Want to create interactive content? It’s easy in Genially!

Get started free

környezetszennyezés

Tiszaújvárosi Művelő

Created on March 8, 2023

Start designing with a free template

Discover more than 1500 professional designs like these:

Akihabara Agenda

Akihabara Content Repository

Internal Guidelines for Artificial Intelligence Use

Sorting Cards

Correct Concepts

Interactive Scoreboard

Choice Board Flipcards

Transcript

Környezet-

szennyezés

A TISZÁN

Cianidszennyezés
Olajszennyezés
Hulladékszennyezés
Mikroműanyag- szennyezés
Mezőgazdasági eredetű szennyezés
#Hamvas Béla Városi Könyvtár #Tiszaújváros #ÁrralSzemben

Ciánszennyezés

Magyarország egyik legnagyobb, vízi élővilágát érintő katasztrófája 2000. januárjában következett be, amikor a nagybányai létesítmény ülepítő gátja átszakadt. A cián- és nehézfémtartalmú szennyvíz a Lápos folyóba zúdult, ahonnan a Szamosba, majd a Tiszába került. Becslések szerint a Tisza magyarországi szakaszán több mint 1000 tonna hal pusztult el.

Szerencsére a vártnál gyorsabb volt a regenerálódás, 3-4 év alatt a vízi élővilág 95%-a újra megjelent az érintett folyókban, ugyanakkor az üledék nehézfémtartalma még tíz évvel a katasztrófa után is magas volt.

Fotó

+ info

Ciánszennyezés

Olajszennyezés

Olajszennyezés többnyire tengereken, óceánokon fordul elő, de hazánkban például Algyőn is szivárgott már olaj a Tiszába. Az olaj a víz felszínén úszik, ezáltal gátolja a vízi élőlények gázcseréjét.

A víz felszínén úszó olaj a vízi madarak és emlősök tollazatába, szőrzetébe ragadva az élőlények pusztulását is okozhatja.

Fotó

+ info

Olajszennyezés

Hulladék-szennyezés

A Tisza és mellékfolyói több ország érintésével jutnak el hazánk területére, ahol az összegyűlt hulladék veszé-lyezteti a vízi ökoszisztémá-kat, a hullámterekre lerakódva pedig szennyezi a természeti környezetet. A becslések alapján évente 3500 tonna, azaz 3 millió 500 ezer kg hulladék érkezik a Tiszán hazánkba. (Ez 50 ezer átlagos testalkatú ember súlyával egyezik meg!)

Romániában és Ukrajnában napjainkban is tapasztalható jelenség, hogy a hulladék-lerakókat a hullámtéren alakították ki, de gyakori eset, hogy a folyó menti településeken egyszerűen a vízbe borítják a hulladékot.

Fotó

+ info

Hulladék-szennyezés

A vizek által szállított hulladék legnagyobb része csomagolóanyag, műanyag, PET palack vagy egyéb vegyipar által előállított (mű)anyag.

Hulladék-szennyezés

Forrás: MTI, fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

A Kiskörei Vízlépcső a folyón érkező uszadéknak és a hulladéknak is mesterséges gátját szabja, így ott nagy mennyiségben sikerül kiemelni azokat. De a hullámterekben lerakódott hulladékokat csak fáradságos, aprólékos munkával, kézi erővel van lehetőség összegyűjteni. Több civil kezdeményezés (PET Kupa, TeSzedd!) önkéntesei segítik a vízügyi szakemberek munkáját a hulladék elleni “harcban”.

Mikroműanyag-szennyezés

A műanyagok, amelyek hulladékként kerülnek a Tiszába, idővel nem lebomla-nak, hanem aprózódnak. A méretétől függően ezeket mikroműanyagoknak nevezzük. A tápláléklánc elején elhe-lyezkedő élőlények (plankto-nok, kagylók, halak) elfogyaszt-ják ezeket a mikroműanyago-kat, amelyek a tápcsatornájuk-ban gyulladásos reakciókat válthatnak ki, és azok elpusztulását okozhatják.

A tápláléklánc végén - miközben elfogyasztjuk a halat - a mi tányérunkon is fellelhetőek a mikro-műanyagok, melyek a jövőnkre nézve beláthatatlan veszélyforrást jelentenek.

+ info

Mezőgazdasági eredetű szennyezés

Nagyobb esők alkalmával a kiszórt és a nem hasznosult növényvédőszerek a talaj-, majd a felszíni vizeket szennyezhetik.