Magyarország három részre való szakadása
Jönnek a törökök...
Nándorfehérvárat (Belgrádot) ostromolta a török. Hunyadi János (a vár főkapitánya) és serege legyőzi a törököt. Ezután 70 évig nem merészkedik a török Magyarországra.
Play
Mohácsi csata
Mátyás király halála után II. Lajos a király. A főurak veszekednek, legyegyöngítik az országot.
kb. 1520
Play
1456
Hunyadi Mátyás (1458-1490)
Play
Play
1526
I. Szulejmán szultán
vissza
vissza
vissza
vissza
A mohácsi vereség után
Ezután 150 évig uralkodik Magyarországon a török.
A mohácsi vereség végzetes pontja a magyar történelemnek.
A király meghal a csatában, uralkodó nélkül marad az ország.
Habsburg Ferdinánd
Szapolyai János
Két párt • A) udvari: Habsburg Ferdinánd főherceg
(1526-1564) • B) Keleten levő nemesek: Szapolyai (Zápolya)
János (1526-1540) erdélyi vajda
Magyarországnak 2 királya lett.
Szapolyai János
Habsburg Ferdinánd
Harc a két fél közt
A török mind jobban nyomulnak előre.
1540-ben meghal Szapolyai János, Habsburg Ferdinánd pedig eldönti hogy elfoglalja Buda várát
Az ifjú János Zsigmondot (Szapolyai fiát) hogy megvédjék, a magyarok segítséget kérnek a törököktől
1541-ben I. Szulejmán csapatot küld, és leveri a Habsburg hadsereget. A török hadsereg letelepedik a Budai vár alatt.
I. Szulejmán -kardcsapás nélkül, csellel beveszi Budát
Magyarország három részre szakadt
Basic guide to create an awesome presentation
1) déli és közápső részén uralkodik a török
2) északi és nyugati részén a Habsburg család (német uralom)
3) keleti része-Erdély, amely fokozatosan önnálósult és az elkövetkező 150 év alatt szinte teljesn független ország volt.
Erdély
Erdély fénykorát a nagy fejedelem, Bethlen Gábor uralkodása alatt (1613-1629) alatt érte el, mert fejlődött az ipar, a tudomány, a művészet. A fejedelem védelmezte a jobbágyokat, bár nem szüntette meg a jobbágyságot. Ekkor nevezik Erdélyt „Tündérkertnek”.
Török hódoltság
Az ország középső része, ahol török uralom volt fokozatosan elnéptelenedett, mert a törökök nagy adókat róttak ki.
Ilyen adók voltak a: 1. robotmunka-ingyenmunka, 2. harács-minden férfinek külön adót kellett fizetni a szultánnak, 3. véradó- a törökk elvitték az egészséges fiúgyermekeket, Törökországba vitték őket, és janicsárt (török katonát) neveltek belőlük.
Királyi Magyarország
A Habsburg császár alatt lévő területeket királyi Magyarországnak hívták.
A török fennhatósági terület határain kiépítették a végvárrendszert, aminek az volt a fő feladata, hogy védelmezze az ország határait a törököktől.
A határszéleken a török katonák és a végvári vitézek állandóan csatároztak.
A XVI. Században a törökök több várat is támadtak, de az egri és a szigetvári vitézek hősies kiállása folytán a török támadás leállt. Eger kapitánya Dobó István volt, szigetváré pedig Zrínyi Mikós.
A magyarok gyakran fellázadnaka Habsburg uralom ellen. A bujdosó magyarokat, akik csapatokba verődve harcoltak a német uralom ellen, kurucoknak hívják. A német katonákat labancoknak hívták.
A török uralom alól a felszabadulás évekig tartott. Nagyon sok csatát vívtak meg.
Ismertebbek az 1691-es szalánkeméni csata (Szerémség területén levő Slankamen) és az 1697-es zentai csata.
A törököt 1699-ben űzik ki Magyarországról, békét kötnek Karlócán (Sremski Karlovci).
E békekötésnek néhány feltétele is volt. Le kellett rombolni néhány várat. Ekkor rombolják le a törökbecsei várat is.
Vajdaság felszabadul a török uralom alól, de a Habsburg uralom alá kerül.
Magyarország 3 részre való szakadása
Polák Fehér Ágota
Created on March 8, 2021
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
View
Smart Presentation
View
Practical Presentation
View
Essential Presentation
View
Akihabara Presentation
View
Pastel Color Presentation
View
Visual Presentation
View
Relaxing Presentation
Explore all templates
Transcript
Magyarország három részre való szakadása
Jönnek a törökök...
Nándorfehérvárat (Belgrádot) ostromolta a török. Hunyadi János (a vár főkapitánya) és serege legyőzi a törököt. Ezután 70 évig nem merészkedik a török Magyarországra.
Play
Mohácsi csata
Mátyás király halála után II. Lajos a király. A főurak veszekednek, legyegyöngítik az országot.
kb. 1520
Play
1456
Hunyadi Mátyás (1458-1490)
Play
Play
1526
I. Szulejmán szultán
vissza
vissza
vissza
vissza
A mohácsi vereség után
Ezután 150 évig uralkodik Magyarországon a török.
A mohácsi vereség végzetes pontja a magyar történelemnek.
A király meghal a csatában, uralkodó nélkül marad az ország.
Habsburg Ferdinánd
Szapolyai János
Két párt • A) udvari: Habsburg Ferdinánd főherceg (1526-1564) • B) Keleten levő nemesek: Szapolyai (Zápolya) János (1526-1540) erdélyi vajda
Magyarországnak 2 királya lett.
Szapolyai János
Habsburg Ferdinánd
Harc a két fél közt
A török mind jobban nyomulnak előre.
1540-ben meghal Szapolyai János, Habsburg Ferdinánd pedig eldönti hogy elfoglalja Buda várát
Az ifjú János Zsigmondot (Szapolyai fiát) hogy megvédjék, a magyarok segítséget kérnek a törököktől
1541-ben I. Szulejmán csapatot küld, és leveri a Habsburg hadsereget. A török hadsereg letelepedik a Budai vár alatt.
I. Szulejmán -kardcsapás nélkül, csellel beveszi Budát
Magyarország három részre szakadt
Basic guide to create an awesome presentation
1) déli és közápső részén uralkodik a török
2) északi és nyugati részén a Habsburg család (német uralom)
3) keleti része-Erdély, amely fokozatosan önnálósult és az elkövetkező 150 év alatt szinte teljesn független ország volt.
Erdély
Erdély fénykorát a nagy fejedelem, Bethlen Gábor uralkodása alatt (1613-1629) alatt érte el, mert fejlődött az ipar, a tudomány, a művészet. A fejedelem védelmezte a jobbágyokat, bár nem szüntette meg a jobbágyságot. Ekkor nevezik Erdélyt „Tündérkertnek”.
Török hódoltság
Az ország középső része, ahol török uralom volt fokozatosan elnéptelenedett, mert a törökök nagy adókat róttak ki.
Ilyen adók voltak a: 1. robotmunka-ingyenmunka, 2. harács-minden férfinek külön adót kellett fizetni a szultánnak, 3. véradó- a törökk elvitték az egészséges fiúgyermekeket, Törökországba vitték őket, és janicsárt (török katonát) neveltek belőlük.
Királyi Magyarország
A Habsburg császár alatt lévő területeket királyi Magyarországnak hívták.
A török fennhatósági terület határain kiépítették a végvárrendszert, aminek az volt a fő feladata, hogy védelmezze az ország határait a törököktől.
A határszéleken a török katonák és a végvári vitézek állandóan csatároztak.
A XVI. Században a törökök több várat is támadtak, de az egri és a szigetvári vitézek hősies kiállása folytán a török támadás leállt. Eger kapitánya Dobó István volt, szigetváré pedig Zrínyi Mikós.
A magyarok gyakran fellázadnaka Habsburg uralom ellen. A bujdosó magyarokat, akik csapatokba verődve harcoltak a német uralom ellen, kurucoknak hívják. A német katonákat labancoknak hívták.
A török uralom alól a felszabadulás évekig tartott. Nagyon sok csatát vívtak meg.
Ismertebbek az 1691-es szalánkeméni csata (Szerémség területén levő Slankamen) és az 1697-es zentai csata.
A törököt 1699-ben űzik ki Magyarországról, békét kötnek Karlócán (Sremski Karlovci).
E békekötésnek néhány feltétele is volt. Le kellett rombolni néhány várat. Ekkor rombolják le a törökbecsei várat is.
Vajdaság felszabadul a török uralom alól, de a Habsburg uralom alá kerül.