Európa a középkorban

Európa a középkorban

Mi vár ebben a témakörben?

A város

Idővonal

Egyház

Társadalom

Oktatás

Céhek

Iszlám

Humanizmus

Uradalom

Reneszánsz

Földművelés

Lovagok

Hűbériség

Nyomtatás

Keresztesek

A kékkel szedett címek csak később válnak olvashatóvá.

Vissza

A középkor

Vissza

476 1492

(Európára vonatkozó korszakolás)

800

1453

476

Nagy Károly koronázása

Bizánc elfoglalása

a középkor kezdete

+info

+info

+info

1054

1492

622

Nagy egyházszakadás

a középkor vége

Mohamed futása

+info

+info

+info

A középkorban minden termőföld a földesurak tulajdonában volt. Ezeket a birtokokat nevezték uradalomnak.

Tovább

Tovább

Az uradalom részei

Közös használatú részek

Jobbágytelkek

Majorság

A jobbágy a földesúrtól használatra kapja a jobbágytelket.Részei: - házhely - kert - szántóföld

Az uradalom azon részei, amelyeket a jobbágyok és a földesúr egyaránt használhatnak. Például: erdő, folyó, malom.

A földbirtok azon része, amelyet a földesúr saját használatra tart fenn. A jobbágyok művelik meg robottal.

+infó

+infó

+infó

Nemesség

• kiváltságos réteg
• a nemesek a földbirtokok (uradalmak) tulajdonosai
• adómentességet élveznek
• részt vesznek az ország politikai életében

• kötelesek az uralkodó oldalán hadba vonulni (a nemes "a vérével adózik")

Tovább

Jobbágyság

• másik részük szabad emberek, például harcosok leszármazottja
• jobb megélhetés reményében, földért cserébe álltak egy birtokos szolgálatába

• egy részük egykori rabszolgák leszármazottja
• a rabszolgák felszabadításuk után továbbra is földet műveltek
• a termés egy részét megtarthatták

Tovább

Földművelés I.

• kétnyomásos gazdálkodás
• a földet két részre (nyomásra) osztják
• az egyiket felszántják, a másikat bevetetlenül hagyják (ugar), így a föld pihenhet, termőereje megújul
• az ugar és a szántóföld évente váltakozik

Tovább

Földművelés II.

• háromnyomásos gazdálkodás
• a földet három részre (nyomásra) osztják
• az egyik harmadba tavaszi, a másikba őszi gabonát vetnek, a harmadikat ugaron hagyják
• évente váltakozik

Tovább

Egyház

https://padlet.com/wirrim/xjxparm1boa7

Kövesd a linket!

Tovább

Hol jöttek létre a középkori városok?

Forgalmas helyeken

Felszínformák találkozásánál, jól védhetú helyeken

Ókori városok helyén

- utak találkozásánál- püspöki székhelyen - kolostroknál - várak mellett - folyók átkelő és kikötőhelyein - kikötésre használt tengeröblökben

- sok már az ókorban lakott település fennmaradt a középkor időszakában is

- hegyek lábánál- hegy- és dombtetőn- völgyek bejáratában

+infó

+infó

+infó

Tovább

A középkori kereskedelem

Fellendülésével, a XI-XIII. századtól kezdődően a városok is virágzásnak indultak.

+infó

Tovább

A távolsági kereskedelem útvonalai

Levantei kereskedelem: a Földközi-tenger kikötővárosait köti össze Hanza kereskedelem: az Északi- és a Balti-tenger kikötőit köti össze Szárazföldi útvonal: átszelve Európát a tengerei kereskedelem útvonalait kapcsolja össze

Tovább

Tovább

A középkori város

A városi levegő szabaddá tesz

Ha egy jobbágy megszökött, majd egy évig és egy napig a városban élt, többé nem vihették vissza a birtokra, ahonnan érkezett.A jobbágyokat vonzotta a városi élet, mert az ottaniak sokkal szabadabbak voltak, mint az uradalmak lakói.

Tovább

A városok lakói és kiváltságai

Városok kiváltságai

Polgárok kiváltságai

Polgárok

A teljes jogú polgárok választották meg a város vezetőit, vagyis az önkormányzatot.Ide tartoztak: - városi tanács tagjai - bírák

A városok lakói a polgárok.Teljes jogú polgár, akinek: - háza - vagy műhelye van a városban.

A legfontosabb városi kiváltságok közé tartozott:- önkormányzat megválasztásának joga - vásártartás joga

Tovább

+infó

A városok lakói iparral és kereskedelemmel foglalkoztak. Az azonos szakmát űző iparosok és kereskedők érdekvédelmi szervezeteit céheknek nevezzük.

Tovább

A városban egy-egy szakmát csak a céh tagjai gyakorolhattak. A céhen kívüli iparost hívták kontárnak.

Tovább

A céhek szerepe

Város életében

Szakmán belül

• hozzájárultak az egyház fenntartásának költségeihez
• segítették a város védelmét (pl. városfal megerősítése)
• anyagi támogatást nyújtottak tagjaiknak (pl. haláleset vagy betegség esetén)

• szabályozták mennyit lehet kérni egy bizonyos árucikkért
• megszabták milyen minőségben kell azt elkészíteni
• a hamisítást, hanyagságot büntették

Tovább

Tovább

Mesterré válás

• a céhek élén mesterek álltak
• a mesterré válás hosszú folyamat volt, amelyet a fiúk inasként kezdtek
• az inas a mestere házában élt, gyakori volt a testi fenyítés
• a felserdült inasból legény lett, aki már csekély bért is kapott
• egyes szakmák esetében a legény több éves vándorútra ment, hogy más vidékeken még többet tanuljon
• tudását meseterremek elkészítésével bizonyíthatta
• mesterré avatása alkalmából az egész céhet meg kellett vendégelnie; ez rendkívül költséges volt, ezért sokan soha nem váltak mesterré

Iskolák a középkorban

• a középkor első iskoláit az egyház hozta létre
• működtek iskolák a kolostorokban, később pedig az érseki és püspöki székhelyeken is (káptalani iskolák)
• tanították a diákokat latin nyelvre, igehirdetésre, egyházi éneklésre, emellett a szertartásokban is jártasságot szereztek
• később betölthettek magasabb egyházi és állami tisztségeket
• idővel a városokban is létrejöttek iskolák; ezek nem egyházi, hanem úgynevezett világi intézmények voltak

Tovább

Egyetemek

A közékor végi Európában sorra alakultak az egyetemek, amelyek a felsőfokú képzés intézményei voltak. A tanítás latin nyelven folyt. A diákok nemcsak a tanáraiktól, hanem egymástól is sokat tanultak. Rendszeresek voltak a viták. A diákok ókori szerzők műveit tanulmányozták. Az egyetem saját maga határozta meg belső szabályait, a városi hatóságoknak nem volt joguk beleszólni az intézmény ügyeibe.

+infó

Tovább

Humanizmus

• XVI-XVII. század
• lényege az emberközpontúság
• szakítottak az istenközpontú világnézettel (de nem fordultak el Istentől, és nem tagadták a létezését!)
• a túlvilági élet helyett az evilági lét került a középpontba (mindennapi emberi érzelmek: boldogság, fájdalom, szerelem stb., alkotás és munka öröme)

Tovább

Reneszánsz

• az európai művelődéstörténet egyik korszaka
• XIV-XV. század (1300-1400-as évek)
• bölcsője Észak-Itália
• az elnevezés francia szóból ered, jelentése "újjászületés"
• az ókori (görög-római) művészet és tudomány újrafelfedezését jelenti

Tovább

A reneszánsz...

... festészet, szobrászat

... építészet

• élénk színek (csak a festészetben)
• élethű emberábrázolás
• mindennapi érzelmek megjelenítése (düh, félelem, öröm stb.)

• oszlopok és kupolák alkalmazása
• arányosság, szimmetria
• kényelmes belső tér
• jellemező épülettípus a városi palota

Tovább

Az olyan embert, aki több különböző tudomány vagy művészet területén is kiemelkedőt alkot polihisztornak nevezzük. A reneszánsz - és egyben a történelem - egyik legismertebb polihisztora Leonardo da Vinci volt.

Tovább

A könyvnyomtatás

• a XV. század közepéig kézzel másolták a könyveket
• a könyvnyomtatás a német Johann Gutenberg találmánya
• ólomból öntött betűkből fakeretbe szorítva rakta ki az egy-egy oldalra szánt szöveget, majd tintával bekente, és az úgynevezett sajtó segítségével papírlapot nyomott (sajtolt) rá

Tovább

Tovább

A könyvnyomtatás folyamata

Az iszlám

https://padlet.com/wirrim/ehvgav4th31y

Kövesd a linket!

Tovább

A feudalizmus, más néven hűbériség egy a középkori Európára jellemző társadalmi-politikai berendezkedés. Alapja a hűbérurak és hűbéresek közti alá-fölé rendeltségi, kölcsönös függést jelentő viszony. Az elnevezés a latin feudum (hűbérbirtok) szóból származik.

Tovább

A hűbérúr birtokot adományoz a hűbéresének, aki esküt tesz, hogy ezután hűségesen szolgálja őt. Ugyanaz a személy lehet hűbérúr és valaki másnak a hűbérese is.

Tovább

Hűbériség

Hűbéres kötelezettségei

Hűbérúr kötelezettségei

• fegyveres szolgálat
• segíti a hűbérurat a királytól kapott tisztség ellátásában
• segít a birtokok igazgatásában
• ha a hűbérúr fogságba esett, hűbéresei váltságdíjat fizettek érte

• meg kellett védenie hűbéresét (akár bíróság előtt is)
• gondoskodnia kellett a hűbéres megélhetéséről

+infó

Tovább

Nagy Károly birodalma

A Frank Birodalom uralkodóját, Nagy Károlyt a római pápa 800-ban császárrá koronázta. Nagy Károly élete végéig az egyhéz bőkezű támogatója volt; udvarát Aachenben rendezte be. Halála után birodalma részekre szakadt, helyén alakult ki a Francia Királyság és a Német-római Birodalom.

Tovább

Lovagok

A középkori hadviselésben egyre meghatározóbbá vált a nehézpáncélos lovasság. Azt a földbirtokost, aki katonáskodással is foglalkozott lovagnak nevezték. A felszerelés (fegyverek, páncél, lovak) nagyon drága volt, kevesen engedhették meg maguknak. A lovagok a királytól kiváltáságokat kaptak, így a nemesség tagjai közé kerültek.

Tovább

Lovagi életmód

Mit vártak el tőle?

A lovaggá válás útja

• vitézség
• hűség (a királyhoz és a hűbérúrhoz)
• adott szó megtartása
• jószívűség, bőkezűség
• egyház, gyengék, nők védelme
• legyőzöttekkel való kíméletes bánásmód

• műveltség (költészet)

• apród
• fegyverhordozó
• megtanult bánni a lándzsával (kopja), karddal, fokossal, csatabárddal, buzogánnyal, íjjal-nyíllal
• a lovaggá avatást ki kellett érdemelni, a szertartás egy éjszakányi virrasztás előzte meg

+infó

Tovább

Keresztes háborúk

• a terjeszkedő Arab Birodalom elfoglalta a keresztények által Szentföldnek nevezett területet
• a zarándokutak egyre veszélyesebbé váltak
• a pápa hadjáratot hirdetett a Szentföld visszahódítására
• ezeket a háborúkat hívták keresztes háborúknak, a benne harcoló keresztény lovagokat pedig keresztes lovagoknak

Tovább

Gracias