Reformtár
A Műszaki Tanulmánytár reformkori érdekességeket és kérdéseket tartalmazó játéka
Szeretettel köszöntünk a Refromtár című játékunkban!A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytára a 11. kerületben található, több mint 16.000 tárgyat őriz. Ehhez a gazdag gyűjteményhez, illetve a reformkorhoz kapcsolódóan gyűjtöttük össze 12 érdekességet, kérdést és játékos feladatot. Ha készen állsz, kattints a kék négyzetben található nyílra, majd a következő oldalon válaszd ki, hogy melyik téma érdekel. Természetesen sorban is haladhatsz, de minden helyes válasz után visszatérhetsz a kezdőállomásra. Jó időtöltést kívánunk!
I. Látás a refomkorban
VII. Fröccs!
II. Budáról Bécsbe
VIII. Reformkori divat
III. Lánchíd
IX. 8 év alatt 1000 verset, de mivel?
IV. Én felmentem a Lánchídra félpénzzel
X. Kiflikóhó
V. Hűsítő
XI. Fénykép a reformkorban
VI. Zsebes kérdés
XII. Petőfi a vasúton
I.
A császár új ruhája, A királyleány és a borsószem, A kis gyufaárus leányka …Ma már minden gyermek számára ismerősen csenghetnek a mesecímek, amelyek a dán Hans Christian Andersen meseírónak köszönhetünk. Azt már viszont kevesen tudják, hogy Szendrey Júlia volt, aki ezeket a meséket magyar nyelvre fordította. Nyomtatásban 1858-ban jelentek meg.Ekkor még gyertyafény vagy olajlámpás mellett történt az esti meseolvasás, ami igénybe vette a szemet. Válaszd ki, hogy milyen szemüveget használhattak 19. században?
II.
Napjainkban vasúton közlekedve Budapestről körülbelül 2 óra 41 perc alatt juthatunk el az osztrák fővárosba. Picivel hosszabb idő, ha autóval indulunk útnak. A reformkorban csak a nemesi családok tagjai engedhették meg maguknak a távoli utazást, de nem volt ennyi választásuk a módját tekintve. A zötykölődő hintó a mai lehetőségekhez képest nagyon-nagyon lassú és kényelmetlen volt. Tippeld meg, körülbelül mennyi idő alatt jutottak el nemeseink Budáról Bécsbe a reformkorban?
12 óra alatt
30 óra alatt
5 óra alatt
III.
Már az 1800-as évek elején megfogalmazódott az igény arra vonatkozólag, hogy Buda és Pest között egy állandó híd jöjjön létre. Gróf Széchenyi István Angliában keresett megoldást, ugyanis ekkora híd abban a korban nem készült. William Tierney Clark volt az, aki vállalkozott a híd megtervezésére, ez lett végül a Lánchíd. Mit gondolsz, addig milyen lehetőségek voltak a Dunán vajon átkelésre?
Gőzhajtású motorcsónak
Ideiglenes hajóhíd
Úszás
Ha szeretnél többet megtudni a Lánchídról, kattints ide!
IV.
A Lánchíd nem csak közlekedésileg volt fontos beruházás, hanem a társadalmi változásokat is segítette. A reformkorban indultak el kezdeményezések a közteherviselés bevezetésére. Ez abban nyilvánult meg, hogy az előkelőeknek is kellett már olyan költségeket viselniük, amelyek alól korábban mentesültek. A Lánchídon való áthaladáskor már a nemeseknek is kellett fizetniük hídpénzt. Szerinted mennyibe került egy áthaladás egy gyalogos személynek a hídon? (1 forint: 60 krajcár)
1 krajcár
60 krajcár
5 krajcár
V.
Tárolhatta-e hűtőszekrényben Szendrey Julianna a nem tartós élelmiszereket, hogy azok ne romoljanak meg?
Nem
Igen
V.
Ebben az időben hazánkban még nem voltak hűtőszekrények. A húsok tartósítását sóval vagy füstöléssel oldották meg, vagy zsírban tették el a kisebb darabokat. A romlandó élelmiszereket szalmával bélelt hűs vermekben, esetleg a kútba (vödörben a víz széléig) leengedve tartósították. Az elektromos hűtőszekrények elődei voltak a jégszekrények. A jegesembertől lehetett megvásárolni a jégtömböket, amelyek a háztartásokban lévő jégszekrényekbe kerültek. Egy jégszekrénybe átlagosan három naponként kellett friss jeget tenni. A természetes jégnyerési lehetőségek mellett a 20. század elejétől jelentek csak meg itthon a műjéggyárak. A jég lovas kocsin érkezett, aminek bakján ott ült a jeges és kiabálta, hogy „Itt a jeges!” A háziasszonyok szaladtak kezükben a vödörrel megvenni a jeget. Ezek a hűtőszekrények soha nem romlottak el, még fa részükben sem esett kár.
VI.
Kaphatott-e Petőfi Sándor a szüleitől zsebórát, hogy ne késsen el az iskolából?
Igen
Nem
Ezüst zsebóra 1830-1840 körül
VI.
Nem volt rá szükség. A 19. században az emberek 80- 90%-a mezőgazdasági munkákból élt. Petőfi Sándor szülei, - apja mészáros, anyja mosónő- szintén kétkezi munkából élő emberek voltak. A napi feladatokat a megtett munka mennyiségéhez szükséges időhöz kötötték. Az éves ciklust a mezőgazdasági munkák határozták meg és az ünnepek tagolták. A gyerekek is az évszakhoz igazodva jártak iskolába, követve a napszakok rövidségét és hosszát, hiszen ekkor még nem volt közvilágítás. Vidéken a kakassal keltek és a tyúkkal feküdtek az emberek. A hivatalnokoknak, boltosoknak volt szüksége a pontos időre a munkájukhoz. Zsebórát pedig az előkelő urak hordtak, de inkább öltözékkiegészítőként, státuszszimbólumként. A gőzhajózás és a vasút megjelenésével vált fontossá az időmérés, a pontos idő meghatározása.
VII.
A fröccs napjainkban is közkedvelt ital, a bor és a szódavíz keveréke, amelyet 10 évvel ezelőtt a Magyar Értéktárba is felvettek. Vajon Petőfi Sándor ihatott már fröccsöt? Rendelkezésre állt az ő korában a négyfázisú szódavíz-gyártó gép, amely a széndioxid sűrítésére nem a mechanikus légsűrítőt alkalmazta?
Nem
Igen
VII.
Helyes válasz! Már a húszas évektől működött szikvíz üzem, és az anekdoták szerint a negyvenes évek elejétől már szívesen fogyasztották a gyöngyöző keveréket. Tehát ha megkívánta volna Petőfi Sándor, ihatott volna fröccsöt. Ő azonban tisztán itta a bort, vándorszínész éveit követően pedig többnyire mértékkel, bár ebben az időszakban (a kutakból, vagy forrásokból nyerhető víz esetleges szennyeződései, fertőző anyag-tartalma miatt) gyakran víz helyett is bort fogyasztottak.
VII.
Helytelen válasz! Már a húszas évektől működött szikvíz üzem, és az anekdoták szerint a negyvenes évek elejétől már szívesen fogyasztották a gyöngyöző keveréket. Tehát ha megkívánta volna Petőfi Sándor, ihatott volna fröccsöt.
Próbáld újra!
VIII.
Reformkori divat
1827-ben jelent meg hazánkban az első divatlap, amely német nyelvű volt. Ezt hamarosan továbbiak követték ugyancsak német, illetve magyar nyelven. 1843-1848 között a Honderű című magyar szépirodalmi, művészeti és divatlap is megszólította az arisztokráciát, a magyar nyelvet kívánta még inkább népszerűvé tenni a felsőbb körökben. Olyan korabeli közszereplőket is megjelentetett divatrajz-illusztrációin, mint például gróf Széchenyi István, akitől közvetve a lap címe is származott. Először Balthasar Kremsnek sikerült 1810-ben a gyakorlatban is bevált varrógépet készítenie. Gépe láncöltésű varratot készített és felépítését tekintve a ma is használatos láncoló-gépek ősének tekinthető.
VIII.
Reformkori divat
Bár a varrógépek kapcsán sokaknak Isaac Singer jut rögtön az eszébe, egy történet szerint Elias Howe szabadalmaztatta 1845-ben az első varrógépet. Ebből egy modell jutott el Singer-hez, aki kis módosításokkal szabadalmaztatta és gyártani kezdte ezt a modellt. Tény, hogy ő szabadalmaztatta a motoros varrógépet 1855. október 9-én. Magyarországon Csonka János kezdeményezésére 1893-ban alapította meg Lázár Pál az Első Magyar Varrógép- és Kerékpárgyár Rt.-t, amely Adria márkanévvel gyártotta gépeit. A Műszaki Tanulmánytárban többek közt Singer és Csepel varrógépekkel is találkozhattok.
IX.
8 év alatt 1000 verset, de mivel? Petőfi Sándor balkezes volt, de mindkét kezével egyaránt jól írt. Nem csak a tollat, de a kardot is jól forgatta. Rendkívüli tehetségét mutatja, hogy a János vitézt 6 nap és éjszaka alatt vetette papírra. Az íráshoz tintát és tollat használtak még a 19. század elején is, időtállóak a lúd vagy a hattyú legkülső evezőtollai voltak egészen az acélhegyek megjelenéséig. A tollszár végét ferdén levágták és egycenti hosszan bevágták, hogy felszívja a tintát, majd tisztították, élesítették, a kopott tollhegyeket pedig utómetszéssel javították. A tintát és az írás végeztével a papírra hintett port kalamárisban tartották. Petőfi Sándor már így ír: „Tollat ragadtam, vagy tulajdonkép nem is tollat, hanem fából való botot, mellynek vége hasított hegyes acél vagy réz.”
IX.
A költő halála után a német filozófus, Friedrich Nietzsche Petőfi Sándor több versét is megzenésítette. Az alábbi igen közkedvelt lett. Petőfi Sándor: TE VOLTÁL EGYETLEN VIRÁGOM... Te voltál egyetlen virágom; Hervadt vagy: puszta életem. Te voltál fényes napvilágom; Lementél: éj van körülem. Te voltál képzeményim szárnya; Megtörve vagy: nem szállhatok. Te voltál vérem forrósága; Meghűltél: oh, majd megfagyok. Pest, 1845. január
Ha szeretnéd meghallgatni, kattints ide!
X.
Szendrey Julianna jól forgatta a tollat és a fakanalat is. A gyermekei hozzá írott leveleiből tudjuk, hogy rendkívül kreatív és művelt asszony volt. Ádám fia pedig ki is emeli, hogy mindezek mellett pompás rántottát és kiflikochot tudott készíteni. Ebben a korban az édesség ritkaság számba ment, ünnepek alkalmával, karácsonykor örülhettek némi nyalánkságnak a gyerekek.A józan ész és a praktikus konyha receptje volt – ahogyan Ádám nevezte – a „kiflikóhó”, ami a rizskoch-hoz hasonlítható. A megszáradt kifliket nem dobták ki, hanem vaníliás, cukros tejbe áztatták, tehettek rá gyümölcsöt, majd megszórták dióval, mazsolával. Ezt a masszát sütőben összesütötték, esetleg tojáshabot vagy lekvárt tehettek meg a tetejére.
X.
A konyhai eszközök napjainkra sem változtak sokat a reformkori megjelenésükhöz képest. Milyen eszközökre lehetett szükség ennek a finom édesség elkészítéséhez a 19. században?
Piaci csapómérleg
Tésztametélő fa nyéllel
Dió- és zsemledaráló
Kézikaros habverőfej
Habszifon
Fakeretes szita
XI.
Milyen fényképezőgéppel örökíthették volna meg az 1848-as eseményeket?
Pajtás fényképezőgép
Jedlik Ányos kamerája
Duflex fényképezőgép
XI.
Az egyik első képrögzítési technika a dagerrotípia volt, a mai fényképek ősének számított. Egy fényérzékeny, ezüstözött rézlemezt helyeztek a kamerába (egy fából készült dobozba), és ezt követően exponáltak. A kép előhívása higanygőz segítségével történt. Jedlik Ányos fényképezőgépe alkalmas lett volna a 1848–49-es forradalom és szabadságharc megörökítésére, de a hosszú expozíciós idő (10–60 másodperc) még mindig soknak számított egy-egy kép elkészítéséhez, a mozgó téma megörökítéséhez. Petőfi Sándor nem is szerette, ha fotózzák, azt mondta: „Utálom a bálványt, a valónak hazug mását; aki szeret: megőriz lelki szemeivel." Egyetlen egy dagerrotípia készült csak róla. Nem mindenki rendelkezhetett ilyen kamerával. Jedlik Ányos fizikusként lelkes fotóamatőr is volt, aki hazánkban elsőként foglalkozott tudományos szinten a fotográfiával. Daguerre rendszerű kameráját 1842-ben vásárolta Bécsben, 229 forintért, ami egy pesti egyetemi tanár negyedévi fizetésének felelt meg. Jedlik Ányos kamerája az egyetlen ismert, és a fényképezés eme korai korszakából Magyarországon megmaradt fényképezőgép.
XII.
Petőfi Sándor VASUTON(részlet) S még mi egyre röpülünk, Egy sziporkát sem fáradva; Ez a gép tán egyenest a Másvilágba megy velünk! - Száz vasútat, ezeret! Csináljatok, csináljatok! Hadd fussák be a világot, Mint a testet az erek. Pest, 1847. december
XII.
Az első magyar gőzüzemű vasutat 1846. július 15-én nyitották meg Pest és Vác között. Bár az ünnepélyes eseményre mindent ünnepi díszbe öltöztettek, mire a szerelvény befutott Vácra, félreverték a harangot, mert tűzvész pusztított a városban. Hazánk első két mozdonyának neve Pest és Buda volt. Sokan úgy vélik, hogy Petőfi Sándor maga is jelen volt ezen az eseményen, és a Vasuton című költeményét ez az élmény ihlette. Azonban a vers 1847. december 15. és 20. között született, amikor a költő a szüleit, elsősorban betegeskedő édesanyját látogatta meg Vácott. Milyen más úticélt érhetett el vonattal? Hová juthatott el Petőfi ezzel a közlekedési eszközzel?
Debrecenbe
Szegedre
Szolnokra
Gratulálunk!
Sikeresen megfejtetted az összes kérdést. Látogass el hozzánk a Műszaki Tanulmánytárba a 11. kerületbe, hogy felfedezhesd a közel 16.000 darabos gyűjteményünket. Cím: 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 10. További tartalmakért, videókért, játékokért kattints a szövegre! Jó böngészést kívánunk!
Újra játszom!
Ha érdekel az internet rövid története, kattints ide!
Helytelen válasz!
Próbáld újra!
reformtar_kviz
Andras Ban
Created on February 16, 2023
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
View
Christmas Spirit Test
View
Corporate Icebreaker
View
Retro Bits Quiz
View
Bomb Quiz
View
Witchcraft Quiz
View
Halloween Quiz
View
Day of the Dead Quiz
Explore all templates
Transcript
Reformtár
A Műszaki Tanulmánytár reformkori érdekességeket és kérdéseket tartalmazó játéka
Szeretettel köszöntünk a Refromtár című játékunkban!A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytára a 11. kerületben található, több mint 16.000 tárgyat őriz. Ehhez a gazdag gyűjteményhez, illetve a reformkorhoz kapcsolódóan gyűjtöttük össze 12 érdekességet, kérdést és játékos feladatot. Ha készen állsz, kattints a kék négyzetben található nyílra, majd a következő oldalon válaszd ki, hogy melyik téma érdekel. Természetesen sorban is haladhatsz, de minden helyes válasz után visszatérhetsz a kezdőállomásra. Jó időtöltést kívánunk!
I. Látás a refomkorban
VII. Fröccs!
II. Budáról Bécsbe
VIII. Reformkori divat
III. Lánchíd
IX. 8 év alatt 1000 verset, de mivel?
IV. Én felmentem a Lánchídra félpénzzel
X. Kiflikóhó
V. Hűsítő
XI. Fénykép a reformkorban
VI. Zsebes kérdés
XII. Petőfi a vasúton
I.
A császár új ruhája, A királyleány és a borsószem, A kis gyufaárus leányka …Ma már minden gyermek számára ismerősen csenghetnek a mesecímek, amelyek a dán Hans Christian Andersen meseírónak köszönhetünk. Azt már viszont kevesen tudják, hogy Szendrey Júlia volt, aki ezeket a meséket magyar nyelvre fordította. Nyomtatásban 1858-ban jelentek meg.Ekkor még gyertyafény vagy olajlámpás mellett történt az esti meseolvasás, ami igénybe vette a szemet. Válaszd ki, hogy milyen szemüveget használhattak 19. században?
II.
Napjainkban vasúton közlekedve Budapestről körülbelül 2 óra 41 perc alatt juthatunk el az osztrák fővárosba. Picivel hosszabb idő, ha autóval indulunk útnak. A reformkorban csak a nemesi családok tagjai engedhették meg maguknak a távoli utazást, de nem volt ennyi választásuk a módját tekintve. A zötykölődő hintó a mai lehetőségekhez képest nagyon-nagyon lassú és kényelmetlen volt. Tippeld meg, körülbelül mennyi idő alatt jutottak el nemeseink Budáról Bécsbe a reformkorban?
12 óra alatt
30 óra alatt
5 óra alatt
III.
Már az 1800-as évek elején megfogalmazódott az igény arra vonatkozólag, hogy Buda és Pest között egy állandó híd jöjjön létre. Gróf Széchenyi István Angliában keresett megoldást, ugyanis ekkora híd abban a korban nem készült. William Tierney Clark volt az, aki vállalkozott a híd megtervezésére, ez lett végül a Lánchíd. Mit gondolsz, addig milyen lehetőségek voltak a Dunán vajon átkelésre?
Gőzhajtású motorcsónak
Ideiglenes hajóhíd
Úszás
Ha szeretnél többet megtudni a Lánchídról, kattints ide!
IV.
A Lánchíd nem csak közlekedésileg volt fontos beruházás, hanem a társadalmi változásokat is segítette. A reformkorban indultak el kezdeményezések a közteherviselés bevezetésére. Ez abban nyilvánult meg, hogy az előkelőeknek is kellett már olyan költségeket viselniük, amelyek alól korábban mentesültek. A Lánchídon való áthaladáskor már a nemeseknek is kellett fizetniük hídpénzt. Szerinted mennyibe került egy áthaladás egy gyalogos személynek a hídon? (1 forint: 60 krajcár)
1 krajcár
60 krajcár
5 krajcár
V.
Tárolhatta-e hűtőszekrényben Szendrey Julianna a nem tartós élelmiszereket, hogy azok ne romoljanak meg?
Nem
Igen
V.
Ebben az időben hazánkban még nem voltak hűtőszekrények. A húsok tartósítását sóval vagy füstöléssel oldották meg, vagy zsírban tették el a kisebb darabokat. A romlandó élelmiszereket szalmával bélelt hűs vermekben, esetleg a kútba (vödörben a víz széléig) leengedve tartósították. Az elektromos hűtőszekrények elődei voltak a jégszekrények. A jegesembertől lehetett megvásárolni a jégtömböket, amelyek a háztartásokban lévő jégszekrényekbe kerültek. Egy jégszekrénybe átlagosan három naponként kellett friss jeget tenni. A természetes jégnyerési lehetőségek mellett a 20. század elejétől jelentek csak meg itthon a műjéggyárak. A jég lovas kocsin érkezett, aminek bakján ott ült a jeges és kiabálta, hogy „Itt a jeges!” A háziasszonyok szaladtak kezükben a vödörrel megvenni a jeget. Ezek a hűtőszekrények soha nem romlottak el, még fa részükben sem esett kár.
VI.
Kaphatott-e Petőfi Sándor a szüleitől zsebórát, hogy ne késsen el az iskolából?
Igen
Nem
Ezüst zsebóra 1830-1840 körül
VI.
Nem volt rá szükség. A 19. században az emberek 80- 90%-a mezőgazdasági munkákból élt. Petőfi Sándor szülei, - apja mészáros, anyja mosónő- szintén kétkezi munkából élő emberek voltak. A napi feladatokat a megtett munka mennyiségéhez szükséges időhöz kötötték. Az éves ciklust a mezőgazdasági munkák határozták meg és az ünnepek tagolták. A gyerekek is az évszakhoz igazodva jártak iskolába, követve a napszakok rövidségét és hosszát, hiszen ekkor még nem volt közvilágítás. Vidéken a kakassal keltek és a tyúkkal feküdtek az emberek. A hivatalnokoknak, boltosoknak volt szüksége a pontos időre a munkájukhoz. Zsebórát pedig az előkelő urak hordtak, de inkább öltözékkiegészítőként, státuszszimbólumként. A gőzhajózás és a vasút megjelenésével vált fontossá az időmérés, a pontos idő meghatározása.
VII.
A fröccs napjainkban is közkedvelt ital, a bor és a szódavíz keveréke, amelyet 10 évvel ezelőtt a Magyar Értéktárba is felvettek. Vajon Petőfi Sándor ihatott már fröccsöt? Rendelkezésre állt az ő korában a négyfázisú szódavíz-gyártó gép, amely a széndioxid sűrítésére nem a mechanikus légsűrítőt alkalmazta?
Nem
Igen
VII.
Helyes válasz! Már a húszas évektől működött szikvíz üzem, és az anekdoták szerint a negyvenes évek elejétől már szívesen fogyasztották a gyöngyöző keveréket. Tehát ha megkívánta volna Petőfi Sándor, ihatott volna fröccsöt. Ő azonban tisztán itta a bort, vándorszínész éveit követően pedig többnyire mértékkel, bár ebben az időszakban (a kutakból, vagy forrásokból nyerhető víz esetleges szennyeződései, fertőző anyag-tartalma miatt) gyakran víz helyett is bort fogyasztottak.
VII.
Helytelen válasz! Már a húszas évektől működött szikvíz üzem, és az anekdoták szerint a negyvenes évek elejétől már szívesen fogyasztották a gyöngyöző keveréket. Tehát ha megkívánta volna Petőfi Sándor, ihatott volna fröccsöt.
Próbáld újra!
VIII.
Reformkori divat
1827-ben jelent meg hazánkban az első divatlap, amely német nyelvű volt. Ezt hamarosan továbbiak követték ugyancsak német, illetve magyar nyelven. 1843-1848 között a Honderű című magyar szépirodalmi, művészeti és divatlap is megszólította az arisztokráciát, a magyar nyelvet kívánta még inkább népszerűvé tenni a felsőbb körökben. Olyan korabeli közszereplőket is megjelentetett divatrajz-illusztrációin, mint például gróf Széchenyi István, akitől közvetve a lap címe is származott. Először Balthasar Kremsnek sikerült 1810-ben a gyakorlatban is bevált varrógépet készítenie. Gépe láncöltésű varratot készített és felépítését tekintve a ma is használatos láncoló-gépek ősének tekinthető.
VIII.
Reformkori divat
Bár a varrógépek kapcsán sokaknak Isaac Singer jut rögtön az eszébe, egy történet szerint Elias Howe szabadalmaztatta 1845-ben az első varrógépet. Ebből egy modell jutott el Singer-hez, aki kis módosításokkal szabadalmaztatta és gyártani kezdte ezt a modellt. Tény, hogy ő szabadalmaztatta a motoros varrógépet 1855. október 9-én. Magyarországon Csonka János kezdeményezésére 1893-ban alapította meg Lázár Pál az Első Magyar Varrógép- és Kerékpárgyár Rt.-t, amely Adria márkanévvel gyártotta gépeit. A Műszaki Tanulmánytárban többek közt Singer és Csepel varrógépekkel is találkozhattok.
IX.
8 év alatt 1000 verset, de mivel? Petőfi Sándor balkezes volt, de mindkét kezével egyaránt jól írt. Nem csak a tollat, de a kardot is jól forgatta. Rendkívüli tehetségét mutatja, hogy a János vitézt 6 nap és éjszaka alatt vetette papírra. Az íráshoz tintát és tollat használtak még a 19. század elején is, időtállóak a lúd vagy a hattyú legkülső evezőtollai voltak egészen az acélhegyek megjelenéséig. A tollszár végét ferdén levágták és egycenti hosszan bevágták, hogy felszívja a tintát, majd tisztították, élesítették, a kopott tollhegyeket pedig utómetszéssel javították. A tintát és az írás végeztével a papírra hintett port kalamárisban tartották. Petőfi Sándor már így ír: „Tollat ragadtam, vagy tulajdonkép nem is tollat, hanem fából való botot, mellynek vége hasított hegyes acél vagy réz.”
IX.
A költő halála után a német filozófus, Friedrich Nietzsche Petőfi Sándor több versét is megzenésítette. Az alábbi igen közkedvelt lett. Petőfi Sándor: TE VOLTÁL EGYETLEN VIRÁGOM... Te voltál egyetlen virágom; Hervadt vagy: puszta életem. Te voltál fényes napvilágom; Lementél: éj van körülem. Te voltál képzeményim szárnya; Megtörve vagy: nem szállhatok. Te voltál vérem forrósága; Meghűltél: oh, majd megfagyok. Pest, 1845. január
Ha szeretnéd meghallgatni, kattints ide!
X.
Szendrey Julianna jól forgatta a tollat és a fakanalat is. A gyermekei hozzá írott leveleiből tudjuk, hogy rendkívül kreatív és művelt asszony volt. Ádám fia pedig ki is emeli, hogy mindezek mellett pompás rántottát és kiflikochot tudott készíteni. Ebben a korban az édesség ritkaság számba ment, ünnepek alkalmával, karácsonykor örülhettek némi nyalánkságnak a gyerekek.A józan ész és a praktikus konyha receptje volt – ahogyan Ádám nevezte – a „kiflikóhó”, ami a rizskoch-hoz hasonlítható. A megszáradt kifliket nem dobták ki, hanem vaníliás, cukros tejbe áztatták, tehettek rá gyümölcsöt, majd megszórták dióval, mazsolával. Ezt a masszát sütőben összesütötték, esetleg tojáshabot vagy lekvárt tehettek meg a tetejére.
X.
A konyhai eszközök napjainkra sem változtak sokat a reformkori megjelenésükhöz képest. Milyen eszközökre lehetett szükség ennek a finom édesség elkészítéséhez a 19. században?
Piaci csapómérleg
Tésztametélő fa nyéllel
Dió- és zsemledaráló
Kézikaros habverőfej
Habszifon
Fakeretes szita
XI.
Milyen fényképezőgéppel örökíthették volna meg az 1848-as eseményeket?
Pajtás fényképezőgép
Jedlik Ányos kamerája
Duflex fényképezőgép
XI.
Az egyik első képrögzítési technika a dagerrotípia volt, a mai fényképek ősének számított. Egy fényérzékeny, ezüstözött rézlemezt helyeztek a kamerába (egy fából készült dobozba), és ezt követően exponáltak. A kép előhívása higanygőz segítségével történt. Jedlik Ányos fényképezőgépe alkalmas lett volna a 1848–49-es forradalom és szabadságharc megörökítésére, de a hosszú expozíciós idő (10–60 másodperc) még mindig soknak számított egy-egy kép elkészítéséhez, a mozgó téma megörökítéséhez. Petőfi Sándor nem is szerette, ha fotózzák, azt mondta: „Utálom a bálványt, a valónak hazug mását; aki szeret: megőriz lelki szemeivel." Egyetlen egy dagerrotípia készült csak róla. Nem mindenki rendelkezhetett ilyen kamerával. Jedlik Ányos fizikusként lelkes fotóamatőr is volt, aki hazánkban elsőként foglalkozott tudományos szinten a fotográfiával. Daguerre rendszerű kameráját 1842-ben vásárolta Bécsben, 229 forintért, ami egy pesti egyetemi tanár negyedévi fizetésének felelt meg. Jedlik Ányos kamerája az egyetlen ismert, és a fényképezés eme korai korszakából Magyarországon megmaradt fényképezőgép.
XII.
Petőfi Sándor VASUTON(részlet) S még mi egyre röpülünk, Egy sziporkát sem fáradva; Ez a gép tán egyenest a Másvilágba megy velünk! - Száz vasútat, ezeret! Csináljatok, csináljatok! Hadd fussák be a világot, Mint a testet az erek. Pest, 1847. december
XII.
Az első magyar gőzüzemű vasutat 1846. július 15-én nyitották meg Pest és Vác között. Bár az ünnepélyes eseményre mindent ünnepi díszbe öltöztettek, mire a szerelvény befutott Vácra, félreverték a harangot, mert tűzvész pusztított a városban. Hazánk első két mozdonyának neve Pest és Buda volt. Sokan úgy vélik, hogy Petőfi Sándor maga is jelen volt ezen az eseményen, és a Vasuton című költeményét ez az élmény ihlette. Azonban a vers 1847. december 15. és 20. között született, amikor a költő a szüleit, elsősorban betegeskedő édesanyját látogatta meg Vácott. Milyen más úticélt érhetett el vonattal? Hová juthatott el Petőfi ezzel a közlekedési eszközzel?
Debrecenbe
Szegedre
Szolnokra
Gratulálunk!
Sikeresen megfejtetted az összes kérdést. Látogass el hozzánk a Műszaki Tanulmánytárba a 11. kerületbe, hogy felfedezhesd a közel 16.000 darabos gyűjteményünket. Cím: 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 10. További tartalmakért, videókért, játékokért kattints a szövegre! Jó böngészést kívánunk!
Újra játszom!
Ha érdekel az internet rövid története, kattints ide!
Helytelen válasz!
Próbáld újra!