16. századi magyar irodalom
Balassi Bálint költészete
BB
Balassi Bálint(1554-1591)
Az első magyar nyelven író költőnk. A magyar szerelmi költészet kiemelkedő alakja. Verseit tudatosan rendezte versciklusokba. Élete igen viharos volt: folyamatos pereskedések, szerelmi botrányok, anyagi gondok nehezítették mindennapjait.
balassi bálint élete
1572-75
1577
Hazatértek Lengyelországból. A bécsi udvar parancsára hadba indult Báthory ellen,
1554
Hazatért és mivel vagyonát elvesztette nősülni próbált.
Zólyom várában született
1576
1569
Apját koholt vádakkal perbe fogták, a család Lengyelországba menekült.
Báthory kiséretével Lengyelországba ment.
balassi bálint élete
1593-tól
1588
1579
A tizenötéves háborúban harcolt. Esztergom visszafoglalásakor halt hősi halált
Az özvegy Losonczy Anna ismét elutasította
Egerben lett hadnagy
1589
1584
Lengyelországba menekült, Wesselényi Ferenc dembnói várában vendégeskedett
Érdekházasságot kötött unokatestvérével Dobó Krisztinával
Zólyom, 1583. szeptember 12.
BB
Balassi Bálint uram felelete az zólyomi bíró és tanács ellen arról, azmint az fejedelem előtt ez napokban bévádoltatott.
Balassi Bálint KORTÁRSAI
Báthory István
Bornemissza Péter
Wesselényi Ferenc
Dobó István
Balassi Bálint költészete
Beteg lelkeknek való füves kertecske
1570-72 között fordította le németből Michael Bock kegyességi iratát. Az 1572-ben, Krakkóban megjelent könyvecske Balassi egyetlen, a maga korában nyomtatásban megjelent műve
balassi bálint költészete
Sokáig csak istenes verseit ismerték. 1874-ben fedezték fel a Radvánszkyak könyvtárában a ma Balassa-kódexnek nevezett kéziratot, amely a költő világi verseinek 1660 körül készült másolata.
balassi bálint költészete
Szerelmes versek: Anna-, és a Júlia-ciklus, melyek ihletője Losonczy Anna volt, illetve a Célia-ciklus, melyek valószínűleg Wesselényiné Szárkándi Annához szóltak.
Vitézi versek: Élményköltészet, a „búszerző szerelem” elől a költő a végvári életbe menekül.
Istenes versek: Krisztusi korba lépve megnyugszik, egész életművét isten szolgálatába ajánlja.
balassi élete
feladat
HARMINCKILENCEDIKHogy Júliára talála így köszöne neki
Ez világ sem kell már nekem
Nálad nélkül, szép szerelmem,
Ki állasz most énmellettem,
Egészséggel, édes lelkem? Én bús szívem vidámsága,
Lelkem édes kévánsága,
Te vagy minden boldogsága, Véled isten áldomása. Én drágalátos palotám,
Jóillatú piros rózsám,
Gyönyerő szép kis violám,
Élj sokáig, szép Júliám!
Feltámada napom fénye, Szemüldek fekete széne, Két szemem világos fénye, Élj, élj életem reménye! Szerelmedben meggyúlt szívem Csak tégedet óhajt telkem, Én szívem, lelkem, szerelmem, Idvez légy, én fejedelmem! Júliámra hogy találék, Örömemben így köszönék, Térdet-fejet neki hajték, Kin ő csak elmosolyodék.
Hogy Júliára talála így köszöne neki
A költő egyik legismertebb szerelmes verse, Losonczy Annához íródott. Megjelenik benne a lovagi erényesség és a reneszánsz életszemlélet: a szerelem a legfontosabb. A vers felépítése:
- boldog felkiáltás, a találkozás öröme
- metaforák felsorolása
- halmozás
- A záró versszak rögzíti a lovagi szerelmi lírában is megjelenő helyzetet: a lovag és a szeretett nő között óriási, áthidalhatatlan távolság van
feladat
feladatbalassi kortársai
hatvanegyedikEgy katonaének
Egy katonaének
A 16. századi históriás énekek anyagát dolgozza fel, s emeli fel a reneszánsz költészet szintjére. Emléket állít Egernek, a vitézi életforma eltűnő hőskorának és önmagának. A vers szerkezete: A hármas szám köré épül
- hárompillérű verskompozíció. Pillérei: 1., 5., 9. versszak: Első pillér (1.versszak) a felkiáltás szónoki kérdésével indul:
- A természet harmonikus, egyetemes szépségével érvel a végek élete mellett
- Megszólítottjai a vitézek- róluk szól, hozzájuk szól
Második pillér (5.versszak)
- A katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli
- A tudatos szerkesztésre vall, hogy a vers középpontjába helyezi ezt a strófát Harmadik pillér (9.versszak):
- a búcsúzó költő áldást és hadi szerencsét kíván a végvári katonáknak
feladat
Lackfi János: Pláza Balassi
Balassi Bálint Egy katonaének című versét írta át 2011-ben Lackfi János kortárs költőnk. A videóban Herczeg Adrienn előadásában hallhatjuk a verset.
Mit jelent a cím?
Adj már csendességet
Adj már csendességet...
1 Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr! Bujdosó elmémet ódd bútól szívemet, kit sok kín fúr! 2 Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár mentségére, Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd vesztségére! 3 Nem kicsiny munkával, fiad halálával váltottál meg, Kinek érdeméért most is szükségemet teljesíts meg! 4 Irgalmad nagysága, nem vétkem rútsága feljebb való, Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen s romlást valló. 5 Jóvoltod változást, gazdagságod fogyást ereszthet-e? Engem, te szolgádat, mint régen sokakat, ébreszthet-e? 6 Nem kell kételkednem, sőt jót reménlenem igéd szerint, Megadod kedvessen, mit ígérsz kegyessen hitem szerint, 7 Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak áldott zárját, Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát; 8 Repülvén áldjalak, élvén imádjalak vétek nélkül, Kit jól gyakorolván, haljak meg nyugodván, bú s kín nélkül!
ADJ MÁR CSENDESSÉGET...
A kései istenes énekek közé tartozik. 1591-ben Lengyelországban írodott. A földi boldogságban csalódott.
A bujdosásban egyedül maradt magányos ember könyörög belső békéjéért, és a jövőbeni engesztelő halálért. A versben megjelenő érvelés alapja, hogy az isteni irgalom nagyobb, mint az emberi bűn.
Balassi Bálint
fodor.roxi
Created on March 17, 2021
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
View
Psychedelic Presentation
View
Chalkboard Presentation
View
Witchcraft Presentation
View
Sketchbook Presentation
View
Genial Storytale Presentation
View
Vaporwave presentation
View
Animated Sketch Presentation
Explore all templates
Transcript
16. századi magyar irodalom
Balassi Bálint költészete
BB
Balassi Bálint(1554-1591)
Az első magyar nyelven író költőnk. A magyar szerelmi költészet kiemelkedő alakja. Verseit tudatosan rendezte versciklusokba. Élete igen viharos volt: folyamatos pereskedések, szerelmi botrányok, anyagi gondok nehezítették mindennapjait.
balassi bálint élete
1572-75
1577
Hazatértek Lengyelországból. A bécsi udvar parancsára hadba indult Báthory ellen,
1554
Hazatért és mivel vagyonát elvesztette nősülni próbált.
Zólyom várában született
1576
1569
Apját koholt vádakkal perbe fogták, a család Lengyelországba menekült.
Báthory kiséretével Lengyelországba ment.
balassi bálint élete
1593-tól
1588
1579
A tizenötéves háborúban harcolt. Esztergom visszafoglalásakor halt hősi halált
Az özvegy Losonczy Anna ismét elutasította
Egerben lett hadnagy
1589
1584
Lengyelországba menekült, Wesselényi Ferenc dembnói várában vendégeskedett
Érdekházasságot kötött unokatestvérével Dobó Krisztinával
Zólyom, 1583. szeptember 12.
BB
Balassi Bálint uram felelete az zólyomi bíró és tanács ellen arról, azmint az fejedelem előtt ez napokban bévádoltatott.
Balassi Bálint KORTÁRSAI
Báthory István
Bornemissza Péter
Wesselényi Ferenc
Dobó István
Balassi Bálint költészete
Beteg lelkeknek való füves kertecske
1570-72 között fordította le németből Michael Bock kegyességi iratát. Az 1572-ben, Krakkóban megjelent könyvecske Balassi egyetlen, a maga korában nyomtatásban megjelent műve
balassi bálint költészete
Sokáig csak istenes verseit ismerték. 1874-ben fedezték fel a Radvánszkyak könyvtárában a ma Balassa-kódexnek nevezett kéziratot, amely a költő világi verseinek 1660 körül készült másolata.
balassi bálint költészete
Szerelmes versek: Anna-, és a Júlia-ciklus, melyek ihletője Losonczy Anna volt, illetve a Célia-ciklus, melyek valószínűleg Wesselényiné Szárkándi Annához szóltak.
Vitézi versek: Élményköltészet, a „búszerző szerelem” elől a költő a végvári életbe menekül.
Istenes versek: Krisztusi korba lépve megnyugszik, egész életművét isten szolgálatába ajánlja.
balassi élete
feladat
HARMINCKILENCEDIKHogy Júliára talála így köszöne neki
Ez világ sem kell már nekem Nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most énmellettem, Egészséggel, édes lelkem? Én bús szívem vidámsága, Lelkem édes kévánsága, Te vagy minden boldogsága, Véled isten áldomása. Én drágalátos palotám, Jóillatú piros rózsám, Gyönyerő szép kis violám, Élj sokáig, szép Júliám!
Feltámada napom fénye, Szemüldek fekete széne, Két szemem világos fénye, Élj, élj életem reménye! Szerelmedben meggyúlt szívem Csak tégedet óhajt telkem, Én szívem, lelkem, szerelmem, Idvez légy, én fejedelmem! Júliámra hogy találék, Örömemben így köszönék, Térdet-fejet neki hajték, Kin ő csak elmosolyodék.
Hogy Júliára talála így köszöne neki
A költő egyik legismertebb szerelmes verse, Losonczy Annához íródott. Megjelenik benne a lovagi erényesség és a reneszánsz életszemlélet: a szerelem a legfontosabb. A vers felépítése:
feladat
feladatbalassi kortársai
hatvanegyedikEgy katonaének
Egy katonaének
A 16. századi históriás énekek anyagát dolgozza fel, s emeli fel a reneszánsz költészet szintjére. Emléket állít Egernek, a vitézi életforma eltűnő hőskorának és önmagának. A vers szerkezete: A hármas szám köré épül - hárompillérű verskompozíció. Pillérei: 1., 5., 9. versszak: Első pillér (1.versszak) a felkiáltás szónoki kérdésével indul: - A természet harmonikus, egyetemes szépségével érvel a végek élete mellett - Megszólítottjai a vitézek- róluk szól, hozzájuk szól Második pillér (5.versszak) - A katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli - A tudatos szerkesztésre vall, hogy a vers középpontjába helyezi ezt a strófát Harmadik pillér (9.versszak): - a búcsúzó költő áldást és hadi szerencsét kíván a végvári katonáknak
feladat
Lackfi János: Pláza Balassi
Balassi Bálint Egy katonaének című versét írta át 2011-ben Lackfi János kortárs költőnk. A videóban Herczeg Adrienn előadásában hallhatjuk a verset.
Mit jelent a cím?
Adj már csendességet
Adj már csendességet...
1 Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr! Bujdosó elmémet ódd bútól szívemet, kit sok kín fúr! 2 Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár mentségére, Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd vesztségére! 3 Nem kicsiny munkával, fiad halálával váltottál meg, Kinek érdeméért most is szükségemet teljesíts meg! 4 Irgalmad nagysága, nem vétkem rútsága feljebb való, Irgalmad végtelen, de bűnöm éktelen s romlást valló. 5 Jóvoltod változást, gazdagságod fogyást ereszthet-e? Engem, te szolgádat, mint régen sokakat, ébreszthet-e? 6 Nem kell kételkednem, sőt jót reménlenem igéd szerint, Megadod kedvessen, mit ígérsz kegyessen hitem szerint, 7 Nyisd fel hát karodnak, szentséges markodnak áldott zárját, Add meg életemnek, nyomorult fejemnek letört szárnyát; 8 Repülvén áldjalak, élvén imádjalak vétek nélkül, Kit jól gyakorolván, haljak meg nyugodván, bú s kín nélkül!
ADJ MÁR CSENDESSÉGET...
A kései istenes énekek közé tartozik. 1591-ben Lengyelországban írodott. A földi boldogságban csalódott. A bujdosásban egyedül maradt magányos ember könyörög belső békéjéért, és a jövőbeni engesztelő halálért. A versben megjelenő érvelés alapja, hogy az isteni irgalom nagyobb, mint az emberi bűn.