Holokauszt emléknap

A szombathelyi gettó

Mióta?

A Fő téren található a gettó bejárata

Holokauszt

Virtuális séta Szombathelyen

április 16.

A holokauszt áldozatainak emléknapja

1944. május 8-án elrendelték Szombathely város zsidóinak a gettóba költöztetését. A gettót a belvárosban alakították ki. A kényszerlakhelyet az Erzsébet királyné utca (ma Fő tér) páros számú oldala, a Sabaria vendéglő déli oldalától a Szenczy utcáig (ma Bejczy utca), innen a Kossuth Lajos utca páratlan számú házai a villamos telepig, a Thököly Imre utca páros oldala, a Zrínyi Ilona utca páratlan oldala, a Brenner János utca páros oldala alkotta, magában foglalva a neológ zsinagógát, a Batthyány tér 9. számú házat is. A falakkal nem övezett részeket három méter magas deszkakerítéssel vették körül, kaput a Szenczy utca felől hagytak. Június 29-én kora reggel a gettó lakóit átterelték a gyűjtőtáborrá kinevezett Mayer-féle motorgyárba. Az átszállítottak névjegyzéke 3766 főt tartalmazott. A deportálás Auschwitzba július 3-án kezdődött, július 4-én folytatódott. A szombathelyi zsidóság a holokausztban szinte teljesen megsemmisült, kb. 10% élte túl a deportálást és a munkaszolgálatot.

A holokauszt görög szó, eredeti jelentése ’egészen elégő’. Átvitt értelme: égőáldozat. A Bibliában az Istennek bemutatott áldozatot jelenti. A második világháborús népirtás egyedi megnevezéseként a nácizmus azon rémtetteit jelölik vele, melyek során megsemmisítő táborokban kiirtottak körülbelül hatmillió embert: zsidót, romát, homoszexuálist, jehova tanúját és kommunistát. A holokauszt egyedisége emberek fajelmélet alapján történő teljes, tervszerű, szervezett és módszeres kiirtásának céljában, a kiirtandók ember voltának tagadásában nyilvánul meg, ami a felvilágosodás és az egész humanista hagyomány megtagadása. Soá (vagy shoah): a holokauszt-esemény másik elnevezése, héber eredetű, melynek jelentése ’katasztrófa, csapás, veszedelem’. A Biblia héber változatában többnyire olyan szöveghelyeken fordul elő, ahol Isten büntetésként valamilyen csapással sújtja választott népét.

Holokauszt-megemlékezés 2020. július 5. Szombathely, Batthyány tér

Zsidó Kultúra Háza Szombathely, Zrínyi Ilona u. 17.

Az 1880-ban felavatott szombathelyi neológ zsinagóga 1975 óta hangversenyterem. Az 1946-ban állított mártíremlékmű ívsorral kapcsolódik a zsinagóga épületéhez. A tábla felirata: 1944. július 4. erről a helyről hurcolták el a tízparancsolat megcsúfolásával 4228 zsidó testvérünket. Csecsemők, anyák, aggastyánok, ti szent mártírjaink, imádkozzatok az örök béke és a felebaráti szeretet országáért!

Holokauszt emlékmű Szombathely, Rákóczi Ferenc u. 3.

Gunter Demnig német művész fejéből 1993-ban pattant ki az emlékező macskakő ötlete. A Stolpersteine -azaz botlatókő- akció mára nemzetközivé nőtte ki magát. Gunter Demnig betonkockára applikált réztáblácskákba vési az elhurcoltak nevét, születésének és deportációjának időpontját, valamint meggyilkolásának helyszínét. Az így készült, macskakőre emlékeztető művet az áldozat utolsó szabadon választott lakhelyének bejárata előtt a járdába illeszti. Szombathelyen összesen négy kő került elhelyezésre. A Bejczy utcában a Photo Hall előtt, a Fő téren a mostani OTP bejáratánál, a Thököly és a Király utcában.

Botlatókő

Az emlékművet 1994-ben a romák deportálásának 50. évfordulóján avatták fel. Az emlékállítás kezdeményezője Erdélyi László a szombathelyi cigány kisebbségi önkormányzat egykori elnöke volt, a költségeket a városi és a megyei önkormányzat viselte. Az emlékművön elhelyezett tábla felirata: "Az 1944 novemberében e helyre összegyűjtött, innen kényszemunkára és koncentrációs táborba hurcolt sok száz Vas megyei cigány szenvedéseinek emlékére emelte Szombathely város és Vas megye polgársága a cigány deportálás ötvenedik évfordulóján."

Roma holokauszt áldozatainak emlékműve Szombathely, Jászai Mari utca 1.

Bezárt, lelakatolt deszkakapu. Egy kislány szögre akasztott és örökre itt hagyott télikabátja. 1944 júliusában, amikor a gettó lakóit marhavagonokban elszállították, nem volt szükség rá. 1944-ben annak a háznak a helyén, amelynek falán az emlékművet elhelyezték, még egy másik épület állt. A városháza sem az utca másik oldalán volt, hanem 2-300 méterrel távolabb. 1944 májusában és júniusában itt volt annak a gettónak a kapuja, ahová a szombathelyi és a környékbeli zsidókat összegyűjtötték.

Holokauszt-emlékmű Szombathely, Bejczy u. 1.

A szombathelyi izraelita temetőben a sírköveken olyan családoknak neveit olvashatjuk, mint a Pick, Deutsch, Hacker, Berger stb. Az I. világháború hőseire és holocaust hatalmas vérveszteségére szomorú mementóként emlékeztetnek az ott felállított emlékoszlopok és emléktáblák, melyek nemcsak a szombathelyi, hanem az egész Vas megyei zsidóságnak állítanak örök emléket.

Zsidó temető Szombathely, Bercsényi Miklós u. 29.

Oly korban éltem én e földön, mikor gyermeknek átok volt az anyja, s az asszony boldog volt, ha elvetélt, az élő írigylé a férges síri holtat, míg habzott asztalán a sűrű méregoldat. …………………… Oly korban éltem én e földön, mikor a költő is csak hallgatott, és várta, hogy talán megszólal ujra – mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, – a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.

Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek. Oly korban éltem én e földön, mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, az áruló, a rabló volt a hős, – s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest, már azt is gyűlölték, akár a pestisest. Oly korban éltem én e földön, mikor ki szót emelt, az bujhatott, s rághatta szégyenében ökleit, – az ország megvadult s egy rémes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.

RADNÓTI MIKLÓS: TÖREDÉK

Weöres Sándor Színház Szombathely, Akacs Mihály utca 7.

Agora Szombathelyi Kulturális Központ Szombathely, Március 15. tér 5.

Bartók terem Szombathely, Rákóczi Ferenc utca 3.

Filmajánló: Jób lázadása