Romantika
1827-1890
Tartalom
Történelem és társadalom
Szimfonikus költemény
A romantika stílusjegyei
Mazeppa
A zene konkrét jellemzői
Verbunkos
Franz Schubert
Fryderyk Chopin
10
A romantikus dal
11
Karakterdarabok
Liszt Ferenc
B. Smetana - Moldva
12
Tartalom
Erkel Ferenc
M. P. Muszorgszkij
19
13
Hunyadi László - opera
14
20
Egy kiállítás képei
15
Bánk Bán - opera
21
16
Himnusz
22
17
G. Verdi
23
18
R. Wagner
24
Történelem és társadalom
Romantika
A XIX. század a forradalmak, a polgáriasodás, majd a kapitalizmus kialakulásának időszaka Európában. Az ipari forradalom társadalmi hatásai: megsokszorozódik a városok lakossága, megerősödik a polgári középosztély és újfajta gondolkodásmód születik.
A művészek helyzete is megváltozik: egyházi, udvari és hivatali kötelességtől mentes szabad emberekké válnak, akik korlátlanul tekintenek szét a világban. Az irodalom - az új romantikus költészet és regényírás - hatja át legerősebben a szellemi életet, a divatos irdalmi körök kedvelt vendége a muzsikus is.
A romantika stílusjegyei
- Gazdag fantázia, végletes és erőteljes érzelemvilág, és az egyén belső világának kivetítése - saját stílus kibontakoztatása.
- Zenei élményanyagát gyakran a természetből, történelemből és társművészetekből meríti.
- Témáit a sokszor a múltból veszi, térben és időben elvágyódik a jelenből.
- Előtérbe kerül a népzene.
A zene konkrét jellemzői
Rögtönzésszerű, szabad formák
Kromatika - félhang skála
Énekszerűség jellemzi a hangszeres zenét is
Bonyolult ritmika
Fontos szerepet kap a népzene
Kibővül a zenekar: új hangszerekkel, és a meglévők sokszorozásával
Osztrák zeneszerző, a klasszikus és romantikus kor közti átmenetben alkotott. Apja, Franz Theodor Schubert népiskolai tanítóként dolgozott, és amatőr
zenész volt. Schubert kiemelkedő tehetsége már korán megmutatkozott, s már öt évesen hegedűlni tanult apjától és zongorázni fivérétől. Hét évesen Michael Holzer, a lichtentali plébániatemplom karnagya karolta fel. 1808-ban fölvették a bécsi Udvari Énekkarba (Hofkapelle), ahol az éneklés mellett zeneszerzést is tanult annál a Salierinél, aki Beethovent is tanította. Apja kívánságára belépett a Szt. Anna Tanítóképzőbe, hogy segédtanítója lehessen. Három évvel később ott hagyta az iskolát, és teljesen belevetette magát a komponálásba. Ezt egy jó barátja, Franz von Schober tette neki lehetővé, aki anyagilag támogatta. (Schubert később még vállalt tanítást annál az Esterházy családnál, ahol Haydn is tevékenykedett). Schubertnek ekkor még nem ismerték el a műveit, ezért hamarosan igen súlyos anyagi gondjai támadtak. Ráadásul 1822-ben szifiliszt is kapott, melynek köszönhetően helyzete szinte reménytelenné vált. Végül sok küzdelem árán elérte, hogy 1825-ben kiadják a műveit, ezáltal ismertté vált. Még a haldokló Beethoven is meghívta magához. 1828-ban adta egyetlen nyilvános koncertjét, de még abban az évben elhatalmasodott rajta a betegség, és meghalt. Sírján ez áll: „E sír páratlan kincset, a megtestesült zene földi maradványait rejti – és a reményt, hogy szelleme halhatatlan.”
Franz Schubert1797-1828
A romantikus dal
A romantikus dal megzenésített vers énekhangra és zongorára, melyben a zongora és az énekhang szerepe egyenrangú.
Schubert közel 600, szebbnél-szebb romantikus dalt írt, ezzel vált a műfaj legnagyobb alakjává.
Kotta
Franz Schubert: A pisztráng
Zeneszerző, zongoraművész, karmester
Liszt Ferenc1811 - 1886
A francia forradalom nagy hatással volt a zenéjére. Barátai voltak többek között Paganini, Wagner, Berlioz és Chopin.A '40-es évektől sokat fáradozott a hazai zenei élet megalapozásán. Az 1875-ben megalakuló budapesti Zeneakadémia első elnöke, és tanított is itt. Liszt teljesen megújította a zongorázás technikáját. Alakját nagy rajongás fonta körbe: lisztománia.
Apja, Liszt Ádám, Esterházy herceg hivatalnoka, anyja osztrák. Magyarul nem beszélt, de magyarnak vallotta magát. Első nyilvános fellépése 1820-ban volt Sopronban, ahol felfigyeltek rá, mint csodagyermekre. Később Bécsben tanult muzsikát, Czernytől zongorázni, Salieritől a zeneszerzés alapjait.
Hajnalozó
Már hív a hajnal fénye a távol bérc fokán, A víg pacsírta szárnyal és szól a csalogány. Már rózsaszín az égbolt és vár a fénysugár, A tölgyes újra látszik, a völgy is fényben áll.
Rapszódia
A XIX. században jellemző hangszeres zenei műfaj. Nemzeti - népi dallamokra épül, gyakoriak a tempó- és dinamikai váltások, nagy technikai tudást igényel az előadótól.
Liszt Ferenc: 15. Magyar rapszódia
Liszt Ferenc 19 rapszódiát írt, ebből a 15. rapszódiában dolgozza fel a híres Rákóczi indulót, melynek dallamát Erkel Ferenc és Berlioz is használja.
A szimfonikus költemény
Új műfaj, a szimfóniából alakult ki Liszt Ferenc által, aki összesen 13-at írt. Egy tételes, szimfonikus zenekarra írt zenemű, melynek irodalmi, történelmi vagy a természetből vett témája van. A programzene kategóriájába tartozik.
A romantikus szimfonikus nagyzenekar
Liszt Ferenc: Mazeppa
szimfonikus költemény
Eredete
Története
Szatmári verbunk
Verbunkos
A XIX. században második felében keletkezett katonai toborzó tánc. Verbunk = toborzás
Verbunkos zene jellemzői:
- Sűrű díszítések
- Dúr-moll skála váltogatása
- gyakori triolák, szinkópák
- Sorzáró bokázó ritmusok
- Lassú és friss részek egymásutánisága
Kapuvári verbunk
Fryderyk Chopin
1810-1849
Chopin lengyel zeneszerző és zongoravirtuóz volt. Apja francia, anyja lengyel származású. 21 évesen telepedett le Párizsban, ahol barátai Berlioz, Liszt, Balzac, Victor Hugo, és Delacroix támogatták és biztatták. Varso orosz megszállásakor, 1831-ben komponálta a döbbenetes erejű c-moll "Forradalmi" etűdöt.
Párizsban ritkán adott koncertet, inkább komponált, megélhetését műveinek jövedelméből és tanításból biztosította.Betegsége -tüdőbaj- rövid idő alatt hatalmasodott el rajta, melyet George Sandhoz fűzött reménytelen szerelme is súlysbított. 39 évesen hunyt el, temetésén Mozart Requemjét játszották.
Párizsban temették el, de szívét és levelezését Varsóban őrzik. Honvágya, hazaszeretete áthatja zenei világát.
Kotta
Karakterdarabok
Chopin - g-moll mazurka
Zongorára íródó rövid zenei darabok, melynek hangulatát meghatározza a címe. Fajtái: etűdök, prelűdök , noktürnök, mazurkák, keringők, balladák, polonézek, impromtük.
Bedrich Smetana
Smetana a cseh romantikus nemzeti zene megalapozója. Elismert zeneszerző és zongoraművész, a cseh zenei élet egyik megszervezője, aki zeneiskolát hozott létre Prágában. Erkelhez hasonlóan műveiben nemzeti gondolatokat, érzéseket szólaltatott meg. Liszt, Wagner és Berlioz művészetének tanulmányozása mellett alakította ki egyéni stílusát. Hasonlóan sok zseniális zeneszerzőhöz, Smetana tehetsége is már kisgyermekkorában megmutatkozott, hegedülni és zongorázni tanult, 6 évesen már vonósnégyesben játszott és zongorakoncertet adott. Két felesége volt, négy gyermeke közül csak egy marad életben. Több évet él Svédországban, de rendszeresen hazatér hazájába. Szifilisz fertőzés következtében egészségi állapota folyamatosan romlik, idegrendszere fokozatosan felmondja a szolgálatot. Rengeteg híres zeneművét írta egyre hatalmasodó halláskárosult állapotban.
1824 - 1884
Smetana: Moldva - szimfonikus költemény
A Moldva a Hazám című, hat részes szimfonikus sorozat második darabja. A sorozat 1874-1879 között keletkezett, abban az időben, amikor a zeneszerző már teljesen siket volt. A szimfonikus költemény a Moldva (Vltava) folyó eredetét és folyását írja le, partvidékének minden szépségével és romantikájával együtt:
elindul kis forrásként, egy szólamban, majd ahogy egyre több patak folyik bele egyre több a szólam is, majd egyszer csak megjelennek a mélyebb hangszerek, és a patakból folyó lesz. Itt szólal meg először a közismert főtéma.
Az egész zenét átszövi a hazaszeretet érzése. Azt mondja el, ahogy a patak végighalad a cseh tájakon. Egyre szélesebben folyik a dombok közti réteken, lassan igazi nagy, örvénylő vízzé változik. Aztán megjelenik az első hegyszoros, majd egy városba érkezik, ahol a folyó fölé magasodó várat mutatja be, jellegzetes cseh tánczenével.
Ahogy ez elül, leszáll az éj, feljön a hold, és újra a természetben van. Aztán kivilágosodik és újra megszólal a főtéma. Itt először mollban jelenik meg, mint az elején, aztán dúrban. Majd jön a nagy küzdelem a hegyekkel. Aztán hirtelen csönd, és a semmiből futótűzként föltűnik a főtéma, most már csak dúrban, és győzedelmesen.
Erkel Ferenc1810-1893
Zongorista, zeneszerző, karmester.
Zenei intézményekben végzett munkája: 1838: a Pesti Magyar Színház első karmestere 1853: A Filharmóniai Társaság megalapítója 1867: az Országos Magyar Daláregyesület karnagya és szerzője 1875: a Zeneakadémia első igazgatója és zongoratanára 1884: az Operaház első főzeneigazgatója
Életét, szakmai pályáját meghatározó városok:Gyula: itt kezdi zenei tanulmányait Pozsony: klaszikus zenei műveltséget szerez, Kolozsvár: előadóigyakorlatra tesz szert Pest-Buda: a színházi muzsika fortélyaira tesz szert és fejleszti tovább 25 éves korától élete végéig.
Erkel legjelentősebb szándéka a magyar nemzet zenei stílusának megteremtése a verbunkos zene elemeinek felhasználásával. Operái drámai erejűek, melyekben mindig a haladás képviselői mellé áll. Hűen ábrázolja bennük a kor légkörét, hangulatát, az emberek jóra, igazságra, szabadságra való vágyait. Alakjai nagyrészt történelmi személyek: Báthori Mária, Hunyadi László, Bánk Bán… Erkel nagyszabású alkotásainak sorát az Ünnepi nyitány zárja le, amelyet a Nemzeti Színház felavatásának 50. jubileumára komponált. A mű egyfajta összegzés, amelyben a Sarolta című opera verbunkosa mellett Egressy Szózata és saját Himnusza és felcsendül.
Erkel Ferenc: Hunyadi László
Opera három felvonásban. Szövegkönyv: Egressy Béni.
Az opera az esküszegő királyt jelenítette meg, aki hűtlen lett a nemzethez, mert nem tartotta be ígéretét. A bemutatóra 1844. január 27-én került sor. Az előadás után az utcára tóduló közönség lelkesen zengte tovább a hallott áriákat. Az opera nyitányát Erkel csak később - 1845-ben - komponálta a műhöz, amelynek jellegzetes Hunyadi-motívuma mindig felcsendül, ha a család valamelyik tagja megjelenik a színpadon. Ez a nyitány a szerző legjelentősebb zenekari alkotása, amely önállóan előadva szimfonikus költemény.
Meghalt a cselszövő
Palotás
Gyászinduló
Erkel Ferenc: Bánk bán
Opera három felvonásban. Szövegkönyv: Egressy Béni.
Hazám, hazám.... Bánk áriája
Keletkezése
Az opera cselekménye
Történelmi tények
Az opera: drámai hatású és cselekményű zenemű, kórus, zenekar és szólisták adják elő színpadi körülmények között, jelmezekben.
kotta
A 48-as forradalmat előkészítő nemzeti törekvések izzó légkörében, 1844. február 29-én Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot írt ki Kölcsey Ferenc Himnusz című versének megzenésítésére. Erkel az utolsó pillanatban látott hozzá a munkához, amikor megdöbbenve tapasztalta, hogy fiai egy iskolai ünnepélyen az osztrák himnuszt zengik. A nyilvános bemutatásra 1844. július 2-án került sor. Az est végén a 13 pályázó közül Erkel Ferencet ünnepelték jeles szerzeményéért.
Kölcsey Ferenc költeményét Erkel Ferenc zenésítette meg
Giuseppe Verdi 1813-1901
Giuseppe Verdi (olasz) XIX. századi opera legnagyobb alakja. Életének első zenei élményeit a templomban hallható orgona muzsika jelentette. Két éves zenetanulás után mint nagyszerű orgonista helyettesíthette tanárát. Tudását Milánóban tökéletesítette, ahol érdeklődése a színpadi zene felé fordult, s az opera vált élete legfontosabb műfajává.
Műveit az olasz dallamosság hatja át, mivel az emberi énekhangot tekintette elsődlegesnek a hangszerekkel szemben. Verdi operáiban a kartételek (kórus tételek) fontos szerepet kapnak, mindig a drámai mondanivalót szólaltatják meg, megfogalmazzák a nép és a cselekmény érzelmi azonosulását.
Legismertebb operái: Nabucco, Rigoletto, Trubadur, Traviata, Álarcosbál, Aida, Otello, Don Carlos, Falstaff
Nabucco
Aida
A Nabucco bemutatójára 1842. március 9-én került sor, amelyben a rabszolgák kórusa azonnal meghódította a közönséget. E csodálatos dallamban a Babilóniában halálra készülő foglyok az elhagyott otthonra, Jeruzsálemre gondolnak. Benne az olasz nép magára ismert, hiszen saját vágyait fedezte fel a szabadság himnuszban. Ettől kezdve a nemzet muzsikusát Verdit, a forradalom zeneköltőjeként ünnepelték.
1869-ben nyitották meg Egyiptomban a Szuezi-csatornát, melynek megünneplésére Kairoban Operaházat építettek. Verdit kérték fel egy egyiptomi témájú opera megkomponálására. Az elkészült művet, az Aidát 1871. december 24-én mutatták be, melynek zenéje, színpadi jelenetei és monumentális díszletei óriási sikert hoztak a szerzőnek.
A rabszolgák kórusa
Bevonulási induló
Tanuld meg énekelni:
Richard Wagner1813-1883
Német zeneszerző, a romantikus opera kimagasló alakja, reformátora, a zenedráma megteremtője.
Gyermekkorában feltűnő volt tehetsége költészetben és zenében egyaránt. Shakespeare-műveket olvasott, majd megismerve Beethoven muzsikáját, elhatározta, hogy zeneszerző lesz. Életét a napi létgondokkal való küszködés, a szűkös körülmények, a lázadások jellemezték. A nehézségek legyőzése érlelte művésszé. Igaz barátja és támogatója Liszt Ferenc volt, akinek lányát Cosimát 1870-ben feleségül vette.
1876-ban II. Lajos bajor király támogatásával felépült Bayreuthban a Wagner színház, ahol megvalósulhatott a nagy álom, képzett, elhívatott előadók szólaltathatták meg a szerző műveit, melyek szövegét mindig maga írta, még a díszletet is ő tervezte. Richard Wagner művészete jelentősen meghatározta számos zeneszerző munkáját is: Bartók így írt a zenedráma mesteréről: „Wagner annyira tökéletesen oldotta meg a feladatát, hogy őt már csak szinte szolgailag lehet utánozni”.
A nürnbergi mesterdalnokok
Vígopera
Nyitány
Walter versenydala
Mogyeszt PetrovicsMuszorgszkij1839-1881
Orosz zeneszerző, az orosz Ötök tagja.
Első zongoraleckéit képzett zongorista édesanyjától kapta, hétévesen már egyszerűbb Liszt-darabokat játszott. Szülei katonai pályára szánták, 13 évesen felvették a Cári Gárda tiszti iskolájába, de közben zenét is tanult. 1856-ban hadnagyként csatlakozott a Preobrazsenszkij-gárdaezredhez, ekkor találkozott először Borogyinnal, akivel együtt később az Ötök csoportjának tagja lett.
A szalonokban zongoristaként és bariton énekesként is kedvelt Muszorgszkij 1859-ben otthagyta a katonai pályát, és állami hivatalt vállalt. Komponistaként egyre inkább az orosz népzene érdekelte.
Mogyeszt PetrovicsMuszorgszkij1839-1881
Az alkoholba menekülő, labilis idegállapotú ifjú 1865-ben kapott először idegösszeomlást, de betegsége ellenére lázasan komponált. Legnagyobb és legismertebb alkotása a Borisz Godunov című opera, amelynek - Puskin műve alapján - szövegkönyvét is ő írta. A gyötrődő cárt és az orosz népet középpontba állító darabot előbb a szerelmi szálat hiányolva elutasították, ekkor átdolgozta, de még így sem játszották sokáig. A kortársak a hangszerelést túl durvának, merész újításait szakmai hibának minősítették, ezért az operát Muszorgszkij halála után Rimszkij-Korszakov átdolgozta. Eredeti változatát csak az 1920-as évektől játszották ismét.
Mogyeszt PetrovicsMuszorgszkij1839-1881
Az 1870-es évek végére egzisztenciális válságba került, gyakran változtatott állást, szerette volna megteremteni alkotói függetlenségét. Egyre jobban elhatalmasodó betegsége ellenére gyakorta fellépett, de a színpadi sikerek sem tudták megmenteni az idegösszeomlástól. 1880 nyarán a szentpétervári katonai kórházba került, ahol 1881. március 28-án, 42 éves korában szív- és gerincvelő-bénulásban meghalt. Itt festette róla Repin az egzaltált, őrült zsenit ábrázoló híres portréját.
Muszorgszkij-Ravel: Egy kiállítás képei
Talán legnépszerűbb művét az Egy kiállítás képei című zongoraciklust 1874 nyarán komponálta festő és díszlettervező barátja, Viktor Hartmann halálára. Az ötletet a halott festő emlékkiállításán való részvétel adta számára. Alkotását többször is meghangszerelték, a legkedveltebbnek a Ravel-féle változat bizonyult – innen a zenekari elnevezés: Muszorgszkij – Ravel: Egy kiállítás képei.
A mű képei (tételei) önálló egyedi karaktereket képviselnek, melyeket pentaton-hangsorú Promenade (=Sétatéma) és annak variánsai kapcsolnak össze:
Muszorgszkij-Ravel: Egy kiállítás képei
1. A gnóm - groteszk-fájdalmas rajz az esetlenül mozgó törpéről
2. Az öreg kastély (Ódon várkastély) - trubadúr zeng szerenádot az olasz várkastély ablaka alatt, a dallamnak az olaszos ritmika mellett keleties ízét a bővített szekundok adják
3. A Tuileriák kertje - a téren játszadozó gyerekek
4. Bydlo - ökrökkel vontatott, nagy kerekű lengyel szekér, a legkomorabb tétel, a paraszti munka rettenetes nehézségeit fejezi ki
Muszorgszkij-Ravel: Egy kiállítás képei
5. Csibék tánca a tojásban - ezt a rajzot Szerov Trylby című balettje ihlette
6. Samuel Goldenberg és Schmuyle - a befolyásos gazdag és a szegény koldus lengyel zsidó veszekedik
7. A limoges-i piac - civakodó kofák vidám zsibongása
8. Katakombák – Holtakkal a holtak nyelvén - a katakombák kísérteties látomása, a képen Hartman önmagát is ábrázolja, lámpással a kezében a sírok között, Holtakkal a holtak nyelvén - Hartman sorra szólítja a koponyákat, amelyek belsejében fény gyullad fel
Muszorgszkij-Ravel: Egy kiállítás képei
9. A tyúklábakon forgó kunyhó (Baba-Jaga kunyhója) - Baba-Jaga: az orosz népmesék gonosz boszorkájának kacsalábon forgó háza és a lármás boszorkányszombat
10. A kijevi nagykapu - diadalmas orosz népi hangú finálé
Jó tanulást, de még jobb zenehallgatást kívánok! :)
Romantika
cser.agnes.zrinyi
Created on February 8, 2021
Start designing with a free template
Discover more than 1500 professional designs like these:
View
Mobile App Dossier
View
Color Shapes Dossier
View
Notes Dossier
View
Futuristic Tech Dossier
View
Crowdfunding Campaign
View
Company Dossier
View
Economy Dossier
Explore all templates
Transcript
Romantika
1827-1890
Tartalom
Történelem és társadalom
Szimfonikus költemény
A romantika stílusjegyei
Mazeppa
A zene konkrét jellemzői
Verbunkos
Franz Schubert
Fryderyk Chopin
10
A romantikus dal
11
Karakterdarabok
Liszt Ferenc
B. Smetana - Moldva
12
Tartalom
Erkel Ferenc
M. P. Muszorgszkij
19
13
Hunyadi László - opera
14
20
Egy kiállítás képei
15
Bánk Bán - opera
21
16
Himnusz
22
17
G. Verdi
23
18
R. Wagner
24
Történelem és társadalom
Romantika
A XIX. század a forradalmak, a polgáriasodás, majd a kapitalizmus kialakulásának időszaka Európában. Az ipari forradalom társadalmi hatásai: megsokszorozódik a városok lakossága, megerősödik a polgári középosztély és újfajta gondolkodásmód születik.
A művészek helyzete is megváltozik: egyházi, udvari és hivatali kötelességtől mentes szabad emberekké válnak, akik korlátlanul tekintenek szét a világban. Az irodalom - az új romantikus költészet és regényírás - hatja át legerősebben a szellemi életet, a divatos irdalmi körök kedvelt vendége a muzsikus is.
A romantika stílusjegyei
A zene konkrét jellemzői
Rögtönzésszerű, szabad formák
Kromatika - félhang skála
Énekszerűség jellemzi a hangszeres zenét is
Bonyolult ritmika
Fontos szerepet kap a népzene
Kibővül a zenekar: új hangszerekkel, és a meglévők sokszorozásával
Osztrák zeneszerző, a klasszikus és romantikus kor közti átmenetben alkotott. Apja, Franz Theodor Schubert népiskolai tanítóként dolgozott, és amatőr zenész volt. Schubert kiemelkedő tehetsége már korán megmutatkozott, s már öt évesen hegedűlni tanult apjától és zongorázni fivérétől. Hét évesen Michael Holzer, a lichtentali plébániatemplom karnagya karolta fel. 1808-ban fölvették a bécsi Udvari Énekkarba (Hofkapelle), ahol az éneklés mellett zeneszerzést is tanult annál a Salierinél, aki Beethovent is tanította. Apja kívánságára belépett a Szt. Anna Tanítóképzőbe, hogy segédtanítója lehessen. Három évvel később ott hagyta az iskolát, és teljesen belevetette magát a komponálásba. Ezt egy jó barátja, Franz von Schober tette neki lehetővé, aki anyagilag támogatta. (Schubert később még vállalt tanítást annál az Esterházy családnál, ahol Haydn is tevékenykedett). Schubertnek ekkor még nem ismerték el a műveit, ezért hamarosan igen súlyos anyagi gondjai támadtak. Ráadásul 1822-ben szifiliszt is kapott, melynek köszönhetően helyzete szinte reménytelenné vált. Végül sok küzdelem árán elérte, hogy 1825-ben kiadják a műveit, ezáltal ismertté vált. Még a haldokló Beethoven is meghívta magához. 1828-ban adta egyetlen nyilvános koncertjét, de még abban az évben elhatalmasodott rajta a betegség, és meghalt. Sírján ez áll: „E sír páratlan kincset, a megtestesült zene földi maradványait rejti – és a reményt, hogy szelleme halhatatlan.”
Franz Schubert1797-1828
A romantikus dal
A romantikus dal megzenésített vers énekhangra és zongorára, melyben a zongora és az énekhang szerepe egyenrangú.
Schubert közel 600, szebbnél-szebb romantikus dalt írt, ezzel vált a műfaj legnagyobb alakjává.
Kotta
Franz Schubert: A pisztráng
Zeneszerző, zongoraművész, karmester
Liszt Ferenc1811 - 1886
A francia forradalom nagy hatással volt a zenéjére. Barátai voltak többek között Paganini, Wagner, Berlioz és Chopin.A '40-es évektől sokat fáradozott a hazai zenei élet megalapozásán. Az 1875-ben megalakuló budapesti Zeneakadémia első elnöke, és tanított is itt. Liszt teljesen megújította a zongorázás technikáját. Alakját nagy rajongás fonta körbe: lisztománia.
Apja, Liszt Ádám, Esterházy herceg hivatalnoka, anyja osztrák. Magyarul nem beszélt, de magyarnak vallotta magát. Első nyilvános fellépése 1820-ban volt Sopronban, ahol felfigyeltek rá, mint csodagyermekre. Később Bécsben tanult muzsikát, Czernytől zongorázni, Salieritől a zeneszerzés alapjait.
Hajnalozó
Már hív a hajnal fénye a távol bérc fokán, A víg pacsírta szárnyal és szól a csalogány. Már rózsaszín az égbolt és vár a fénysugár, A tölgyes újra látszik, a völgy is fényben áll.
Rapszódia
A XIX. században jellemző hangszeres zenei műfaj. Nemzeti - népi dallamokra épül, gyakoriak a tempó- és dinamikai váltások, nagy technikai tudást igényel az előadótól.
Liszt Ferenc: 15. Magyar rapszódia
Liszt Ferenc 19 rapszódiát írt, ebből a 15. rapszódiában dolgozza fel a híres Rákóczi indulót, melynek dallamát Erkel Ferenc és Berlioz is használja.
A szimfonikus költemény
Új műfaj, a szimfóniából alakult ki Liszt Ferenc által, aki összesen 13-at írt. Egy tételes, szimfonikus zenekarra írt zenemű, melynek irodalmi, történelmi vagy a természetből vett témája van. A programzene kategóriájába tartozik.
A romantikus szimfonikus nagyzenekar
Liszt Ferenc: Mazeppa
szimfonikus költemény
Eredete
Története
Szatmári verbunk
Verbunkos
A XIX. században második felében keletkezett katonai toborzó tánc. Verbunk = toborzás
Verbunkos zene jellemzői:
Kapuvári verbunk
Fryderyk Chopin
1810-1849
Chopin lengyel zeneszerző és zongoravirtuóz volt. Apja francia, anyja lengyel származású. 21 évesen telepedett le Párizsban, ahol barátai Berlioz, Liszt, Balzac, Victor Hugo, és Delacroix támogatták és biztatták. Varso orosz megszállásakor, 1831-ben komponálta a döbbenetes erejű c-moll "Forradalmi" etűdöt.
Párizsban ritkán adott koncertet, inkább komponált, megélhetését műveinek jövedelméből és tanításból biztosította.Betegsége -tüdőbaj- rövid idő alatt hatalmasodott el rajta, melyet George Sandhoz fűzött reménytelen szerelme is súlysbított. 39 évesen hunyt el, temetésén Mozart Requemjét játszották.
Párizsban temették el, de szívét és levelezését Varsóban őrzik. Honvágya, hazaszeretete áthatja zenei világát.
Kotta
Karakterdarabok
Chopin - g-moll mazurka
Zongorára íródó rövid zenei darabok, melynek hangulatát meghatározza a címe. Fajtái: etűdök, prelűdök , noktürnök, mazurkák, keringők, balladák, polonézek, impromtük.
Bedrich Smetana
Smetana a cseh romantikus nemzeti zene megalapozója. Elismert zeneszerző és zongoraművész, a cseh zenei élet egyik megszervezője, aki zeneiskolát hozott létre Prágában. Erkelhez hasonlóan műveiben nemzeti gondolatokat, érzéseket szólaltatott meg. Liszt, Wagner és Berlioz művészetének tanulmányozása mellett alakította ki egyéni stílusát. Hasonlóan sok zseniális zeneszerzőhöz, Smetana tehetsége is már kisgyermekkorában megmutatkozott, hegedülni és zongorázni tanult, 6 évesen már vonósnégyesben játszott és zongorakoncertet adott. Két felesége volt, négy gyermeke közül csak egy marad életben. Több évet él Svédországban, de rendszeresen hazatér hazájába. Szifilisz fertőzés következtében egészségi állapota folyamatosan romlik, idegrendszere fokozatosan felmondja a szolgálatot. Rengeteg híres zeneművét írta egyre hatalmasodó halláskárosult állapotban.
1824 - 1884
Smetana: Moldva - szimfonikus költemény
A Moldva a Hazám című, hat részes szimfonikus sorozat második darabja. A sorozat 1874-1879 között keletkezett, abban az időben, amikor a zeneszerző már teljesen siket volt. A szimfonikus költemény a Moldva (Vltava) folyó eredetét és folyását írja le, partvidékének minden szépségével és romantikájával együtt:
elindul kis forrásként, egy szólamban, majd ahogy egyre több patak folyik bele egyre több a szólam is, majd egyszer csak megjelennek a mélyebb hangszerek, és a patakból folyó lesz. Itt szólal meg először a közismert főtéma.
Az egész zenét átszövi a hazaszeretet érzése. Azt mondja el, ahogy a patak végighalad a cseh tájakon. Egyre szélesebben folyik a dombok közti réteken, lassan igazi nagy, örvénylő vízzé változik. Aztán megjelenik az első hegyszoros, majd egy városba érkezik, ahol a folyó fölé magasodó várat mutatja be, jellegzetes cseh tánczenével.
Ahogy ez elül, leszáll az éj, feljön a hold, és újra a természetben van. Aztán kivilágosodik és újra megszólal a főtéma. Itt először mollban jelenik meg, mint az elején, aztán dúrban. Majd jön a nagy küzdelem a hegyekkel. Aztán hirtelen csönd, és a semmiből futótűzként föltűnik a főtéma, most már csak dúrban, és győzedelmesen.
Erkel Ferenc1810-1893
Zongorista, zeneszerző, karmester.
Zenei intézményekben végzett munkája: 1838: a Pesti Magyar Színház első karmestere 1853: A Filharmóniai Társaság megalapítója 1867: az Országos Magyar Daláregyesület karnagya és szerzője 1875: a Zeneakadémia első igazgatója és zongoratanára 1884: az Operaház első főzeneigazgatója
Életét, szakmai pályáját meghatározó városok:Gyula: itt kezdi zenei tanulmányait Pozsony: klaszikus zenei műveltséget szerez, Kolozsvár: előadóigyakorlatra tesz szert Pest-Buda: a színházi muzsika fortélyaira tesz szert és fejleszti tovább 25 éves korától élete végéig.
Erkel legjelentősebb szándéka a magyar nemzet zenei stílusának megteremtése a verbunkos zene elemeinek felhasználásával. Operái drámai erejűek, melyekben mindig a haladás képviselői mellé áll. Hűen ábrázolja bennük a kor légkörét, hangulatát, az emberek jóra, igazságra, szabadságra való vágyait. Alakjai nagyrészt történelmi személyek: Báthori Mária, Hunyadi László, Bánk Bán… Erkel nagyszabású alkotásainak sorát az Ünnepi nyitány zárja le, amelyet a Nemzeti Színház felavatásának 50. jubileumára komponált. A mű egyfajta összegzés, amelyben a Sarolta című opera verbunkosa mellett Egressy Szózata és saját Himnusza és felcsendül.
Erkel Ferenc: Hunyadi László
Opera három felvonásban. Szövegkönyv: Egressy Béni.
Az opera az esküszegő királyt jelenítette meg, aki hűtlen lett a nemzethez, mert nem tartotta be ígéretét. A bemutatóra 1844. január 27-én került sor. Az előadás után az utcára tóduló közönség lelkesen zengte tovább a hallott áriákat. Az opera nyitányát Erkel csak később - 1845-ben - komponálta a műhöz, amelynek jellegzetes Hunyadi-motívuma mindig felcsendül, ha a család valamelyik tagja megjelenik a színpadon. Ez a nyitány a szerző legjelentősebb zenekari alkotása, amely önállóan előadva szimfonikus költemény.
Meghalt a cselszövő
Palotás
Gyászinduló
Erkel Ferenc: Bánk bán
Opera három felvonásban. Szövegkönyv: Egressy Béni.
Hazám, hazám.... Bánk áriája
Keletkezése
Az opera cselekménye
Történelmi tények
Az opera: drámai hatású és cselekményű zenemű, kórus, zenekar és szólisták adják elő színpadi körülmények között, jelmezekben.
kotta
A 48-as forradalmat előkészítő nemzeti törekvések izzó légkörében, 1844. február 29-én Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot írt ki Kölcsey Ferenc Himnusz című versének megzenésítésére. Erkel az utolsó pillanatban látott hozzá a munkához, amikor megdöbbenve tapasztalta, hogy fiai egy iskolai ünnepélyen az osztrák himnuszt zengik. A nyilvános bemutatásra 1844. július 2-án került sor. Az est végén a 13 pályázó közül Erkel Ferencet ünnepelték jeles szerzeményéért.
Kölcsey Ferenc költeményét Erkel Ferenc zenésítette meg
Giuseppe Verdi 1813-1901
Giuseppe Verdi (olasz) XIX. századi opera legnagyobb alakja. Életének első zenei élményeit a templomban hallható orgona muzsika jelentette. Két éves zenetanulás után mint nagyszerű orgonista helyettesíthette tanárát. Tudását Milánóban tökéletesítette, ahol érdeklődése a színpadi zene felé fordult, s az opera vált élete legfontosabb műfajává. Műveit az olasz dallamosság hatja át, mivel az emberi énekhangot tekintette elsődlegesnek a hangszerekkel szemben. Verdi operáiban a kartételek (kórus tételek) fontos szerepet kapnak, mindig a drámai mondanivalót szólaltatják meg, megfogalmazzák a nép és a cselekmény érzelmi azonosulását.
Legismertebb operái: Nabucco, Rigoletto, Trubadur, Traviata, Álarcosbál, Aida, Otello, Don Carlos, Falstaff
Nabucco
Aida
A Nabucco bemutatójára 1842. március 9-én került sor, amelyben a rabszolgák kórusa azonnal meghódította a közönséget. E csodálatos dallamban a Babilóniában halálra készülő foglyok az elhagyott otthonra, Jeruzsálemre gondolnak. Benne az olasz nép magára ismert, hiszen saját vágyait fedezte fel a szabadság himnuszban. Ettől kezdve a nemzet muzsikusát Verdit, a forradalom zeneköltőjeként ünnepelték.
1869-ben nyitották meg Egyiptomban a Szuezi-csatornát, melynek megünneplésére Kairoban Operaházat építettek. Verdit kérték fel egy egyiptomi témájú opera megkomponálására. Az elkészült művet, az Aidát 1871. december 24-én mutatták be, melynek zenéje, színpadi jelenetei és monumentális díszletei óriási sikert hoztak a szerzőnek.
A rabszolgák kórusa
Bevonulási induló
Tanuld meg énekelni:
Richard Wagner1813-1883
Német zeneszerző, a romantikus opera kimagasló alakja, reformátora, a zenedráma megteremtője.
Gyermekkorában feltűnő volt tehetsége költészetben és zenében egyaránt. Shakespeare-műveket olvasott, majd megismerve Beethoven muzsikáját, elhatározta, hogy zeneszerző lesz. Életét a napi létgondokkal való küszködés, a szűkös körülmények, a lázadások jellemezték. A nehézségek legyőzése érlelte művésszé. Igaz barátja és támogatója Liszt Ferenc volt, akinek lányát Cosimát 1870-ben feleségül vette.
1876-ban II. Lajos bajor király támogatásával felépült Bayreuthban a Wagner színház, ahol megvalósulhatott a nagy álom, képzett, elhívatott előadók szólaltathatták meg a szerző műveit, melyek szövegét mindig maga írta, még a díszletet is ő tervezte. Richard Wagner művészete jelentősen meghatározta számos zeneszerző munkáját is: Bartók így írt a zenedráma mesteréről: „Wagner annyira tökéletesen oldotta meg a feladatát, hogy őt már csak szinte szolgailag lehet utánozni”.
A nürnbergi mesterdalnokok
Vígopera
Nyitány
Walter versenydala
Mogyeszt PetrovicsMuszorgszkij1839-1881
Orosz zeneszerző, az orosz Ötök tagja.
Első zongoraleckéit képzett zongorista édesanyjától kapta, hétévesen már egyszerűbb Liszt-darabokat játszott. Szülei katonai pályára szánták, 13 évesen felvették a Cári Gárda tiszti iskolájába, de közben zenét is tanult. 1856-ban hadnagyként csatlakozott a Preobrazsenszkij-gárdaezredhez, ekkor találkozott először Borogyinnal, akivel együtt később az Ötök csoportjának tagja lett. A szalonokban zongoristaként és bariton énekesként is kedvelt Muszorgszkij 1859-ben otthagyta a katonai pályát, és állami hivatalt vállalt. Komponistaként egyre inkább az orosz népzene érdekelte.
Mogyeszt PetrovicsMuszorgszkij1839-1881
Az alkoholba menekülő, labilis idegállapotú ifjú 1865-ben kapott először idegösszeomlást, de betegsége ellenére lázasan komponált. Legnagyobb és legismertebb alkotása a Borisz Godunov című opera, amelynek - Puskin műve alapján - szövegkönyvét is ő írta. A gyötrődő cárt és az orosz népet középpontba állító darabot előbb a szerelmi szálat hiányolva elutasították, ekkor átdolgozta, de még így sem játszották sokáig. A kortársak a hangszerelést túl durvának, merész újításait szakmai hibának minősítették, ezért az operát Muszorgszkij halála után Rimszkij-Korszakov átdolgozta. Eredeti változatát csak az 1920-as évektől játszották ismét.
Mogyeszt PetrovicsMuszorgszkij1839-1881
Az 1870-es évek végére egzisztenciális válságba került, gyakran változtatott állást, szerette volna megteremteni alkotói függetlenségét. Egyre jobban elhatalmasodó betegsége ellenére gyakorta fellépett, de a színpadi sikerek sem tudták megmenteni az idegösszeomlástól. 1880 nyarán a szentpétervári katonai kórházba került, ahol 1881. március 28-án, 42 éves korában szív- és gerincvelő-bénulásban meghalt. Itt festette róla Repin az egzaltált, őrült zsenit ábrázoló híres portréját.
Muszorgszkij-Ravel: Egy kiállítás képei
Talán legnépszerűbb művét az Egy kiállítás képei című zongoraciklust 1874 nyarán komponálta festő és díszlettervező barátja, Viktor Hartmann halálára. Az ötletet a halott festő emlékkiállításán való részvétel adta számára. Alkotását többször is meghangszerelték, a legkedveltebbnek a Ravel-féle változat bizonyult – innen a zenekari elnevezés: Muszorgszkij – Ravel: Egy kiállítás képei.
A mű képei (tételei) önálló egyedi karaktereket képviselnek, melyeket pentaton-hangsorú Promenade (=Sétatéma) és annak variánsai kapcsolnak össze:
Muszorgszkij-Ravel: Egy kiállítás képei
1. A gnóm - groteszk-fájdalmas rajz az esetlenül mozgó törpéről
2. Az öreg kastély (Ódon várkastély) - trubadúr zeng szerenádot az olasz várkastély ablaka alatt, a dallamnak az olaszos ritmika mellett keleties ízét a bővített szekundok adják
3. A Tuileriák kertje - a téren játszadozó gyerekek
4. Bydlo - ökrökkel vontatott, nagy kerekű lengyel szekér, a legkomorabb tétel, a paraszti munka rettenetes nehézségeit fejezi ki
Muszorgszkij-Ravel: Egy kiállítás képei
5. Csibék tánca a tojásban - ezt a rajzot Szerov Trylby című balettje ihlette
6. Samuel Goldenberg és Schmuyle - a befolyásos gazdag és a szegény koldus lengyel zsidó veszekedik
7. A limoges-i piac - civakodó kofák vidám zsibongása
8. Katakombák – Holtakkal a holtak nyelvén - a katakombák kísérteties látomása, a képen Hartman önmagát is ábrázolja, lámpással a kezében a sírok között, Holtakkal a holtak nyelvén - Hartman sorra szólítja a koponyákat, amelyek belsejében fény gyullad fel
Muszorgszkij-Ravel: Egy kiállítás képei
9. A tyúklábakon forgó kunyhó (Baba-Jaga kunyhója) - Baba-Jaga: az orosz népmesék gonosz boszorkájának kacsalábon forgó háza és a lármás boszorkányszombat
10. A kijevi nagykapu - diadalmas orosz népi hangú finálé
Jó tanulást, de még jobb zenehallgatást kívánok! :)