madarak (osztály), gémfélék (család)Étlapján szerepelnek a halak, bogarak, gyíkok, békák, egerek és a pockok is. A magyar állami természetvédelem címermadara. Az 1800-as években a díszmagyar ruhák tartozéka volt a kócsagtoll, mely a fejfedőt díszítette.
szürke gém
VÉDETT
madarak (osztály), gödényalakúak (rend)A kifejlett szürke gém testhossza közel 1 méter, szárnyfesztávolsága 175-195 cm. Repülése lassú, nehézkes, hangja rekedtes "krekk", melyet röptében is hallat. Naponta kb. fél kilogramm állati eredetű táplálékra van szüksége. Étlapján elsősorban halak vannak, de megeszi a rovarokat, pockokat és egereket is.
szárcsa
madarak (osztály), darualakúak (rend)A szárcsa az ember közelségét is elviselő koromfekete madár, legfeltűnőbb ismertetőjegye fehér homlokpajzsa. Ujjain úszókaréjok vannak az úszás elősegítésére. Jellegzetes piksz-piksz kiáltásairól és ugatásszerű hangjáról távolról felismerhető. Bukómadarakkal rivalizál, több méter mélyre is leúszik táplálékáért.
hermelin
VÉDETT
emlősök (osztály), menyétfélék (család)A hermelin bundájának színe évszaktól függően változik, mely a rejtőzködését segíti. Nyáron barna, hasa fehér, a téli bundája viszont fehér/sárgásfehér, a farkának utolsó harmada viszont télen-nyáron fekete. Az enyhe telek miatt egyre kevesebb azok aránya, amelyek télen fehérre cserélik bundájukat.
vízityúk
VÉDETT
madarak (osztály), darualakúak (rend)A vízityúk a fészkét a part menti növényzetben vagy egy úszó szigeten helyezi el, hosszúra nyúlt lábujjainak köszönhetően könnyedén mozog akár a hínárnövényzet felületén is.