József Attila - Óda

Patakkal, vízeséssel tarkított erdő a hegyoldalban, páratlan szépségű, smaragdzöld vizű tó, partján kastéllyal. Lillafüred, a romantika otthona. Nem csoda, hogy egyik legnagyobb költőnket, József Attilát is ez a hely ihlette legszebb szerelmes versének, az Ódának megírására. A költő az Írók Gazdasági Egyesületének miskolci íróhetére utazott Lillafüredre, és itt találkozott Marton Márta művészettörténésszel, akihez a vers szól. A mindössze 3 napos ismeretségből szerelmi kapcsolat nem született, csak az Óda című költemény.

1. A

• Milyen mozzanatok jelzik a vers felütésének meditatív hangulatát?
• Melyek a konkrét látvány és a látomásszerű alak megidézésének párhuzamai (vizuális, auditív benyomások)?
• Ha filmfelvételt készítene, hogyan jelenítené meg a nőalakot a meditáló költő helyzetéhez képest?
• Milyen hatást kelt a nőalakhoz kötődő mozgást jelentő igék sora?

• Az ellentétek mely fajtáira található példa az egységben?
• Bontsa ki a vízeséshasonlatot!
• Milyen lélekállapot festését szolgálja az ellentétek halmozása?

• Vázolja fel az anaforás hasonlatok összefüggéseit!

• Gyűjtse össze a fizika-kémia törvényeinek metaforikus megjelenítéseit, oldja fel jelentéseit!
• Mit jelent a felidézés töredékessége, gyűjtse ki ezeket a benyomásokat!

• Mutassa be a mikro- és a makrokozmosz rendszerét a leírásban!

• A trubadúr udvarló költészet bókjait vagy a bioszkönyv embertani leírását tartalmazza az egység?
• Keressen példákat a naturális és a szakrális jelentésű képekre!

• Foglaljon állást, a vágy követelőzése vagy pedig a harmóniateremtés kudarca olvasható-e ki ebből az egységből?
• Mit jelent a zárójel alkalmazása?
• Hogyan tükröződik vissza a vers felütése a zárlat képeiben?

• A címben jelölt műfaji váltást milyen sajátosságok erősítik?
• Milyen hatást kelt a talán módosítószó ismétlése?
• Mely attribútumok jellemzik férfi és nő kapcsolatát az utolsó egységben?

„Szombaton hazajött Attila. Lillafüredről kaptam ugyan egy lapot, de mikor beállított, nyugtalanul, futtában megölelt, majd öltözködni kezdett. A levett kabátja zsebéből egy kéziratpapíros fehérlett. Kiemeltem, és olvasni kezdtem. Ő felém fordult és azt mondta: »Hiába olvasod, nem hozzád írtam.« Ez volt a szerelmi Óda. »Gyönyörű – mondtam megsemmisülve. – Értelek Attila. Ez azt jelenti, hogy nem engem szeretsz. Nem baj, elmész, látod, milyen jó, hogy nem köt össze bennünket semmi más.« Szántó Judit visszaemlékezéseiből

Az óda (görög ódé 'ének') a költészet egyik nagy műfajcsoportját képviseli a himnusszal, rapszódiával együtt. Az óda emelkedett hangú, magasztos tárgyú, rendszerint bonyolult ritmikájú és felépítésű, terjedelmesebb költemény, melyben az érzelmi hatásra való törekvés, a gondolati-intellektuális közlés szándéka és az egyetemes érvényű felismerés igénye egyszerre van jelen. Szerkezetük triadikus, azaz három egység ismétlődik bennük: strófa (odafordulás a tárgyhoz, a tárgy megnevezése), antistrófa (a tárgy kifejtése), epodosz (a tárgyból levonható tanulság).