Őskor

Őskori Művészet

Tartalom

Istenábrázolás

Vénuszok

Építészete

Művészete

Szegvár-Tűzkövesi ,,Sarlós isten"

Willendorfi Vénusz

Stonehenge

Korszakok

Barlangfestmények

Őskori lakóházak

Lausseli Vénusz

Szkíta aranyszarvas

Korszakok

Paleolitikum

Neolitikum

Mezolitikum

+ info

+ info

+ info

Őskori falfestmények

Az ősi grafika a karcolás és a vésés, a körvonalakat alkalmazó rajzművészet őse. Az őskori festményekre kezdetben állat- és emberábrázolás volt jellemző. A festményeket céllal készítették: vadászmágia, varázslat, termékenység vagy szertartás. Színezőanyagok voltak például a színes földek, növényi nedvek, ásványokból őrölt festékpor, korom és szén. Kötőanyagnak pedig vért, gyantát, tojást, mézet és zsírtatalmú anyagokat használtak. A körvonalaknál a sziklafal természetes egyenletlenségeit használták fel.

Altamirai őskori barlangfestmények, felső paleolitikum, Kr. e. 15 000 körül

A falfestmények jellegzetességei:

• Nincsenek egyéni vonások az emberábrázolások során.

• Nincsenek tájak és növények sem.

• A csoportos ábrázolásokon a nagy állatokhoz kevesebb, míg a kisméretű állatokhoz több emberábrázolás tartozik.

Lascaux-i őskori barlangfestmények, felső paleolitikum, Kr. e. 15 000 körül

Vajon melyik melyik?

VS

Altamirai őskori barlangfestmények, felső paleolitikum, Kr. e. 15 000 körül

Lascaux-i őskori barlangfestmények, felső paleolitikum, Kr. e. 15 000 körül

Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról

Vaskor, Kr. e. 400 körül Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum (=MNM)

Stonehenge, bronzkor

Őskori lakóházak

Az eddig feltárt legősibb város romjait 1958-ban fedezték fel Törökországban.A házak vályogtéglából épültek. A szabályos négyszög alaprajzú, lapos tetejű, körülbelül 25m2 alapterületű építményeket szorosan egymás mellé építették, csak elvétve voltak udvarok. A településen nem voltak utcák, sem sikátorok, így a házakba csak a tetőn át lehetett bejutni. Körülbelül 5-6000 embernek adott otthont.

Çatal-Hüyük, Kr.e. 6000 körülbelül

További őskori lakóházak

Harappa, Kr.e. 6000 kb

Jerichó, Kr.e. 6000 kb

Vénusz-szobrocskák

Kabalaként funkcionált, hiszen a szexualitás, a termékenység jelképe volt.Ennek köszönhető, hogy a legtöbb szobron a nemi szervek vannak erőteljesen hangsúlyozva, míg a fejek és végtagok általában irreálisan le vannak kicsinyítve. Többféle anyagból készültek: mamutagyar, agancs, csont, kő, agyag.

Willendorfi vénusz

A talán legismertebb Vénusz-szobrocska, az ausztriai Willendorfban került elő 1908-ban. A figura mészkőből készült és eredetileg vörös okkerrel volt lefestve. Korát 22 000 - 24 000 évre becsülik.

Willendorfi Vénusz, felső paleolitikum, Kr. e. 30 000 k (Bécs, Naturhistorisches Museum)

Lausseli vénusz

A lausseli vénusz, másnéven a ,,bölényszarvat tartó Vénusz" körülbelül 44cm magas kő dombormű. Eredetileg okker színűre volt festve.

Lausseli Vénusz (kő dombormű), felső paleolitikum, Kr. e. 30 000 k. (Franciaország)

Szegvár-Tűzkövesi ,,Sarlós isten"

A gazdálkodás jellegének változásával, hatékonyságának, eredményességének növekedésével változtak a vallási képzetek is.Korábban csak női istenek tisztelete volt jelen, és ennek megfelelően csak női szobrokat készítettek. A férfi csak a női istenséget megtermékenyítő eőként létezett, ezért az ábrázolásokban is alárendelt szerepet jászott. A női istenség mellett kialakuló férfi főistent mindig aratósarlóval ábrázolták. (Eszköz, mely elválasztotta az eget a földtől) .

Mit ábrázol a kép?

Vége!