Készítette: Tarján Krisztina
Madarak és fák napja
Május 10.
TESZT
10
1.
Hol találhatunk a hüllőkéhez hasonló pikkelyeket a madarak testén?
A madarakról ma úgy tudjuk, hogy a dinoszauruszok leszármazottai, és sok hasonló tulajdonsággal rendelkeznek.Sok dinoszaurusznak kicsi, de erős elüső végtagjai voltak, végükön három karmos ujjal, ami a mai madarak szárnyában rejtőző három ujjra emlékeztet.A legtöbb dinoszaurusznak voltak fogai, karmai és rövid, csontos farka, ám néhány jellegzetesség eltűnt, amikor kialakultak a madárfajok. A mai madaraknak is karmos lábuk és rövid, csontos farkuk van. A hüllőkéhez hasonló pikkelyeket láthatunk a madarak lábán. A dinoszauruszok és a madarak anatómiai hasonlóságai között szerepelnek a könnyű, üreges csontok és a tollak. A dinoszauruszok hosszú elülső végtagjai az évmilliók alatt szárnyakká fejlődtek. Emellett a madarak – csakúgy, mint egykor a dinoszauruszok – fészket raknak, és tojással szaporodnak.Egy tollas fajnak, az Archeopteryxnek hasonló alakú szárnya volt, mint a mai madaraknak, így feltételezhető, hogy a tollak a szárnyakon eleinte csupán a testet melegítették, és csak később tették lehetővé a repülést.
vissza
2.
Mekkora lehet a legkisebb madár, a méhkolibri tojása?
A méhkolibri apró, szorgos madárka. Csupán 5,5 cm hosszú, és mindössze 1,6 g. Képes megkapaszkodni egy ceruza végén. A hím méhkolibri még a tojónál is kisebb. Feje és torka élénk rózsaszín.Másodpercenként nyolcvanszor csap a szárnyaival, szíve pedig – szinte hihetetlen – 1220-at ver percenként. Ehhez az aktivitáshoz 10-15 percenként kell ennie a virágok cukros nektárjából. A naponta elfogyasztott tápláléka megközelíti saját tömegének a felét.A méhkolibri nagyjából 2,5 cm átmérőjű, csésze alakú fészket épít pókhálóból, zuzmóból és kéregdarabkákból. Ruhacsipeszre is rakott már fészket! Tojása akkora mint egy borsószem.A méhkolibricsak Kubában él.
vissza
Mikor dugja a fejét a strucc a homokba?
3.
A strucc a homokba dugja a fejét, ha megijed?Ez egy tyúk eszű gondolat. A világ legnagyobb madara nem gyáva nyúl. Ezek a futóbajnokok könnyen elmenekülnek a veszély elől a természetes élőhelyükön.A félreértést a strucc költési szokása magyarázza. Amikor a tyúk tojásokat rak, a kakas gödröt ás a homokba, és ott helyezi biztonságba őket. A szülők felváltva ülnek a tojásokon, amelyeket a nap során többször is megforgatnak a csőrükkel. Mivel a tojások majdnem 1 m mélyen vannak a felszín alatt, úgy tűnhet, mintha a strucc a homokba dugná a fejét.A strucc kiegyenesedve 3 m magas, és akár 180 kg is lehet.Hosszú nyaka teste ellensúlyaként szolgál. A magassága jó rálátást biztosít a környezetre, így hamar észreveszi a veszélyt, és el tud menekülni.A madarak közül a legnagyobb tojása a struccnak van, akár 2,3 kilogram is lehet; olyan nehéz, mint 24 tyúktojás.A struccnak csak két lábujja van, a madaraknál megszokott három vagy négy újtól eltérően. A szeme pedig nagyobb, mint az agya.
videoLink
vissza
4.
Léteznek-e szivárványfák?
Folyamatosan, foltokban lehulló kérgének köszönhetően a szivárvány eukaliptusz törzse valóságos kaleidoszkóppá válik. Az élénkzöld belső kéreg hámlik, érik, először kékre, majd lilára és vörösre, majd végül narancssárgára és barnára változik a színe. Ez a vehemensen növekvő fáj minden évben megduplázza méretét, amíg el nem éri a 60 m-es szédítő magasságot. A Fülöp-szigetek nedves esőerdőiben őshonos. Sajnos mérsékelt égövön és üvegházban nem marad meg , zárt térben viszont nem lesz olyan színes a kérge, mint természetes élőhelyein.
vissza
5.
Mennyi idős lehet a legöregebb fa?
Sokáig azt hitték az erdészek, hogy a lucfenyők elérhetik az 500 éves kort. Ez azért már valami, nem? Nálunk az erdők legtöbbjében ezek a tűlevelűek legfeljebb 80 évig élnek. Akkor aztán vagy kivágják őket, vagy egy viharban kidőlnek. Ezért is nem szenteltek különösebb figyelmet Svédországban egy szél tépte lucfenyőnek – ugyan mi lenne rajta annyira különös? Egy szép napon azonban a kutatók megvizsgálták a kis fát fenn a hegyen. Legnagyobb meglepetésükre kiderült, hogy közel 10 000 éves! Ekkor vizsgálni kezdtek több ilyen, jelentéktelennek tűnő fát. És lám, találtak még néhány példányt, aminek az életkora szintén meghaladta a 8000 évet.A kis lucfenyő neve Öreg Tjikko. Felkeresni nem tudjuk, mert ha túl sok turista mászkálna ott, megrongálódna a gyökérrendszere. Márpedig ezt jobb elkerülni, hiszen talán még sok ezer évig eléldegélhet.
vissza
6.
A fák is izzadnak nyáron?
A nyár a fák számára is szép időszak. A nappalok ilyenkor hosszúak. És a nap magasan delel az égen. Vagyis sok a fény.A sok napfényből a fák sok cukrot képesek előállítani. Így soha nem éhesek, épp ellenkezőleg. A cukor egy részét már júliusban és augusztusban elraktározzák, hogy elegendő tartalékunk legyen a következő télre.De nyáron néha a fáknak is melegük van. A bükkök ilyenkor mind együtt izzadnak. Veled is biztosan megesett már. Ilyenkor a vízrétegtől a bőröd hűvösebb lesz. A bükkök viszont nem a bőrükön keresztül izzadnak, hanem a leveleiken át lélegzik ki a vizet. Így pára keletkezik, és az erdő levegője ilyenkor több fokkal lehűl, ami a nyári forróságban nagyon kellemes érzés az állatoknak és az embereknek is!
vissza
7.
Van olyan madár, amelyik tud hátrafelé repülni?
Igen, valóban létezik egy madárfaj, amely képes hátrafelé repülni: a kolibri. Kifinomult repülőművészetével egyedülálló tagja a madárvilágnak. Táplálkozás közben hosszú nyelve segítségével szívja ki a lecsüngő virágok nektárját – röptében! Erre úgy képes, hogy másodpercenként körülbelül nyolcvanat csap a szárnyával, és nem egyszerűen föl-le, hanem fekvő nyolcast ír le velük.Amikor a kolibri hímje udvarol, igazi táncot mutat be, piruettekkel, zuhanórepüléssel, hogy imponáljon a kolibrihölgyeknek. Eközben akár a másodpercenkénti 200 szárnycsapást és az óránkénti 95 km-es sebességet is elérheti.Természetesen a madárkák energiafelhasználása is igazodik e rendkívüli „sportteljesítmények”-hez, azaz nagyon nagy. A kolibrinak ezért elképesztően sok táplálékra van szüksége. Fő étke a nektár, amelyet naponta ezer, kétezer virágból is kiszív. Egy felnőtt férfinak, hogy ugyanezt az energiamennyiséget vegye magához, naponta körülbelül 190 kilogramm krumplit kéne bekebeleznie!
vissza
8.
Hogyan „működik” a postagalamb?
Németországban körülbelül tízmillió postagalamb él. Tenyésztőik akár 1000 kilométeres távon is versenyeztetik őket, ők pedig jól fejlett „navigációs rendszerük”-nek köszönhetően hazatalálnak. Részint a Nap helyzete alapján képesek nagyjából meghatározni a megfelelő irányt, másrészt éles hallásukkal meghallják az emberi fül számára érzékelhetetlen hanghullámokat. A tengervíz által kibocsátott hanghullámok ugyanis másmilyenek, mint a hegyek sugározta hangok. A Föld minden helyének megvan a maga sajátos hangtérképe. Ezek a „térképek” igazítják útba a galambokat.A Galambok képesek továbbá a földmágnesesség érzékelésére. Ilyeténképpen állandóan természetes iránytűt hordanak maguknál.Egyébként a postagalambot azért hívják így, mert régebben valóban leveleket juttatott célba. Főként a katonák vitték magukkal galambokat a hadjáratokra, hogy legyen kivel hazaküldeniük a leveleiket.
vissza
9.
Mekkora a világ legmagasabb fája?
A világ legmagasabb fái a kaliforniai örökzöld mamutfenyők. A legmagasabb élő példány a Hyperion nevet kapta. Több mint 115 m magas.Hyperion California hegyes vidékén él. 115,5 méterével olyan magas, mint egy nagy templom, és nagyon erős. A gyökerei viszont érzékenyek, mert közvetlenül a föld felszíne alatt nőnek. A turistacipők kárt tennének benne. Mintha nap mint nap emberek sokasága lépne rá a te lábadra. Ezért a tudósok nem is árulják el, hol áll ez magas fa.
vissza
10.
Van-e a fáknak „szájuk”?
A levelek nagyon fontosak a fák számára, mert az ő segítségükkel készítik el saját táplálékukat. Ha megéheznek – márpedig a fák mindig éhesek –, nem kell mást tenniük, mint hogy leveleiket a fény felé fordítják.A levelek kevés vízből és a levegő bizonyos részeiből cukrot állítanak elő. Ehhez energiára van szükségük, és ezt az energiát a fényből nyerik. Álljunk meg egy pillanatra! Hogy is van ez? A leveleknek levegőre van szükségük? Netán ők is úgy lélegeznek, mint te? Nos, igen. A levelek lélegeznek. Mégpedig a „szájukkal”, ami egészen hasonlít a tiédre. Ki tudják nyitni, és be is tudják csukni. Csakhogy van egy nagy különbség: a fáknak nem egy szája van, hanem sok ezer. A sok-sok szájacska, másnéven levegőnyílás egészen parányi, és a levelek fonákján található. Ha nagy a szárazság, a levelek bezárják őket. A légzéssel ugyanis vizet veszítenek, épp, mint te. Próbáld csak ki! Ha rálehelsz egy üveg lapra, a lélegzetedben található vízgőztől az üveg bepárásodik. Mellesleg, ha becsukod a szádat, az orrodon keresztül tovább tudsz lélegezni. Ugyanígy a fa sem fullad meg, ha szárazság idején becsukja a sok-sok száját, mert a kérgén és a gyökerein keresztül is képes levegőhöz jutni.
vissza
Teszt
Hol találhatunk a hüllőkéhez hasonló pikkelyeket a madarak testén?
1.
a szárnyukon
a lábukon
a csőrükön
Mekkora lehet a legkisebb madár, a méhkolibri tojása?
2.
mint egy borsószem
mint egy kisebb dió
mint egy babszem
Mikor dugja a fejét a strucc a homokba?
3.
Amikor a fészkében megfordítja a tojásokat.
Amikor nem akar szembesülni egy problémával.
Amikor fél.
Léteznek-e szivárványfák?
4.
Igen, a szivárványos fenyő tűlevelei változtatják színűket.
Igen, a szivárvány eukaliptusz törzse sokféle színben pompázik.
Nem, szivárványfa csak a mesében van.
Mennyi idős lehet a legöregebb fa?
5.
Körülbelül 9 550 éves.
Körülbelül 5 060 éves.
Körülbelül 500 éves.
6.
A fák is izzadnak nyáron?
Igen, a leveleiken át lélegzik ki a vizet.
Dehogy, nincs is bőrük!
Igen, a törzsükön ilyenkor csurog le a víz.
Van olyan madár, amelyik tud hátrafelé repülni?
7.
Egyetlen madár fajta van, amelyik képes hátrafelé repülni: a kolibri, amely egyébként is a legnagyobb repülőakrobata a madarak között.
Természetesen; mindegyik tud hátrafelé repülni! A madaraknak nagyjából ugyanolyan könnyű hátrafelé repülni, mint nekünk hátrafelé menni.
Igen, két olyan madárfaj létezik, amely tud hátrafelé repülni: a sirály és a pelikán. Mindketten halakkal táplálkoznak és különleges röptechnikájuknak köszönhetően repülés közben ejtik el zsákmányukat.
Hogyan „működik” a postagalamb?
8.
A postagalambok valóban képesek leveleket kézbesíteni, ugyanis egészen kiváló a tájékozódó képességük ennek révén akár 1000 km-es távolságból is hazatalálnak.
Korábban valóban használták levél kézbesítésre a galambokat, mégpedig úgy, hogy mielőtt a gazdájuk útnak eresztette őket, egy sajátos „érintésnyelv” segítségével közölte velük az útvonalat. A madár fejének megsimogatása például egészen mást jelentett, mintha a szárnya alatt vakarták meg.
Az, hogy a galambok képesek leveleket eljuttatni a címzetthez, nem egyéb, mint jámbor középkori hiedelem.
Mekkora a világ legmagasabb fája?
9.
Több mint 115 méter.
Több mint 500 méter.
Több mint 220 méter.
Van-e a fáknak „szájuk”?
10.
Igen, van. Nem is egy, hanem sok ezer. A sok-sok szájacska, másnéven levegőnyílás egészen parányi, és a levelek fonákján található..
Igen, van, de csak annak, amelyiken van odú. Az ugyanis a szájuk.
Nem, nicsen nekik.
Gratulálok! Ügyesen válaszoltál a kérdésekre.
A negyedik forduló kódja: FAKOPÁNCS.
Madarak és fák napja
tarjan.krisztina
Created on August 13, 2021
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
View
Fill in Blanks
View
Countdown
View
Stopwatch
View
Unpixelator
View
Break the Piñata
View
Bingo
View
Create a Secret Code
Explore all templates
Transcript
Készítette: Tarján Krisztina
Madarak és fák napja
Május 10.
TESZT
10
1.
Hol találhatunk a hüllőkéhez hasonló pikkelyeket a madarak testén?
A madarakról ma úgy tudjuk, hogy a dinoszauruszok leszármazottai, és sok hasonló tulajdonsággal rendelkeznek.Sok dinoszaurusznak kicsi, de erős elüső végtagjai voltak, végükön három karmos ujjal, ami a mai madarak szárnyában rejtőző három ujjra emlékeztet.A legtöbb dinoszaurusznak voltak fogai, karmai és rövid, csontos farka, ám néhány jellegzetesség eltűnt, amikor kialakultak a madárfajok. A mai madaraknak is karmos lábuk és rövid, csontos farkuk van. A hüllőkéhez hasonló pikkelyeket láthatunk a madarak lábán. A dinoszauruszok és a madarak anatómiai hasonlóságai között szerepelnek a könnyű, üreges csontok és a tollak. A dinoszauruszok hosszú elülső végtagjai az évmilliók alatt szárnyakká fejlődtek. Emellett a madarak – csakúgy, mint egykor a dinoszauruszok – fészket raknak, és tojással szaporodnak.Egy tollas fajnak, az Archeopteryxnek hasonló alakú szárnya volt, mint a mai madaraknak, így feltételezhető, hogy a tollak a szárnyakon eleinte csupán a testet melegítették, és csak később tették lehetővé a repülést.
vissza
2.
Mekkora lehet a legkisebb madár, a méhkolibri tojása?
A méhkolibri apró, szorgos madárka. Csupán 5,5 cm hosszú, és mindössze 1,6 g. Képes megkapaszkodni egy ceruza végén. A hím méhkolibri még a tojónál is kisebb. Feje és torka élénk rózsaszín.Másodpercenként nyolcvanszor csap a szárnyaival, szíve pedig – szinte hihetetlen – 1220-at ver percenként. Ehhez az aktivitáshoz 10-15 percenként kell ennie a virágok cukros nektárjából. A naponta elfogyasztott tápláléka megközelíti saját tömegének a felét.A méhkolibri nagyjából 2,5 cm átmérőjű, csésze alakú fészket épít pókhálóból, zuzmóból és kéregdarabkákból. Ruhacsipeszre is rakott már fészket! Tojása akkora mint egy borsószem.A méhkolibricsak Kubában él.
vissza
Mikor dugja a fejét a strucc a homokba?
3.
A strucc a homokba dugja a fejét, ha megijed?Ez egy tyúk eszű gondolat. A világ legnagyobb madara nem gyáva nyúl. Ezek a futóbajnokok könnyen elmenekülnek a veszély elől a természetes élőhelyükön.A félreértést a strucc költési szokása magyarázza. Amikor a tyúk tojásokat rak, a kakas gödröt ás a homokba, és ott helyezi biztonságba őket. A szülők felváltva ülnek a tojásokon, amelyeket a nap során többször is megforgatnak a csőrükkel. Mivel a tojások majdnem 1 m mélyen vannak a felszín alatt, úgy tűnhet, mintha a strucc a homokba dugná a fejét.A strucc kiegyenesedve 3 m magas, és akár 180 kg is lehet.Hosszú nyaka teste ellensúlyaként szolgál. A magassága jó rálátást biztosít a környezetre, így hamar észreveszi a veszélyt, és el tud menekülni.A madarak közül a legnagyobb tojása a struccnak van, akár 2,3 kilogram is lehet; olyan nehéz, mint 24 tyúktojás.A struccnak csak két lábujja van, a madaraknál megszokott három vagy négy újtól eltérően. A szeme pedig nagyobb, mint az agya.
videoLink
vissza
4.
Léteznek-e szivárványfák?
Folyamatosan, foltokban lehulló kérgének köszönhetően a szivárvány eukaliptusz törzse valóságos kaleidoszkóppá válik. Az élénkzöld belső kéreg hámlik, érik, először kékre, majd lilára és vörösre, majd végül narancssárgára és barnára változik a színe. Ez a vehemensen növekvő fáj minden évben megduplázza méretét, amíg el nem éri a 60 m-es szédítő magasságot. A Fülöp-szigetek nedves esőerdőiben őshonos. Sajnos mérsékelt égövön és üvegházban nem marad meg , zárt térben viszont nem lesz olyan színes a kérge, mint természetes élőhelyein.
vissza
5.
Mennyi idős lehet a legöregebb fa?
Sokáig azt hitték az erdészek, hogy a lucfenyők elérhetik az 500 éves kort. Ez azért már valami, nem? Nálunk az erdők legtöbbjében ezek a tűlevelűek legfeljebb 80 évig élnek. Akkor aztán vagy kivágják őket, vagy egy viharban kidőlnek. Ezért is nem szenteltek különösebb figyelmet Svédországban egy szél tépte lucfenyőnek – ugyan mi lenne rajta annyira különös? Egy szép napon azonban a kutatók megvizsgálták a kis fát fenn a hegyen. Legnagyobb meglepetésükre kiderült, hogy közel 10 000 éves! Ekkor vizsgálni kezdtek több ilyen, jelentéktelennek tűnő fát. És lám, találtak még néhány példányt, aminek az életkora szintén meghaladta a 8000 évet.A kis lucfenyő neve Öreg Tjikko. Felkeresni nem tudjuk, mert ha túl sok turista mászkálna ott, megrongálódna a gyökérrendszere. Márpedig ezt jobb elkerülni, hiszen talán még sok ezer évig eléldegélhet.
vissza
6.
A fák is izzadnak nyáron?
A nyár a fák számára is szép időszak. A nappalok ilyenkor hosszúak. És a nap magasan delel az égen. Vagyis sok a fény.A sok napfényből a fák sok cukrot képesek előállítani. Így soha nem éhesek, épp ellenkezőleg. A cukor egy részét már júliusban és augusztusban elraktározzák, hogy elegendő tartalékunk legyen a következő télre.De nyáron néha a fáknak is melegük van. A bükkök ilyenkor mind együtt izzadnak. Veled is biztosan megesett már. Ilyenkor a vízrétegtől a bőröd hűvösebb lesz. A bükkök viszont nem a bőrükön keresztül izzadnak, hanem a leveleiken át lélegzik ki a vizet. Így pára keletkezik, és az erdő levegője ilyenkor több fokkal lehűl, ami a nyári forróságban nagyon kellemes érzés az állatoknak és az embereknek is!
vissza
7.
Van olyan madár, amelyik tud hátrafelé repülni?
Igen, valóban létezik egy madárfaj, amely képes hátrafelé repülni: a kolibri. Kifinomult repülőművészetével egyedülálló tagja a madárvilágnak. Táplálkozás közben hosszú nyelve segítségével szívja ki a lecsüngő virágok nektárját – röptében! Erre úgy képes, hogy másodpercenként körülbelül nyolcvanat csap a szárnyával, és nem egyszerűen föl-le, hanem fekvő nyolcast ír le velük.Amikor a kolibri hímje udvarol, igazi táncot mutat be, piruettekkel, zuhanórepüléssel, hogy imponáljon a kolibrihölgyeknek. Eközben akár a másodpercenkénti 200 szárnycsapást és az óránkénti 95 km-es sebességet is elérheti.Természetesen a madárkák energiafelhasználása is igazodik e rendkívüli „sportteljesítmények”-hez, azaz nagyon nagy. A kolibrinak ezért elképesztően sok táplálékra van szüksége. Fő étke a nektár, amelyet naponta ezer, kétezer virágból is kiszív. Egy felnőtt férfinak, hogy ugyanezt az energiamennyiséget vegye magához, naponta körülbelül 190 kilogramm krumplit kéne bekebeleznie!
vissza
8.
Hogyan „működik” a postagalamb?
Németországban körülbelül tízmillió postagalamb él. Tenyésztőik akár 1000 kilométeres távon is versenyeztetik őket, ők pedig jól fejlett „navigációs rendszerük”-nek köszönhetően hazatalálnak. Részint a Nap helyzete alapján képesek nagyjából meghatározni a megfelelő irányt, másrészt éles hallásukkal meghallják az emberi fül számára érzékelhetetlen hanghullámokat. A tengervíz által kibocsátott hanghullámok ugyanis másmilyenek, mint a hegyek sugározta hangok. A Föld minden helyének megvan a maga sajátos hangtérképe. Ezek a „térképek” igazítják útba a galambokat.A Galambok képesek továbbá a földmágnesesség érzékelésére. Ilyeténképpen állandóan természetes iránytűt hordanak maguknál.Egyébként a postagalambot azért hívják így, mert régebben valóban leveleket juttatott célba. Főként a katonák vitték magukkal galambokat a hadjáratokra, hogy legyen kivel hazaküldeniük a leveleiket.
vissza
9.
Mekkora a világ legmagasabb fája?
A világ legmagasabb fái a kaliforniai örökzöld mamutfenyők. A legmagasabb élő példány a Hyperion nevet kapta. Több mint 115 m magas.Hyperion California hegyes vidékén él. 115,5 méterével olyan magas, mint egy nagy templom, és nagyon erős. A gyökerei viszont érzékenyek, mert közvetlenül a föld felszíne alatt nőnek. A turistacipők kárt tennének benne. Mintha nap mint nap emberek sokasága lépne rá a te lábadra. Ezért a tudósok nem is árulják el, hol áll ez magas fa.
vissza
10.
Van-e a fáknak „szájuk”?
A levelek nagyon fontosak a fák számára, mert az ő segítségükkel készítik el saját táplálékukat. Ha megéheznek – márpedig a fák mindig éhesek –, nem kell mást tenniük, mint hogy leveleiket a fény felé fordítják.A levelek kevés vízből és a levegő bizonyos részeiből cukrot állítanak elő. Ehhez energiára van szükségük, és ezt az energiát a fényből nyerik. Álljunk meg egy pillanatra! Hogy is van ez? A leveleknek levegőre van szükségük? Netán ők is úgy lélegeznek, mint te? Nos, igen. A levelek lélegeznek. Mégpedig a „szájukkal”, ami egészen hasonlít a tiédre. Ki tudják nyitni, és be is tudják csukni. Csakhogy van egy nagy különbség: a fáknak nem egy szája van, hanem sok ezer. A sok-sok szájacska, másnéven levegőnyílás egészen parányi, és a levelek fonákján található. Ha nagy a szárazság, a levelek bezárják őket. A légzéssel ugyanis vizet veszítenek, épp, mint te. Próbáld csak ki! Ha rálehelsz egy üveg lapra, a lélegzetedben található vízgőztől az üveg bepárásodik. Mellesleg, ha becsukod a szádat, az orrodon keresztül tovább tudsz lélegezni. Ugyanígy a fa sem fullad meg, ha szárazság idején becsukja a sok-sok száját, mert a kérgén és a gyökerein keresztül is képes levegőhöz jutni.
vissza
Teszt
Hol találhatunk a hüllőkéhez hasonló pikkelyeket a madarak testén?
1.
a szárnyukon
a lábukon
a csőrükön
Mekkora lehet a legkisebb madár, a méhkolibri tojása?
2.
mint egy borsószem
mint egy kisebb dió
mint egy babszem
Mikor dugja a fejét a strucc a homokba?
3.
Amikor a fészkében megfordítja a tojásokat.
Amikor nem akar szembesülni egy problémával.
Amikor fél.
Léteznek-e szivárványfák?
4.
Igen, a szivárványos fenyő tűlevelei változtatják színűket.
Igen, a szivárvány eukaliptusz törzse sokféle színben pompázik.
Nem, szivárványfa csak a mesében van.
Mennyi idős lehet a legöregebb fa?
5.
Körülbelül 9 550 éves.
Körülbelül 5 060 éves.
Körülbelül 500 éves.
6.
A fák is izzadnak nyáron?
Igen, a leveleiken át lélegzik ki a vizet.
Dehogy, nincs is bőrük!
Igen, a törzsükön ilyenkor csurog le a víz.
Van olyan madár, amelyik tud hátrafelé repülni?
7.
Egyetlen madár fajta van, amelyik képes hátrafelé repülni: a kolibri, amely egyébként is a legnagyobb repülőakrobata a madarak között.
Természetesen; mindegyik tud hátrafelé repülni! A madaraknak nagyjából ugyanolyan könnyű hátrafelé repülni, mint nekünk hátrafelé menni.
Igen, két olyan madárfaj létezik, amely tud hátrafelé repülni: a sirály és a pelikán. Mindketten halakkal táplálkoznak és különleges röptechnikájuknak köszönhetően repülés közben ejtik el zsákmányukat.
Hogyan „működik” a postagalamb?
8.
A postagalambok valóban képesek leveleket kézbesíteni, ugyanis egészen kiváló a tájékozódó képességük ennek révén akár 1000 km-es távolságból is hazatalálnak.
Korábban valóban használták levél kézbesítésre a galambokat, mégpedig úgy, hogy mielőtt a gazdájuk útnak eresztette őket, egy sajátos „érintésnyelv” segítségével közölte velük az útvonalat. A madár fejének megsimogatása például egészen mást jelentett, mintha a szárnya alatt vakarták meg.
Az, hogy a galambok képesek leveleket eljuttatni a címzetthez, nem egyéb, mint jámbor középkori hiedelem.
Mekkora a világ legmagasabb fája?
9.
Több mint 115 méter.
Több mint 500 méter.
Több mint 220 méter.
Van-e a fáknak „szájuk”?
10.
Igen, van. Nem is egy, hanem sok ezer. A sok-sok szájacska, másnéven levegőnyílás egészen parányi, és a levelek fonákján található..
Igen, van, de csak annak, amelyiken van odú. Az ugyanis a szájuk.
Nem, nicsen nekik.
Gratulálok! Ügyesen válaszoltál a kérdésekre.
A negyedik forduló kódja: FAKOPÁNCS.