Nándorfehérvári csata

A 14. és 15. században rendkívüli gyorsasággal terjeszkedő Oszmán Birodalom élére 1451-ben II. Mehmed szultán személyében becsvágyó és tehetséges uralkodó került. "Amikor Mahomet török császár Görögországot leverte, úgy elbizakodott, hogy azt mondta: Egy az Isten az égben, egy fejedelem uralkodjék a földön!'"

Mehmed egyik nagy alakja volt századának. A kegyetlenségéről ismert, de művelt, Konstantinápoly elfoglalásakor 21 éves császár legalább négy idegen nyelven beszélt, így perzsául, arabul, görögül, és valamennyire latinul.Csodálója volt az európai kultúrának, és támogatott itáliai művészeket. Ő volt az első szultán, aki törvényeket hozott és megalkotta az első alkotmányt jóval .Konstantinápoly eleste után sok egyetemet építtetett, amelyek közül néhány ma is működik.

A már a korabeli szóhasználatban is – Magyarország kulcsának tartott Nándorfehérvár (napjainkban Belgrád, Szerbia) elfoglalására készültek.

A török elleni küzdelem érdekében látszólag megmozdult minden európai állam, az ígért segítségből azonban csak nagyon kevés valósult meg, a keresztes eszmét ismét érvénytelenítette az államérdek. A birodalmi gyűléseken megszavazott pénzt nem tudták összeszedni, a keresztes hadak szervezése lassan haladt, nagy részük csak az ostrom után érkezett meg, VII. Károly francia király még a keresztes bulla kihirdetését is megtagadta, és végül a befolyt török tizedet is az Anglia elleni háborúra fordította.

Az 1455-ös rendi országgyűlés megerősítette Hunyadi Jánost főkapitányi tisztségében, portánként egy arany hadiadót vetett ki, továbbá száz portánként négy lovas és két gyalogos kiállítását rendelte el. A gyűlés ígéretet tett a bárók, nemesek és főpapok személyes hadba vonulására, azonban a magyar főurak jelentős része túlzottnak tartotta a főkapitány hatalmát, és azt akár egy kulcsfontosságú végvár elvesztése árán is gyengíteni igyekezett.

Hunyadi János, aki saját költségén felszerelt seregével Szegedre vonult, hogy ott várja be az esetleg még csatlakozni kívánó hadakat, Kapisztrán János szerzetes, akit a pápa megbízott egy keresztes sereg szervezésével a Magyar Királyság területén.

Hunyadi János a „törökverő”, vagy ahogyan egy korabeli török forrásban nevezték, az „átkozott Jankó” közel két évtizeden keresztül a törökellenes harc fő szervezője volt.

Három héttel a nándorfehérvári csata előtt – Bulla orationum imabulláját, amelyben elrendelte, hogy a kereszténység valamennyi templomában a szokásos reggeli és esti harangszó között „déltájban” háromszor kongassák meg a harangokat, „jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak”. A déli harangszó tehát – ekkor még – nem a diadalt, hanem a végveszélyt, a keresztes eszme végső csődjét hirdette.

„ jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak ” – III. Kallixtusz pápa

XX

ROSSZ:

XX

JÓ:

1456 nyarának elején a török császár roppant hadával hozzákezdett Nándorfehérvár1 ostromához. Egymás után omlottak le a vár magas tornyai, ledőltek a védőfalak és a bástyák. A vár védői egészen kétségbeestek, a biztos halál közeledését várták.

bástya

Nagy mértékben; kiemelkedően nagyon

• #000000
• 5
• 5
• 99
• non
• oui
• oui

Reményét feladja

ostrom

Támadás egy erődítmény elfoglalására

kétségbeesik

• V0V7
• V1V6
• V2V5
• V3V4

Várhoz kapcsolódó építmény.Az erődítés előtti terepet könnyen puskatűz vagy ágyútűz alá lehet venni.

roppant hadával

Ekkor jelent meg a Duna partján Hunyadi János csekély számú seregével. Hunyadi arra törekedett, hogy az ellenség hajóit a folyóról elűzze, s a várban lévőknek fegyveres segítséget vigyen. Számított ebben a vízi csatában a halászok kis bárkáira, és számítása bevált: a mozgékony halászbárkák könnyen elsurrantak a török hajók között, és több oldalról támadva sokat felgyújtottak közülük. Lángban álltak a török hajók, s a magyar vitézek büszkén vonultak be a várba.

Ezalatt a törökök táborában nagy tanácskozás folyt. A török császár kiadta a parancsot, hogy az ostromot folytatni kell. Néhány nap múlva minden torony ledőlt, s a falak nagy része is romokban hevert. Az ostrom tizenötödik napján megindult a végső, mindent eldöntő támadás. Hajnalban szörnyű dobpergéssel, erős trombitaszóval és harsány kiáltozással rohamra indult a török. Már az első rohammal betört a vár belsejébe, és elseperte a gyenge magyar védelmet. A belső várban nagy közelharc folyt, a magyar vitézek végső elszántsággal verekedtek, visszaszorították a törököt, aztán ismét meghátráltak, majd újra előretörtek.

Ekkor történt, hogy egy torony védelmében az egyik vitéz, Dugovics Titusz birokra kelt egy törökkel, aki lófarkas zászlaját ki akarta tűzni a bástyára. Amikor látta, hogy nem bírja a törököt leküzdeni, megragadta, s magával rántotta a mélybe.

Háromszor űzték ki a törököt a várból, de mindig újra visszatértek. Már felharsant a török táborban az örömkiáltás, a győzelmi zene, amikor a magyar vitézek még egy kétségbeesett támadásra indultak. A törökök, akik már nem vártak támadást, hirtelen úgy megzavarodtak, hogy futásnak eredtek. Erre a magyarok visszanyerték bátorságukat, üldözni kezdték az ellenséget. A gőgös Mohamed, a törökök elbizakodott császára vágtatva menekült a magyar vitézek elől.

1. 1
1. Mi történt a várfalakkal?
2. ledőltek
3. https://media.giphy.com/media/lW0bCP325kDfi/giphy.gif
2. 2
1. Hol jelent meg Hunyadi csekéky seregével?
2. Duna partján
3. https://media.giphy.com/media/ToMjGpohsHI02mXvC80/giphy.gif
3. 3
1. Mikre számított Hunyadi a vizen?
2. halászok bárkáira
3. https://media.giphy.com/media/3ohzdU2IVgD2goFS3S/giphy.gif
4. 4
1. Mit csináltak sok török hajóvall?
2. felgyújtották
3. https://media.giphy.com/media/OSCdu2J3hgCcg/giphy.gif
5. 5
1. Mi történt ezalatt a török táborban?
2. tanácskoztak
3. https://media.giphy.com/media/UqqVRaP8y4uo1GNxbN/giphy.gif
6. 6
1. Mit parancsolt a török császár?
2. folytatni kell ostromot
3. https://media.giphy.com/media/2kXLNQypdX9O1A3zxX/giphy.gif
7. 7
1. Hányadik nap indult a döntó támadás?
2. 15
3. https://media.giphy.com/media/YJjvTqoRFgZaM/giphy.gif
8. 8
1. Mikor indult rohamra a török?
2. hajnalban
3. https://media.giphy.com/media/1wPC7WSiRq6pEpcBOo/giphy.gif
9. 9
1. Milyen harc folyt a belső várban?
2. közelharc
3. https://media.giphy.com/media/iNx9pCiBimBAdOb0oa/giphy.gif
10. 10
1. Ki kelt birokra egy törökkel?
2. Dugovics Titusz
3. https://media.giphy.com/media/S3bdoBkM1u5STMkcQ8/giphy.gif
11. 11
1. Mi történt a törökökkel a nem várt támadásra?
2. megzavarodtak
3. https://media.giphy.com/media/shIRdgYzujbZC/giphy.gif
12. 12
1. Kik arattak győzelmet?
2. magyarok
3. https://media.giphy.com/media/9P8I2qKWxNm3C/giphy.gif

audioON

12

11

próbálkozás

kezdő szín

10

99

99

hibás válasz színe

helytelen

helyes

újrakezdés színe

Itt jelenik meg az aktuális kérdés

jó válasz színe

aktuális kérdés színe

ellenőrzés

következő

újrakezdés

1. ledőltek

2. Duna partján

3. halászok bárkáira

4. felgyújtották

5. tanácskoztak

6. folytatni kell az ostromot

7. 15

8. hajnalban

9. közelharc

10. Dugonics Titusz

11. megzavarodtak

12. magyarok

Megoldások:

“Idegen nép hőse is lett, / Legjobb hőse a magyarnak”.

Oszmán Birodalom élére 1451-ben II. Mehmed szultán kerül -

becsvágyó és tehetséges uralkodó

Vázlat

"Egy az Isten az égben, egy fejedelem uralkodjék a földön!'"

A kegyetlenségéről ismert, de művelt

Nándorfehérvár - Magyarország kulcsa

Hunyadi Jánost (Átkozott Jankó) főkapitány - alig kap segítséget!

"Jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak!"

(déltájban” háromszor kongassák meg a harangokat)

Konfliktus: Magyar–török háború (1454–56) Időpont: 1456. július 4–22. Helyszín: Magyar Királyság, déli országrész, a Délvidéken, Nándorfehérvárnál, a Duna partján Eredmény : Döntő keresztény győzelem az oszmán-törökök felett

Parancsnokok: Hunyadi János II. Mehmed szultán Szemben álló erők: Várvédő erők: 7000 magyar és szerb Hunyadi serege: kb. 12 000 katona Keresztes hadak: max. 30 000 törökök: kb. 40 000 7 ostromágyú 27 ágyú kb. 300 kis kaliberű ágyú Veszteségek magyarok: Ismeretlen, valószínűleg kicsi törökök: jelentős, több mint 10 000 fő