Pest-interaktív

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

A Budaiak sokkal kevésbé akartak modernizálódni, ők inkább a dicső múltnak éltek. A Budaiak 80-90%-a mezőgazdaságból élt, ezért nem az óra határozta meg az életüket.

A Pestiek már akkor is nagyon modernek voltak és sokkal inkább az órához igazították a napjukat.

Ekkoriban indul Pest zöldterületeinek kialakítása, fejlesztése. Budán kicsit egyszerűbb volt, ott a természet megoldotta.

A Városliget az első, egyben egyetlen köztulajdonban lévő park a 19. században.

"Budapest tündérkertje! Egy darab a paradicsomból- az édenkert tiltott fája nélkül." Jókai Mór

A Császárfürdő fénykorában a Pest-Budai lakosok ismét látogatták Nádor-szigetet.

Az első városi "tömegközlekedési eszköz". Tudni kell róla hogy ez a busz a mai emeletes buszokra hasonlít, mondhatni előde, annyi különbséggel hogy ezt állatok hajtották.

A vásárok idején az egész várost ellepték az árusok, akik hozták magukkal az illatos és kevésbé illatos termékeket.

A Dunán átkelni ladikon, csónakon és a tavasztól őszig működő hajóhídon lehetett. Ilyenkor hídpénzt is kértek az átkelőktől.

A hajóhíd olykor-olykor megmutatta az erejét is. A két várost ugyanis minden évben árvíz fenyegette a nagy esőzések és a tavaszi jégzajlás idején. A legnagyobb pusztítást az 1838-as ár okozta, ami mindent vitt. A mentés Az árvíz szintjét jelző tábla

Ebben a korban léptek működésbe a lámpagyújtogatók. Mindezzel csak annyi volt a baj, hogy ezek a lámpák nagyon büdösek voltak és alig-alig pislákoltak, ráadásul a lámpagyújtók bére a városi költség egyik legtetemesebb tétele volt.

A Margitsziget az 1840-es évektől kezdett egy kicsit népszerűbb látogatottabb hellyé válni. Ekkoriban rendezték itt az első úszó- és evezőversenyeket, továbbá 1850 körül már térzene, hangversenyek és tűzijáték hangját lehetett hallani a szigeten.