Tisza-Körös vidéki nyelvjárás
Nyelvjárások
Nyelvjárásnak (dialektusnak) egy adott földrajzi területen élő társadalmi csoport sajátos nyelvhasználatát nevezzük. A nyelvjárásnak köszönhetően: A nyelvek színesebbek Meg lehet határozni, hogy ki honnan jött. Azonban mára már egyre ritkábban használják a dialektust az internet miatt, ahol a köznyelv van előnyben.
95%
Lorem ipsum
Tisza-Körös-vidéki nyelvjárás
A Tisza–Körös-vidéki, vagy hortobágyi nyelvjárás egy egyre inkább csökkenő csoport által beszélt magyar nyelvváltozat. A Hortobágy eldugott tanyáin, elmaradott falvaiban használatos.Debrecenben, Balmazújvárosban és Nádudvaron, a környék nagyobb városaiban már csak elvétve beszélik, sokkal erősebb bázisa van a falvakban.
Jellemzői:
Egyik jellegzetes eltérése í-ző kiejtés. Az irodalmi nyelvben használt é hang helyett az í használata a szóalak hangsúlyos és hangsúlytalan helyén fordul elő (szíjjel, megnízheted, rígen, szítverés). Némely szóban rendhagyó módon az é helyébe i helyettesítődik („verik a bilyeget”, „sütik a bilyeget”). Az í-ző hatás az egyes szám harmadik személyű -é birtokos személyragos formák esetében is i-re váltja hangokat (létire, szemivel, fektiből, testivel, keservit, öklivel).
Jellemzői:
A másik hortobágyi sajátosság a j-zés: ez gyakran a szó eleji l-t váltja (jány). A ly-vel jelölt j hang mindenütt l-re változik (válu, luk). A tőszavak „ol” szótagjából, ha az l-t dentális, azaz fogak segítségével képzett mássalhangzó követi, az l kiesik, és az o hosszabbodik (vót, vóna, vón, vónék, dógom, kódus). A köznyelvi ó, ő fonémák leginkább ï kettőshangzóban realizálódnak. Az ó helyén ú van (lú). Az ő hang helyén eléggé általános az ű (űneki).
*fonéma - beszéd közben kiejtett egyetlen, jól elkülöníthető hang, amelynek megváltoztatása a szó jelentését is módosítaná.
Lexikai elkülönülések:
avval - akkor cserény - vesszőkunyhó másmint - másként öregebb vége - nehezebb vége kunéroz - ingerel lesuvad - lezuhan gyarlandó - esendő
Az ikonra kattintva meghallgathatjuk, hogy a különböző helyeken hogy mondják ki a lány szót.
Erre az ikonra kattintva pedig megnézhetjük , hogy az adott területnek, milyen nyelvi hasonlóságai vannak.
S végül itt pedig megnézhetjük hogy egyes szavakat hogyan mondják különböző területeken.
Tisza-Körös vidéki nyelvjárás
Noémi Nagy
Created on March 1, 2021
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
View
Vaporwave presentation
View
Animated Sketch Presentation
View
Memories Presentation
View
Pechakucha Presentation
View
Decades Presentation
View
Color and Shapes Presentation
View
Historical Presentation
Explore all templates
Transcript
Tisza-Körös vidéki nyelvjárás
Nyelvjárások
Nyelvjárásnak (dialektusnak) egy adott földrajzi területen élő társadalmi csoport sajátos nyelvhasználatát nevezzük. A nyelvjárásnak köszönhetően: A nyelvek színesebbek Meg lehet határozni, hogy ki honnan jött. Azonban mára már egyre ritkábban használják a dialektust az internet miatt, ahol a köznyelv van előnyben.
95%
Lorem ipsum
Tisza-Körös-vidéki nyelvjárás
A Tisza–Körös-vidéki, vagy hortobágyi nyelvjárás egy egyre inkább csökkenő csoport által beszélt magyar nyelvváltozat. A Hortobágy eldugott tanyáin, elmaradott falvaiban használatos.Debrecenben, Balmazújvárosban és Nádudvaron, a környék nagyobb városaiban már csak elvétve beszélik, sokkal erősebb bázisa van a falvakban.
Jellemzői:
Egyik jellegzetes eltérése í-ző kiejtés. Az irodalmi nyelvben használt é hang helyett az í használata a szóalak hangsúlyos és hangsúlytalan helyén fordul elő (szíjjel, megnízheted, rígen, szítverés). Némely szóban rendhagyó módon az é helyébe i helyettesítődik („verik a bilyeget”, „sütik a bilyeget”). Az í-ző hatás az egyes szám harmadik személyű -é birtokos személyragos formák esetében is i-re váltja hangokat (létire, szemivel, fektiből, testivel, keservit, öklivel).
Jellemzői:
A másik hortobágyi sajátosság a j-zés: ez gyakran a szó eleji l-t váltja (jány). A ly-vel jelölt j hang mindenütt l-re változik (válu, luk). A tőszavak „ol” szótagjából, ha az l-t dentális, azaz fogak segítségével képzett mássalhangzó követi, az l kiesik, és az o hosszabbodik (vót, vóna, vón, vónék, dógom, kódus). A köznyelvi ó, ő fonémák leginkább ï kettőshangzóban realizálódnak. Az ó helyén ú van (lú). Az ő hang helyén eléggé általános az ű (űneki).
*fonéma - beszéd közben kiejtett egyetlen, jól elkülöníthető hang, amelynek megváltoztatása a szó jelentését is módosítaná.
Lexikai elkülönülések:
avval - akkor cserény - vesszőkunyhó másmint - másként öregebb vége - nehezebb vége kunéroz - ingerel lesuvad - lezuhan gyarlandó - esendő
Az ikonra kattintva meghallgathatjuk, hogy a különböző helyeken hogy mondják ki a lány szót.
Erre az ikonra kattintva pedig megnézhetjük , hogy az adott területnek, milyen nyelvi hasonlóságai vannak.
S végül itt pedig megnézhetjük hogy egyes szavakat hogyan mondják különböző területeken.