Demográfiai és etnikai változások a 18. században Magyarországon

Magyarország újranépesülése és újranépesítése

Demográfiai és etnikai változások a 18. században Magyarországon

Középszintű érettségi témakör

A karlócai béke megkötésével 1699-ben Magyarország a Temesköz kivételével felszabadult a török uralom alól, és a Habsburg Birodalom részévé vált.

Demográfiai viszonyok a 18. század elején

A török kor (1541-1699) háborúi nagymértékű népességpusztulással jártak elsősorban a Hódoltság (Alföld, Délvidék) területén.

Hadjáratok, éhínségek, járványok, települések pusztulása, pusztásodás

A 18. századi népességnövekedés okai

• természetes szaporulat
• spontán bevándorlás (pl. szerb, román, ruszin, lengyel)
• szervezett betelepítések (pl. németek)

Népességmozgások a 18. században

Kisebb népcsoportok

• zsidóság két irányból:
• Nyugat-Európából módos kereskedők, iparosok, városokban telepedtek meg, könnyen asszimilálódtak.
• Galícia felől szegény, sokgyermekes zsidó családok, házaló kereskedelem, falvakban telepedtek meg.
• cigányság a Balkán irányából (vándorló életmód)
• örmények, görögök (kereskedelem, főleg terménykereskedelem)

Magyarország nemzetiségi megoszlása a 18. század végén

A nagymértékű etnikai és vallási keveredés a 19. században, a nacionalizmus kibontakozásával számos nemzetiségi probléma okozójává vált.

A 18. századi népességmozgások következményei

• A 18. század végére Magyarország soknemzetiségű országgá vált.
• A magyarság aránya a népességen belül a becslések alapján a 15. századi 80%-ról 40-45%-ra csökkent.
• Nagymértékű etnikai keveredés, az etnikai határvonalak elmosódtak.
• Etnikai szigetek alakultak ki (pl. Székelyföld)