Gárdonyi érdekes

Ki volt Gárdonyi Géza?

Kópéságok

Menjünk világgá!

Az iskolapadban

Jóslatok

Figyelmesen olvasd el az információkat! Kelleni fognak a továbbjutáshoz!

Megbukott magyarból, a tanítóképzőt elégségessel végezte, néptanítóként éppen annyit keresett, ami élni kevés volt, éhen halni sok.

Korábbi professzora, Répássy János egyszer a következőt találta mondani :

„Fiam, tebelőled sohse lesz nagy ember, de a kenyeredet azért meg tudod keresni.”

Gyerekként rajongott Miguel de Cervantes: Don Quijote című regényéért, ezért magát Don Vigolé de la Sibérie nemes spanyol lovaggá keresztelte. Ehhez a névhez kezdeti, szárnypróbálgatós időszakában is hűséges marad, ezen az álnéven jelennek meg írásai. Nem is gondolnánk, gyerekként milyen virgonc kópé volt, a mindig pipájával ábrázolt, “égre néző lélek”. Történt, hogy a pesti iskolájában lovagi párbajt rendezett. A gyerekek erősebb társaik nyakába ülve, iskolai seprűket kopjatörésre készen maguk elé tartva rontottak egymásnak. Addig nem is volt gond a heroikus összecsapásokkal, míg az iskolaigazgató be nem toppant. El tudom képzelni, ahogy magasra szaladt szemöldökkel, majd elborult arccal tiltotta be örökre a lovagi tornák rendezését.

Merre is van Amerika?

Indiánregények

Szerencsére Gárdonyi kalandvágyó természete folytán Cervantes és a lovagi élet után beleszeretett az indián regényekbe, majd társai lelkesedését is felszította ezek iránt a történetek iránt. Néhányan olyannyira beleélték magukat az “indiánosdiba“, hogy úgy döntöttek, útnak indulnak Amerikába. Ám a Bőrharisnya és Vadölő szerepében tetszelgő növendékeinket Monoron lekapcsolta a rendőrség. El sem tudom képzelni, mit kaphattak ezért otthon. Ráadásként a földrajztanár mindannyiuknak bevésett egy egyest, mert rossz irányba indultak: nyugat helyett, keletnek vették az irányt.

Ilyen nemzetiségű lovagnak képzelte magát Gárdonyi gyerekként:

Írd ide a nemzetiséget!

Milyen regényeket olvasott még?

Ilyen a Bőrharisnya is...

Hányassal végzett tanítóként?

Számmal válaszolj!

Titkos írás? Miszticizmus?

A tibetűk

Egymást érik az érdekes tények Gárdonyi életében, az egyik kedvencem azonban a remek humorérzékről, a rejtvények és a hűvös logika (nagy sakkjátékos hírében állt) iránti tiszteletéről tanúbizonyságot adó titkosírása, mely hosszú évtizedekig feküdt megfejtetlenül. A megfejhetetlennek tűnő, zsúfolt írásjegyeket tartalmazó füzet borítóján ez állt: Tibetan grammar. Laikusoknak és szakembereknek tört bele a bicskája, volt aki egészen odáig jutott, hogy Gárdonyi őrült volt, írása pedig csupa okkultizmus. Egy ízben biztosra vették azt is, hogy a második világháború zivataros éveiben örökre nyoma veszett. Végül az Gárdonyi Sándor hagyatékából került újra napvilágra, majd egri múzeum felhívására jelentkezők közül ketten voltak, akik más-más módon, de sikerrel jártak a különleges, tibeti írásnak tűnő szöveg megfejtésében: Gilicze Gábor (egyetemista) és Gyürk Ottó (honvéd alezredes).

“Gratulálok, ha megfejtened sikerült. A magyar nyelvnek magas, elzárt Tibetjébe találtál kaput. Ha addig eljutsz, ameddig én, megtalálod azt az aranyalmafát is, amelynek neve: analógia.”

Mi az analógia a szótár alapján?

Az első szótári alak:

Úgy bizony!

A fenti szerzők közül kettő kortársa is volt Gárdonyinak!

Valójában a Titkos napló néven megjelent Tibetan grammar többféle részből áll: életbölcseletet és az írás mikéntjére vonatkozó tanácsokat tartalmaz. Illetve pl. szinoníma jegyzéket. Érdekes bepillantani az írói kulisszák mögé.

Nem, nem!

A polihisztor

Gárdonyi és a zene

Gárdonyiról talán kevesen tudják, hogy 19 éves fejjel ő írta meg az egyik legismertebb karácsonyi dalunk, a Fel nagy örömre… kezdetű ének szövegét és dallamát is. A szegedi évek során megismerkedik Dankó Pistával, kora egyik legtehetségesebb és legismertebb remek prímásával. Ismeretségük rendkívül gyümölcsöző, sokat dolgoznak együtt, körülbelül hatvan olyan mű van, amelyben látszik, vagyis inkább hangzik mindkettejük zsenije.

Írd ide a hangszer nevét!

hangszer neve

Sajnos nem jó válasz!

Milyen hangszeren játszott még?

Gárdonyi a nyelvre is egyfajta hangszerként tekintett, amellyel az író a lélek húrjain játszik.

A néptanítóból lett írónk játszott zongorán és orgonán, illetve cimbalmozott és hegedült is. Állítólag maga Dankó is kedvelte a játékát. Hangszerei közül néhány ma is látható az egri lakóházában berendezett múzeumban.

A cimbalom húrjain hogyan játszanak?

ütős/pengetős