Mikes Kelemen: Törökországi levelek

Mikes Kelemen: Törökországi levelek

Mikes Kelemen és Rákóczi Ferenc

Tartalomjegyzék

1. Elgondolkodtató idézet

8. A bujdosás évei

2. Mikes Kelemen gyermekkora

9. A Törökországi levelekről

3. Az uzoni Mikesek

10. Műfaj, stílus

4. Teszteld magad!

11. Idézetek Mikesről

5. A szabadságharc főbb eseményei

12. Hol van Zágon?

6. Saint Simon herceg

13. Virtuális Székelyföld

7. Előnyök és hátrányok

Elgondolkodtató bevezető idézet: "Lehet-é mást kívánni, hanem csak azt, ami az Istennek tetszik, és az ő rendelése után kell járnunk, és azon nem sétálni kell, hanem futni. Mert az Isten azt szereti, hogy fussunk az ő akaratján, ne csak jó kedvvel, hanem örömmel. Ne szomorkodjunk hát azon, ha dolgok úgy nem folynak, amint nékünk tetszenének, aki a jövendőt igazgatja, azt is tudja, hogy mint kell folyni azoknak."

Mikes Kelemen (1690-1761)

• Zágonban született református nemesi családban.
• Atyja, Mikes Pál, anyja, Árva Torma Éva.
• Apját kivégzik, anyja férjhez megy Boér Ferenchez, akinek hatására katolizál.
• A kolozsvári jezsuita kollégiumban tanul.
• 1707-ben a zabolai Mikes Mihály gróf ajánlására Rákóczi fejedelem maga mellé veszi inasnak.
• Belső inas, majd Rákóczi belső kamarása.

Az uzoni Mikesek sorsa a 20-21. században

A Tiltott kastélyok 2. részében végigkövetheted az uzoni Mikes család néhány tagjának sorsát, vagyonuk elprédálását. Gróf Mikes Borbála és unokája, Zsigmond ma a Mikes-birtok közül az uzoni Béldi-Mikes- udvarházban él.

Teszteld magad! Mit jegyeztél meg?

1. Melyik Mikes-birtokokról esik szó a filmben? Nevezz meg legalább kettőt!
2. Ki az interjúalany, a mesélő a filmben? Nevezd meg!
3. A kommunista rezsim mire használta a magyar grófok kastélyait 1949-1989 között? Hozz példákat saját megyéd udvarházairól, kastélyairól!
4. Hogyan viselkedtek a falusiak 1945 után a grófnővel, aki Kolozsvárról járt vissza?
5. Miért választotta Zsigmond az uzoni birtokot?
6. Milyen munkákra kényszerítette a kommunista hatalom a grófnő kitelepített rokonait?
7. Miért nem kapták vissza a földjeiket, és csak az erdőik felét az 1989-es változás után?

A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc főbb eseményei

1711: a szatmári béke

1703: A fejedelem érkezése

1707: az ónodi országgyűlés

1705: a szécsényi országgyűlés

1708: a trencséni csata

Saint Simon herceg ilyennek látta:

„Rákóczi magas, nem túlságosan magas férfiú volt, telt alakú, de nem kövér, szerfölött arányos és szép termetű, arca nemes vonású, tiszteletet parancsoló […] vonásai elég kellemesek, jellegük merőben tatáros. Bölcs, szerény, mértéktartó, kevéssé szellemes ember volt, de minden igyekezete a jóra és józanságra irányult; módfelett udvarias, de kivel-kivel rangja szerint; mindenkivel fesztelen, ám ugyanakkor […] igen méltóságteljes is […] Ritkán szólt, de ha igen, megélénkítette a társalgást, s azt, amit maga látott volt, kitűnően adta elő, bár önmagáról soha nem beszélt. Rendkívül becsületes, egyenes, igaz lelkű s végtelenül bátor ember volt, szerfölött istenfélő […] aki közelről megismerte, elcsodálkozott, hogy egy nagy párt vezére lehetett, és világszerte nagy feltűnést keltett.”

Erdély és Magyarország sorsa a XVIII. században:előnyök és hátrányok

• a szabadságharcosok kegyelemben részesültek
• megtarthatták vagyonukat és rangjukat
• vallásszabadság
• országgyűlés ígérete
• Helytartótanács
• úrbéri rendelet, szabad költözés
• Ratio Educationis

• kötelező felesküdni a császárra
• függetlenség elvesztése
• Erdély külön tartomány
• szervezett betelepítések és spontán népvándorlás
• merkantilista gazdaságpolitika
• vámrendelet (1754): kettős vámhatár
• II. József nyelvrendelete
• titkosrendőrség és besúgóhálózat

A bújdosás évei

Innen Angliába, majd Francia-országban mennek, ahol közel négy évet töltenek el (1713-1717). Rákóczi a Grobois-i kamalduli kolostorba vonul vissza elmélkedni és imádkozni. Itt írta meg emlékiratait és szívét is ide szánja a végrendelete szerint.

A fejedelem és híveinek egy csoportja Lengyelországba menekül, nem esküsznek hűséget az osztrák császárnak, kitartanak elveik mellett. Gdansk (Danzig) városában élnek egy éven át.

A bújdosás végső állomása 1720-tól Törökország, Rodostó. Itt hal meg a fejedelem, Mikes Kelemen is a bújdosókkal együtt. A képen a mai Rákóczi Múzeum épülete.

Mikes Kelemen francia mintára kezdett el leveleket írni. Mivel ezeket nem küldhette el konkrét címzettnek, kitalálta, hogy egy képzeletbeli nagynénjének írja azokat. Így született meg a 207 levél 1717 és 1761 között Rodostóban, s került viszontagságos utakon haza. Első kiadását Kultsár István jegyzi 1794-ben. Mikes műveinek kritikai kiadása 1966-ban történt meg, Hopp Lajos szerkesztésében, ugyanis nemcsak leveleket írt, hanem rengeteget fordított. A kutatók még ma is vitatkoznak azon, hogy ki lehetett a titokzatos P. E. grófnő, holott látszik, hogy ez a mű fiktív, mint minden irodalmi mű. Az első levél így kezdődik: CONSTANTINÁPOLYBAN GRÓF P... . E.... . ÍROTT LEVELI M... K... .. Gallipoliból, Anno 1717. 10. octobris. Édes néném! Hálá légyen az Istennek, mi ideérkeztünk ma szerencsésen, Franciaországból pedig 15. septembris indultunk meg. A fejdelmünknek Istennek hálá jó egészsége volna, hogyha a köszvény búcsút akarna tőlle venni, de reméljük, hogy itt a török áer elűzi. Édes néném, mi jó a földön járni! Látja kéd, még Szent Péter is megijedett volt, mikor a vízben sipadoztak a lábai. Hát mi bűnösök, hogyne félnénk, amidőn a hajónk olyan nagy habok között fordult egyik oldaláról a másikára, mint az erdélyi nagy hegyek. Némelykor azoknak a tetején mentünk el, némelykor pedig olyan nagy völgyben estünk, hogy már csak azt vártuk, hogy reánk omoljanak azok a vízhegyek. De mégis olyan emberségesek voltanak, hogy többet nem adtak innunk, mintsem kellett volna. Elég a', hogy itt vagyunk egészségben.

Műfaj

Stílus

1. francia példa (Mme de Sévigné)
2. napló helyett társalgó hangnemben írt levél
3. a levelek a személyes talákozásokat helyettesítik
4. fenntartja a szülőföldjével való kapcsolat látszatát
5. 1758-ban kap engedélyt igazi levelek írására, de a fiktív leveleket sem hanyagolja

1. beszédhelyzet: évődő stílusban udvarol a rokon hölgynek
2. rokokó próza, franciás könnyedség, erdélyi gondolkodásmód
3. a szavak szótári jelentésére ráépül az érzelmi-hangulati többlet-jelentés
4. választékos, természetes (erdélyi) nyelvhasználat

VS

Azonosítsd az idézetek szerzőit: Benedek Elek, Orbán Balázs, Tamási Áron!

„Most nagy öröm vagyon, mind az én szivemben, mind pedig a papiroson, mert reátaláltam arra a szépre. S nem is kitalált dolog, amiről szólok, hanem Ember és annak az embernek valóságos története. S a tetejiben még székely ember is; igaz, hogy nem udvarhelyszéki, hanem csak háromszéki, de abban azután a legjobb féle, mondhatnám példakép.”

„Rengeteg havasok alján van egy szép, nagy székely falu: Zágon a neve. Három oldalról erdős hegyek veszik körül a falut, mely egy háromágú csillaghoz hasonló fennsíkon fekszik. Mint egy gyönyörű kert, olyan Zágon, melynek legszebb pontján állott Mikes Kelemen szülőháza, tölgyes erdő közepén…”

"Alig volt olyan szabadságharca hazánknak, amelyben egy vagy több Mikes ne játszott volna kiváló szerepet."

De hol is található Zágon?

Zágon falu Romániában Kovászna megyében.Kézdivásárhelytől 27 km-re délre a Feketeügy vízgyűjtőjének délkeleti sarkában a Nagy- és Kiszágon-patakok mellett fekszik, Papolc tartozik hozzá. Középkori Szent Miklós templomának romjai a Szent Miklós temetőben láthatók, a 18. század végén hagyták el a reformátusok. Vásárjoga volt, egykor híresek voltak hetivásárai. A falu mellett Bodmezején az elpusztult Tatárszeg falu romjaira bukkantak. 1910-ben 5135 lakosából 2650 magyar, 2108 román, 9 német volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott. 1992-ben 4092 lakosából 2237 magyar, 1849 román és 6 cigány volt. Zágon híres református templomáról. 2011-ben 3916 lakosából 2096 magyar, 1820 román volt.

A Virtuális Székelyföld segítségével megcsodálhatod a zágoni Mikes-Szentkereszty kúria szépségét!

Köszönöm a figyelmet!