_1848_Szabadságharc

Prezentáció

a szabadságharcról

Tartalom

Ellenségek

Motivációs videó

Idővonal

Kormány

Térkép

Idézetek

Képek

Kolera adatok

Video

Ellenfelek

Játék

Folytatás

Utazz velem a múltba!

Az első felelős magyar kormány

• Batthyány április 2-án benyújtotta a kormány névsorát a nádornak, az uralkodó április 7-én írta alá Bécsben a dokumentumot. Április 10-én az esti órákban gőzhajón megérkezett V. Ferdinánd és felesége Pozsonyba, másnap reggel a kormány Pozsonyban tartózkodó tagjai: Batthyány, Kossuth, Széchenyi, Deák és Esterházy Pál letették az esküt, hivatalba lépett Magyarország első felelős kormánya.

A szabadságharc okai

• Ausztriához fűződő viszony rendezetlensége
• Önálló had- és pénzügyek elvétele (bécsi törekvés)
• Bécsi időhúzás a hadsereg ügyében
• A Habsburg-udvar támogatja a nemzetiségeket
• nemzetiségek fegyveres felkelései (horvátok, szerbek)
• A nemzetiségek autonómiát követeltek

• A m. kormány tartotta az „egy politikai nemzet” elvét
• a bécsi udvar leveri a nemzeti felkeléseket (cseh, olasz stb.)
• Horvátország kérdése:önálló horvát tartomány kívánnak lenni
• A magyar kormány csak területi autonómiát kínál
• élén: Jellasics horvát bán → magyarellenes politizálás, bécsi kinevezés Batthyány hozzájárulása nélkül

• Pákozdi csata története videón

Kossuth toborzó körútja

Rövid átmentei időszak után, október elején Kossuth vezetésével új végrehajtó hatalom alakult, az Országos Honvédelmi Bizottmány. A hadsereg költségeinek fedezésére pénzt bocsátottak ki. Kiáltványban szólították fel a császári-királyi ezredek külföldön állomásozó magyar katonáit a hazatérésre. Kossuth pedig sikeres toborzó körutat tartott az Alföldön.

+info

Az újabb bécsi forradalom

Jellasics vereségének híre nagy riadalmat keltett a bécsi udvarban. Azt tervezték, hogy a császári erőket a bán segítségére küldik. 1848. október 6-án azonban kitört az újabb bécsi forradalom. Az udvar elhagyta a császárvárost, és Olmützbe (olmüc) menekült. A magyarokkal rokonszenvező bécsi felkelők csapatai szerettek volna egyesülni a magyar erőkkel. A magyar csapatok azonban hetekig nem lépték át a határt. A táborba érkező Kossuth javaslatára csak október végén keltek át a Lajta folyón. Schwechatnál (svehát) azonban vereséget szenvedtek az újjászervezett császári seregtől. A következő napon a császári katonák a bécsi forradalmat is leverték.

+info

Pálffy János, a képviselőház alelnökének mondta Széchenyi István Lamberg meglincselése után!

"– Barátom, – szólt hozzám, én menyek. – Hová mész? – Én menyek ki az országból – Hogyan mennél s mikor akarsz menni? – Töstént. Meglásd, hogy itt borzasztó dolgok fognak történni, hogy ezek a vadállatok megízlelve a vért, minden mérsékelt embert megölnek, aki itt marad, megölik legelőbb Batthyányit, aztán Deákot és úgy a többit."

„Kérlek téged, ne vedd el a trónomat!”

V. Ferdinánd mondta István nádornak

"Mindent a népért, mindent a néppel együtt, semmit a népről a nép feje felett. Ez a demokrácia."

Kossuth Lajos

Kossuth bankó

Az első önálló magyar papírpénzt Tyroler József rézmetsző tervezte, a hivatalosan forintnak nevezett fizetőeszközt a nép Kossuth-bankónak nevezte el, mert minden címleten szerepelt Kossuth Lajos aláírása. A bank elnöke Valeró Antal nagykereskedő lett bankkormányzói címmel, a bankjegynyomda felszerelésével és vezetésével a kormány Landerer Lajos nyomdászt bízta meg, aki a szükséges gépek többségét Angliából szerezte be.Az első kibocsátott címlet, a kétforintos Kossuth 1848. augusztus 5-én kelt hirdetménye után került forgalomba. A színe miatt "vöröshasúnak" nevezett bankón Völgyi Ferenc kincstári főpénztárnok és Rögler János bankfőpénztárnok aláírása is szerepelt, dátumot viszont nem nyomtattak rá. A szintén augusztusban kibocsátott egyforintos csak októberben került forgalomba.

+info

a hadjárat 2. szakasza

A hadjárat második szakasza Az isaszegi győzelmet követően a magyar főerők a Duna bal partján nyomultak előre. Vácnál, majd Nagysallónál újra legyőzték a császári csapatokat. 2 Ezt követően Komáromnál átkeltek a Dunán azzal a céllal, hogy elvágják a visszavonulás útját a császáriak elől. Az ellenség azonban észbe kapott, és gyorsan visszavonult Pozsony környékére. Buda várában azonban erős őrséget hagyott. A dicsőséges tavaszi hadjárat sikerének betetőzését jelentette, amikor 1849. május 21-én, tizenhét napos ostrom után a magyarok Budát is visszafoglalták. Ekkorra már néhány vár kivételével Magyarország egész területe felszabadult. Az országgyűlés és a kormány visszaköltözhetett a fővárosba.

+info

ViDEO

Piski csata

+info

ViDEO 01

ViDEO 02

+info

+info

Folytatás

Függetlenségi Nyilatkozat

Orosz segítség

Olmützi alkotmány

A nyugati nagyhatalmak a Függetlenségi nyilatkozat után sem támogatták Magyarországot. Saját érdekeik szempontjából veszélyesnek tartották volna a Habsburg Birodalom meggyengülését. Ferenc József császárnak viszont sikerült külső támogatást szerezni. Az orosz cártól kért és kapott segítséget a magyar szabadságharccal szemben.

A tavaszi hadjárat első sikereinek tudatában 1849. április 14-én a debreceni református Nagytemplomban tartott nyilvános ülésen Kossuth javaslatára kimondták a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. E lépésektől azt is remélték, hogy az európai országok elismerik Magyarországot mint önálló államot.Kossuth Lajost ideiglenesen kormányzó-elnökké választották, aki államfőként az országgyűlésne tartozott felelősséggel.

A fiatal, 1848 decemberében trónra lépett I. Ferenc József a döntő diadal hitében március 4-én Olmützben az osztrák parlament megkerülésével oktrojált alkotmányt bocsátott ki. A soha életbe nem lépett rendelet centralizált, abszolutista államot teremtett, lényegében minden hatalmat az uralkodónak biztosítva.

+info

+info

+info

Orosz intervenció

Történeti hatását tekintve az orosz birodalom magyarországi intervenciója maximum Szulejmán szultán 1521. és 1526. évi hadjárataihoz volt a XIX. század közepén mérhető, és ez igaz abban az esetben is, ha közvetlen hatásait tekintve kevesebb pusztítással is járt, mint az előbbiek. Az is tény, hogy az addig elért politikai, katonai és társadalmi eredmények már akkor megdőltek, amikor az ország északi és keleti határszélén felsorakoztak az orosz hadsereg alakulatai. Ugyanis a 200 ezer fős had ellen a magyar hadseregnek matematikai esélye sem volt a katonai győzelemre, de még a döntetlenre sem, és akkor ehhez még nem adtuk hozzá az osztrák hadakat.

85%

+info

„Az intervenció világtörténelmi léptékét mutatja, hogy ennél nagyobb orosz haderő még sohasem járt külföldön, még a napóleoni háborúk idején sem”

vs

Magyarok

Oroszok - osztrákok

Kossuth megpróbálta honvédő harcra mozgósítani az ország egész lakosságát, és a nemzetiségek vezetőivel is kereste a megegyezést. Az országgyűlés megszavazta az Európában egyedülálló nemzetiségi törvényt, amely széleskörű nyelvhasználati jogot biztosított számukra. Emellett az országgyűlés kimondta a hazai zsidóság polgári egyenjogúsítását is. A folyamatos harcok miatt azonban az ország anyagilag kimerült, a haza védelmére siető újonc katonák kiképzésére és megfelelő felszerelésére pedig nem maradt elég idő.

Ferenc József császár (ur. 1848-1916) és I. Miklós orosz cár (ur. 1825-1855) varsói találkozója után a Paszkievics vezette orosz erők megindultak Magyarország felé, ezzel a szabadságharc sorsa gyakorlatilag megpecsételődött. Az Ausztriába kiszorított, Haynau főparancsnoksága alatt álló császári erők önmagukban is komoly kihívást jelentettek az ereje teljében harcoló Magyarország számára, de azt 1849 júniusa után még a Kárpátok keleti szorosain beözönlő 200 000 orosz katona is tetézte.

Idővonal

1848.09.29

1849.04.14.

1849.08.13.

Világosi fegyverletétel

Függetlenségi Nyilatkozat

Pákozdi csata

1848.10.30.

1849 április

Schwechat

Tavaszi hadjárat

Térkép

Kolera ADATok

Június végén és július elején alig három hét alatt majdnem 15 000 orosz katona halt bele a kolerafertőzésbe

A komáromi csata idején több ezer osztrák katona esett ágynak,

Pest-Budán egyébként alig két hónap alatt mintegy 644-en haltak meg kolerában.

+info

+info

+info

Híres ellenfelek

Bem józsef

Alfred Ferdinand zu Windisch-Grätz

A székelyek által Bem apónak nevezett hadvezér, Bem József lengyel katonatiszt, magyar honvédtábornok

a császári csapatok főparancsnoka

Ivan Fjodorovics Paszkevics

Görgei Artúr

orosz tábornagy, Jereván grófja, Varsó cári helytartója, a cári hadsereg főparancsnoka

honvédtábornok, hadügyminiszter, a honvédsereg fővezére, 1849. augusztus 11. és 13. között diktátor

Játék

Köszönöm!