A síró angyal

Képzeld el, hogy hazafelé menet, a buszmegállóban ülsz. Egyedül vagy, a buszra vársz, tíz perc múlva érkezik. Az Ámos Imre képén látható síró angyal melléd ül. Hosszan egymásra néztek. Aztán mindketten magatok elé bámultok. Megszólítod az angyalt? Mit mondasz neki?

Te mikor sírtál utoljára? Mi szomorított el? Ki vigasztalt meg?

Ha sírnak, miért sírnak az angyalok?

Síró angyalokat általában a Jézus halálát, siratását ábrázoló festményeken láthatunk. Giotto kora reneszánsz freskóján az angyalok úgy gyászolnak, mint a jelenlévő emberek. Az egyik angyal éppen a ruhájával törölgeti könnyeit, a másik kétségbeesetten arcára teszi a kezeit, a középen repülő angyalnak a testtartása fejezi ki a fájdalmát.

Ámos Imre festményén az egyetlen, központi figura az angyal, mint klasszikus portrék szereplőjét látjuk. Környezetében nincsenek tárgyak, beszédes részletek, hogy alakját egy konkrét időben vagy térben, egy ismerős szakrális jelenetben elhelyezhessük. Az ikonokra emlékeztető időtlenség jellemzi. Az angyal sír, és ez a cselekvés ebben a misztikus térben és időben felnagyítódik. A festmény keletkezésének éve segít megfejteni az angyal sírásának lehetséges okát. Ha 1941-ben az angyal leszállt a földre, a második világháború borzalmainak lehetett a szemtanúja, akárcsak Ámos Imre. Szemtanúja és áldozata. Mintha maga Ámos nézne ránk erről a festményről. Milliók áldozatának szemtanúja ez a síró angyal, és az együttérzés könnyeit hullajtja az idők végezetéig.

A történeteknek, meséknek, néha egyetlen szónak gyógyító ereje van. Ebben a zsidó mesében is kulcsszerepet kap egy rövid mondat.

SALAMON TANÁCSA

Egy nap Dávid király igen szomorú lett. Hívatta az egyik alattvalóját, az ékszerészt, és ezt mondta neki: - Azt kívánom, hogy készíts nekem egy gyűrűt, ami elfeledteti velem a bánatomat, ha szomorú óráimban rápillantok; amikor pedig túlzottan vidám vagyok, akkor emlékezetembe idézi, hogy a vidámság ugyanúgy elmúlik, mint a bánat. Egy hetet adok neked, hogy teljesítsd a kívánságomat! Az ékszerész, aki nem tudta, hogyan tehetne eleget a király parancsának, rosszkedvűen indult hazafelé. Az úton összetalálkozott Salamonnal, a király fiával, aki jó barátja volt. Salamon látta az ékszerész arcán a kétségbeesést, ezért megkérdezte tőle, mi történt. Amikor meghallotta a történteket, így szólt: - Ne aggódj, mert nem lesz olyan nehéz ezt a feladatot teljesítened! Készíts egy szépséges aranygyűrűt, és vésd rá ezt a három betűt: gimel-zájin-jod, melyek a következő mondat szavainak kezdőbetűi: ... .

Szerinted mi lehet a mondat? Ide kattintva megtudhatod.

Amikor apám szomorúan, elkeseredetten ránéz majd a gyűrűre, rögtön eszébe jut, hogy a szomorúság és a bánat tovatűnik. Amikor pedig túlzottan vidáman és elégedetten pillant a gyűrűre, akkor a belevésett szavak arra fogják emlékezteteni őt, hogy mind a vidámság, mind pedig a boldogság mulandó, és minden változik ebben az életben. Az ékszerész követte Salamon tanácsát, és elvitte az így elkészített gyűrűt Dávid királynak. Dávid, amikor ránézett a gyűrűre, elmosolyodott, és így szólt: - Pont ezt akartam.

Te mit vésnél a gyűrűre? Mondtak már neked olyan mondatot, ami átsegített egy nehéz élethelyzeten?

Forrás: A rabbi és az oroszlán, Bajzáth Mária válogatása, Kolibri Kiadó, 2018