Bél Mátyás és munkatársai így látták Szegedet 1732-ben

Bél Mátyás és munkatársai így látták a Csongrád megyei Szegedet 1732-ben

Start

Bél Mátyás író, lelkész, történelem- és földrajztudós 1723-ban adta közre tervezetét arról, hogy Magyarország leírását, bemutatását milyen ütemben szeretné megvalósítani, kollégái segítségével. Munkásságát Szeged leírásán keresztül ismerhetjük meg ebben a szabadulószobában. Jutalmul megtudhatjuk, hogy a Honismereti Szövetség és annak tagszervezetei, többek között a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület 2007-től miért március 24-én ünnepli a honismeret napját. A szabadulószoba szobáinak végén, ha helyesen válaszolunk, a megfejtés egy-egy szavát kapjuk. Ezeket kell megjegyezni, hogy a helyes megfejtéshez eljussunk. A kód beírásánál ügyelni kell a kapott szavak helyes beírására és a szóközökre is.

Bél Mátyás

Próbáld újra

Rossz válasz!

Próbáld újra

Rossz válasz!

Próbáld újra

Rossz válasz!

III. Károly királytól pénzbeli támogatást akart szerezni.

A Halle-ban eltöltött évek döbbentették rá, hogy a külföldi emberek milyen kevés, vagy téves ismerettel rendelkeznek Magyarország történetéről.

Be akarta mutatni saját szülőföldjét, Zólyom megyét.

Miért fogalmazódott meg Bél Mátyásban, hogy megírja a Notitia-t?

1723

1711

1740

Mikor adta ki tervezetét Magyarország történeti és földrajzi leírásához?

Az ország megyénkénti leírása Bél életében kéziratosan elkészült, 1735-1742 között a Notitia 4 kötete jelent meg

Igen.

Nem.

Megjelent-e nyomtatásban Bél Mátyás életében a Notitia?

Gratulálok, jó válasz!

Gratulálok, jó válasz!

Ügyesen teljesítetted az első kihívást! A kód egy részlete: Bél

Marjanucz László

A jelenlegi Csongrád-Csanád megye területét gyakorlatilag két, Bél Mátyás által készített leírás tartalmazza: Csongrád és Csanád megyéé. Igaz, ebben nincs benne a Marostól délre eső rész (Szőreg, Deszk, Klárafalva, Ferencszállás, Kiszombor), mert az a Határőrvidékhez tartozott, és a Jászkun vidéknél tárgyalt Dorozsma, de ezek tudatában egész megyénk 1700-as évek eleji leírását megismerhetjük.

Próbáld újra

Rossz válasz!

Próbáld újra

Rossz válasz!

Nem, mert az 1732-es Csongrád megyéből hiányoznak a Tiszai Határőrvidék (ami 1741-ben szűnik meg), és értelemszerűen az akkor önálló comitatust képező Csanád vármegye településeinek leírásai. Tehát a Marostól délre eső településeket a Bánsághoz tartozás illetve Határőrvidéki státusa miatt nem tárgyalja, Dorozsmát pedig a Jászkun-vidékhez sorolja.

Igen

Csongrád megye 1732-es települései megegyeznek-e a mai megye településeivel?

Északról délre haladva

Névsorban

Földesurai szerint

Bél Mátyás milyen szempont szerint veszi számba a megye településeit?

Gratulálok, jó válasz!

Ügyesen teljesítetted a második kihívást! A kód egy részlete: M.

Máriazelli kegykép

Bél Mátyás Szegedről

A belváros kettős, az egyik beljebb, a másik kívülebb esik. Az előbbit várnak, vagyis castrumnak nevezik, mivel téglafalak övezik. Egyrészt árkok veszik körül az egész várat, másrészt rendkívüli mértékben erősíti a délen árokrendszerrel összekötött Tisza. Ahogy a belső városkát várnak és castrumnak nevezik a lakosok, az erődítmény anyagáról Palánkának mondják a külsőt, mivel egymás mellett, sűrűn földbevert, összefüggő faoszlopok kerítik, és mesterségesen készített sánc erősíti, melyet vízzel telt kettős árok jár körül.

Bél Mátyás Szegedről

Két külváros van, az egyik a felső, a másik az alsó. Felsővároson helyezkedik el a magyar, közönségesen nemzeti, illetve a rác hadsereg házainak zöme. Egy temploma van csak, melyet régen parókiának, vagy Mátyás által plébániának jeleztek és Szent Györgynek szentelték.

Bél Mátyás Szegedről

Mondottuk, hogy katonák is laknak itt, akik részint magyarokból, részint rácokból állnak. A lovasok mindig készen állnak nyeregbe ugrani, amikor az ügy és idő követeli. Egyébként saját házaikban laknak, de katonai szabályok szerint élnek. Tisztek alá tartoznak, de nem teljesítenek közszolgálatot, hacsak nincs rá szükség. Közben családjukkal törődnek, egyéni belátás szerint házasodnak, gyermekeikkel, földjükkel, szőlőikkel, barmaikkal vesződnek. Polgári adóktól mentesek ugyan, de kötelesek lefizetni a katonai cenzust.

Próbáld újra

Rossz válasz!

Próbáld újra

Rossz válasz!

Próbáld újra

Rossz válasz!

Próbáld újra

Rossz válasz!

Próbáld újra

Rossz válasz!

Próbáld újra

Rossz válasz!

Szeged 1732-es épületei közül ma már csak az Alsóvárosi templom áll.

Mert már nagyon régen volt.

Miért nem könnyű 2022-ben (gondolatban) tájékozódnunk az 1732-es Szegeden?

Más volt a vallásuk.

A belvárosiak rátartiak voltak, a felsővárosiak lenézték a többieket.

Cseperkék, csöpörkék választották el.

Miért különült el az 1732-es Szegeden a mai értelemben vett Belváros, Felsőváros és Alsóváros?

Nem.

Igen, Szeged külterületébe tartoznak.

Szeged részét képezik-e 1732-ben: Kistelek, Röszke, Zákány, Balag, Csorva, Öttömös?

Ortodox

Katolikus

A középkort meghatározó vallások közül melyik vallást gyakorolták a legtöbben Szegeden?

Azért, mert az 1699-es karlócai béke után kialakított Határőrvidék egyik alközpontja Szegeden volt, a várban, a város többi része meg polgári igazgatás alatt állt.

Nem alakult ki.

Miért alakult ki kettős igazgatás Szegeden 1732-re?

Földműveléssel, állattartással, marhakereskedelemmel, kézművességgel, halászattal, katonáskodással.

Az egyházak szolgálatában álltak.

Katonáskodtak.

Mivel foglalkoztak az 1732-ben élő szegediek?

Gratulálok, jó válasz!

Gratulálok, jó válasz!

Gratulálok, jó válasz!

Gratulálok, jó válasz!

Gratulálok, jó válasz!

Kód beírása

Vissza a kezdőlapra

Ügyesen teljesítetted a harmadik kihívást! A kód egy részlete: születésnapja

Gépeld be a megoldást!

Ide írhatod a kódot

Köszönjük, hogy kipróbáltad a játékot!

Készítette: Gergelyné Bodó Mária & Losonczi Ádám Szegedi SzC Déri Miksa Műszaki Technikum

Felhasznált szakirodalom:Bél Mátyás Csongrád és Csanád megye leírása A kötetet sajtó alá rendezte, a kísérő tanulmányt és a jegyzeteket írta, a képanyagot válogatta Zombori István in.: A Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1980/81-2 Marjanucz László: Bél Mátyás tudós alakja „Csongrád vármegye leírása” c. munkája példáján in.: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2018 9-16. pp. Blazovich László: Szeged rövid története Szeged, 2005 Szeged története 2, Szeged 1985 Szeged Magyar várostörténeti atlasz 3.Szeged, 2014