Pszichológia

PSZICHOLÓGIA

ACSJSZKI 2021/2022 Klajkó Dóra

Nektek mi jut eszetekbe a pszichológiáról?

1. BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

1. MIRŐL SZÓL A PSZICHOLÓGIA? 2. A PSZICHOLÓGIA TERÜLETEI 3. A PSZICHOLÓGIA HELYE A TUDOMÁNYOK RENDSZERÉBEN 4. TÖRTÉNETE 5. PSZICHOLÓGIAI IRÁNYZATOK 6. MÓDSZEREK

1. Miről is szól a pszichológia?

psziché = léleklogos = tan, tudomány A pszichológia célja, hogy megismerjük és megértsük az emberi viselkedést és a mögötte húzódó tudatos és tudattalan lelki folyamatokat. Ma már nagyon sok területe van. Az emberek a köztudatban a terápiás folyamattal, az emberek lelki jólétével foglalkozó gyógyító tudományággal azonosítják. Azonban ez csak egy a sok pszichológiai ágazat közül!

hasonlóságok és különbségek

Lelki jelenségekkel mindannyian rendelkezünk. Vannak hasonlóságok, szabályszerűségek abban, ahogyan érzékeljük, észleljük a körülöttünk lévő világot és ahogy reagálunk rájuk. Ezt vizsgálja az általános lélektan. Nagyon fontos, hogy a sok hasonlóság mellett jócskán vannak eltérések, egyéni különbségek is mindebben, ami egyedivé és különlegessé tesz minden egyes embert. Ezt az összehasonlító lélektan vizsgálja.

egyének és csoportok

A pszichológia foglalkozik az egyes egyének lélektanával. Ez irnyulhat normális lelki jelenségek kutatására, egészségesmegőrzésre vagy kóros jelenségek kezelésére is. Ugyanakkor az ember társas lény, így a pszichológia fontos területe a társas lélektan. Milyen hatásai vannak más személyekkel való kapcsolatainknak, hogyan működnek a csoportok, a társadalom?

kutatás és alkalmazás

A pszichológusok egy része azzal foglalkozik, hogy kutatja, feltárja az alapvető folyamatokat különböző módszertanok, kísérletek, vizsgálatok által. Ők az alaptudományokkal foglalkoznak, folyamatosan fejlesztik formálják. Az alkalmazott pszichológusok a pszichológiai tudást a gyakorlatban használják, általában valamilyen szűkebb területre koncentrálva.

2. A pszichológia területei

A pszichológia szerteágazó területeit feloszthatjuk alap és alkalmazott tudományágak szerint.

Alkalmazott tudományok Az alkalmazott pszichológiának sok területe van, hiszen gyakorlatilag az élet bármely területén, – ahol emberek tevékenykednek –, szükség lehet a pszichológia ismereteire. Pl.: nevelés lélektan, munkapszichológia, sportpszichológia, művészetterápia, reklámpszichológia, stb...

Alaptudományok

• Általános lélektan: részint a különböző megismerő folyamatok, mint például az észlelés, a figyelem, a tanulás stb., részint a motiváció és az érzelem általános jellemzőivel és törvényszerűségeivel foglalkozik.

• Személyiséglélektan: a személyiség felépítésével és működésével foglalkozik.
• Fejlődéslélektan: az emberi személyiség fejlődését vizsgálja a fogantatástól az öregkor végéig.
• Szociálpszichológia: a társak által befolyásolt lélektani jelenségekkel foglalkozik az egyén, a pár, a csoport és a tömeg szintjén

Emeljük ki ezek közül a neveléslélektant, hiszen az összes alkalmazott terület közül ez a legfontosabb a pedagógusok, pedagógus asszisztensek számára! Ez a terület az oktatási – nevelési helyzethez kapcsolódó lélektani törvényszerűségeket kutatja. Pszichológiai szempontból vizsgálja az ebben szereplő személyeket (szülők, kortársak, pedagógusok, rokonok stb.) és intézményeket (család, iskola, óvoda stb.).

3. A pszichológia helye a tudományok rendszerében

Az a megfoghatatlan, izgalmas mozgatórugó, ami időnként váratlan cselekvésekre késztet, már nagyon régóta foglalkoztatja az embereket. A test és a lélek kérdéskörével először az ókori görög filozófusok foglalkoztak, mint Platón és Arisztotelész a Kr. e. 4. században. Már az ókori görögöknél is látható volt, hogy a pszichológia egyszerre filozófiai, társadalom-és természettudományos megközelítésű, ami a mai napig megállja a helyét.

Elméletek testről és lélekről az ókorban

Raffaello: Az athéni iskola

PLATÓN

ARISZTOTELÉSZ

ész

vágyak, önfejűség

érzékelés, megismerés

Platón a lelket 3 részre osztotta. Úgy képzelte el a működését, mint egy fogatot.

A pszichológia tehát a filozófiából nőtte ki magát, erősen elméleti síkon, egyszerű megfigyelésekre támaszkodott eleinte. ---> Spekulatív korszak.Az egyre fejlődő tudományos, technikai lehetőségeknek köszönhetően az emberi viselkedés és mechanizmusok megfigyelése is egyre több lehetőséget szolgáltatott. így a természettodományos, egzakt, biológiai, kémiai megközelítés is teret nyert. ---> Tudományos korszak. Mára elmondható, hogy a társadalom- és természettudomány határterületén lévő interdiszciplináris, komplex tudomány.

Természettudományok és matematika

Humán- és társadalomtudományok

matematika

filozófia

műszaki tudományok

történelem

pszichológia

kémia

neveléstudomány

fizika és csillagászati tudományok

orvosi tudományok

szociológia

biológia

4. A pszichológia története

Spekulatív korszakÓkori görög filozófusok:- Platón: idealizmus - Arisztotelész: materializmus - Hippokratész: személyiség típusok Felvilágosodás kora (16-17. sz.): - John Locke: tabula rasa (tiszta lap) elmélet 19 század: - Franz Gall: képességek, koponyavizsgálatok- pszichofizika (pszichológiai jelenségekkel foglalkozó fizikusok) -kísérletezések kezdete

Tudományos korszakWilhelm Wundt: -1879-ben létrehozza a lipcsei egyetemen az első pszichológiai laboratóriumot ("a tudományos pszichológia atyja") - kísérleti módszerek, természettudomány részévé válik Több irányzata alakul ki a pszichológiának:

• biológiai
• fenomenológiai
• kognitív
• behaviorista
• pszichoanalitikus

A pszichológia modern irányzatai

Wundt

Galton

Hippokratész

Darwin

BIOLÓGIAI

PSZICHOANALITIKUS

Jung

Freud

Pavlov

Skinner

BEHAVIORISTA

Watson

Csíkszentmihályi

Maslow

Rogers

FENOMENOLÓGIAI

KOGNITíV

Chomsky

Kelly

SZOCIO-KULTURÁLIS

Milgram

Zimbardo

Ash

5. A pszichológia irányzatai

Biológiai irányzat Azokat a biológiai, genetikai tényezőket vizsgálja, amelyek az emberi viselkedés mögött állnak. A viselkedést a testen belül, elsősorban az agyban, az idegrendszerben zajló elektromos és vegyi folyamatok segítségével magyarázza. Képviselői: Hippokratész, Galénos, Darwin, Galton Manapság a legtöbb pszichológus egyetért abban, hogy a biológiai tényezők fontosak, de pusztán a biológiai magyarázatok, csak kivételes és szélsőséges esetekben elegendőek a viselkedés magyarázatára.

Pszichoanalitikus irányzat Kezdeteit 1901-re teszik, amikor Sigmund Freud, bécsi orvos megjelentette az Álomfejtés c. könyvét. Az irányzat az emberi lélek vizsgálatakor a tudattalan tényezők vizsgálatára helyezi a hangsúlyt, amelyek olyan jelenségek, amiknek nem vagyunk tudatában, így szándékosan felidézni sem tudjuk őket, mégis cselekedeteinket jelentős mértékben befolyásolják. Hangsúlyozza a koragyermekkori időszak jelentőségét és nagy jelentőséget tulajdonít az ösztönöknek, különösen a szexuális és az agresszív ösztönöknek. Úgy gondolta, hogy az állatokhoz hasonlóan az embereket is az ösztönök vezérlik. Képviselői: Freud, Adler, Jung

Behaviorista irányzat A behaviorizmus kezdete 1913-ra tehető és Watson nevéhez köthető. Az irányzat a jól látható, megfigyelhető viselkedést kutatja. Ami nem megfigyelhető, azt nem is tekinti létezőnek, ebből kifolyólag a lélek fogalom eltűnik. A viselkedést a szervezetet ért külső ingerek magyarázzák. Ezért nevezik ezt az irányzatot inger – válasz (S-R) pszichológiának is. A behaviorizmus gyakran kutatja a reflexek működését és a büntetés-jutalmazás mechanizmusát, amelyet az oktatás, nevelés, tanulás terén alkalmaznak. Képviselői: Watson, Pavlov, Skinner

Kognitív irányzat A kognitív irányzat, a mentális folyamatokkal, elsősorban a megismerő folyamatokkal, mint például az észlelés, az emlékezés, a gondolkodás stb. foglalkozik. Ezek jellemzőit kutatja és azt, hogy hogyan befolyásolják a gondolkodást. Az emberi elmét bonyolult információ kezelő és feldolgozó rendszerként (számítógép hasonlat) kezeli. Gyakran használnak agyi képalkotó eljárásokat, pszichofizikai, neurológiai eszközöket is. Képviselői: Kelly, Chomsky, Miller

Fenomenológiai irányzat A fenomenológiai irányzat a 60-as, 70-es években jelent meg és azzal foglalkozik, hogy az egyén hogyan éli meg, és hogyan értékeli az élete eseményeit. Szerintük csak úgy érthetünk meg valakit, ha személyes nézőpontját, is figyelembe vesszük. A fenomenológiai irányzaton belül a humanisztikus irányzatot emelnénk ki, hiszen ennek van a legnagyobb befolyásoló hatása. Az egyén egyik legfontosabb motivációja az önmegvalósításra való törekvés. Képviselői: Rogers, Maslow

Ki vagyok én?

...Híres gondolkodók a pszichológiából...

Arisztotelész

Platon

Hippokratész

Gall

Locke

Pavlov

Watson

Galton

Skinner

Darwin

Wundt

6. A pszichológia módszerei

A pszichológia, mint minden más tapasztalatokon alapuló tudomány, számos módszert alkalmaz az ember megismeréséhez. Ezeknek a módszereknek a többsége nem ismeretlen más tudományokban sem. A kutatási módszerek, amelyeket új tudományos eredmények eléréséhez, általános érvényességű következtetések levonásához használunk. (pl.: kísérlet) A vizsgálati módszerek, amelyeket a már létező tudományos eredményekre alapozva az egyes esetek megismerését célozza. (pl.: intelligencia teszt)

Kísérlet A kísérleteket általában kutatási célra, tudományos hipotézisek eldöntésére vagy elvetésére használjuk. A hipotézis a kutató tudományos felvetése, amelyet igazolni szeretne a kísérlet által. Ehhez olyan körülményeket hoz létre, amelyben kontrollálni tudja a változókat. Pl.: A hipotézisem az, hogy a gyerekek gyorsabban tanulnak a szabadban, mint a teremben. Ehhez két véletlenszerű csoportot hozok létre, akik ugynazt a tevékenyéget végzik (verstanulás) két külön helyszínen (terem, kert). A kísérlet során lemérem a verstanulásra fordított időt és a hibaszámokat. Majd összevetem a két csoportot és statisztikailag elemzem.

Híres(hírhedt) kísérletek: - Milgram kísérlet - Monster kísérlet - Stanfordi börtönkísérlet - A kis Albert kíséréet - Bobo baba kísérlet - A hullám

Megfigyelés A tudományos megfigyelés céltudatos, hiszen tudnunk kell mit és miért akarunk megfigyelni. Ebből következik, hogy a megfigyelést előre meg kell tervezni, ki kell alakítani a megfigyelési szempontokat. Mivel egy megfigyelésből nem lehet általános következtetéseket levonni, így azt rendszeresen kell végeznünk. A megfigyeléseinket rögzítjük, amely történhet audiovizuális felvételek készítésével, illetve jegyzőkönyvvezetéssel is. A felvételeket elemeznünk kell a megfigyelési szempontok szerint. A megfigyelések során lényeges, hogy a kutató ne befolyásolja a megfigyelni kívánt jelenséget, így azokba ne avatkozzon bele, a lehető legsemlegesebben viselkedjen. A megfigyelés önmagunkra is vonatkozhaz (introspekció) vagy másokra (extrospekció) Interjú Az interjú szóbeli kikérdezést jelent. Van strukturált, félig strukturált, strukturálatlan típusa. A strukturált interjú során előre meghatározott kérdéseket teszünk fel előre meghatározott sorrendben. A félig strukturált interjú során a beszélgetés témakörei előre megvannak, de ezek sorrendje, és a kérdések pontos megfogalmazása nincs meg előre. A strukturálatlan interjú esetében, azt tudjuk, hogy miről szeretnénk informálódni, de sem témakörök, sem a kérdések nincsenek konkrétan előre megadva.

Kérdőív A kérdőív írásbeli forma. A kérdőívben használhatunk nyitott vagy zártvégű kérdéseket. A zárt kérdésnél előre megadott válaszlehetőségekből válogathat a vizsgált személy, a nyitott kérdéseknél, viszont szabad lehetősége van a véleménye kifejtésére. A kérdőív előnye az interjúval szemben, hogy sokkal gyorsabban, több embert lehet megvizsgálni, hátránya viszont, hogy kevésbé informatív, mint a személyes interjú. Részint mivel az interjú lehetőséget ad az esetleges félreértések tisztázására, részint mivel olyasmit is elmondhat az interjúalany, amire az interjú készítője előzetesen nem is gondolt. Tesztek Ezek olyan szabvány feladatsorokat tartalmaznak, amelyeket mindig mindenkivel ugyanúgy végeztetünk el. A kapott eredményeket standardekhez viszonyítjuk. A standard olyan értékelési mutató, amely nagyszámú vizsgált személy eredményeinek statisztikai elemzéséből származik. - A teljesítmény tesztek valamilyen képességterületet vizsgálnak, mint például az intelligenciatesztek. − A személyiségtesztek az emberi személyiséget, vagy annak egy részét próbálják feltérképezni.

PROJEKTFELADAT

1. TESZTELJÜK LE AZ OSZTÁLY KRETIVITÁSÁT!- Szokatlan Használat Teszt (Guilford) - Körök Teszt (Torrance) 2. HASONLÍTSUK ÖSSZE AZ ISKOLAI ÁTLAGGAL! 3. VESSÜK ÖSSZE A DIÁKOK ÉS A TANÁROK KRETIVITÁSÁT!

2. ÉRZÉKELÉS,ÉSZLELÉS

1. A MEGISMERŐ FOLYAMATOK RENDSZERE 2. IDEGRENDSZERI ALAPOK 3. ÉRZÉKELÉS 4. LÁTÁS, HALLÁS. SZAGLÁS, íZLELÉS, BŐRÉRZÉKLET 5.ÉSZLELÉS 6. FIGYELEM

Miért van az, hogy bizonyos dolgokat másképp látunk?

A fizikai világ, ami körülvesz minket az objektív valóság. Részecskék, elemek, anyagok, stb... amiből felépül a környezetünk. Mégis mindenki számára egyedi, szubjektív az, ahogyan mindezt észleljük.

Mik a megismerési folyamatok?

A megismerési folyamatok azok a folyamatok, amelyek során az ember a környező világot felfogja, észleli, ismereteket szerez róla. Információ szerzés - közvetlen: a közvetlen valóság észlelését teszik lehetővé (érzékelés, észlelés, figyelem) - közvetett:a közvetlen folyamatok nélkül nem tudna megvalósulni (gondolkodás, emlékezet, képzelet, tanulás)

1. Megismerés

A megismerési folyamat során alakul ki az emberi tudatban a külvilág reális képe. Az ismeretek alkalmazhatóvá válnak a környezet megváltoztatására a viselkedésünk során. A viselkedésünk ugyanakkor szintén visszahat a megismerésre, gazdagítja, pontosítja azt.

A megismerés folyamata

észlelés

gondolkodás, viselkedés, figyelem

érzékelés

receptor afferens pálya

agyi központok

inger

effektor

efferens pálya

A megismerés folyamata

Definíciók:

érzékelés

Az ismeretszerzés első lépcsőfoka. Érzékelésen a külvilágból érkező vagy a szervezetben keletkező ingerek felvételét és azok igerületté való átalakítását értjük. Az érzékelés olyan biológiai folyamat, amelynek során az ingereket a receptorok átalakítják az agy számára feldolgozható jellé, azaz elektromos impulzussá.

észlelés

Az észlelés egy összetett pszichológiai feldolgozási folyamat, amely az érzékelésre épül és az ingerület feldolgozását, tudatosítását foglalja magában. Az észlelés során felismerjük, szervezzük, jelentéssel ruházzuk fel az érzékelés során közvetített ingereket.

inger

Valamilyen fizikai energia hatása az arra érzékeny receptorra. Minden objektívén leírható helyzet vagy esemény, amely alkalmat ad az élőlénynek a válaszra.

receptor

Egy adott inger felfogásához alkalmazkodott idegsejt, amely az ingert ingerületté képes átalakítani.

afferens pálya

Az információt egy adott hely (idegsejtcsoport, agyi központ) felé szállító idegpálya.

efferens pálya

A központi idegrendszerből (idegsejtcsoport, agyi központ) kifelé, a test irányába vezető idegpálya.

effektor

Harántcsíkolt izmok, sima izmok, belső elválasztású mirigyek tartoznak ide, amelyekre hat az efferens pályáról érkező információ.

A megismerő folyamatok rendszere

7. GONDOL KODÁS

6. KÉPZELET

5. TANULÁS

4. EMLÉKEZÉS

3. FIGYELEM

2. ÉSZLELÉS

1. ÉRZÉKELÉS

észlelés

érzékelés

ANALÍZISrészek elemzése ONTOGENEZISE veleszületett FIZIOLÓGIÁJA érzékszervek aktivitására épül INFORMÁCIÓFELVÉTEL alacsonyabb szintű SZINTEK egyszintű STRUKTÚRA szenzoros események laza halmaza

SZINTÉZISrészek egységbe foglalása, összegzése ONTOGENEZISE tanult FIZIOLÓGIÁJA közvetítő folyamatok működésére épül (emlékezés, tanulás, gondolkodás, stb..) INFORMÁCIÓFELVÉTEL magasabb szintű SZINTEK több szakasza van STRUKTÚRA strukturált

2. Érzékelés

Különböző érzékleti modalitások vannak: látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés.Az érzékszerveink (szem, fül, orr, bőr, száj/nyelv) ingereket érzékelnek. Mindegyik érzékszervünk más-más ingertípus érzékelésére képes (adekvát inger). A küszöb az az ingererősség, amelyet már vagy még képesek vagyunk érzékelni.

• Abszolút alsó küszöb: a legkisebb ingererősség, amelyet már képesek vagyunk érzékelni.
• Abszolút felső küszöb: a legnagyobb ingererősség, amelyet még képesek vagyunk érzékelni.
• Különbségi küszöb: a legkisebb változás adott inger intenzitásában, amelyet már képesek vagyunk érzékelni.

Az érzékelés érzékenységét több tényező is befolyásolhatja:

• adaptáció: az érzékszervek alkalmazkodnak a rájuk ható inger erősségéhez. Pl.: pupilla méretének változása, szag "megszokása"
• kontrasztjelenség: a közel egy időben ható ingerek befolyásolhatják az érzékelésünket Pl.: dorozsmás felület simogatása után a bőrt lágyabbnak érzékeljük
• életkörülmények: tapasztalat, gyakorlat hatásáa egy-egy terület kifinomultabbá válhat, míg mások elkophatnak. Pl.: szomeliék szaglása, kisgyermekeknek sokkal sűrűbb és gazdagabb az ízérzékelése
• érzékszervek gátoltsága: ha egy funkció kiesik, átveszi egy másik. Pl.: gyengén látók hallása, tapintása kifinomultabb.

érzékelési terület/modalitás

ingere

érzékszerv

receptora

szem fül orr nyelv bőr

látás hallás szaglás ízlelés hő/nyomás

fény (400-700nm) hang gáznemű molekulák nyálban oldódó kémiai anyagok mechanikai, kémiai, hőhatások

csapok, pálcikák Corti-szerv szaglóhám ízlelőbimbók nyomás pontok, hideg-meleg pontok fájdalom pontok

Látás

A legfontosabb érzékleti modalitásunk. A minket körülvevő világ ingereinek nagy részét a szemünk segítségével érzékeljük. A szem adekvát ingere, amit érzékelni képes a fény. FényAz elektromágneses sugárzás egyik formája és hullám formájában terjed. Az emberi szem a fénynek csak egy kis szűk tartományát érzékeli (400-700nm). Az ember környezethez való alkalmazkodás szempontjából leghasznosabb tartományt képes érzékelni. Különböző fajok, különböző tartományt érzékelnek.

Színlátás - Csapok Arról, hogy hogyan is látjuk a különböző színeket különböző elméletek születtek. Young és Helmholz háromszín elmélete Az elmélet szerint a csapok háromféle típusa található a retinán, amelyek a hullámhosszak széles tartományára érzékenyek, de csak egy szűk sávban a legérzékenyebbek:

• Rövid csapok: a rövid hullámhosszú fénysugarakra (a kékre) a leginkább érzékenyek.

• Közepes csapok: a közepes hullámhosszú fénysugarakra (zöl-dekre, sárgákra) a legérzékenyebbek.

• Hosszú csapok: a hosszú hullámhosszúságú (vörösekre) reagálnak a legintenzívebben.

A háromféle csap együttes aktivitása határozza meg a színérzékelést, vagyis egy adott hullámhosszúságú fénysugár mind a három receptort különböző mértékben ingerli, és a háromféle csap aktivitásának sajátos aránya vezet egy adott szín érzékeléséhez. Tehát az elmélet szerint a szín minőségét a három receptor aktivitásának mintázata kódolja, nem pedig minden színt különböző receptor. Az, hogy egy adott tárgyat, milyen színűnek érzékelünk, attól függ, milyen hullámhosszúságú fénysugarak verődnek vissza róla.

Pálcikák A pálcikák nem látnak színeket, de rendkívül érzékenyek. Az éjszakai, vagy kis megvilágítású környezetben működő látásért felelősek. Ezen kívül a látóterünkben észlelhető gyors mozgások követéséről gondoskodnak.

Egy típusa van. Éjszakai, félhomályban történő látás, gyors mozgások lekövetése.

Három típusa van. Rövid, közepes és hosszú csapok, amelyek különböző hullámhosszú fényt képesek érzékelni. A színlátásért felelnek.

Figyeljük meg magunkon!

1. pupilla méretének változása fény hatására (adaptáció)- okostelefon, tükör (5-10 perc) 2. vakon az akadálypályán- sál, terem átrendezése (30 perc)

Bőr érzékletek

A bőrérzékelés 3 fajtáját különböztetjük meg:

fájdalom érzékelés

hőmérséklet érzékelés

tapintás

szenzoros diszkomfort, szöveti roncsolódás

mechanikai nyomás

hőmérséklet változás

Tapintás

A tapintás adekvát ingere a bőrre gyakorolt mechanikai nyomás, amelynek leginkább a változásait érzékeljük. Az ajkakon, az arcon és az ujjak hegyén található a legtöbb receptor, ezért ezek a testrészek a legérzékenyebbek a nyomásra. Különböző receptorok: Meissner testecske: apróbb érintések Merkel korong: szorító, feszítő érzés Ruffini végződés: bőr megnyúlás, körmök hajlítása Pacini testecske: vibráció

Hőmérsékletérzékelés

A hőmérséklet érzékelése a bőrben jól elkülönítve található hideg- és melegreceptorok segítségével történik. Ezek a receptorok nem egyenletesen oszlanak el a bőr felszínén és a hőmérséklet lehűlésére vagy felmelegedésére (hőmérséklet-változás) reagálnak. A melegreceptorok 0,4 Celsius felmelegedést képes érzékelni, a hidegreceptorok pedig 0.15 lehűlést. Thermoreceptorok

Fájdalomérzékelés

A fájdalom intenzív szenzoros diszkomfort és érzelmi szenvedés, amely aktuális, képzelt vagy fenyegető testi szövetek károsodásához vagy irritációjához kapcsolódva jelentkezik. A fájdalom érzékelése szubjektív és pszichológiai tényezők által meghatározott. Az érzékelés e fajtájának nagyon fontos szerepe van az életbemaradás szempontjából, a fájdalmat kiváltó tényező elkerülésére, vagy gyors gyógyulás keresésére motivál. A fájdalom jelentősen befolyásolja közérzetünket és emocionális állapotunkat is. A fájdalomnak két típusát különböztetik meg: − Fázisos fájdalom: erős fájdalom, amely gyorsan nő és ugyanilyen gyorsan csökken. − Tónusos fájdalom: tompább fájdalom, mint a fázisos fájdalom, de állandójellegű és tartós. Nociceptorok

Mi az, ami befolyásolja a fájdalomérzetet? A fájdalom kontrolljában az én-hatékonyság az egyik legfontosabb tényező. Erre a kölcsönhatásra épül a fájdalom egyik legalapvetőbb magyarázóelmélete, a kapu-elmélet. Kapu elmélet: A központi idegrendszerben található egy „idegi kapu”, amely zárt állapotában nem engedi tovább a fájdalom keltette idegimpulzusokat a magasabb agyi központok felé. A kaput az agyból lefelé küldött jelek zárják, ami arra enged következtetni, hogy fájdalom észlelt erősségét a mentális állapot is befolyásolja. A fájdalomérzékelést jelentősen befolyásolja az adott kultúra hatása, amelyben az ember él. Például számunkra gyakran elviselhetetlennek tűnő fájdalmakat kell rezzenéstelen arccal elviselniük a különböző természeti népcsoportok férfitagjainak, férfivá avatásuk részeként.

Figyeljük meg magunkon!

1. receptorsűrűség - gemkapcsok (10 perc) 2. hideg-meleg (adaptáció)- 3 edény-vízforraló, víz (30 perc) 3. dörzsi papír (kontraszthatás) - csiszoló papírok (15 perc)

Szaglás

A szaglás tulajdonságait tekintve különleges érzékleti modalitás. Az ember esetében a szaglás már nem játszik olyan jelentős szerepet, mint az állatvilágban, de ha nem is tudatosul, máig fontos jelentőséggel bír a szexuális viselkedésben, az utódgondozásban, táplálkozásban.A szaglás adekvát ingere a levegőben oldott gáznemű molekulák. A szaglás receptorai az orr szaglóhámján elhelyezkedő szőrsejtek. A szagérzékelés egyénenként jelentős eltérést mutat. A szagok érzékelésében a nemek között is különbségek találhatóak, a nők jobbak a szagok megkülönböztetésében, mint a férfiak.

ízlelés

Az ízérzékelés a nyelven található ízlelőbimbók segítségével történik, bár ízlelőbimbók nemcsak nyelven, hanem lágyszájpad, a torok és garat nyálkahártyájában is megtalálható. Az ember kb. 10.000 ízlelőbimbóval rendelkezik, melyek száma és érzékenysége idősebb korra csökken. Egy ízlelőbimbóban kb. 25-50 receptor található, amelyek életideje kb. 10-14 nap. Az ízlelés adekvát ingere a nyálban oldott kémiai anyagok hatása, amely a különböző oldószerekkel és a nyállal jut el az ízlelőbimbókban található kemoreceptorokhoz.

Az 5 alapíz Édesnek érezzük azoknak az anyagoknak az ízét, amelyek sok alkoholos hidroxilcsoportot tartalmaznak (pl. egyszerű szénhidrátok). Sós ízűek az egyértékű kationok, például az alkálifémek sói. Keserűek egyes növényi anyagcseretermékek, például a tonik ízesítésére használt kinin. Savanyúak a gyenge vagy közepesen erős savak, köztük az ecetsav és a citromsav oldata. Umaminak nevezik a fehérje ízt. A csípős vagy erős nem tartozik az alapízek közé, valójában fájdalomérzet.

Hallás

A hallás egyik fontos funkciója, hogy lehetővé teszi az emberek közötti kommunikációt, fontos jelző funkciója is, valamint a tárgyak felismerésében és lokalizációjában is fontos szerepet játszik.A hallás adekvát ingere a levegő molekuláinak rezgése, amely a levegőben hullám formájában terjed.

A hang útja

agy

belső fül

külső fül

dobhártya

középső fül

halló-csontocskák

Csiga és Corti-szerv

A hang Az emberi fül a 20 és 20 ezer hertz közötti frekvenciatartományba eső hangok érzékelésére képes. A 20 Hz alatti infrahangokat és a 20000 Hz feletti ultrahangokat már az ember nem képes érzékelni. Egyes állatok hallószerve azonban képes érzékelni ezeket. Az elefánt például érzékeli az infrahangokat, a kutyák, macskák és denevérek például jól boldogulnak az ultrahangokkal is. A hang, hullám formájában terjed, amelynek pszichológiai észlelését annak három fizikai tulajdonsága befolyásolja: Az amplitúdó (a hanghullám kilengése) adja a hangerősséget, amit decibelben mérünk. Az ember számára halláskárosodás nélkül elviselhető hangerősség 60 és 100 decibel között van. A frekvencia (a hullámok rezgése) a hangmagasság alapja. Mértékegysége a hertz. A hangszín: az alaphangokhoz társulhatnak az adott frekvencia többszörösei, a felhangok, melyek lehetővé teszik, hogy képesek vagyunk a hangszín érzékelésére.

Gondolattérkép

Hogyan tanuljunk másképp?

Témák

• Megismerési folyamatok
• Látás
• Bőrérzékelés
• Hallás
• Ízlelés
• Szaglás

Hogyan készítsük el a gondolattérképünket? Fekvő helyzetbe állítsuk az A/4-es lapunkat! Középre kerüljön a főtéma! A főtémát rajzoljuk le, ábrázoljuk a magunk módján. A fő témából ágaztassuk le az alpontokat: receptorok, adekvát inger, felépítése, részei, stb... Minden alpont legyen más színnel jelölve. Minél több ábrát rajzoljunk! Nem kell, hogy szabályos legyen, nincs jó vagy rossz megoldás :)

Észlelés és érzéki csalódások

Az érzékelés és észlelés közötti különbség

Az érzékelés egyszintű folyamat, ami azt jelenti, hogy egyféle inger hat egy analizátorra (receptorok, érzékszervek). Ezzel szemben az észlelés többszintű, összetett folyamat. Többféle inger hat egyszerre több analizátorra és ezeket az ingerkomplexumokat (több inger egysüttes hatása) az agyunkban tudatosítjuk. A korábban tanult érzékszervekből érkező érzékletek összekapcsolódnak és az agyunkban ilyen összetett formában értelmezzük mindezt. Az észlelés azon pszichológiai folyamatok összessége, amelyek által felismerjük, szervezzük és jelentéssel ruházzuk fel az érzékszervekből jövő környezeti ingereket. Az észlelés területei közé tartozik az alaklátás, a hallási észlelés, látási észlelés, az időészlelés, a téri tájékozódás, a téri orientáció. A felfogott részeket egésszé formáljuk, szabályszerűségeket és egységeket keresünk, rendszerezzük a külvilágból jövő informáviót. Ez minden embernél más és más, ez tesz minket egyedivé.

Érzékelés és észlelés fejlődése

- újszülöttek esetében a szaglás, Ízlelés tapintás a vezető megismerési folyamat 2-4 éves kor körül a tapintás, Ízlelés, mozgás, a tárgyak mozgatása 6 éves kortól a látás válik a fő érzékleti modalitássá 7 éves korra egyre fejlődik az akkomodáció, a különbégek érzékelése és az alaklátás kisiskolásként kialakul a téri dimenziók érzékelése, amihez elengedhetetlen, hogy a sajt testsémájukat is megismerjék

Az észlelés funkciói

Lokalizáció Az észlelés fontos feladata a tárgyak felismerése és a helyzetük meghatározása. A lokalizáció a tárgyak helyzetének észlelése. Ez több tényezőből tevódik össze: 1. figura háttértől való elválasztása 2. tárgyak csoportosítása 3. távolság és mélység észlelése4. mozgásészlelés

1. Figura-háttér

Ha egy inger (kép) két-hátom elkülöníthető területet tartalmaz, akkor valamelyiket figurának (előtér) észleljük, a többit pedig háttérnek. A figura általában tömörebb és olyan , mintha előrébb lenne a háttérhez képest. A képen látható Rubin-serleg esetében kétféleképpen észlelhetjük a látottakat. Amennyiben a fekete színű alakzatot tekintjük háttérnek, akkor két fehér arcot fogunk észlelni kiemelkedő alakzatként. Azonban, ha a fehér alakzatot tekintjük háttérnek, akkor egy fekete serleget észlelünk. A két jelentést nem tudjuk egyszerre észlelni, csak váltogatva. A figura-háttér jelenség hang, ízlelés és más modalitásoknál is megfigyelhető.

2. Kiemelkedő figurák csoportosítása (Gestalt alapelvek)

A háttérből kiemelkedő figurákat észlelésünk során különböző elvek szerint csoportosítjuk. Ezt perceptuális organizációnak hívjuk. Ezeket az alapelveket a Gestalt (alaklélektan) pszichológia képviselői figyelték meg és írták le:

• Hasonlóság elve: az egymáshoz hasonló dolgokat egy csoportba érzékeljük
• Közelség elve: az egymáshoz közelebb lévő dolgokat észleljük egy csoportba
• Jó folytatás elve: egy adott alakzat hiányzó részeit hajlamosak vagyunk kiegészíteni és egységes, zárt formaként észlelni azt
• Zártság elve: egy adott forma körvonalába eső elemeket összetartozónak észleljük

hasonlóság elve

hasonló méret

hasonló forma

hasonló szín

hasonló irány

közelség elve

közelség elve

jó folytatás elve

zártság elve

zártság elve

3. Távolság és nagyság észlelése

A tér és nagyságészlelés szorosan összefüggenek. Egyszerre több dimenzióban látunk, amit perspektivikus látásnak hívunk. Ilyenkor a magasságot, mélységet és szélességet egyszerre észleljük. A távolság és mélységészlelést segítik a monokuláris (egy szemmel való látás) és binokuláris (két szemmel való látás) jelzőmozzanatok. Egyszemmel a kétdimenziós képeket tudjuk érzékelni. Két szemmel pedig a három dimenziós látványt.

Monokuláris:

• Relatív nagyság: Ha egy képen hasonló, de különböző nagyságú tárgyak látunk, akkor a kisebb tárgyakat fogjuk távolabbinak látni.
• Takarás: Az a jelenség, amikor egy tárgy eltakarja, vagy elhomályosítja a másik egy részét. Ilyenkor a részben eltakart tárgyat távolabbinak észleljük. Egy tárgy takart részeinek észlelését amodális kiegészítésnek nevezzük. Az átlátszóság pedig az a speciális eset, amikor egy nem átlátszó tárgy részben eltakar egy másikat, és az eltakart tárgyat a maga teljességében észleljük
• Relatív magasság: Az egymáshoz hasonló tárgyak közül a horizonthoz közelebbieket fogjuk távolabbinak észlelni.
• Lineáris perspektíva: A párhuzamos vonalak a távolban összetartónak látszódnak.
• Levegőperspektíva: A távoli tárgyakat elmosódottabbnak látjuk, mint a közelieket. Ugyanis a fény szóródik, miközben áthalad a levegőn, és ez a szórt fény csökkenti a kontrasztot, és a tárgyak részleteinek tisztaságát.
• Textúragradiens: Ahogy a megfigyelő távolodik, úgy csökken a felszín részletezettsége.
• Mozgásparallaxis: Ha a vonaton ülve kinézünk az ablakon, a szemünk által fixált pontnál közelebbi tárgyak ellentétes irányban látjuk mozogni, míg a távolabbi tárgyakat a vonat mozgásirányával azonos irányban, de lassabban látjuk mozogni.

relatív nagyság, mélység

takarás

relatív magasság

lineáris perspektíva

levegő perpektíva

textúragradiens

mozgás parallaxis

Binokuláris: Mivel a szemek a fej elején találhatóak, és viszonylag közel vannak egymáshoz, ezért a binokuláris látómező átfedéses. A két szem tehát a tárgyakat kissé eltérő nézőpontból szemléli, ezáltal mélységet tudunk észlelni.

• Konvergencia: A két szem egymás felé fordul
• Akkomodáció: A szem a szemmozgató izmok és szemlencse mozgatás által alkalmazkodik a közel és távollátáshoz
• Binokuláris diszparitás: nem más, mint a jobb és bal retinára vetülő képeken a tárgyak távolságának különbségei, mely mélységinformációval szolgál. Minél nagyobb távolságban van a két tárgy leképeződött képe a retinán, annál messzebb van egymástól a valóságban.

ÉRDEKESSÉGEK

Agytorna: https://www.youtube.com/watch?v=_a8FO0SfiIM

LOREM IPSUM DOLOR SIT

4. Időészlelés

Az idő észlelése szubjektív. Mitől függ az, hogy egy egy időszak hosszúnak vagy rövidnek tűnik? Megkülönböztetünk szubjektív és objektív időt. Objektív idő: a tőlünk független idő, például egy dátum, vagy egy perc múlása az órán. Szubjektív idő: amit érzelmeink és körülményeink hatására megélünk, az átélt idő. Az időészlelés az életkortól, hagulattól, érdeklődéstől és vágyaktól is függ.

5. Mozgásészlelés

A mozgásészlelés szempontjából látszólagos és valódi mozgást különböztetünk meg. Látszólagos mozgás: a retinán (ideghártya) állókép keletkezik, amelyet mégis mozgóképknt észlelünk. A filmek is ezen a jelenségen alapulnak, hiszen egy másodperc alatt 24 álló filmkockát vetítenek le, amit mi már mozgóképként észlelünk. Valódi mozgás: ebben az esetben a kép elmozdul a retinán és ez mozgásélményhez vezet. Ennek két fajtája van: - valódi mozgás: az adott tágy képe elmozdul a háttér előtt- relatív mozgás: a tárgy mögött a háttér mozdul el. A nagyon lassú mozgást nem tudjuk érzékelni, mint pl virág kinyílása.

ÉRZÉKI CSALÓDÁS, ILLÚZIÓ, HALLUCINÁCIÓ

Figyelem, alvás

1. A FIGYELEM FOGALMA

Közösen olvassuk el a figyelem fogalmáról szóló fejezetet a tankönyv 57. oldalán! A figyelmi működés olyan folyamat, amely lehetővé teszi az egyént érő ingerek szelektálását (válogatását). Segíti a hatékony információfelvételt, feldolgozást és azt, hogy képesek legyünk egy meghatározott dologra irányítani a tudatunkat. Minden tudatos cselekvés alapja a figyelem. - irányított információfelvétel- egy szűrő- szelektáló/ kiválasztó művelet

A FIGYELEM FIZIOLÓGIAI ALAPJA

2. A FIGYELEM FIZIOLÓGIAI ALAPJA

AGYTÖRZS Ezen a területen fut végig egy hálózatos állomány, amit formation reticularisnak, más néven agyi aktiváló rendszernek hívunk. Ez a terület felelős az arousalszint fenntartásáért. AGYKÉREG Az arousal az agykéreg aktivációs szintje, izgalmi állapota. Ha valami nagyon érdekel minket, akkor magas arousal szint jellemzi az agykérget, míg egy unalmas, monoton órán az arousal szint csökken. Az agykéreg aktivációs szintje változó, lehet alacsony és magas. Az agykéreg azon sejtcsoportjai, amik a figyelemért felelősek, más területekről elvonják az energiát. Ilyenkor beszélünk koncentrációról. A koncentráció lehet olyan erős, hogy egyetlen ingerre fókuszálva a külvilág többi ingerét figyelmen kívül hagyjuk. Ez a szelektív figyelmi fókusz. A koncentráció látszik az egész viselkedésünkön, testtartásunkon, szemünkön.

Szelektív figyelem teszt

Itt a piros hol a piros! Tudod követni?

Számold össze a passzokat!

Figyelem fejlesztése

Hol van Vuki? Részletek keresése

memori

különbség kereső

3. A FIGYELEM FAJTÁI

1. SZÁNDÉKOS/ AKARATLAGOS FIGYELEM Akkor beszélünk szándékos figyelemről, amikor a figyelmi tevékenység tudatos mentális erőfeszítést igényel. Például a szándékos figyelem segítségével tudjuk követni egy unalmasabb tanóra anyagát. Figyelmünk kontrollálását segíti a tervszerűség, az önkontoll és az érdeklődés. 2. SPONTÁN/AKARATLAN FIGYELEM Akkor beszélünk spontán figyelemről, amikor a figyelmünk hirtelen, önkéntelenül egy ingerre irányul. Kiválthatja egy hirtelen zaj, erős fény például, vagy a szokatlanul mozgó tárgyak. A reklámszakemberek sokat tanulmányozzák azt, hogy milyen ingerek képesek a spontán figyelem kiváltására (pl óriásplakátokon). Pavlov a spontán figyelmet "Mi ez??" reflexnek nevezte.

3. A FIGYELEM FAJTÁI

3. AUTOMATIKUS FIGYELEM Nem igényel tudatos odafordulást, gyakorlás révén alakul ki. Lehetővé teszi, hogy párhuzamosan megosszuk a figyelmünket. 4. KITARTÓ FIGYELEM Ezt nevezhetjük éberségnek is. Hosszú ideig fennálló nagymértékű mentális erőfeszítést igényel. Erre van szükségünk akkor, amikor egy bonyolult problémát kell körbejáni, vagy egy hosszabb feladatot kell teljesíteni. A kitartó figyelem ellensge az idő, ugyanis az idő múlásával csökken a szintje.

4. A FIGYELEM JELLEMZŐI

TERJEDELME Hány tárgyat tudunk egy pillanatban a figyelmünkkel megragadni. A figyelem terjedelmét 1971-ben kezdte vizygálni Jrvons, aki babokat dobott egy tálcára és próbálta megítélni, hogy hány bab található a tálcán. Ha 8-9-nél több volt a babszemek száma, akkor a megítélés pontatlanabb volt. A figyelem terjedelem átlagosan 7+/-2. TARTÓSSÁGAMennyi ideig vagyunk képesek figyelmünket ráirányítani egyetlen dologra. AZ iskolaérettség fontos kritériuma, hogy a gyermek 4-45 percig képes legyen koncentrálni. MEGOSZTOTTSÁGA Egyszerre hány dologra tudunk párhuzamosan figyelni. A figyelem megosztottságának egyik tesztje a Stroop teszt. Koktélparty-helyzet: A koktél party helyzet során sok párhuzamos inger éri a befogadód egyszerre, amiből képes kiszelektálni egy-egy társalgás folyamát a lármás társaságban.

4. A FIGYELEM JELLEMZŐI

KIFEJEZŐDÉSE - verbális kommunikáció - nem verbális kommunikáció: testtartás, inger felé fordulás, mimika, nézés, tekintet - vegetatív jelek: pulzus szám növekedése, pupilla tágulás, légzés szám gyorsul INGERMEGSZOKÁS Ha egy inger folyamatosan éri a szervezetet, az akkor az inger egy idő után elveszti az újdonság jellegét. Pl.: ha egy falióra ketyegése megszokottá válik, akkor egy idő után "nem halljuk", vagyis nem figyelünk rá.

Stroop-teszt

5. FIGYELEM ELMÉLETEK

A figyelemmel kapcsolatos elméletek azt próbálják meg lemodellezni, hogyan működik ez a folyamat. SZŰRŐ MODELL A figyelmet leggyakrabban Broadbent szűrő-modelljével magyarázzák. A figyelem működése egy szűrővel jellemezhető. Az érzékszervek felől érkező ingereket megszűrjük és csak a figyelt csatorna információi jutnak el a feldolgozásig. CSILLAPÍTÓ MODELL A nem figyelt csatorna jeleinek aktivitását csillapítja, ezáltal az nem éri el a feldolgozáshoz szükséges szintet. A nem figyelt csatornánk érkező ingereket is feldolgozzuk egy bizonyos mértékig (nem vagyunk tudatában) KAPACITÁS ELMÉLET Ez az elmélet arra irányul, hogy a figyelem korlátozott kapacitssal bír és ezt kell megosztani különböző csatornák között.

BROADBENT SZŰRŐ MODELL

TREISMAN CSILLAPíTÓ MODELL

ingerek

fizikai ingerek feldolgozása

szűrő

nem figyelt csatorna jeleinek csillapítása

jelentések, szavak, emlékezet

6. A FIGYELEM ZAVARAI

DEKONCENTRÁLT ÁLLAPOT Amikor a figyelmet nem ragadja meg semmilyen konkrét inger, akkor csapongóvá, szétszorttá és dekoncentrálttá válunk. A dekoncentrált állapotnak két oka lehet: - Túl éber a figyelem: felfokozott izgalmi állapot miatt képtelen az egyén egyetlen dologra koncentrálni és ez okozza a csapongást. - Éberség csökkenése: ebben az esetben a figyelem rögzíthetősége nő (pl. túlságosan belemerülünk a gondolatainkba vagy egy könyvbe) és képtelenek vagyunk átmozgatni a figyelem fókuszát.

ADHD FIGYELEMHIÁNYOS HIPERAKTIVITÁS-ZAVAR Egyre gyakoribb a gyerekek körében. Jellemzői: - feltűnően mozgékony, izgága - figyelmetlen - sokat és hangosan beszél - hevesen reagál, hirtelen természetű - indulatos, dühét nehezen kezeli - nehezen késleltet (pillecukor-teszt) - elmerengő, álmodozó + kreativitás, humorérzék, dinamizmus, nyitottság Okai: - főként biológiai hajlam - elősegíti a "digitális cumi", ha úgy nevelik, hogy nem tanulja meg az önszabályozást, napirend nélküli mindennapok, túl sok inger

ALVÁS

1. AZ ALVÁS JELLEMZŐI

Az alvás a leghétköznapibb jelenség, ugyanakkor az egyik legrejtélyesebb is. Még ma sem értjük teljesen, mi történik ilyenkor a szervezetünkben, sőt az sem egészen világos, hogy miért van egyáltalán szükségünk alvásra… Az alvás egy természetes módosult tudatállapot, amely a napközben jellemző éber tudatállapottól eltér. A kutatók ma úgy gondolják, hogy ez egy a szervezet felfrissüléséért, regenerálódásáért felelős ritmikusan visszatérő életműködés. Nem ellentéte az ébrenlétnek, mert ilyenkor is mozgunk, érzelmeket élünk át, reagálunk ingerekre. Életünk kb 1/3-át alvással töltjük!

2. AZ ALVÁS FUNKCIÓJA

Javítja a mentális funkciókat: a memóriát, a problémamegoldó képességet, regenerálja a szervezetet, erővel tölt fel. "Szépre aludta magát" Alvás közben jönnek létre új idegsejtek és kapcsolatok az agyban, tehát a tanulás és memória szempontjából is nagyon fontos. Az alvásmegvonás hosszútávon komoly következménnyel járhat testileg és mentálisan is.

3. ALVÁSIGÉNY

Az alvásigény nagy egyéni különbségeket mutat, életkoronként igen eltérő. Az alvás időtartama és az alvásciklusok az életkorral változnak. - Az újszülöttek a nap 24 órájából 16-20 órát töltenek alvással, amely a gyermekkor előrehaladtával fokozatosan csökken. Az iskolaérettséggel megszűnik a napközbeni alvás. - Serdülőkorban a napi 9 óra alvás lenne az ideális - A legtöbb felnőttnek napi 7-8 óra alvás szükséges ahhoz, hogy napközben megfelelően tudjon teljesíteni és jól érezze magát.

4. ALVÁS FÁZISOK

Alvás közben az alvó általában 5 alvási fázison megy keresztül. Ezek az 1, 2, 3, 4-es alvási fázisok és a REM-fázis („Rapid Eye Movement”, vagyis „gyors szemmozgás”). A teljes alvási fázis átlagosan 90-110 percig tart. Az éjszaka első alvási ciklusa alatt a REM-szakasz viszonylag rövid és a mélyalvási szakasz a hosszabb. 1. NREM Szendergés: Ez alatt az alvás felszínes, ilyenkor ki-be járunk alvás és ébrenlét között, és könnyen felébredünk. Ebben a szakaszban a szem lassú mozgást végez, az izomműködés lelassul. Sokan tapasztalnak ilyenkor zuhanás-érzést követő izom-összehúzódásokat. 2. NREM Felületes alvás: Izomaktivitás csökken, még enyhe ingerrel felébreszthető. Időnként gyors agyhullám tevékenység. A szívritmus és a test hőmérséklet folyamatosan csökken. 3. NREM Közepesen mély alvás: Rendkívül lassú agyhullámok, izomtónus tovább csökken, nehezen ébreszthető, vérnyomás, légzés csökken. 4. NREM Mélyalvás: legmélyebb alvási fázis, leglassúbb agyhullámok. Nincs szemmozgás, de van végtagmozgás. Ekkor nagyon nehéz ébreszteni az egyént. Ilyenkor szabadulnak fel a növekedési hormonok és születnek új idegi kapcsolatok. 5. REM- fázis: Gyors szemmozgás jellemzi, erőteljes agyi tevékenység és az izomtónus teljes hiánya. Ekkor álmodunk és dolgozzuk fel a napi ingereket.

5. ALVÁSI RENDELLENESSÉGEK

Világszerte rengeteg ember szenved attól, hogy nem alszik eleget vagy nem jó minőségben. Az alvászavarok nagyrésze az életmódunkból fakad, emellett léteznek klinikai alvászavarok is, amelyeket alvásközpontokban szoktak megvizsgálni. Kialvatlanság - krónikus alváshiány Amikor az egyén rendszeresen kevesebbet alszik, mint amennyire a szervezetének szüksége lenne. Krónius alváshiány esetén nem tudunk úgy teljesíteni az iskolában vagy a munkában, ahogy kellene. Emellett balesetveszélyes és csökkenti az immunrendszer működését is. A végső esetben zavart tudatállapotot is okozhat. Bármi, ami miatt kevesebbet alszunk, kibillent minket a természetes bioritmusunkból, ami ördögi körhöz vezet. A digitális eszközök veszélyt jelentenek a természetes bioritmus fenntartását tekintve.

Alvászavarok Az alvászavarok a hétköznapi kialvatlansághoz képest valamilyen testi vagy pszichiátriai betegséghez köthetőek. Ezek általában elalvási, átalvási (gyakori megébredés) vagy korai ébredési problémákat okoznak. Inszomnia csökkent, nehezített alvás, álmatlanság. Nagyon nehéz elalvás, gyakori ébredés jellemzi. Alvási apnoéAlvás közbeni légzéskimaradás, amely azt jelenti, hogy az éjszaka során a légvétel szünetel kisebb időszakokban, akár több százszor egy alvás alatt. Az ellazuló garatizmok miatt elzáródik a légcső. Ezt gyakran kíséri hangos horkolás. A probléma az, hogy ez oxigénhiányos állapotot idéz elő, ami szép lassan építi le az agyi funkciókat. Éjszakai rettegés Gyermekekre jellemző. Ilyenkor a 4. fázisból sírva, rémülten riadnak fel. Az ingerfeldolgozás következménye, amely nem káros, de kellemetlen érzés. Hiperszomnia, narkolepszia Fokozott alvástevékenység. Narkolepszia esetén minden előjel nélküli, hirtelen bekövetkező mélyalvási fázis. Olyan váratlan, hogy akár vezetés, sétálás közben is bekövetkezhet. Hormonális zavar áll mögötte Alvajárás, ágybavizelés..

EMLÉKEZET

1. EMLÉKEZET Az emlékezet nagyon fontos szerepet játszik a tanulásban és az életünkben egyaránt. A pedagógusok sokat segíthetnek tanulóiknak hatékonyabbá tenni az emlékezetüket, azáltal, hogy emlékezeti stratégiákat tanítanak vagy különböző mnemotechnikai eljárások alkalmazására hívják fel tanulóik figyelmét. Az emléknyomok kialakításában, vagyis az emlékezeti kódolás során különböző mélységben és különböző szinteken dolgozhatjuk fel az információkat. Az emlékezet egy összetett folyamat, amely több alapfolyamatot is magába foglal: A kódolás, a tárolás és az előhívás az emlékezet alapfolyamatai. Az emlékezet egy olyan rendszer, amely több alrendszerből épül fel és fontos feladata az információ tárolása és előhívása.

2. EMLÉKEZET FOLYAMATA

KÓDOLÁS

TÁROLÁS

ELŐHíVÁS

megőrzés a memóriában

visszanyerés a memóriából

elhelyezés a memóriában

Otthon kemeljük a lényeget a tankönyvből, 2 naponta átolvassuk a jegyzetünket, hangosan felmondjuk magunknak.

Dolgozatírás közben könnyedén eszünkbejutnak a válaszok.

A tananyag elhangzik órán, amit érzékelünk, észlelünk.

3. EMLÉKEZET MODELLJEI 3.1. TÖBBSZÖRÖS TÁRAS MODELL Az emlékezet nagyon sokáig fennálló modellje a többszörös táras modell volt, amely egységes emlékezeti tárakról beszélt. A modell szerint a rövidtávú emlékezet a hosszú távú emlékezet előszobája, ahonnan ismétléssel az információ átkerülhet a hosszú távú emlékezetbe.

ismétlés

kódolásvisszacsatolás

HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA

RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA

érzékelés

figyelem

SZENZOROS TÁR

FELEJTÉS

FELEJTÉS

FELEJTÉS

f,

h,

i,

a,

d,

e,

b,

c,

j,

g,

Az elmélet szerint különböző emlékezeti tárak léteznek, ahol a kódolt információkat tároljuk. Az emlékezeti tárak egymásra épülnek, egymással kapcsolatban állnak. A tárak közötti információáramlást a figyelem és a gyakorlás határozza meg. 3.2.Szenzoros tárak Életünk szinte minden pillanatában információk óriási hada bombázza érzékszerveinket, amelyek közül figyelmünk segítségével szelektálunk. A figyelmi működésünket megelőzi a szenzoros tár aktivitása, amely elősegíti a lényeges vonások kiválasztását és azok elemzését. A szenzoros tárak elnevezés arra utal, hogy ezekben a tárakban az érzékleti ingerek (pl. kép, hang stb.) tárolódnak. A szenzoros tárak modalitás-specifikusak, azaz az információ az érzékszerv saját szenzoros bemenetével azonos módon tárolódik. Ennek megfelelően minden érzékszervnek saját szenzoros tárrészlete van. Megkülönböztetünk ikonikus (képi információk), echoikus (hallási információk) és haptikus (tapintási információk), stb. tárat. A szenzoros tárak kapacitása nagy. A bevésett információk emléknyomait, azonban nagyon rövid ideig, pár másodpercig képes csak megőrizni. Az információk megőrzésének ideje a szenzoros táraknak megfelelően változik: az ikonikus tár 1 másodpercig, az echoikus 2-4 másodpercig őrzi az információt. A felejtés formája az elhalványulás ebben a memóriatárban. Amennyiben a figyelmi működés a szenzoros tárban tárolt anyagra irányul, az előhívható és a felismerési folyamatok hatására átkerül a rövid távú memóriába.

3.3.Rövid távú memória /munkamemória A rövid távú memória tárban az az információ található, ami az észlelés után a tudatban megmarad, és annak részét képezi. Ahogy korábban tanultunk róla, ehhez az kell, hogy az adott információra irányuljon a figyelmünk. Amire nem irányul figyelmi fókusz, az az információ nem marad meg a tudatban. A RTM működését feltételezi például, egy telefonszám megjegyzése, amíg beütöm azt a telefonkészülék billentyűzetén. Az információ viszonylag rövid ideig marad a memóriában és elfelejthetjük. Akusztikusan és vizuálisan történik az információ felvétele és az emléknyomokat az RTM, amint azt a tár neve is mutatja, rövid ideig őrzi meg maximum 30 másodpercig. Egyik fontos jellemzője, hogy kapacitása korlátozot, az RTM terjedelme nagyjából 7 egység. Az RTM kapacitását ugyanis képesek vagyunk növelni, ha az információkat tömbökbe szervezzük, előzetes tapasztalataink és ismereteink segítségével. Sokkal több számot vagyunk képesek tárolni a rövid távú memóriánkban, ha azokat számunkra jelentéssel bíró tömbökké szervezzük.

Rövid távú memória teszt

3 8 6

9 5 1

0 8 4 2

7 4 9 1

6 2 8 0 4

1 7 4 8 2

4 3 0 8 9 5

2 6 3 1 8 4 2

5 9 3 0 8 2 5

6 1 4 8 9 4 5 0

8 9 0 5 3 6 2 7

4 6 1 0 3 6 2 8 5

8 0 1 4 7 6 2 9 3

3.4. Hosszú távú memória A hosszú távú memória kapacitását tekintve, korlátlan mennyiségű információ tárolására és azok korlátlan ideig történő megőrzésére képes. Az információ jelentés alapján, értelem szerint tárolódik. Nagyon fontos, hogy az információk a HTM-ben megszilárduljanak. A megszilárduláshoz időre van szükség, amely pár perctől akár egy évig is eltarthat. Ha bármi megzavarja ezt a folyamatot (pl agyrázkódás) az információ elvész, emlékezetkiesést okoz. Az emléknyomok megszilárdulásáért az agyban az Amygdala és a Hippocampus a felelős. A krónikus alkoholizmus következtében a hosszú távú memória sérül, amelynek következtében hosszabb ideig nem képesek az új információk tárolására a betegek. Ez többnyire a két agyi struktúra sérüléséből fakad.

4. AZ EMLÉKEZET MEGSZILÁRDULÁSA A tapasztalat tartós fennmaradása az emlékezet megszilárdulása, vagy más néven konszolidáció. Ez több területen és minőségben történik. Az explicit memóriánk a múltban elsajátított tudást őrzi, tehát adatokat, tényeket, valamint életszerű eseményeket. Ez a tudás vonatkozhat saját személyünkre valamint a tágabb világról szóló ismeretekre. Itt tároljuk személyes élményeinket, tapasztalatainkat, adatainkat.Pl: - A bevásárlólistán szereplő összes elem - Barátok és családtagok születési dátumai - Fontos események az életéből, például az iskolai ballagás, az esküvő vagy más figyelemre méltó mérföldkő - Különböző országok neve és helye a térképen Implicit memóriában tárólódnak azok a dolgok, amelyekre az emberek szándékosan nem próbálnak emlékezni. Ez a fajta emlékezet egyszerre tudattalan és nem szándékos. Pl.: - egy ismerős dal eléneklése - gépelés a számítógép billentyűzetén - fogmosás - kerékpározás

6. AZ EMLÉKEZET ZAVARAI Amikor a lélek védekezik: Traumatikus, nagyon negatív, hirtelen fellépő esemény felidézésének zavar. Gyakori pl baleseteknél. Epizodikus amnézia:

4. FELEJTÉS A felejtés több féle módon valósulhat meg. Előfordulhat, hogy maga az emléknyom halványul el, de az is lehetséges, hogy az emléknyom megmarad, de nem tudjuk előhívni ("itt van a nyelvem hegyén"). A felejtésben nagyon fontos szerep jut az érzelmeknek is. Általában elmondhatjuk, hogy azokra az élményekre, eseményekre vagy tárgyakra jobban emlékszünk, amelyhez pozitív érzések kapcsolódnak, mint azokra, amelyekhez valamilyen kellemetlen érzés köthető. Freud: azokat a tartalmakat, emlékeket, amelyek olyan mértékű feszültséget, traumát jelent a tudat számára, amit az nem tud elviselni, elfojtódnak és a tudattalan részévé válnak. Freud azzal magyarázza a gyerekkori amnéziát (életünk első három évére nem emlékszünk), hogy olyan traumatikus volt számunkra, hogy azt teljes egészében elfojtottuk.

TANULÁSI TECHNIKÁK

KÉPZELET

1. A képzelet definíciója: Az egy időben, vagy közvetlenül egymás után felmerülő emlékképeket és emlékképtöredékeket – önkéntelenül vagy szándékosan – különleges egészekké illesztjük össze, kombináljuk, átalakítjuk,valósággal manipulálunk velük. Ez a tevékenység a képzelet. Eredménye a képzeleti kép. A képzelet tehát már ismert meglévő elemeket rak össze újszerűen, hoz létre belőle korábban sosem látott új dolgokat

2. A képzeleti működés megnyilvánulási formái Már az ókori filozófus, Arisztotelész is a képzeletet, a gondolkodás fő közegének tekintette. A képzelet összetett folyamat, amely nem csak „belső képeket” foglal magába, hanem a külvilág tárgyaival, eseményeivel kapcsolatos érzéseket és személyes jegyeket is. A képzelet működésének megnyilvánulásaira példák az alábbi jelenségek: Képzeleti kép: tudatos, nem külső inger hatására kialakuló belső kép. Gondolati kép: érzékleti inger nélküli, belső, a gondolkodás részeként megjelenő vizuális, akusztikus, verbális „kép”. Káprázás: retinális eredetű, pont vagy hálószerű, színes és többnyire mozgó élményeket jelent. Álomképek: az alvás alatt megjelenő képek. Testkép: testünk belső, mentális megjelenése, amely az én kialakulásának egyik alapfeltétele. Fantomvégtag: valamilyen végtag vagy testrész meglétének testérzékeléses hallucinációja amputáció után, ami többnyire erős fájdalomérzéssel jár együtt. Eidetikus kép: rövid ideig tartó, kivételesen élénk, fényképszerű emlékkép, amely ritkán, de elsősorban gyermekeknél fordul elő, mint felnőtteknél. Kognitív térkép: tulajdonképpen egy belső, mentális térkép, amelyet a téri tájékozódás során alakítunk ki és a térben való tájékozódást segíti

3. Produktív és reproduktív képzelet a, Reproduktív képzelet: A reproduktív képzeleti működés során képzeletünk újra megalkotja, reprodukálja azt, amit már mások elképzelt. Például amikor illusztrálunk egy irodalmi művet, akkor az író által elképzelt történetet reprodukáljuk. Minél több ismerettel rendelkezünk a bemutatott világról annál eredményesebb lesz a képzeleti működés. Valójában tehát a reproduktív képzeleti működés segítségével vagyunk képesek mások elképzeléseit, magyarázatait megjeleníteni, ami természetesen az eredeti elképzeléstől bizonyos mértékig mindig eltér. Mindenki ismeri azt a csalódást, amikor egy általunk olvasott regényt megfilmesítenek és a film közel sem tudja azt az élményt nyújtani, mint maga a regény. Az olvasott regény alapján reprodukált képzeleti képek és a film rendezője által újra teremtett képi világ jelentősen eltér egymástól. A tanárok azzal segítik a diákokat az ismeret elsajátításában, hogy minél szemléletesebben, elképzelhetőbben magyarázzák el az adott anyagot.

3. Produktív és reproduktív képzelet b, Produktív képzelet: Az alkotó képzeleti működés során egy új, teljesen önálló képzeleti képet hozunk létre, amely a valóság keretein belül marad. A művészek, feltalálók, alkotók, tudósok stb. tevékenysége elképzelhetetlen lenne a produktív képzelet nélkül. A produktív képzelet segítségével olyan képeket hozhatunk létre, amely a valóság eddig ismeretlen részleteire világít rá. A jelenségek között új összefüggéseket fedez fel, történteket, új szereplőket, amelyek vagy akik soha nem léteztek vagy soha meg nem történtek.

4. Szándékos és önkéntelen (spontán) képzelet: Amikor a képzeleti működés tudatos, vagyis akaratunk által irányított, szándékos képzeletről beszélünk. A produktív képzeleti működés többnyire szándékos, bár tudattalan motívumok is szerepet játszhatnak benne. A spontán képzelet során a képzeleti képek akaratlanul törnek ránk.

"AZ ÉLET FÁJA"

• 4 csoportot alkotva üljetek össze

• Képzeljétek el, milyen lehet az Élet fája! Beszéljátek át, hogy milyen lehet, hogy néz ki, mekkra, mik vannak rajta, milyen a színe, stb... (10 p)

• Rajzoljátok le! (15p)
• Mutassátok be! (10 p)

GONDOLKODÁS

• A gondolkodás fogalma
• Fogalmi gondolkodás
• Logikai gondolkodás- deduktív és induktív következtetés
• Problémamegoldó gondolkodás

1. A gondolkodás fogalma A gondolkodás a legmagasabb szintű megismerő tevékenységnek tekinthető. El se tudjuk képzelni az életünket gondolkodás nélkül. Nélküle olyan egyszerű dolgokat sem tudnánk megtervezni és kivitelezni, mint hazatalálni iskola után Gondolkodás nélkül az emberi élet elképzelhetetlen. A gondolkodást a kognitív pszichológia a következőképpen definiálja: Az emberi gondolkodás az információt kialakító folyamat az ítélet, az elvonatkoztatás, a következtetés és a problémamegoldás mentális jellemzőihez kapcsolódik. Ez az információ feldolgozásával, megértésével és kommunikációjával kapcsolatos mentális tevékenység a képzetre és a fogalomra támaszkodik. A képzetek és fogalmak tárgyak és események reprezentációi, helyettesítő jelölői. A gondolkodás jelekben, jelképek által történik, ezért azt mondjuk, hogy szimbolikus tevékenység.

Mit gondoltok, melyik a legfontosabb szimbolum, jelrendszer, amely az ember gondolkodásában szerepet játszik?

2. A legfontosabb szimbolikus rendszer a nyelv Az emberi gondolkodás során használt legfontosabb szimbolikus rendszer a nyelv. El sem tudjuk képzelni az emberi gondolkodást nyelvhasználat nélkül. A nyelv alapegysége a szó, a gondolkodás alapegysége a fogalom. A nyelvhasználat során kategóriákat és fogalmakat alkotunk, ezért ezzel fogunk foglalkozni a gondolkodás témakörén belül.

3. A fogalmi gondolkodás A fogalom szót nagyon sokszor használjuk a köznyelvben is. De mit is jelent valójában? A fogalom a dolgok egy teljes osztályát képviseli, azon tulajdonságok halmazát, amelyeket ehhez az osztályhoz kapcsolunk. A fogalom a dolgokra vonatkozó tudásunkat tartalmazza. A fogalmak vonatkozhatnak élőlényekre (például kutya, ember stb.), tárgyakra (például asztal, toll stb.), cselekvésekre (például evés, ugrálás stb.), állapotokra (például fáradság, öregség stb.), és elvont dolgokra (például szabadság, erény stb.) is. Amikor az ember különböző dolgokkal szembesül, azokat igyekszik fogalomhoz rendelni. Szeretünk fogalmakban, kategóriákban gondolkodni. Miért is? Emlékezz vissza az észlelés, figyelem, emlékezet témában már volt róla szó!

állat

szőrös

négylábú

ugat

kutya

Egy fogalmat számtalan tulajdonsággal írhatunk le. Ezeket a tulajdonságokat két csoportba oszthatjuk: Prototipikus tulajdonságok: ez a fogalom legjobb, legtipikusabb példányának leírását jelenti, de nem feltétlenül igaz a fogalomhoz tartozó összes egyedre. Pl: Az, hogy "szőrős" a legtöbb kutsára igaz és szoktuk is ezzel jellemezni a kutsákat általában, de rá mondjuk annyira nem igaz: Fogalom magja: ez a fogalomhoz tartozás szempontjából elengedhetetlen tulajdonságokat jelenti. Pl: Bizonyos genetikai tényezők, amelyek minden kutyában jelen vannak.

4. A fogalmi kategorizáció A tárgyak fogalomhoz rendelését kategorizációnak nevezzük. A kategorizáció nem más, mint a dolgok felismerése és megkülönböztetése. A kategóriák mentális reprezentációk, amelyek a tapasztalatokkal változhatnak, bővülhetnek, szűkülhetnek. Hogyha nem lennének fogalmak, a világ összes dolgára külön szót kellene használnunk, ami ellehetetlenítené a gondolkodást is, a nyelvhasználatot is. A fogalmi gondolkodás és kategorizáció segíti az egyszerűsítést, gazdaságos. Másrészt lehetővé teszi az előrejelzést is. Pl: Függetlenül attól, hogy éppen csendben van, feltételezem egy kutyáról, hogy tud ugatni. A fogalmi kategóriák hierarchiába rendezhetőek. A következő ábra –példaként – egy ilyen fogalmi hierarchiát mutat.

Fogalmi hierarchia

Alkossatok fogalmi hierarchiát a füzetetekbe, melynek az alján a végeredmény: - kávés kanál

INTELLIGENCIA

1. Az intelligencia fogalma A pszichológia talán legnagyobb kíváncsiságot kiváltó témája az intelligencia. Az intelligenciával kapcsolatos szakirodalmak, tanulmányok, cikkek és online megtalálható írások sok-sok könyvtár megtöltésére lennének elegendőek. A pedagógusok a diákok jellemzésénél gyakran használják azt a jelzőt, hogy intelligens, mint az okos és értelmes jelzők szinonimáját. Az intelligencia egy komplex, több tényezőt magába foglaló jelenség.

2. Általános intelligencia vagy különálló képességek? Az intelligenciával kapcsolatos felfogások fontos kérdése volt, hogy egy egységes általános képességnek vagy különálló képességek együttesének tekintsék az intelligenciát. 2.1. Galton és Cattel: általános képesség Galton az intelligenciát általános képességnek tartotta, amely szinte minden kognitív viselkedésben megjelenik és egyénenként különböző szinten határozza meg a teljesítmény színvonalát. Az 1884-es Londoni Egészségügyi Világkiállításon felállított egy laboratóriumot, amelyben az emberek megmérethették a látásuk és hallásuk élességét, a szemmértékük pontosságát, a reakcióidejüket és hasonlókat. Ez alapján alkotta meg Cattel az első "mentális teszt"-et, ami elsősorban az érzékelés, észlelés pontosságát hivatott mérni.

2.2.Biné: különböző képességeken alapuló teszt Ezzel szemben Binét az intelligenciát különböző képességek (nyelvi, számolási, emlékezeti stb.) együttesének tekintette. Miután bevezették a tankötelezettséget, azzal szembesültek az intézmények, hogy ugyanolyan korú gyermekek nagyon más szinten teljesítenek. Binet feladata az volt, hogy be lehessen kategorizálni a diákokat képességeik alapján. („Mire jó a gyufa?”, „Milyen napszak van, amikor a nap lenyugszik?”) Binet megvizsgálta, hogy az egyes feladatokat átlagosan hány éves korban tudják megoldani a gyerekek, és így a feladatok megfeleltethetők voltak egy adott életkorra jellemző átlagos teljesítményszintnek, amelyet Binet mentális kornak nevezett. Például egy gyereknek, aki az átlagosan 8 évesek által megoldott feladatokat még meg tudja oldani, de a 9 évesekét már nem, a mentális kora 8 év. Binet ezek után összehasonlította a mentális kort az életkorral, hogy kiderüljön, a gyerek értelmi fejlődése megelőzi-e a kortársaiét, vagy pedig lemaradásban van. Ha például Zoli 10 éves, de a 8 évesek átlagos teljesítményszintjét éri el, vagyis a mentális kora 8 év, akkor két évnyi lemaradást mutat, akárcsak Peti, aki 6 éves, és az átlagos 4 éves szintjén teljesít.

2.3.A kettő között az igazság Ma már széles körben elfogadottá vált, hogy létezik egy általános intelligencia (g-faktor), amely minden kognitív feladat elvégzésében szerepet játszik, de azt is tényként fogadhatjuk el, hogy emellett számos speciális képesség is létezik. A különálló képességek meglétének igazolásaként Gardner többszörös intelligenciaelméletét emelhetjük ki. Gardner összesen 7 (9) féle értelmet különített el: − szóbeli − logikai-matematikai − testi-kinetikus − zenei − téri − interperszonális − intraperszonális A többszörös intelligenciák hangsúlyozása szorosan kapcsolódik az tanulók sokszínűségének a kiemeléséhez, különösen az alternatív pedagógiai irányzatokat tekintve.

2.3.A kettő között az igazság Ma már széles körben elfogadottá vált, hogy létezik egy általános intelligencia (g-faktor), amely minden kognitív feladat elvégzésében szerepet játszik, de azt is tényként fogadhatjuk el, hogy emellett számos speciális képesség is létezik. A különálló képességek meglétének igazolásaként Gardner többszörös intelligenciaelméletét emelhetjük ki. Gardner összesen 7 (9) féle értelmet különített el: − szóbeli − logikai-matematikai − testi-kinetikus − zenei − téri − interperszonális − intraperszonális A többszörös intelligenciák hangsúlyozása szorosan kapcsolódik az tanulók sokszínűségének a kiemeléséhez, különösen az alternatív pedagógiai irányzatokat tekintve.

3. Az intelligencia öröklődik, vagy tanulható?? Öröklés vagy környezet? Nature or Nuture? Szintén fontos kérdés az intelligenciával kapcsolatban, amely hosszú múltra tekint vissza. Először Galton volt aki a kérdéssel foglalkozott, aki az öröklődést tartotta meghatározónak az intellektuális képességek kialakulásában, Binet a környezeti tényezők szerepét hangsúlyozta. Ma már nyilvánvaló az öröklés és a környezeti tényezők elválaszthatatlan és folyamatos interakciója és ezek együttes szerepe az intelligenciát tekintve. A magasabb IQ-val rendelkezők a környezeti adottságokat jobban tudják hasznosítani, így magasabb fejlődéshez is vezet. Vizsgálatok viszont azt is igazolták, hogy a magas intellektusúak esetében az ingerszegény környezet fokozottabb romláshoz vezet.

4. Intelligencia és kreativitás - Konvergens és divergens gondolkodás Az intelligencia a már megtanult ismeretek felidézését és alkalmazását igényli, az ehhez szükséges problémamegoldó eljárást nevezzük konvergens gondolkodásnak. A kreativitás azt jelenti, hogy a divergens, a „bejárt utaktól” eltérő gondolkodás segítségével különböző területekről való ismereteket mozgósítunk és többféle lehetséges válasz, megoldás születik Az intelligencia lehetővé teszi, a már elsajátított ismeretek különböző szituációban történő alkalmazását, ezzel szemben a kreativitás lehetővé teszi a helyzetben lévő lehetőségek felkutatását és minél teljesebb megoldását. A magas IQ nem feltétlenül garancia, az alacsony IQ pedig nem ad esélyt a kreativitás megjelenésére. A különbség a kreatív-intelligens és a csak intelligens diákok között nagyon fontos személyiség-, motivációs és habituális jellemzőkben rejlik. Az oktatásban az intelligencia egyértelműen előnyt jelent, míg a kreativitás sokszor problémaként jelenik meg

4. A kreativitás fogalma A kreativitás azon képességek közé tartozik, amelyek az oktatás mostohagyermekének is tekinthető. A kreativitásfejlesztésre nem fordítanak megfelelő figyelmet a tanítás-tanulás folyamatában, pedig egy olyan képességről van szó, amely többek között lehetővé teszi a változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodást, elképzelhetetlen nélküle az innováció és a tehetség egyik fontos komponense. A latin creare szóból ered. Jelentése: nemzeni, szülni, alkotni, megteremteni Gyarmathy Éva (2011) az alábbi meghatározását adja a kreativitásnak: „Azt a nehezen megragadható eseményt jelenti, amikor az elmében az addigiaktól eltérően rendeződnek az elemek és valami új, eredeti jön létre, és azt a viselkedést, amely során a személy ellenáll a megszokottnak, elviseli, sőt keresi a kétértelműt, a bizonytalanságot, a rendezetlenséget, amelyből új rend alakulhat ki."

Guilford (1957) szerint a kreativitás a divergens (széttartó) gondolkodásban nyilvánul meg. A divergens gondolkodás teszi lehetővé egy probléma több oldalról való megközelítését annak megoldása során, illetve olyan elemek összekapcsolását, amelyeket rendszerint egymástól függetlennek, vagy össze nem illőnek tartunk. A divergens gondolkodást segítő feladatoknak egyszerre több helyes megoldása is létezik. Összefoglalva a divergens gondolkodás megmutatkozik: − A problémák iránti érzékenységben − A gondolkodás könnyedségében (fluencia), amely a szavak, gondolatok közötti kapcsolatok gyors képzésében nyilvánul meg. − A gondolkodás rugalmasságában (flexibilitás), ez teszi lehetővé a megoldások célszerű variálását. − A gondolkodás eredetisége (originalitás), a szokatlan megoldások képességében rejlik.

SZOKATLAN HASZNÁLAT TESZT (GUILFORD) KÖRÖK TESZT (TORRANCE)

5. A kretivitáshoz szükséges képességek Guilford és később Torrance legalább tíz kreatív képességet gyűjtöttek össze, melyek feltételezésük szerint a kreativitás struktúráját alkotják. − Szenzivitás: Problémára való érzékenység. A kreatív egyének meglátnak olyan problémákat, amelyeket a nem kreatívak nem látnak. − Fluencia: Asszociációs „gazdagság”, azaz a kreatív emberek nagyszámú ötletet találnak ki. − Eredetiség: A kreatív gondolkodás fontos sajátossága, hogy új, szokatlan, innovatív ötletek révén eredeti, mások megoldásaitól különböző válaszokat tud adni a problémákra. (Ezt a képességet méri a távoli asszociációk, találó és „nem találó” cím feladat) − Rugalmasság: A kreatív emberek változatos megközelítésmódokat alkalmaznak és különböző ötleteket tudnak létrehozni. − Szintetizálás: A kreatív emberek nagyobb és teljesebb gondolati körökbe rendezik gondolataikat. − Elaboráció: A kreatív emberek képesek a részletek kitöltésére. Adott információk alapján struktúrát építenek fel (amikor az ötlet tervvé alakul, akkor van szükség kreatív gondolkodásra).