A kiegyezés értékelése

A kiegyezés értékelése

A kiegyezés kritikája: Kossuth Lajos Kasszandra levele

A kiegyezés pozitívumai

A kiegyezés alternaítvája: Kossuth dunai konföderációs terve

A kiegyezés negatívumai

A kiegyezés negatívumai

Nem tudta kezelni a nemzetiségek önállósodási törekvéseit

Magyarország nem érte el az önálló nemzetállam célját

A közös kormányzati feladatokban Ausztria domináns maradt

A rendszer túl merev volt, nem volt képes megújulni.

Kossuth dunai konföderációs terve

Az emigráció javaslataként jelent meg a későbbiekben a Dunai Szövetség (Konföderáció) tervezete, amelyet Kossuth nevéhez kötöttek (1862). Az elképzelés szerint Magyarországnak a Habsburg Birodalom felbomlása után államszövetségre kell lépnie a függetlenné váló Horvátországgal és Erdéllyel, illetve a török uralom alól felszabaduló Szerbiával és Romániával. Az államalakulat az egyenrangúság elvén és szoros gazdasági kapcsolatokon alapult volna. A Dunai Konföderáció közös ügyeit (had- és külügy) egy szövetségi hatóság (kormány) intézte volna, amelynek székhelye időközönként a fővárosok között váltakozott volna. A konföderáció tagállamai megőrizték volna a belső önállóságukat (törvényhozás, igazságszolgáltatás), és kölcsönösen szavatolták volna a területükön élő nemzetiségek jogait.

Kossuth Kasszandra levele

Kossuth Lajos azzal vádolta a Habsburgokkal kiegyező Deákot, hogy feladta a nemzeti önrendelkezést, a közös ügyek révén kockára tette Magyarország jövőjét a császári birodalom sorsának függvényében. Az emigráns politikus úgy gondolta, a megkötött alku Magyarország pusztulását készítette elő, hiszen ezzel egy, a nemzetiségi követelések súlya alatt hamarosan összeroppanó birodalom fennmaradását támogatta.

"Ne vezesd hazánkat oly áldozatokra, melyek még a reménytől is megfosztanának! Tudom, hogy a Cassandrák szerepe hálátlan szerep. De Te fontold meg, hogy Cassandrának igaza volt!"

Kiegyezés pozitívumai

A korszak politikai erőviszonyai között nem volt realitása nagyobb önállóságnak

Elnyomásból egyenrangú felek lettünk.

A közös védelem és a hatalmi státusz fenntartásának feltétele volt a kiegyezés létrejötte.

Lehetőség nyílik a gazdasági fejlődésre