József Attila másképp

120

Tetszik? Értékeld!

A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA, TISZAÚJVÁROS

Kereső

Keresés

e-mail:konyvtar@tujvaros.hu Készítette: Nyulászi GergelyRiczu Anikó

3580 TiszaújvárosSzéchenyi út 37.

Hamvas BélaVárosi Könyvtár

József Attilamásképp

Belépés

A magyar költészet napja

Szabadulószoba

Életrajz

Ezt nézd meg!

Verskereső

Költészet napja

Érdekességek

Szerelmei

Tartalom

Tetszik? Értékeld!

Költészet napja

A költészet ünnepét szovjet mintára vezették be hazánkban. Az első ilyen alkalmat 1956 júniusában rendezték meg a nyári ünnepi könyvhéten. A következő megemlékezést 1961-ben tartották, majd a Magyar Írók Szövetségének javaslata alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt Agitációs és Propaganda Osztálya 1963-ban április 11-re tűzte ki ezt a jeles napot. Így 1964 óta József Attila születésnapja a magyar költészet napja. Egyike a kevés számú ünnepnek, amely a Kádár-korszakban született, és a rendszerváltás után is folytatódott.

Az utolsó napok

Utolsó éve

Ars poetica

Nagyon fáj, 1936

Medvetánc, 1934

A város peremén

Külvárosi éj 1932

Döntsd a tőkét, ne siránkozz 1931

Nem én kiáltok, 1925

Szépség Koldusa, 1922

Pszichoanalízis

Politikai meg-nyilvánulásai

Nincsen apám se anyám1929

Szerelmei

József Attila diafilm

Egyetemi évei1924 - 1928

Istengyalázás vádja1924

Gimnáziumi évek Makón1920-1923

Polgári iskola tanulója1916-1920

Elemi iskolás évei1911-1916

Kisgyermekkor

Születésnap

Életrajz

Fotóalbum

Költő vagyok - mit érdekelne engem a költészet maga? Nem volna szép, ha égre kelne az éji folyó csillaga. Az idő lassan elszivárog, nem lógok a mesék tején, hörpintek valódi világot, habzó éggel a tetején. ... Én mondom: Még nem nagy az ember. De képzeli, hát szertelen. Kisérje két szülője szemmel: a szellem és a szerelem! 1937. február-március

Ars poetica

József Attila - Diafilm

Születése

1905. április 11-én született Ferencvárosban, a Gát utca 3 szám alatt.

Kisgyermekkor

"Pedig hát engemet sokszor nem is tudtam, hogy miért, vertek, mint apró gyermeket, ki ugrott volna egy jó szóra nyomban. Én tudtam - messze anyám, rokonom van, ezek idegenek."

5 évesen (1910)

Miután édesapja elhagyta a családot, az édesanyja a három gyereket nem tudta eltartani, ezért Etust és Attilát menhelyre adta. Így került a két testvér Öcsödre nevelőszülőkhöz. Az ellátás ellenében házimunkát végeztek, besegítettek a ház körül.Gombai bácsi, a nevelőapa érkezésükkor kijelentette, hogy Attila név nincs, ezért Pistának fogják hívni. Attila a "lelencgyerek" fekhelye az ágy alatt kihúzható fiók, "sut" volt. Az itt töltött 2 éves "rabság" mély benyomást tett Attilára. Így írta meg emlékét a Levegőt! című versében:

Elemi iskolás évei

Az öcsödi elemi iskola naplómásolata

Emléktábla az öcsödi iskola épületének falán

6-7 évesen (1911-1912)

1911/1912-es tanévben kezdte el az I. osztályt az öcsödi fiúiskolában, ahol az évvégi vizsga abból állt, hogy a gyerekeket beterelték a templomba, ahol a falu vénasszonyai átlapozták az irkákat. Akinek az írása a legjobban tetszett, annak cukrot dugtak a szájába, de a kis kanásszal (disznópásztorral) senki sem törődött.

Elemi iskolás évei

7-9 évesen (1912-1914)

Az első tanév végén az édesanyja értük ment Öcsödre, és visszaköltöztek Budapestre."Anyám mosással és takarítással tartott el bennünket, engem és két nővéremet. Házaknál dolgozott, odajárt reggeltől estig..." A család iszonyú nyomorban élt, ezt az időszakot az állandó költözködés, kifizetetlen lakbér elől való menekülés jellemezte. Attila már ekkor megpróbálkozott a kenyérkeresettel... Iskolába menet fát hordott a pékkemencébe, s kapott ezért a munkáért néhány karéj kenyeret.1912/1913-ban először az Ipari utcai népiskolában, egy költözés után pedig a Mester utca 67.szám alatti iskolában járta a II. és III. osztályt.

Elemi iskolás évei

A mamája egy fiatal tyúkot szerzett, melyet a lakásban tartottak. A tyúkot legeltetni kellett a téren, s ezt a feladatot sokszor Attila kapta. "Az is olyan megalázó volt, hogy én vigyek le egy tyúkot legelni a térre és a többi fiúk kiröhögjenek" - emlékezett vissza Attila a naplójában. Többször szeretett volna megszabadulni az állattól, de hiába. Akárhányszor megpróbálta elhagyni valahol, a tyúk utána szaladt, nem tudta elveszíteni. Évtizedekkel később, a pszichoanalízishez készült Szabad ötletek jegyzékében a költő a tyúk legeltetését, mint magányának, kirekesztettségének egyik gyermekkori példáját örökítette meg.

1914 őszén ismét az Ipari utcai népiskolában tanult, ahol elkezdte el a IV. majd egy év múlva az V. osztályt .

Nagy törést okozott Attilánál, hogy édesanyjánál méhnyakrákot állapítottak meg.

9-11 évesen (1914-1916)

9 évesen próbált először öngyilkosságot elkövetni, mert összeveszett nővérével Jolánnal. Lúgkővel akarta magát megmérgezni, de tévedésből keményítőt ivott.

Polgári iskola tanulója

11-12 évesen már verseket írt. Ekkor írta a "Kedves Jocó" című versét.

1919 karácsonyán meghalt az édesanyja. A gyámja Jolán férje, Makai Ödön lett. Makóra költöztek.

KEDVES JOCÓ! 1. ső strófa De szeretnék gazdag lenni, Egyszer libasültet enni, Jó ruhába járni kelni, S öt forintér kuglert venni. 2. strófa Mig a cukrot szopogatnám, Uj ruhámat mutogatnám, Dicsekednél fűnek fának, Mi jó dolga van Attilának. 1916-1917[?]

Az V. elemi elvégzése után nem a VI. osztályba ment, hanem beiratkozott a polgári iskola I. osztályába. 15 évesen magánvizsgával zárta a polgári iskola IV. osztályát. Az I. világháború alatt nagy éhínség és élelmiszerhiány volt, így emlékezett vissza Attila:" ... A szélben és a hófúvásban a lisztboltok előtt tarka csoportok álltak, de nem reggel 3 órakor, hanem már éjjel 12 órakor... A hidegtől félig megfagyva állnak sorjában, mert mozogni nem lehet. Aki eltáncol a helyéről, az elveszti az elsőbbséget és üres kezekkel mehet haza... Rántottlevest reggeliztünk, ebédre is rántott leves volt. Kenyeret aprítottunk a levesbe, hogy vastagabb, kiadósabb legyen. Este köleskását ettünk... mi mindennap köleskását ettünk, azt is soványan, zsírszegényen..."

12-15 évesen (1916-1920)

Gimnáziumi évek Makón

József Attila emléktáblája a korábbi Internátus falán a költőt ábrázoló domborművel.

Ebben az időben kisebb megszakításokkal Makón élt. Kapcsolatba került írókkal, művészekkel, elkezdődött költői pályája. Tanulmányait a makói főgimnáziumba kezdte el. Az internátusban nagyon szigorú napirend volt.Itt lett elsőként szerelmes Gebe Mártába, az interntus igazgatójának lányába, akinek versekkel udvarolt. 17. születésnapján írta a Vers Mártuskának című versét. József Attila összesen 13 költeménnyel ajándékozta meg Gebe Mártát.

15-18 évesen (1920-1923)

Gimnáziumi évek Makón

17 évesen, 1922 őszén jelent meg Szegeden az első verseskötete SZÉPSÉG KOLDUSA címmel, mely kiadását Juhász Gyula támogatta. Az előszóban az ifjú szerzőt „Isten kegyelméből való költő”-ként ajánlja a z olvasók figyelmébe. Verseit sorozatosan közlik a makói lapok és a Nyugat is.

17 évesen újabb öngyillkosságot követett el, "megettem hatvan darab aszpirint, este fél kilenckor, egy óra múlva végigvágódtam a folyosón 41,6 fokos lázzal. Tíz órakor gyomormosás, elég kellemetlen valami..." Egy végrendeletet is írt, melyben Végrendeletem szót kijavította Végkérésem szövegre. A végrendelet szavaiból látszik, hogy szeretetre, közösségre, barátokra, megértésre vágyott. "Nincs miért élnie, nem szereti őt senki".

15-18 évesen (1920-1923)

Gimnáziumi évek Makón

A Megfáradt embert ábrázoló szobor Makó belvárosában található, a József Attila Múzeum bejárata előtt. Somogyi József alkotása.

1923 elején otthagyta a gimnáziumot, majd ősszel Makót is. Ezzel végérvényesen vége lett a gyermekkorának, kamaszkorának. Nyáron a VII. és a VIII. osztály anyagából vizsgázott, majd készült az érettségire. A makói búcsúról a Megfáradt ember című versében írt. Aztán Szegeden leérettségizett "Érettségi bizonyítványom már jobb a nyolcadikosnál: csak magyarból és történelemből kaptam elégségest".

15-18 évesen (1920-1923)

Istengyalázás vádja

"A büntetés kiszabásánál súlyosbító körülményül figyelembe vette a kir. tszék a gyalázó kifejezések halmazát, enyhítő körülményül pedig a vádlott fiatalabb korát, s ezeknek mérlegelésével a reá kiszabott büntetést bűnösségével arányban állónak találta. "Attila a per végén így emlékezett:

1925 tavaszán a per végkifejlete során a Kúria felmentette a költőt a vádak alól.

"Mikor nagyokat ütnek rajtunk,milyen jó lenne nem ütni vissza se kézzel, se szóval, világítani a napvilággal, elaltatni az éjszakával, szólni a gyávaság szavával, de sose ütni vissza..."

1923-ban jelent meg a Lázadó Krisztus című verse, ami miatt a következő év januárjában perbe fogták Istengyalázás címén. A júniusi tárgyaláson 8 hónap fogházra és 200 000 korona pénzbüntetésre ítélték.Az Est című lap 1924. július 11-i száma is hírt adott az ítéletről.

Egyetemi évei

"Kérem, József úr, ön egy verset írt a Szeged múlt vasárnapi számában. Többek között azt írta, hogy nincs se istene, se hazája - És hogy ha kell, eladja magát és embert öl. Kérem, én a bölcseleti kar álláspontját közlöm önnel: ön középiskolai tanár ilyen felfogással nem lehet, ilyenre nem lehet oktatni a magyar ifjúságot. Ön elvégezheti a bölcsészeti tanulmányokat, de tanári oklevelet, míg én itt leszek nem fog kapni."

1925-ben, 20 évesen jelent meg nyomtatásban a Tiszta szívvel című verse. Emiatt Horger Antal, a magyar nyelvészet tanára behívatta József Attilát a szobájába, és két tanú előtt így nyilatkozott:

Az anyagi gondjai állandósultak, 1 millió Koronát kapott otthonról, de a tandíj 1.354.000 Korona volt. Ekkor már tervezgette második kötetének kiadását (NEM ÉN KIÁLTOK), melynek papír- és nyomdaköltsége 8 millió Korona volt. 1924 karácsonyát követően a könyv meg is jelent.

19 évesen beiratkozott a szegedi egyetemre, magyar-francia-filozófia szakra. A főtárgyakon kívül még sok mindent felvett. Az I. félévben a francia mellett tanult németet, angolt és olaszt is.

Szeged (1924-1925)

Egyetemi évei

Horger Antal szavai nyomán Attila otthagyta a szegedi egyetemet, Bécsbe utazott, ahol elvégzett egy tanévet, majd a párizsi Sorbonne egyetemen is egyet. Ezidő alatt németül olvasta Engels, Marx, Lenin műveit. A szegedi, a bécsi és párizsi év után a IV. évet Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarán folytatta. Az első félévet sikeresen teljesítette, de tanári vizsgát mégsem tett, mert Horger Antal fenyegetésétől tartva azt hitte, hogy úgysem kapna tanári állást.Ebben az időben is - mint évek óta - anyagi gondokkal küzdött. Jolántól bár csekély támogatást kapott, és valamennyi honoráriumot is az írásaiért, de ez a megélhetéséhez, a tanulmányaihoz kevés volt. Kérvényt nyújtott be az Országos Magyar Diáknyomorenyhítő Akcióhoz, amelyben tanulmányai folytatásához kért támogatást.

Bécs, Sorbonne, Budapest (1925-1928)

Nincsen apám se anyám

Harmadik verseskötetét is a budapesti Genius nyomda készítette, mely NINCSEN APÁM SE ANYÁM címmel jelent meg 1929. február 17-én, 1000 számozott példányban, ebből 1-50-ig a költő aláírásával, gyűjtők számára. A kötetet Márta apjának, Vágó Józsefnek ajánlotta. A címadó vers a Horger Antal által inkriminált Tiszta szívvel (1925).Nővére, Jolán eképp emlékezik erről a napról: " Az 1. számú könyvet elküldte nekem, majd rövidesen maga is beállított Vásárhelyre. Külsején látszott, hogy sokat nyomorgott az elmúlt télen. Sovány volt, arca beesett, nyaka még jobban megnyúlt. A sok éhezéstől megint kiújult gyomorbaja, ami Párizsban is sokat kínozta; nem tudott enni akkor sem, amikor a bőségesen terített asztal előtt ült. Tejbegrízt főztünk neki, meg krumplipépet, mint egy kisgyereknek. Ruhái siralmas állapotban voltak. Ami nem is volt csoda, más viselte őket, csak azután Attila. Ingeit meg sem lehetett foltozgatni, mert foszladoztak a cérna nyomán. Itt Vásárhelyen kapott négy új inget, talán az első új fehérneműt életében. Aztán M[akai] megint elvitte egy kis szabóhoz, hogy egyik ruháját ráigazítsa. Attila hagyta, hogy így törődjünk vele. "

Nincsen apám se anyám (1929)

Nincsen apám se anyám

A Nyugat 1929. december 1-i száma Németh László kritikáját közölte a Nincsen apám se anyám című kötetről. Ez nagyon bántotta József Attilát, ezért a következő év januárjában A Toll nevű újságban pamfletet írt Babits ellen Az istenek halnak, az ember él című verseskötetét támadva. A támadás azért Babits ellen szólt, mert ő volt akkor az újság egyik szerkesztője.A pamflet (röpirat, gúnyirat) rövidebb terjedelmű publicisztikai műfaj, melyben a tárgyszerű érvelést az ellenfél álláspontjának parodisztikus kicsúfolása, vagy esetleg személyének támadása helyettesíti.

Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931)

Politikai megnyilvánulásai

A húszas évek végén viszonylag rövid ideig a népi írók mozgalmához, valamint a munkásmozgalom kommunista szárnyához tartozott. Később az Előörs című nemzeti radikális lap munkatársa lett, de a A Toll nevű liberális sajtóban is jelentek meg írásai.1930 őszén egy időre bekapcsolódott az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja munkájába, részt vett munkástüntetésen is. Ebben az időben ismerkedett meg Szántó Judittal is. Költészetében is megmutatkozik pártállása, 1931 márciusában jelent meg negyedik kötete DÖNTSD A TŐKÉT, NE SIRÁNKOZZ címmel, amely ellen májusban az ügyészség vádat emelt "osztály elleni izgatás bűntette" miatt. A nyomozók elkobozták a kötet nyomdai kliséit, a fel nem használt könyvfedeleket, és a megmaradt példányokat. Nyolcnapi fogházbüntetésre ítélték, mely végrehajtását három évre felfüggesztették, de az elkobzott kötetek megsemmisítését rendelték el.1933 közepén véleménykülönbségek miatt a költő eltávolodott az illegális kommunista párttól. A következő évben A szocializmus bölcselete című tanulmányban kiáll a szocializmus, sőt a marxizmus mellett.

Pszichoanalízis

1936 őszén a költő kapcsolata teljesen megromlott pszichoanalitikusával, olyannyira, hogy József Attila egy alkalommal késsel támadt Gyömrői Editre, aki egyáltalán nem viszonozta a költő érzelmeit.

József Attila 1931 nyarán dr. Rapaport Samu pszichológus "Ideges gyomor- és bélbajok keletkezése és gyógyítása " című könyvét nyelvhelyességileg stilizálta, amelynek honoráriuma a neurotikus tünetekkel bajlódó költő pszichoanalitikus kezelése volt. 1934 őszétől már Gyömrői Edithez járt pszichoanalitikus kezelésre. A kórképe orvosa szerint paranoid szkizofrénia. 1935-36-ban több olyan verse is született (Nagyon fáj, Én nem tudhatom, Boldog hazug), melyekben leírja, objektiválja betegségét.

Külvárosi éj, 1932

"... Darabokban élveztem József Attila verseit. Elolvastam három-négy szakaszt, eddig elsőrendű, miért nem fejezted be itt? A következő szakaszok nem kezdenek ugyan új verset, de már nem tartoznak szervesen az első szakaszokhoz. Túlsokat markolsz, keveset fogsz. ... József Attila még «nem tisztult le», ahogy most mondják. Költészetében még nem váltak szét az egymástól elütő darabok, még egyetlen nagy körben kavarognak, mint az ős kaosz; de az egyes elemek már csomósodnak s az alkotónak tán csak egy szavába kerülne, hogy mindegyik a maga helyére vonuljon. Érdekes, friss világ tárul akkor elénk, az új magyar költészet egyik legüdébb, leggondozottabb területe."

1932 októberében jelent meg az ötödik kötete KÜLVÁROSI ÉJ címmel. Illyés Gyula a Nyugat folyóirat decemberi számában így írt a kötetről, illetve a költőről:

A város peremén, 1933-1936

1934 decemberében jelent meg hatodik kötete MEDVETÁNC címmel. A belső előzéklapon ez olvasható: "Ez a kötet 1922-1934 esztendőkben írt verseim válogatott gyűjteménye; elkallódott füzetekben javarészt már megjelentek... Az első versek kora ifjúságom kísérletei. Érdeklődők számára ideírom: 1905-ben születtem Budapesten, a Ferencvárosban."

A VÁROS PEREMÉN (részlet) A város peremén, ahol élek, beomló alkonyokon mint pici denevérek, puha szárnyakon száll a korom, s lerakódik, mint a guanó,keményen, vastagon.

1933 őszén az anyagi helyzetük egyre kilátástalanabb, ezért Szántó Judittal Zuglóba, a Korong utcába költöztek. A sínek mellett laktak, a Nyugati pályaudvart a Kőbánya-alsó állomással összekötő vasút, tehát a debreceni vonal mellett.

Nagyon fáj, 1936

1936 őszén a betegsége "hangossá" válik, kortársai számára is ijesztő jelekkel. Akinek alkalma volt szkizofrén vagy akár borderline beteget közvetlenül megfigyelni, vagy akár élni vele, az tudja, hogy ezek a jelek és jelenségek váratlanok és racionális érvekkel sem érthetők. Gyömrői Edit iránti vágyódása, majd ki nem elégített vágya agresszív cselekedetet eredményezett.

Balról a harmadikként a bajuszos, komor tekintetű József Attila, Halász Gábor és Nagy Lajos között

1935-ben egyre romló viszonyban élt Judittal. A hangulatot idézi fel Vészi Endre 1935 november című naplórészlete. 1936-ban végleg elszakadt Judittól. Ebben az évben a Baumgarten Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy József Attila 1000 pengős jutalmat kapjon. A jutalomra Kosztolányi terjesztette elő, így szólván: "Egy nagy költő jár közöttünk, akire eddig senki sem gondolt"1936. márciusában látott napvilágot a Szép Szó első száma, melynek felelős szerkesztője Ignotus Pál és József Attila volt.

Nagyon fáj, 1936

részlet

ezért ölelminden, ami asszonyra lel,mig el nem fehérül a száj is. Kettős teher s kettős kincs, hogy szeretni kell.Ki szeret s párra nem találhat,oly hontalan, mint amilyen gyámoltalana szükségét végző vadállat.

Kivül-belől leselkedő halál elől (mint lukba megriadt egérke) amíg hevülsz, az asszonyhoz ugy menekülsz, hogy óvjon karja, öle, térde. Nemcsak a lágy, meleg öl csal, nemcsak a vágy, de odataszit a muszáj is -

A borítóját Nemes György tervezte

A Nagyon fáj vers a Gyömrői Edit-versek csúcsa, egy iszonyatos kín feloldása József Attila számára.A NAGYON FÁJ című utolsó kötete 1936 karácsonya előtt került a könyvesboltokba, mely többnyire az 1935-36-ban írt verseit tartalmazta.

Utolsó éve (1937)

A Szép Szó írói meghívására 1937. január 13-án Magyarországra érkezett Thomas Mann. József Attila erre az alkalomra írta a Thomas Mann üdvözlése című ünnepi ódáját, ám ennek előadását a vers utolsó sora miatt a Belügyminisztérium megtiltotta: "nem tartotta alkalmasnak arra, hogy nyilvánosság előtt, politikamentes ülésen felolvassák" - írták a napilapok. Tény az, hogy a versnek náci- és erőszak ellenes hangulata volt.Ez év februárjában megismerkedik Kozmutza Flórával, akibe beleszeretett.Nyáron fokozatosan romlott az állapota, ami miatt a Siesta szanatóriumba utalták, egészen november elejéig itt töltötte napjait. "A három hónapos kezelés után a személyiség lassú, de előrehaladó hasadása, s a kezelés kevés sikere ellenére, mielőtt még a relatív gyógyulás lehetőségét is rezignáltan feladnánk, megkíséreljük, hogy állandó és gondos felügyelet mellett, családi körben éljen, nehogy elzárva hosszú időre a külvilágtól, még jobban elmerüljön maga alkotta autisztikus világába." - írta dr. Bak RóbertA Siesta-időszak kiemelkedő verse a "Költőnk és kora".

Az utolsó napok

November elején úgy döntöttek az orvosok, hogy nincs értelme a további kezelésnek, ezért Attila Szárszóra költözött Jolán nővéréhez.December 2-án a Szép Szó szerkesztői felkeresték Szárszón, és álláslehetőséggel, Baumgarten-díjjal kecsegtették. Még aznap a többiekkel vissza akart utazni Pestre, de nem volt a kocsiban hely.Másnap jókedvűen elfogyasztotta az ebédet, majd vacsora előtt elment sétálni. Kicsit később lassú léptekkel közeledve az ajtóhoz valaki kopogott. Jolán és Etus bízott abban, hogy Attila érkezik meg... de nem... rossz hírt hoztak... 1937. december 3-án 19 óra 36 perckor továbbinduló 1284. számú tehervonat olyan súlyos ütést mért József Attila fejére, hogy azonnal meghalt. Az akkori híradások öngyilkosságot írtak, ami nem bizonyítható. A temetése december 5-én volt Balatonszárszón.

Emlékmű, sírhelye

Sírhelye Budapesten a Kerepesi temetőben

A költő emlékműve a balatonszárszói vasútállomással szemben, a Tóparti parkban. A költő halálának körülményeire emlékeztető mozdony-kerekeken száguldó nyomóformákon híres verseinek sorai olvashatók. Az 1998-ban felállított emlékmű Ortutay Tamás szobrászművész és Sarkady Mária építész alkotása.

Emlékmű Balatonszárszón

Megemlékezés

Ünnepi megemlékezés József Attila halálának 80. évfordulójára

1933 körül

József Attila munka közben

Szántó Judittal 1931-ben

Több kisebb szerelem után 1928-ban ismerte meg Vágó Mártát

1926-ban a párizsi egyetemi leckekönyvében

1924 körülHomonnai Nándor felvétele

1923-ban Budapesten, a Kékmadár című folyóiratban

József Attila és EtelkaHomonnai Nándor Makón készített fényképfelvétele 1923-ból

15 éves korában Makón a Királyi Főgimnázium tanulója

Beteg édesanyjával és nővérével (1919)

9 évesen, 1914-ben az I. világháború kitörésekor

1937-ben Thomas Mann Budapestre látogat. Ebből az alkalomból megírja a Thomas Mann üdvözlése című ódát

1936 elején Ignotus Pállal elindítják a Szép Szó folyóiratot, amelynek egyik szerkesztője lesz

József Attila édesanyjával és nővéreivel 1908-ban

Fotóalbum

Kattints az oldalra a lapozáshoz!

Kedves Jocó!Nem! Nem! Soha!Nem én kiáltokTiszta szívvelRingatóKlárisokReménytelenülÓdaMamaAltatóLégy ostobaLevegőt!Kései siratóA DunánálSzületésnapomra

Elrejtettük József Attila 15 ismert versét. Ha megtaláltad, kattints a vers címére!

Verskereső

Elrejtettük József Attila 15 ismert versét. A verssorokat helyezd a helyére, majd kattints rájuk.

Verskereső

Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár, Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ Teljes egészében, mint nem is oly régen És csillagunk ismét tündöklik az égen. A lobogónk lobog, villámlik a kardunk, Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk! Felhatol az égig haragos szózatunk: Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk. Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem, Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen, Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át: Nem engedjük soha! soha Árpád honát! 1922 első fele

A vers a trianoni békeszerződésre reflektál erősen hazaifas lendülettel. Az irodalom-történészek a Kádár-korszak alatt tudtak a vers létezéséről, de 1989-ig semmilyen formában nem jelenhetett meg, így a nagyközönség sem ismerhette.

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret! Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett! Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel, Ha eljő az idő - a magyar talpra kel, Ha eljő az idő - erős lesz a karunk, Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk! Majd nemes haraggal rohanunk előre, Vérkeresztet festünk majd a határkőre És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! - Szembeszállunk mi a poklok kapuival!

Nem! Nem! Soha!

Meddő anyánk gyerekért könyörög.Barátom, drága, szerelmes barátom, Akár borzalmas, akár nagyszerű, Nem én kiáltok, a föld dübörög.

1924 első fele

Nem én kiáltok, a föld dübörög, Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán, Lapulj a források tiszta fenekére, Símulj az üveglapba, Rejtőzz a gyémántok fénye mögé, Kövek alatt a bogarak közé, Ó, rejtsd el magad a frissen sült kenyérben, Te szegény, szegény. Friss záporokkal szivárogj a földbe - Hiába fürösztöd önmagadban, Csak másban moshatod meg arcodat. Légy egy fűszálon a pici él S nagyobb leszel a világ tengelyénél. Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok!

1924 első fele

Nem én kiáltok

Tiszta szívvel

Holott náddal ringat,holott csobogással,kékellő derűvel, tavi csókolással. Lehet, hogy szerelme földerül majd mással, de az is ringassa, ilyen ringatással.1929

Ringató

Ez a vers Vágó Mártával való szerelmi kapcsolatukat ábrázolja.

Klárisok

Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek ingása, folyóvízben két jegenye hajlása. Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek kongása, folyóvízben néma lombok hullása. 1928 nyara

Klárisok a nyakadon, békafejek a tavon. Báránygané, bárányganéj a havon. Rózsa a holdudvaron, aranyöv derekadon. Kenderkötél, kenderkötél nyakamon.

Vas-színű égboltban...Vas-színű égboltban forog a lakkos, hűvös dinamó. Óh, zajtalan csillagzatok! Szikrát vet fogam közt a szó - - Bennem a mult hull, mint a kő az űrön által hangtalan. Elleng a néma, kék idő. Kard éle csillan: a hajam - - Bajszom mint telt hernyó terül elillant ízű számra szét. Fáj a szívem, a szó kihül. Dehát kinek is szólanék - - 1933. március

Lassan, tünődve Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél. Én is így próbálok csalás nélkül szétnézni könnyedén. Ezüstös fejszesuhanás játszik a nyárfa levelén. A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok.

Reménytelenül

(részlet)

Nézem a hegyek sörényét - homlokod fényét villantja minden levél. Az úton senki, senki, látom, hogy meglebbenti szoknyád a szél. És a törékeny lombok alatt látom előrebiccenni hajad, megrezzenni lágy emlőidet és - amint elfut a Szinva-patak - ím újra látom, hogy fakad a kerek fehér köveken, fogaidon a tündér nevetés.

József Attila: Óda

A vers 1933-ban egy lillafüredi írókongresszuson keletkezett, egy friss, futó ismeretség nyomán lobbant fel a hirtelen szenvedély. A múzsája éppen válófélben lévő Dr. Szöllős Henrikné Marton Márta művészettörténész volt.

1.Itt ülök csillámló sziklafalon.Az ifju nyár könnyű szellője, mint egy kedves vacsora melege, száll. Szoktatom szívemet a csendhez. Nem oly nehéz - idesereglik, ami tovatűnt, a fej lehajlik és lecsüng a kéz.

Már egy hete csak a mamára gondolok mindíg, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam, Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. Csak ment és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám s a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magosba. Nem nyafognék, de most már késő, most látom, milyen óriás ő- szürke haja lebben az égen, kékítőt old az ég vizében.1934. október

Mama

1935. febr. 2.

A távolságot, mint üveg golyót, megkapod, óriás leszel, csak hunyd le kis szemed, - aludj el szépen, kis Balázs.Tüzoltó leszel s katona!Vadakat terelő juhász! Látod, elalszik anyuka. Aludj el szépen, kis Balázs.

Altató

Alszik a széken a kabát, szunnyadozik a szakadás, máma már nem hasad tovább - aludj el szépen, kis Balázs. Szundít a labda, meg a sip, az erdő, a kirándulás, a jó cukor is aluszik - aludj el szépen, kis Balázs.

Lehunyja kék szemét az ég, lehunyja sok szemét a ház, dunna alatt alszik a rét - aludj el szépen, kis Balázs. Lábára lehajtja fejét, alszik a bogár, a darázs, velealszik a zümmögés - aludj el szépen, kis Balázs. A villamos is aluszik, - s mig szendereg a robogás - álmában csönget egy picit - aludj el szépen, kis Balázs.

Légy ostoba

Légy ostoba. Hogy megszólnak, ne reszkess,bár nem győzhetsz, nem is lehetsz te vesztes. Légy oly ostoba, mint majd a halál. Nem lehet soha nem igaz szavad - jó leszel, erős, békés és szabad vendég mult s jövő asztalainál. 1935. aug. 6.

Légy ostoba. Ne félj. A szép szabadság csak ostobaság. Eszméink között rabon ugrálunk, mint az üldözött majom, ki tépi ketrecének rácsát. Légy ostoba. A jóság és a béke csak ostobaság. Ami rend lehet, majd így ülepszik le szíved felett, mint medrében a folyó söpredéke.

Levegőt!

Épp azt gondoltam, rám törhet, ki érti, e táj oly elhagyott. S im váratlan előbukkant egy férfi, de tovább baktatott. Utána néztem. Kifoszthatna engem, hisz védekezni nincsen semmi kedvem, mig nyomorult vagyok.Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek. Aktákba irják, miről álmodoztam s azt is, ki érti meg. És nem sejthetem, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg.És az országban a törékeny falvak - anyám ott született - az eleven jog fájáról lehulltak, mint itt e levelek s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse, mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse s elporlik, szétpereg.

Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántotthazafelé menet? A gyepre éppen langy sötétség szállott, mint bársony-permetegés lábom alatt álmatlan forogtak, ütött gyermekként csendesen morogtaka sovány levelek.Fürkészve, körben guggoltak a bokrok a város peremén. Az őszi szél köztük vigyázva botlott. A hűvös televény a lámpák felé lesett gyanakvóan; vadkácsa riadt hápogva a tóban, amerre mentem én.

Felnőttem már. Szaporodik fogamban az idegen anyag, mint szivemben a halál. De jogom van és lélek vagy agyag még nem vagyok s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, ha nem vagyok szabad!Az én vezérem bensőmből vezérel! Emberek, nem vadak - elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel, nem kartoték-adat. Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat! 1935. november 21.

Óh, én nem igy képzeltem el a rendet. Lelkem nem ily honos. Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet, aki alattomos. Sem népet, amely retteg, hogyha választ, szemét lesütve fontol sanda választ és vidul, ha toroz.Én nem ilyennek képzeltem a rendet. Pedig hát engemet sokszor nem is tudtam, hogy miért, vertek, mint apró gyermeket, ki ugrott volna egy jó szóra nyomban. Én tudtam - messze anyám, rokonom van, ezek idegenek.

Kései sirató

A Dunánál

1 A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.Alig hallottam, sorsomba merülten,hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.Mint az izmok, ha dolgozik az ember, reszel, kalapál, vályogot vet, ás, úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el minden hullám és minden mozdulás. S mint édesanyám, ringatott, mesélt s mosta a város minden szennyesét. (részlet)

Kozmutza Flóra

"Költő szerelme szalmaláng azért oly sebes és falánk"

Gyömrői Edit

Szántó Judit

Vágó Márta

Korai szerelmek

Gebe Márta

Fiatalkori szerelmek

Szintén Makón esett szerelembe Espersit János költő, újságíró lányával, Máriával, becenevén Cacával, akit édesapja így mutatott be Attilának: "Bemutatom a kislányom. Neked pedig a jövendő Petőfi Sándorát." Ezután Attila megkérte a lányt, hogy üljön le, majd papírt vett elő. Nem sokkal később a Lányszépség dicsérete című verset nyújtotta át, Cacának ajánlva. - "Jól tegye ezt el, erre még egyszer büszke lesz az életben" mondta kissé parancsolóan. Caca nem vette komolyan a költő szerelmét, viszont idős korában nagyon büszke volt a neki dedikált versre.

Mártuskának eleinte tetszett Attila udvarlása, azonban nagyobb érdeklődést mutatott a jobb módú, közvetlenebb fiúk iránt.

József Attila 15 évesen került Makóra, ahol gyámja, Makai Ödön a Makói Magyar Állami Főgimnáziumba íratta be. Itt ismerte meg az internátus igazgatójának egyik lányát, Gebe Mártát, azaz “Mártuskát”. Attila versekkel udvarolt Mártuskának, amelyeket a lány testvéreivel vagy az ajtó alatt becsúsztatva juttatott el neki.

Vágó Márta

József Attila és Vágó Márta egy ürömi kiránduláson 1928-ban

"fogja meg azt a kis József Attilát, az az egyetlen igazi tehetség ma".

Azonban Attila számára a boldogság is feldolgozhatatlan volt:„..fáj, hogy vagy, hogy nélküled gondolkozni is boldogtalan, és örülök, hogy véled boldog lehetek. Fáj, hogy muszáj szeretnem téged, ha akarom, ha nem" - írta a lánynak.Már a házasságot tervezték, amikor Mártát szülei Londonba küldték tanulni, és valószínűleg azért, hogy próbára tegyék a kapcsolat komolyságát.

Attila elismertsége egyre nőtt az irodalmárok körében, és barátságokat kötött a kor nagy íróival, köztük Illyés Gyulával. 1928-ban ő vitte el Attilát a Vágó családhoz, ahol gyakran rendeztek felolvasásokat, vacsorákat, és itt ismerte meg a nála pár évvel idősebb Mártát.

Az alakuló románcról Márta megkérdezte barátai véleményét. Komor András igyekezett lebeszélni a lányt Atttiláról, úgy vélte, hogy a költő beteg és alkalmatlan az együttélésre. Csinszka viszont arra biztatta fiatal barátnőjét,

Vágó Márta

Márta Attila halála után döbbent rá, hogy élete legnagyobb tévedését követte el, amikor kétszer is véget vetett a költővel való kapcsolatának. Ezt verseiben próbálta földolgozni, amelyeket Illyés Gyula közölt a Magyar Csillag 1943. május 15-ikiszámában. Az eltávozotthoz utolsó versszaka így hangzik:

Nyolc évvel később találkozott újra a Berlinből hazatérő, ekkorra már elvált asszonnyal, aki a Szép Szó szerkesztőségi titkára lett. Szerelmüket ekkor már nem tudták feléleszteni.

„Egy Jómódú leányt szerettem, osztálya elragadta tőlem".

Márta szeptemberben utazott el, intenzív levelezésük egyre tárgyilagosabb lett, ami Attilát kétségbe ejtette: „Tudom, hogy most már nem szeretsz, írod is, hogy nagyon-nagyon végtelenül szerettél - így mondod, múlt időben. Én nagyon szeretlek most is, minden ingadozásod és mindenek ellenére"

Márta belátta, hogy Attila képtelen hivatali munkát végezni, ezáltal egy család megélhetését biztosítani. Attila a társadalmi különbséggel magyarázta magának a szakítást:

Szántó Judit

Attila megszólította, és csak annyit mondott neki, hogy: „Maga pedig várjon meg!"

Az előadás után minden bevezetés nélkül 3 kérdést tett fel a várakozó nőnek: „Engedje meg, hogy tegezzem!", „Engedd meg, hogy beléd karoljak!", „Engedd meg, hogy menyasszonyomnak tekintselek!"

A költő életművében összesen két vers ihletője lett az asszony. Az egyik a Judit című, a másik egy töredék. A két költemény hangvétele szeretetteljes, de szerelmi lángolást nem fedezhetünk fel benne.

Azonban voltak, akik másképp vélekedtek róla. Ignotus Pál a Nyugat főszerkesztője Juditot keserűnek látta, Fejtő Ferenc pedig, aki szintén közel állt a költőhöz, úgy gondolta, hogy Attilának „nem ilyen asszony kell”.

1930 őszén egy szalmaszőke hajú, vékony, csinos nő késve érkezett József Attila baloldali értelmiségieknek tartott előadására.

„Judit tudta, hogy Attila nagy költő. És azt akarta, hogy nagyon nagy költő legyen. Mindent megtett érte. Kilincselt szerkesztőségekben. Sírt és könyörgött. " Írta József Jolán visszaemlékezésében.

Szántó Judit

"Te édes, te drága, te, te, te vívmány, óh angyal! Szeretsz? Na mégsem szabad ennyire!"

1932-ben pedig a következő sorokat írta neki:

„tetőtől talpig érzem borzasztó nem-létedet"

Judit ezután öngyilkossági kísérletet követett el. Még három évig tartott „házasságuk", de szétválásuk után sem szakították meg kapcsolatukat.

Leveleiben azonban tetten érhetőek romantikus érzelmek. Judit 1931 áprilisában Gyöngyösre utazott egy szavalókórussal. Egyik levelében a költő a következő vallomást írta hozzá:

József Attila a Lillafüreden tartott íróhétről a legszebb magyar szerelmes verssel a zsebében tért haza. Judit így gondolt vissza arra a napra: „Szombaton hazajött Attila, amikor beállított, nyugtalanul, futtában megölelt, majd öltözködni kezdett. A kabátja zsebéből egy kéziratpapiros fehérlett. Kiemeltem és olvasni kezdtem. Ő felém fordult és azt mondta: »Hiába olvasod, nem hozzád írtam.« Ez volt a Szerelmi Óda. »Gyönyörű – mondtam megsemmisülve. – Értelek, Attila. Ez azt jelenti, hogy nem engem szeretsz. Nem baj, elmész, látod, milyen jó, hogy nem köt össze bennünket semmi más.« »Tévedsz – szólt Attila –, nem megyek el. Itt maradok, és végig kell szenvedned azt, amit én szenvedek.« »Gondolod, Attila?« »Így lesz« – szólt, vette a kabátját és elindult.”

Gyömrői Edit

Több szerelmes verset írt hozzá, melyek közül az egyik legismertebb a Gyermekké tettél című költemény.

Egyes vélekedések szerint Edit kérésére írta ki magából érzéseit, azonban ezt a pszichoanalitikus később többször visszautasította. A szabad asszociációs technikával írt füzetében, a Szabad-ötletek jegyzékében ezt írta Attila: „ha Gyömrőit megölném – mi sem volna könnyebb – még mindig nem volnék egészséges, mégpedig azért nem, mert a nővel szemben használna a fenyegetés az erdőben, de nem használ a kulturában / a kulturában minden nő k*rva, mennél öntudatosabb, annál inkább”.

József Attila pszichiátriai kezelését 1935-ben Gyömrői Edit pszichoanalitikus vette át, akibe a költő azonnal beleszeretett. A nő azonban nem viszonozta érzéseit, és próbálta megértetni vele, hogy amit érez, csak érzelemátvitel. A viszonzatlan szerelem miatt Attila egy alkalommal késsel támadt Editre. A fegyvert férje, Újvári László vette el a költőtől.

Kozmutza Flóra

Egy találkozó alkalmával a lány nevét tartalmazó, őt méltató szerelmes versek sorát nyomta Flóra kezébe, és feleségül kérte. „Látod, mennyire, félve-ocsúdva szeretlek, Kozmutza Flóra! / E csevegő szép olvadozásban a gyászt a szívemről, / Mint sebről a kötést, te leoldtad-újra bizsergek”. Flóra zavarba jött, és arra kérte, hogy legalább a vezetéknevét húzza ki a költeményekből.

A megszokott módon Attila rögtön bele is szeretett Flórába. „Nézze, Flóra, én már az első percben elhatároztam, hogy megkérem a kezét, csak nem mertem azonnal szólni, nehogy komolytalannak, »bolondnak« tartson! Állást vállalok, mert látom, hogy költészetből nem lehet megélni. Csak attól tartok, mit szólnak hozzá a maga szülei, meg a testvérei. Én nem szoktam nőket »csak úgy« megkérni. Együtt akarok magával élni és dolgozni, minél előbb. Belehalok, Flóra, ha ez nem sikerül! Belehalok."

Flórának azonban a költő örök riválisa, Illyés Gyula is udvarolt, ami őt különösen érzékenyen érintette.

Flóra pszichológusként egy dolgozathoz készített Rorschach-teszteket. 1937. február 20-án egy barát mutatta be neki József Attilát, mint tesztalanyt. Flóra tudta róla, hogy híres költő, ezért nagyon kíváncsi volt a teszt eredményére. Attilának 10 képről kellett volna asszociációkat mondania, de már az első lapoknál oly sokmindenről beszélt, hogy kifutottak az időből.

Kozmutza Flóra

December 4-én levél jött tőle: „Bocsásson meg nekem. Hiszek a csodában. Számomra csak egy csoda lehetségesés azt meg is teszem. Tudom, hogy szeretett, tudta, hogy szeretem. A többi nem rajtunk múlott. ... U. i. Kérem,vasárnap ne jöjjön." Mire Flóra a levelet megkapta, József Attila már egy napja halott volt.

Illyés ekkor még nős volt, és Flóra még nem kötelezte el magát mellette. Attila lánykérésére csak Ignotus kérlelésére mondott igent, aki úgy gondolta, hogy barátja az elutasításra öngyilkossággal reagált volna.

„Az első szava kérdés volt: hozzá megyek-e feleségül? Az igenemre átölelt, felzokogott. Majd elkérdezte még sokszor – egy kicsit hitetlenkedve – és minden válaszomra még erősebben zokogott.”

Flóra szívizomgyulladással kórházba került. Illyés egy látogatása során azt tudakolta tőle, igaz-e, amit költőtársa versében olvasott: „Flóra szeret". A nő hallgatott, a férfi pedig többet nem kérdezett. Flóra egyedüllétre vágyott, ezért nyárra Tihanyba utazott a családjával. Két nap múlva Attila idegösszeomlással szanatóriumba került. Flóra meglátogatta, amire később így emlékezett vissza:

November elején József Attila a szanatóriumból Szárszóra utazott a nővéreihez. Flóra pár hét múlva esedékes látogatása után, a búcsúzáskor Attila az induló vonat mellett szaladt, a hangja vidám volt: „Karácsonykor esküszünk!"

2021-ben új verse került elő?

Dr. Bagdy Emőke előadássorozata

Lackfi János és Vörös István átiratai

Antonio Banderas színész is elszavalta a versét

Punk együttes is feldolgozta a műveit

Életéről musical készült

Érdekességek,amiket nem tudtál...

Hobo Blues Band - Ülni, állni, ölni, halni

Kaláka - Születésnapomra

Őze Áron - Gyermekké tettél

Készen állsz?

Ezt nézd meg!