Szintagmák

A mondatok felépítése

A szószerkezetek

Start

1. A szószerkezetek

index

2. Típusai

3. Alárendelő szintagma

4. Mellérendelő szintagma

5. Gyakorlás

A szintagmák

A mondatokat nyelvtanilag szorosan összetartozó szószerkezetekre (szintagmákra) bontjuk

A szintagma

két alapszófajú szó nyelvtani összekapcsolásával jön létre. A két tag közötti viszony alapján megkülönböztetünk alárendelő és mellérendelő szintagmákat.

Egy alapszófajú szó és egy toldalékértékű viszonyszó kapcsolata álszintagma (mert a viszonyszók alakilag önálló szavak, de jelentésükben toldalékkal egyenértékűek)

Nem szintagma!

Mondatelemézkor ezért egy mondatrészként elemezzük!pl. a fák közé, izgatott volt

alárendelő szintagma

alaptag + bővítmény (= meghatározó tag)

aludt (alaptag)

Mirci (bővítmény)

A bővítmény

az alaptag

az alaptag szóaja

alanyatárgya határozója jelzője

meghatározza a bővítményt:alaptag ige -> bővítmény: alany, tárgy, különböző határozók alaptag főnév -> bővítmény: (ált.) jelzők, határozók

A mondat szerkezetének vizsgálata

aludt

Mit állítok?

Mirci

Ki aludt?

Kanapén

Hol aludt?

kövér

Milyen Mirci?

A Mellérendelő szintagma

két vagy több azonos funkciójú mondatrész kapcsolata, amelyhez többnyire azonos jelek és ragok kapcsolódnak

egyenrangú halmozott modnatrészek!!pl. A kövér és játékos Mirci és félénk Morci jóllakottan és elégedetten feküdtek a napon.

feküdtek

Mit állítunk?

Mirci

Morci

Ki(k) feküdt(ek)?

jóllakottan - elégedetten

Milyen állapotban?

Kövér - játékos

félénk

Milyen Morci?

Milyen Mirci?

Logikai viszony

van a mellérendelés tagjai közöttált. kötőszók jelölik pl. Péter és Pál nemcsak kenyeret, hanem tejet is kicsi, de erős gondtalanul, tehát vidáman

Összekapcsolódásuk:

Szintagmabokor

Szintagmalánc

A kutya régóta türelmesen ül az autóban.

A bevásárlóközpont parkolójában álló autóban ül.

Gyakorlás