Fekete István Fecskemadár

Fekete IstvánFecskemadár

Szövegfeldolgozás

Fekekte IstvánFecskemadár

Szövegfeldolgozás

1. rész

1. A fűzfák akkor bontogatták leveleiket, a patakparton zöldülni kezdett a csalán s egy korai lepke tántorogva repült a napsugárban.Mi a parton hevertünk. Meguntuk már a papírcsónakot ereszteni. Néztük az eget, néztük a vizet, és jó volt elnyúlni a napon a tél sok köde, borulása után.

• Jelöld a tankönyvben az első rész végét!
• Olvasd el némán, és húzd alá kékkel, hol játszódik a történet!
• Mikor játszódik a történet? Húzd alá pirossal azokat a kifejezéseket, amiből erre következtethetsz!

1. rész

1. A fűzfák akkor bontogatták leveleiket, a patakparton zöldülni kezdett a csalán s egy korai lepke tántorogva repült a napsugárban.Mi a parton hevertünk. Meguntuk már a papírcsónakot ereszteni. Néztük az eget, néztük a vizet, és jó volt elnyúlni a napon a tél sok köde, borulása után.

• Ellenőrizd, ha kell javítsd a munkádat!

2. rész

2. Egyszer csak a barátom – Puska Péter – felugrik, és felmutatva a levegőbe, elkiáltja magát:„Fecskét látok, szeplőt hányok…” És szaladt a vízhez arcát megnedvesíteni. Én utána. Arcunkról lepergett a víz, és összenevettünk, mert nem volt szeplős egyikünk se.

• Jelöld a tankönyvben a 2. rész végét!
• Olvasd el némán, és találd ki, kik lehetnek a történet szereplői!

2. rész

2. Egyszer csak a barátom – Puska Péter – felugrik, és felmutatva a levegőbe, elkiáltja magát:„Fecskét látok, szeplőt hányok…” És szaladt a vízhez arcát megnedvesíteni. Én utána. Arcunkról lepergett a víz, és összenevettünk, mert nem volt szeplős egyikünk se.

• Az író E/1. személyben mondja el a történetet, tehát ő az egyik szereplő, a másik pedig a barátja: Puska Péter.

- Ellenőrizd, hogy jól gondolkodtál-e!

3. rész

3. A fecske pedig kanyarodott egyet a levegőben, leszállt a patak kiöntésére, ivott a vízből, és csivitelve mondott valamit a siető kis hullámoknak.Péter egy nagy, gömbölyű kavicsra mutatott: - Eltalálnád? - El, de nem akarom-és felvettem a kavicsot. - Nem találnád el. Mondani könnyű… Állítások:

• Péter ártatlan játékra akarta rávenni barátját.
• Az író nem akarta eltalálni a madarat.

- Jelöld a tankönyvben a 3. rész végét! - Olvasd el némán, majd döntsd el az állításokról, hogy igaz vagy hamis!

3. rész

3. A fecske pedig kanyarodott egyet a levegőben, leszállt a patak kiöntésére, ivott a vízből, és csivitelve mondott valamit a siető kis hullámoknak.Péter egy nagy, gömbölyű kavicsra mutatott: - Eltalálnád? - El, de nem akarom-és felvettem a kavicsot . - Nem találnád el. Mondani könnyű… Állítások:

• Péter ártatlan játékra akarta rávenni barátját. Hamis - Nem helyes védtelen állatokat célba venni!
• Az író nem akarta eltalálni a madarat. Igaz - Először nem akarta eltalálni a fecskét, de be akarta bizonyítani barátjának, hogy képes eltalálni.

- Ellenőrizz!

4. rész

4. A fecske még mindig ott totyogott a sáros kiöntésen, és nem figyelt ránk. Talán a fészekre gondolt, melyet innét rak meg ragadós sárpéppel, talán a fiaira, akik majd lesznek.A karom meglendült, a kő elrepült, s a felrebbenő kis fecskét elcsapta a levegőben. Dermedten néztünk egymásra. Vége lett a tavasznak egyszerre. A szám keserű lett, a szívem ijedt és nehéz. - Te mondtad… - Csak tréfáltam – dadogott barátom, aztán rohantunk a fecskéhez. Törékeny kis teste megvonaglott, szeme fájdalmasan pillantott még egyet-kettőt, szárnyai szétterültek, mintha védeni akarna valamit, aztán nem mozdult többet.

unalom meggondolatlanság gonoszság érzéketlenség vagányság

• Jelöld a tankönyvben a 4. rész végét!
• Olvasd el némán!
• Válaszd ki a kifejezések közül, vajon mi vezette a fiúkat tettük elkövetéséhez!

4. rész

4. A fecske még mindig ott totyogott a sáros kiöntésen, és nem figyelt ránk. Talán a fészekre gondolt, melyet innét rak meg ragadós sárpéppel, talán a fiaira, akik majd lesznek.A karom meglendült, a kő elrepült, s a felrebbenő kis fecskét elcsapta a levegőben. Dermedten néztünk egymásra. Vége lett a tavasznak egyszerre. A szám keserű lett, a szívem ijedt és nehéz. - Te mondtad… - Csak tréfáltam – dadogott barátom, aztán rohantunk a fecskéhez. Törékeny kis teste megvonaglott, szeme fájdalmasan pillantott még egyet-kettőt, szárnyai szétterültek, mintha védeni akarna valamit, aztán nem mozdult többet.

unalom meggondolatlanság gonoszság érzéketlenség vagányság

- Ellenőrizz!

5. Két vállamra pedig ólomcsizmával odaült a bánat. Hogy repült még az előbb ez a kedves madár… Hogy kiáltott csivitelve az ismerős vizeknek… Fészket akart rakni, és most jóvátehetetlenül mindennek vége…Szemünket elöntötte a könny, és nem néztünk egymásra. - El kellene temetni – szipogta Péter. Megijedtem. Arra gondoltam, hogy a napsugárban kéklő égben szálló madár nem kerülhet a föld alá. - Nem! Nem! - Hát akkor? - Várj! A legszebb papírcsónakot kiválasztottam. Teleraktuk apró virággal, és reszkető kézzel ráfektettük a kis fecskét. Megsimogattuk zománcos tollát, lehunyt szemét, és vártunk. Valami hiányzott még. Az ostoba bűn renyhén feküdt még szívünkön, és Péter tért először magához: - Hát akkor búcsúztassuk el. Levetette foszlott kis kalapját, rám nézett kicsit szégyenkezve, és megcsókolta a holt madarat. Odahajoltam én is, és a toll puha érintését még ma is érzem a számon.

5. rész

• Jelöld a tankönyvben az 5. rész végét!
• Olvasd el némán!
• Az 5. rész első mondatát hogyan mondanád hétköznapi kifejezéssel?
• Húzz alá olyan kifejezéseket, amiből kiderül, hogy megbánták tettüket!

5. rész

5. Két vállamra pedig ólomcsizmával odaült a bánat. (Mélységesen megbántam a tettemet.) Hogy repült még az előbb ez a kedves madár… Hogy kiáltott csivitelve az ismerős vizeknek… Fészket akart rakni, és most jóvátehetetlenül mindennek vége…Szemünket elöntötte a könny, és nem néztünk egymásra.- El kellene temetni – szipogta Péter.Megijedtem. Arra gondoltam, hogy a napsugárban kéklő égben szálló madár nem kerülhet a föld alá. - Nem! Nem! - Hát akkor? - Várj! A legszebb papírcsónakot kiválasztottam. Teleraktuk apró virággal, és reszkető kézzel ráfektettük a kis fecskét. Megsimogattuk zománcos tollát, lehunyt szemét, és vártunk. Valami hiányzott még. Az ostoba bűn renyhén feküdt még szívünkön, és Péter tért először magához:- Hát akkor búcsúztassuk el. Levetette foszlott kis kalapját, rám nézett kicsit szégyenkezve, és megcsókolta a holt madarat. Odahajoltam én is, és a toll puha érintését még ma is érzem a számon.

• Ellenőrizz! Én ezekre gondoltam.

6. rész

6. A patak halkan locsogott, amikor útra eresztettük a kis csónakot. Egy szitakötő hintázva szegődött kíséretnek, és mi a parton levett kalappal, nagy szomorúsággal mentünk mellette.Mentünk, amíg csak be nem alkonyodott, és a patak be nem futott kis hajónkkal a nagy nádasok közé, ahol sírón sziszegett a tavalyi sás és a nádbugák némán bókoltak a felhők közé bukó napisten előtt. Azóta szívemhez nőtt nekem minden fecskemadár. Ha tavasszal érkezni látom: most is leveszem a kalapom, és most is elmondom az ősi köszöntőt.

• Olvasd némán az utolsó részt!
• Figyeld meg, hogyan búcsúztatták a fecskét!
• Húzd alá a könyvedben azt a mondatrészt, amit aláhúztam! Hogyan mondanád ezt hétköznapi kifejezéssel?

6. rész

6. A patak halkan locsogott, amikor útra eresztettük a kis csónakot. Egy szitakötő hintázva szegődött kíséretnek, és mi a parton levett kalappal, nagy szomorúsággal mentünk mellette.Mentünk, amíg csak be nem alkonyodott, és a patak be nem futott kis hajónkkal a nagy nádasok közé, ahol sírón sziszegett a tavalyi sás és a nádbugák némán bókoltak a felhők közé bukó napisten előtt. (A nádak meghajoltak a lemenő Nap előtt) Azóta szívemhez nőtt nekem minden fecskemadár. Ha tavasszal érkezni látom: most is leveszem a kalapom, és most is elmondom az ősi köszöntőt.

• Ellenőrizz! Én erre gondoltam.

A következő játék segítségével kiderítheted, mennyire értetted meg az elbeszélést:

https://wordwall.net/play/1131/825/518

A következő játék segítségével könnyen megoldhatod a mf. 5. feladatát:

https://wordwall.net/play/1131/825/518

Oldd meg ezeket a feladatokat! Erről kérem a fotót!

Omf: 75/1.2.3.5.

Szerinted meg lehetett volna akadályozni, hogy ez megtörténjen?

Ha igen, hogyan?

Remélem, sikerült segítenem az elbeszélés megértésében!

Köszönöm a munkádat!