LISIAS, Defensa de la muerte de Eratóstenes
Discursos I 6-26
Ayuda para la traducción
Mª Teresa Cases Fandos
Índice
I,6 I,7 I,8 I,9
I,10 I,11 I,12 I,13 I,16
I,17 I,18 I,19 I,20
I,23 I,24 I,25 I,26
I,21 | 1,22
La oratoria ateniense
La oratoria es un género literario en prosa que, como manifestación práctica de la retórica, nació
alrededor de la mitad del siglo V a. C. en Grecia. A diferencia de otras manifestaciones literarias, destinadas a la instrucción o al simple deleite, la oratoria ocupaba un papel decisivo en la vida pública de la πόλις y se desarrolló siguiendo el estímulo de dos figuras solidarias, la del maestro (un ῥήτωρ o sofista instructor en el arte de la retórica) y la del discípulo (el orador que tenía que pronunciar un discurso). Existían maestros a sueldo que enseñaban a ser oradores y que transmitían el qué, el cómo y en qué orden debían expresarse aquéllos que tuvieran la obligación de hablar en
público en los diferentes contexto cívicos en Atenas.
En Grecia se formó el ambiente cultural idóneo que justifica el nacimiento de la oratoria como género, a partir de las disquisiciones sobre lo justo, lo real, lo posible, lo conveniente, etc. Es un género eminentemente ático asociado a una época y una ciudad concretas: la Atenas de finales del s. V a. C.
Tipos de discursos
Discursos epidícticos
Discursos forenses o judiciales
Discursos deliberativos o políticos
Son los discursos de alabanza a una persona viva o muerta (panegíricos) o de celebración de una institución o acto. Son más ampulosos que los anteriores y de carácter más literario, menos práctico.
En la democracia uno de los derechos más importantes era la isonomía. Todos los ciudadanos tenían derecho y obligación de ocuparse de defenderse ante un tribunal.
Estos discursos pueden pronunciarse ante el pue-blo o una asamblea políti-ca. Se centran en el futuro y su objetivo es convencer.
Lísias
Como su padre, Céfalo, era originario de Siracusa, fue un meteco, es decir, no tenía la ciudadanía ateniense. Por eso se dedicó a la oratoria forense y fue logógrafo, centrando su actividad retórica en la composición de discursos escritos para otros. Sufrió la persecución de los 30 tiranos de Atenas y tuvo que huir, mientras su hermano era condenado a muerte. Ya de regreso, se dedicó a perseguir judicialmente a uno de los 30 tiranos, Eratóstenes, responsable de la muerte de su hermano. Lísias que se ganó la vida como logógrafo, escribió discursos para los litigantes transformándose en la figura más destacada de la oratoria judicial ática. Su biografía se refleja en la doble vertiente de su obra: por una parte, dedicado a la enseñanza de la retórica y a escribir discursos por encargo; y, por otra, consagrado a la tarea política de la restauración de la democracia en Atenas y a la persecución de los 30 tiranos mediante sus discursos. Llegó a escribir más de 200 discursos, de los que sólo nos han llegado una treintena.
Defensa por la muerte de Eratóstenes
En defensa contra la muerte de Eratóstenes es un discurso judicial de Lisias, en el que se juzga por matar al amante de su mujer a Eufileto, un labrador ateniense. Fue pronunciado por Eufiletio ante el tribunal del Delfinio, donde se juzgaba a aquellos que habían cometido un homicidio, pero que consideraban estar respaldados por la ley y por ello, no habían realizado nada ilegal. Eufilteto se defenderá afirmando que sólo ha aplicado lo que las leyes de la ciudad prescriben. Se cree que Eufilteto fue absuelto en el juicio.
La ley ática acerca del adulterio:
Elementos de ayuda que aparecen en los textos
- Diferentes colores separan las oraciones o proposiciones.
- El núcleo verbal está en negrita.
- Los participios están subrayados.
- Notas en ventana emergente.
- Vocabulario emergente (no aparecen ni las palabras básicas ni los verbos)
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 6
ἐγὼ γάρ, ὦ Ἀθηναῖοι, ἐπειδὴ ἔδοξέ[1] μοι γῆμαι καὶ γυναῖκα[2] ἠγαγόμην εἰς τὴν οἰκίαν, τὸν μὲν ἄλλον χρόνον οὕτω διεκείμην ὥστε μήτε λυπεῖν μήτε λίαν ἐπ ̓ ἐκείνῃ εἶναι ὅ τι ἂν ἐθέλῃ[3] ποιεῖν[4], ἐφύλαττόν τε ὡς οἷόν τε ἦν, καὶ προσεῖχον τὸν νοῦν ὥσπερ εἰκὸς ἦν. ἐπειδὴ δέ μοι παιδίον γίγνεται, ἐπίστευον ἤδη καὶ πάντα τὰ ἐμαυτοῦ ἐκείνῃ παρέδωκα, ἡγούμενος ταύτην οἰκειότητα μεγίστην εἶναι·
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 7
ἐν μὲν οὖν τῷ πρώτῳ χρόνῳ, [7] ὦ Ἀθηναῖοι[1], πασῶν ἦν βελτίστη· καὶ γὰρ οἰκονόμος δεινὴ καὶ φειδωλὸς {ἀγαθὴ} καὶ ἀκριβῶς πάντα διοικοῦσα. ἐπειδὴ δέ μοι ἡ μήτηρ ἐτελεύτησε, ἣ πάντων τῶν κακῶν ἀποθανοῦσα αἰτία μοι γεγένηται[2]
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 8
— ἐπ ̓ ἐκφορὰν γὰρ αὐτῇ ἀκολουθήσασα[1] ἡ ἐμὴ γυνὴ ὑπὸ τούτου τοῦ ἀνθρώπου ὀφθεῖσα[2] χρόνῳ διαφθείρεται· ἐπιτηρῶν γὰρ τὴν θεράπαιναν τὴν εἰς τὴν ἀγορὰν βαδίζουσαν καὶ λόγους προσφέρων ἀπώλεσεν[3] αὐτήν.
NOTAS
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 9
πρῶτον μὲν οὖν, ὦ ἄνδρες[1],(δεῖ γὰρ καὶ[2] ταῦθ ̓[3] ὑμῖν διηγήσασθαι) οἰκίδιον ἔστι μοι διπλοῦν, ἴσα ἔχον τὰ ἄνω τοῖς κάτω κατὰ[4] τὴν γυναικωνῖτιν καὶ κατὰ τὴν ἀνδρωνῖτιν[5]. ἐπειδὴ δὲ τὸ παιδίον ἐγένετο ἡμῖν, ἡ μήτηρ αὐτὸ ἐθήλαζεν· ἵνα δὲ μή, ὁπότε λοῦσθαι δέοι, κινδυνεύῃ κατὰ τῆς κλίμακος καταβαίνουσα, ἐγὼ μὲν ἄνω διῃτώμην, αἱ δὲ γυναῖκες κάτω.
Infinitivos en cursiva
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 10
καὶ οὕτως ἤδη συνειθισμένον ἦν [1], ὥστε πολλάκις ἡ γυνὴ ἀπῄει κάτω καθευδήσουσα ὡς[2] τὸ παιδίον, ἵνα τὸν τιτθὸν αὐτῷ διδῷ καὶ μὴ βοᾷ. καὶ ταῦτα πολὺν χρόνον οὕτως ἐγίγνετο, καὶ ἐγὼ οὐδέποτε ὑπώπτευσα, ἀλλ ̓ οὕτως ἠλιθίως διεκείμην[3], ὥστε ᾤμην[4] τὴν ἐμαυτοῦ γυναῖκα πασῶν σωφρονεστάτην [5] εἶναι τῶν ἐν τῇ πόλει.
Busca derivados
Notas
Vocabulario
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 11
προϊόντος δὲ τοῦ χρόνου, ὦ ἄνδρες, ἧκον μὲν ἀπροσδοκήτως ἐξ ἀγροῦ, μετὰ δὲ τὸ δεῖπνον τὸ παιδίον ἐβόα καὶ ἐδυσκόλαινεν ὑπὸ τῆς θεραπαίνης ἐπίτηδες λυπούμενον[1], ἵνα ταῦτα ποιῇ· ὁ γὰρ ἄνθρωπος ἔνδον ἦν·
Analisis morfológico
Busca derivados
Nota
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 12
ὕστερον γὰρ ἅπαντα ἐπυθόμην. καὶ ἐγὼ τὴν γυναῖκα ἀπιέναι ἐκέλευον καὶ δοῦναι τῷ παιδίῳ τὸν τιτθόν, ἵνα παύσηται κλαῖον[1]. ἡ δὲ τὸ μὲν πρῶτον οὐκ ἤθελεν, ὡς ἂν ἀσμένη με ἑορακυῖα[2] ἥκοντα διὰ χρόνου· ἐπειδὴ δὲ ἐγὼ ὠργιζόμην καὶ ἐκέλευον αὐτὴν ἀπιέναι, «ἵνα σύ γε» ἔφη «πειρᾷς[3] ἐνταῦθα τὴν παιδίσκην· καὶ πρότερον δὲ μεθύων εἷλκες[4] αὐτήν». κἀγὼ μὲν ἐγέλων,
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 13
ἐκείνη δὲ ἀναστᾶσα[1] καὶ ἀπιοῦσα προστίθησι τὴν θύραν, προσποιουμένη παίζειν, καὶ τὴν κλεῖν[2] ἐφέλκεται. κἀγὼ τούτων οὐδὲν ἐνθυμούμενος οὐδ ̓ ὑπονοῶν ἐκάθευδον ἄσμενος, ἥκων ἐξ ἀγροῦ.
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 16
«[...] ὁ γὰρ ἀνὴρ ὁ ὑβρίζων εἰς σὲ καὶ τὴν σὴν γυναῖκα ἐχθρὸς ὢν ἡμῖν τυγχάνει. ἐὰν οὖν λάβῃς τὴν θεράπαιναν τὴν εἰς ἀγορὰν βαδίζουσαν καὶ διακονοῦσαν ὑμῖν καὶ βασανίσῃς, ἅπαντα πεύσῃ[1]. ἔστι δ ̓», ἔφη «Ἐρατοσθένης Ὀῆθεν[2] ὁ ταῦτα πράττων, ὃς οὐ μόνον τὴν σὴν γυναῖκα διέφθαρκεν ἀλλὰ καὶ ἄλλας πολλάς· ταύτην γὰρ {τὴν} τέχνην ἔχει».
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 17
ταῦτα εἰποῦσα, ὦ ἄνδρες, ἐκείνη μὲν ἀπηλλάγη[1], ἐγὼ δ ̓ εὐθέως ἐταραττόμην, καὶ πάντα μου εἰς τὴν γνώμην εἰσῄει, καὶ μεστὸς ἦ ὑποψίας [...].
Analisis morfológico
Busca derivados
Nota
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 9
πρῶτον μὲν οὖν, ὦ ἄνδρες[1],(δεῖ γὰρ καὶ[2] ταῦθ ̓[3] ὑμῖν διηγήσασθαι) οἰκίδιον ἔστι μοι διπλοῦν, ἴσα ἔχον τὰ ἄνω τοῖς κάτω κατὰ[4] τὴν γυναικωνῖτιν καὶ κατὰ τὴν ἀνδρωνῖτιν[5]. ἐπειδὴ δὲ τὸ παιδίον ἐγένετο ἡμῖν, ἡ μήτηρ αὐτὸ ἐθήλαζεν· ἵνα δὲ μή, ὁπότε λοῦσθαι δέοι, κινδυνεύῃ κατὰ τῆς κλίμακος καταβαίνουσα, ἐγὼ μὲν ἄνω διῃτώμην, αἱ δὲ γυναῖκες κάτω.
Infinitivos en cursiva
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 18
ἐλθὼν δὲ οἴκαδε ἐκέλευον ἀκολουθεῖν μοι τὴν θεράπαιναν εἰς τὴν ἀγοράν, ἀγαγὼν δ ̓ αὐτὴν ὡς τῶν ἐπιτηδείων τινὰ ἔλεγον ὅτι ἐγὼ πάντα εἴην πεπυσμένος τὰ γιγνόμενα ἐν τῇ οἰκίᾳ· «σοὶ οὖν» ἔφην «ἔξεστι δυοῖν[1] ὁπότερον βούλει ἑλέσθαι, ἢ μαστιγωθεῖσαν[2] εἰς μύλωνα[3] ἐμπεσεῖν καὶ μηδέποτε παύσασθαι κακοῖς τοιούτοις συνεχομένην[4], ἢ κατειποῦσαν ἅπαντα τἀληθῆ μηδὲν παθεῖν κακόν, ἀλλὰ συγγνώμης παρ ̓ ἐμοῦ τυχεῖν τῶν ἡμαρτημένων[5]. ψεύσῃ δὲ μηδέν[6], ἀλλὰ πάντα τἀληθῆ[7] λέγε».
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 19
κἀκείνη[1] τὸ μὲν πρῶτον ἔξαρνος ἦν, καὶ ποιεῖν ἐκέλευεν ὅ τι βούλομαι· οὐδὲν γὰρ εἰδέναι(ἔλεγε)· ἐπειδὴ δὲ ἐγὼ ἐμνήσθην Ἐρατοσθένους[2] πρὸς αὐτήν, καὶ εἶπον ὅτι οὗτος ὁ φοιτῶν εἴη πρὸς τὴν γυναῖκα, ἐξεπλάγη[3] ἡγησαμένη με πάντα ἀκριβῶς ἐγνωκέναι. καὶ τότε ἤδη πρὸς τὰ γόνατά μου πεσοῦσα,...
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 20
καὶ πίστιν παρ ̓ ἐμοῦ λαβοῦσα μηδὲν πείσεσθαι κακόν[1], κατηγόρει πρῶτον μὲν ὡς μετὰ τὴν ἐκφορὰν αὐτῇ προσίοι[2], ἔπειτα ὡς αὐτὴ τελευτῶσα[3] εἰσαγγείλειε καὶ ὡς ἐκείνη τῷ χρόνῳ πεισθείη[4], καὶ τὰς εἰσόδους οἷς τρόποις προσιεῖτο[5], καὶ ὡς Θεσμοφορίοις[6] ἐμοῦ ἐν ἀγρῷ ὄντος ᾤχετο εἰς τὸ ἱερὸν μετὰ τῆς μητρὸς τῆς ἐκείνου· καὶ τἆλλα[7] τὰ γενόμενα πάντα ἀκριβῶς διηγήσατο.
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
Defensa por la muerte de Eratóstenes
I, 22
I, 21
Así lo acordamos y pasaron cuatro o cinco días... según yo os demostraré con grandes pruebas. En primer lugar, quiero contar las cosas ocurridas el último día. Después de la puesta del sol, me encontré a mi familiar y amigo Sóstrato, que volvía del campo. Como yo sabía que al llegar tarde no encontraría en casa a ningún allegado, le pedí que cenara conmigo.
Cuando hubo dicho todo, yo dije: “que nadie se entere de esto, si no no te valdrá nada de lo que has acordado conmigo. Exigo que me muestres todo en flagrante delito; pues no necesito palabras, sino que el hecho resulte evidente, si es que es así.”
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 23
ἐπειδὴ δὲ καλῶς αὐτῷ εἶχεν[1], ἐκεῖνος μὲν ἀπιὼν ᾤχετο, ἐγὼ δ ̓ ἐκάθευδον. ὁ δ ̓ Ἐρατοσθένης, ὦ ἄνδρες, εἰσέρχεται, καὶ ἡ θεράπαινα ἐπεγείρασά με εὐθὺς φράζει ὅτι ἔνδον ἐστί. κἀγὼ εἰπὼν ἐκείνῃ ἐπιμελεῖσθαι[2] τῆς θύρας, καταβὰς σιωπῇ ἐξέρχομαι, καὶ ἀφικνοῦμαι ὡς[3] τὸν καὶ τόν, καὶ τοὺς μὲν ἔνδον κατέλαβον, τοὺς δὲ οὐκ ἐπιδημοῦντας[4] ηὗρον.
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 24
παραλαβὼν δ ̓ ὡς οἷόν τε ἦν[1] πλείστους ἐκ τῶν παρόντων ἐβάδιζον. καὶ δᾷδας λαβόντες ἐκ τοῦ ἐγγύτατα καπηλείου εἰσερχόμεθα, ἀνεῳγμένης[2] τῆς θύρας καὶ ὑπὸ τῆς ἀνθρώπου παρεσκευασμένης. ὤσαντες[3] δὲ τὴν θύραν τοῦ δωματίου οἱ μὲν πρῶτοι εἰσιόντες ἔτι εἴδομεν αὐτὸν κατακείμενον[4] παρὰ τῇ γυναικί, οἱ δ ̓ ὕστερον ἐν τῇ κλίνῃ γυμνὸν ἑστηκότα[5].
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 25
ἐγὼ δ ̓, ὦ ἄνδρες, πατάξας καταβάλλω αὐτόν, καὶ τὼ χεῖρε[1] περιαγαγὼν εἰς τοὔπισθεν[2] καὶ δήσας ἠρώτων διὰ τί ὑβρίζει εἰς τὴν οἰκίαν τὴν ἐμὴν εἰσιών. κἀκεῖνος ἀδικεῖν μὲν ὡμολόγει, ἠντεβόλει δὲ καὶ ἱκέτευε μὴ ἀποκτεῖναι[3] ἀλλ ̓ ἀργύριον πράξασθαι [4].
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 26
ἐγὼ δ ̓ εἶπον ὅτι «οὐκ ἐγώ σε ἀποκτενῶ[1], ἀλλ ̓ ὁ τῆς πόλεως νόμος, ὃν σὺ παραβαίνων περὶ ἐλάττονος τῶν ἡδονῶν ἐποιήσω[2], καὶ μᾶλλον εἵλου[3] τοιοῦτον ἁμάρτημα ἐξαμαρτάνειν εἰς τὴν γυναῖκα τὴν ἐμὴν καὶ εἰς τοὺς παῖδας τοὺς ἐμοὺς ἢ τοῖς νόμοις πείθεσθαι[4] καὶ κόσμιος εἶναι».
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
lisias
mariateresacases
Created on March 28, 2022
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
View
Randomizer
View
Timer
View
Find the pair
View
Hangman Game
View
Dice
View
Scratch and Win Game
View
Create a Word Search
Explore all templates
Transcript
LISIAS, Defensa de la muerte de Eratóstenes
Discursos I 6-26
Ayuda para la traducción
Mª Teresa Cases Fandos
Índice
I,6 I,7 I,8 I,9
I,10 I,11 I,12 I,13 I,16
I,17 I,18 I,19 I,20
I,23 I,24 I,25 I,26
I,21 | 1,22
La oratoria ateniense
La oratoria es un género literario en prosa que, como manifestación práctica de la retórica, nació alrededor de la mitad del siglo V a. C. en Grecia. A diferencia de otras manifestaciones literarias, destinadas a la instrucción o al simple deleite, la oratoria ocupaba un papel decisivo en la vida pública de la πόλις y se desarrolló siguiendo el estímulo de dos figuras solidarias, la del maestro (un ῥήτωρ o sofista instructor en el arte de la retórica) y la del discípulo (el orador que tenía que pronunciar un discurso). Existían maestros a sueldo que enseñaban a ser oradores y que transmitían el qué, el cómo y en qué orden debían expresarse aquéllos que tuvieran la obligación de hablar en público en los diferentes contexto cívicos en Atenas.
En Grecia se formó el ambiente cultural idóneo que justifica el nacimiento de la oratoria como género, a partir de las disquisiciones sobre lo justo, lo real, lo posible, lo conveniente, etc. Es un género eminentemente ático asociado a una época y una ciudad concretas: la Atenas de finales del s. V a. C.
Tipos de discursos
Discursos epidícticos
Discursos forenses o judiciales
Discursos deliberativos o políticos
Son los discursos de alabanza a una persona viva o muerta (panegíricos) o de celebración de una institución o acto. Son más ampulosos que los anteriores y de carácter más literario, menos práctico.
En la democracia uno de los derechos más importantes era la isonomía. Todos los ciudadanos tenían derecho y obligación de ocuparse de defenderse ante un tribunal.
Estos discursos pueden pronunciarse ante el pue-blo o una asamblea políti-ca. Se centran en el futuro y su objetivo es convencer.
Lísias
Como su padre, Céfalo, era originario de Siracusa, fue un meteco, es decir, no tenía la ciudadanía ateniense. Por eso se dedicó a la oratoria forense y fue logógrafo, centrando su actividad retórica en la composición de discursos escritos para otros. Sufrió la persecución de los 30 tiranos de Atenas y tuvo que huir, mientras su hermano era condenado a muerte. Ya de regreso, se dedicó a perseguir judicialmente a uno de los 30 tiranos, Eratóstenes, responsable de la muerte de su hermano. Lísias que se ganó la vida como logógrafo, escribió discursos para los litigantes transformándose en la figura más destacada de la oratoria judicial ática. Su biografía se refleja en la doble vertiente de su obra: por una parte, dedicado a la enseñanza de la retórica y a escribir discursos por encargo; y, por otra, consagrado a la tarea política de la restauración de la democracia en Atenas y a la persecución de los 30 tiranos mediante sus discursos. Llegó a escribir más de 200 discursos, de los que sólo nos han llegado una treintena.
Defensa por la muerte de Eratóstenes
En defensa contra la muerte de Eratóstenes es un discurso judicial de Lisias, en el que se juzga por matar al amante de su mujer a Eufileto, un labrador ateniense. Fue pronunciado por Eufiletio ante el tribunal del Delfinio, donde se juzgaba a aquellos que habían cometido un homicidio, pero que consideraban estar respaldados por la ley y por ello, no habían realizado nada ilegal. Eufilteto se defenderá afirmando que sólo ha aplicado lo que las leyes de la ciudad prescriben. Se cree que Eufilteto fue absuelto en el juicio.
La ley ática acerca del adulterio:
Elementos de ayuda que aparecen en los textos
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 6
ἐγὼ γάρ, ὦ Ἀθηναῖοι, ἐπειδὴ ἔδοξέ[1] μοι γῆμαι καὶ γυναῖκα[2] ἠγαγόμην εἰς τὴν οἰκίαν, τὸν μὲν ἄλλον χρόνον οὕτω διεκείμην ὥστε μήτε λυπεῖν μήτε λίαν ἐπ ̓ ἐκείνῃ εἶναι ὅ τι ἂν ἐθέλῃ[3] ποιεῖν[4], ἐφύλαττόν τε ὡς οἷόν τε ἦν, καὶ προσεῖχον τὸν νοῦν ὥσπερ εἰκὸς ἦν. ἐπειδὴ δέ μοι παιδίον γίγνεται, ἐπίστευον ἤδη καὶ πάντα τὰ ἐμαυτοῦ ἐκείνῃ παρέδωκα, ἡγούμενος ταύτην οἰκειότητα μεγίστην εἶναι·
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 7
ἐν μὲν οὖν τῷ πρώτῳ χρόνῳ, [7] ὦ Ἀθηναῖοι[1], πασῶν ἦν βελτίστη· καὶ γὰρ οἰκονόμος δεινὴ καὶ φειδωλὸς {ἀγαθὴ} καὶ ἀκριβῶς πάντα διοικοῦσα. ἐπειδὴ δέ μοι ἡ μήτηρ ἐτελεύτησε, ἣ πάντων τῶν κακῶν ἀποθανοῦσα αἰτία μοι γεγένηται[2]
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 8
— ἐπ ̓ ἐκφορὰν γὰρ αὐτῇ ἀκολουθήσασα[1] ἡ ἐμὴ γυνὴ ὑπὸ τούτου τοῦ ἀνθρώπου ὀφθεῖσα[2] χρόνῳ διαφθείρεται· ἐπιτηρῶν γὰρ τὴν θεράπαιναν τὴν εἰς τὴν ἀγορὰν βαδίζουσαν καὶ λόγους προσφέρων ἀπώλεσεν[3] αὐτήν.
NOTAS
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 9
πρῶτον μὲν οὖν, ὦ ἄνδρες[1],(δεῖ γὰρ καὶ[2] ταῦθ ̓[3] ὑμῖν διηγήσασθαι) οἰκίδιον ἔστι μοι διπλοῦν, ἴσα ἔχον τὰ ἄνω τοῖς κάτω κατὰ[4] τὴν γυναικωνῖτιν καὶ κατὰ τὴν ἀνδρωνῖτιν[5]. ἐπειδὴ δὲ τὸ παιδίον ἐγένετο ἡμῖν, ἡ μήτηρ αὐτὸ ἐθήλαζεν· ἵνα δὲ μή, ὁπότε λοῦσθαι δέοι, κινδυνεύῃ κατὰ τῆς κλίμακος καταβαίνουσα, ἐγὼ μὲν ἄνω διῃτώμην, αἱ δὲ γυναῖκες κάτω.
Infinitivos en cursiva
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 10
καὶ οὕτως ἤδη συνειθισμένον ἦν [1], ὥστε πολλάκις ἡ γυνὴ ἀπῄει κάτω καθευδήσουσα ὡς[2] τὸ παιδίον, ἵνα τὸν τιτθὸν αὐτῷ διδῷ καὶ μὴ βοᾷ. καὶ ταῦτα πολὺν χρόνον οὕτως ἐγίγνετο, καὶ ἐγὼ οὐδέποτε ὑπώπτευσα, ἀλλ ̓ οὕτως ἠλιθίως διεκείμην[3], ὥστε ᾤμην[4] τὴν ἐμαυτοῦ γυναῖκα πασῶν σωφρονεστάτην [5] εἶναι τῶν ἐν τῇ πόλει.
Busca derivados
Notas
Vocabulario
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 11
προϊόντος δὲ τοῦ χρόνου, ὦ ἄνδρες, ἧκον μὲν ἀπροσδοκήτως ἐξ ἀγροῦ, μετὰ δὲ τὸ δεῖπνον τὸ παιδίον ἐβόα καὶ ἐδυσκόλαινεν ὑπὸ τῆς θεραπαίνης ἐπίτηδες λυπούμενον[1], ἵνα ταῦτα ποιῇ· ὁ γὰρ ἄνθρωπος ἔνδον ἦν·
Analisis morfológico
Busca derivados
Nota
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 12
ὕστερον γὰρ ἅπαντα ἐπυθόμην. καὶ ἐγὼ τὴν γυναῖκα ἀπιέναι ἐκέλευον καὶ δοῦναι τῷ παιδίῳ τὸν τιτθόν, ἵνα παύσηται κλαῖον[1]. ἡ δὲ τὸ μὲν πρῶτον οὐκ ἤθελεν, ὡς ἂν ἀσμένη με ἑορακυῖα[2] ἥκοντα διὰ χρόνου· ἐπειδὴ δὲ ἐγὼ ὠργιζόμην καὶ ἐκέλευον αὐτὴν ἀπιέναι, «ἵνα σύ γε» ἔφη «πειρᾷς[3] ἐνταῦθα τὴν παιδίσκην· καὶ πρότερον δὲ μεθύων εἷλκες[4] αὐτήν». κἀγὼ μὲν ἐγέλων,
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 13
ἐκείνη δὲ ἀναστᾶσα[1] καὶ ἀπιοῦσα προστίθησι τὴν θύραν, προσποιουμένη παίζειν, καὶ τὴν κλεῖν[2] ἐφέλκεται. κἀγὼ τούτων οὐδὲν ἐνθυμούμενος οὐδ ̓ ὑπονοῶν ἐκάθευδον ἄσμενος, ἥκων ἐξ ἀγροῦ.
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 16
«[...] ὁ γὰρ ἀνὴρ ὁ ὑβρίζων εἰς σὲ καὶ τὴν σὴν γυναῖκα ἐχθρὸς ὢν ἡμῖν τυγχάνει. ἐὰν οὖν λάβῃς τὴν θεράπαιναν τὴν εἰς ἀγορὰν βαδίζουσαν καὶ διακονοῦσαν ὑμῖν καὶ βασανίσῃς, ἅπαντα πεύσῃ[1]. ἔστι δ ̓», ἔφη «Ἐρατοσθένης Ὀῆθεν[2] ὁ ταῦτα πράττων, ὃς οὐ μόνον τὴν σὴν γυναῖκα διέφθαρκεν ἀλλὰ καὶ ἄλλας πολλάς· ταύτην γὰρ {τὴν} τέχνην ἔχει».
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 17
ταῦτα εἰποῦσα, ὦ ἄνδρες, ἐκείνη μὲν ἀπηλλάγη[1], ἐγὼ δ ̓ εὐθέως ἐταραττόμην, καὶ πάντα μου εἰς τὴν γνώμην εἰσῄει, καὶ μεστὸς ἦ ὑποψίας [...].
Analisis morfológico
Busca derivados
Nota
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 9
πρῶτον μὲν οὖν, ὦ ἄνδρες[1],(δεῖ γὰρ καὶ[2] ταῦθ ̓[3] ὑμῖν διηγήσασθαι) οἰκίδιον ἔστι μοι διπλοῦν, ἴσα ἔχον τὰ ἄνω τοῖς κάτω κατὰ[4] τὴν γυναικωνῖτιν καὶ κατὰ τὴν ἀνδρωνῖτιν[5]. ἐπειδὴ δὲ τὸ παιδίον ἐγένετο ἡμῖν, ἡ μήτηρ αὐτὸ ἐθήλαζεν· ἵνα δὲ μή, ὁπότε λοῦσθαι δέοι, κινδυνεύῃ κατὰ τῆς κλίμακος καταβαίνουσα, ἐγὼ μὲν ἄνω διῃτώμην, αἱ δὲ γυναῖκες κάτω.
Infinitivos en cursiva
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 18
ἐλθὼν δὲ οἴκαδε ἐκέλευον ἀκολουθεῖν μοι τὴν θεράπαιναν εἰς τὴν ἀγοράν, ἀγαγὼν δ ̓ αὐτὴν ὡς τῶν ἐπιτηδείων τινὰ ἔλεγον ὅτι ἐγὼ πάντα εἴην πεπυσμένος τὰ γιγνόμενα ἐν τῇ οἰκίᾳ· «σοὶ οὖν» ἔφην «ἔξεστι δυοῖν[1] ὁπότερον βούλει ἑλέσθαι, ἢ μαστιγωθεῖσαν[2] εἰς μύλωνα[3] ἐμπεσεῖν καὶ μηδέποτε παύσασθαι κακοῖς τοιούτοις συνεχομένην[4], ἢ κατειποῦσαν ἅπαντα τἀληθῆ μηδὲν παθεῖν κακόν, ἀλλὰ συγγνώμης παρ ̓ ἐμοῦ τυχεῖν τῶν ἡμαρτημένων[5]. ψεύσῃ δὲ μηδέν[6], ἀλλὰ πάντα τἀληθῆ[7] λέγε».
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 19
κἀκείνη[1] τὸ μὲν πρῶτον ἔξαρνος ἦν, καὶ ποιεῖν ἐκέλευεν ὅ τι βούλομαι· οὐδὲν γὰρ εἰδέναι(ἔλεγε)· ἐπειδὴ δὲ ἐγὼ ἐμνήσθην Ἐρατοσθένους[2] πρὸς αὐτήν, καὶ εἶπον ὅτι οὗτος ὁ φοιτῶν εἴη πρὸς τὴν γυναῖκα, ἐξεπλάγη[3] ἡγησαμένη με πάντα ἀκριβῶς ἐγνωκέναι. καὶ τότε ἤδη πρὸς τὰ γόνατά μου πεσοῦσα,...
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 20
καὶ πίστιν παρ ̓ ἐμοῦ λαβοῦσα μηδὲν πείσεσθαι κακόν[1], κατηγόρει πρῶτον μὲν ὡς μετὰ τὴν ἐκφορὰν αὐτῇ προσίοι[2], ἔπειτα ὡς αὐτὴ τελευτῶσα[3] εἰσαγγείλειε καὶ ὡς ἐκείνη τῷ χρόνῳ πεισθείη[4], καὶ τὰς εἰσόδους οἷς τρόποις προσιεῖτο[5], καὶ ὡς Θεσμοφορίοις[6] ἐμοῦ ἐν ἀγρῷ ὄντος ᾤχετο εἰς τὸ ἱερὸν μετὰ τῆς μητρὸς τῆς ἐκείνου· καὶ τἆλλα[7] τὰ γενόμενα πάντα ἀκριβῶς διηγήσατο.
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
Defensa por la muerte de Eratóstenes
I, 22
I, 21
Así lo acordamos y pasaron cuatro o cinco días... según yo os demostraré con grandes pruebas. En primer lugar, quiero contar las cosas ocurridas el último día. Después de la puesta del sol, me encontré a mi familiar y amigo Sóstrato, que volvía del campo. Como yo sabía que al llegar tarde no encontraría en casa a ningún allegado, le pedí que cenara conmigo.
Cuando hubo dicho todo, yo dije: “que nadie se entere de esto, si no no te valdrá nada de lo que has acordado conmigo. Exigo que me muestres todo en flagrante delito; pues no necesito palabras, sino que el hecho resulte evidente, si es que es así.”
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 23
ἐπειδὴ δὲ καλῶς αὐτῷ εἶχεν[1], ἐκεῖνος μὲν ἀπιὼν ᾤχετο, ἐγὼ δ ̓ ἐκάθευδον. ὁ δ ̓ Ἐρατοσθένης, ὦ ἄνδρες, εἰσέρχεται, καὶ ἡ θεράπαινα ἐπεγείρασά με εὐθὺς φράζει ὅτι ἔνδον ἐστί. κἀγὼ εἰπὼν ἐκείνῃ ἐπιμελεῖσθαι[2] τῆς θύρας, καταβὰς σιωπῇ ἐξέρχομαι, καὶ ἀφικνοῦμαι ὡς[3] τὸν καὶ τόν, καὶ τοὺς μὲν ἔνδον κατέλαβον, τοὺς δὲ οὐκ ἐπιδημοῦντας[4] ηὗρον.
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 24
παραλαβὼν δ ̓ ὡς οἷόν τε ἦν[1] πλείστους ἐκ τῶν παρόντων ἐβάδιζον. καὶ δᾷδας λαβόντες ἐκ τοῦ ἐγγύτατα καπηλείου εἰσερχόμεθα, ἀνεῳγμένης[2] τῆς θύρας καὶ ὑπὸ τῆς ἀνθρώπου παρεσκευασμένης. ὤσαντες[3] δὲ τὴν θύραν τοῦ δωματίου οἱ μὲν πρῶτοι εἰσιόντες ἔτι εἴδομεν αὐτὸν κατακείμενον[4] παρὰ τῇ γυναικί, οἱ δ ̓ ὕστερον ἐν τῇ κλίνῃ γυμνὸν ἑστηκότα[5].
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 25
ἐγὼ δ ̓, ὦ ἄνδρες, πατάξας καταβάλλω αὐτόν, καὶ τὼ χεῖρε[1] περιαγαγὼν εἰς τοὔπισθεν[2] καὶ δήσας ἠρώτων διὰ τί ὑβρίζει εἰς τὴν οἰκίαν τὴν ἐμὴν εἰσιών. κἀκεῖνος ἀδικεῖν μὲν ὡμολόγει, ἠντεβόλει δὲ καὶ ἱκέτευε μὴ ἀποκτεῖναι[3] ἀλλ ̓ ἀργύριον πράξασθαι [4].
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas
VOCABULARIO
Defensa de la muerte de Eratóstenes, I, 26
ἐγὼ δ ̓ εἶπον ὅτι «οὐκ ἐγώ σε ἀποκτενῶ[1], ἀλλ ̓ ὁ τῆς πόλεως νόμος, ὃν σὺ παραβαίνων περὶ ἐλάττονος τῶν ἡδονῶν ἐποιήσω[2], καὶ μᾶλλον εἵλου[3] τοιοῦτον ἁμάρτημα ἐξαμαρτάνειν εἰς τὴν γυναῖκα τὴν ἐμὴν καὶ εἰς τοὺς παῖδας τοὺς ἐμοὺς ἢ τοῖς νόμοις πείθεσθαι[4] καὶ κόσμιος εἶναι».
Analisis morfológico
Busca derivados
Notas